20090330 - SZE-k�-R

  2011.08.19. 09:13

2009. m�rcius 30., h�tf�

 

SZE-k�-R

 

            Visszat�rek egy gondolat erej�ig a L�lek sz�let�s�hez/�tsz�let�s�hez kapcsol�d� (n�h�ny nappal ezel�tt le�rt) [20090323 – A F�LD K�ld�tteinek II.] p�ld�hoz. „Egy�b” Tudatos eml�keitek hi�ny�ban nem tudjuk ma m�g az „�tsz�let�s” folyamat�t pontosabban megvil�g�tani el�ttetek, hiszen [hossz� id� �ta] a mostani (!) az „els�” olyan Tudatos �tsz�let�setek a Vil�gba/VIL�G-ba, melyet a mostani elm�tek k�pes volt meg�lni �s k�pes lesz „eml�kk�nt” r�gz�teni mag�ba.

            Amikor a L�lek LE-sz�letik a F�ldre, ebben az emberi (akkor form�l�d�) elm�je „nem tudatos”, �m a L�lek m�gis tudatosan �li meg a F�ldre-sz�let�s�t. A L�lek „Tudata” seg�ti a besz�let�st, a L�lek „Tudata” �rz�keli �s Seg�ti a V�ltoz�st --- m�sk�ppen a L�lek (tal�n sz� szerint) „nem b�rn� ki” a tudattalan-testbe-bez�rts�g �rz�s�t vagy �llapot�t.

            A L�lek Tudatosan el�k�sz�ti a MaGa Lesz�let�s�t a F�ldre, Tudatosan seg�ti is t�bbnyire a besz�let�s folyamat�t – de tudjuk, hogy a megsz�letett gyermeki test�nek „emberi” tudata (=elm�je) nem tudja felfogni vagy k�vetni m�g ezt a v�ltoz�st. A L�lek a lesz�let�st/bez�r�d�st „folyamatk�nt” �li meg, folyamatos bez�r�d�sk�nt, folyamatos elt�volod�sk�nt a kor�bbi csal�dj�t�l, �s folyamatos beilleszked�sk�nt az �j Csal�dj�ba.

Az ma m�r el�gg� �ltal�nosan elfogadott, hogy az �jsz�l�ttek �s kisgyermekek m�g kommunik�lnak egy bizonyos ideig a sz�let�s�ket seg�t� „�gi” Er�kkel, „l�tnak” m�g bizonyos �teri jelenl�teket, melyek/Akik eml�keztetik �ket „elhagyott otthonukra” mindaddig, am�g �rz�keikkel �s „elfogad�sukkal”, szeretet�kkel k�pess� lesznek elfogadni a megsz�letett �j �let�ket. Ha az �rkez� Lelket nagy szeretet fogadja (�s a sz�let�s sor�n nem �ri valamilyen k�l�n�s nem-v�rt „trauma”), akkor a L�lek gyorsabban k�pes elfogadni a testi �letet, gyorsabban �s �r�mmel kezd ismerkedni a besz�let�s ut�ni k�rnyezet�vel. A SZERETET seg�t (!) a megsz�let�s ut�ni �letben (is). A L�lek lesz�let�se ut�n a sz�l�k t�mogat�sa �s szeretete a legfontosabb a besz�letett �let sz�m�ra.

 

            Nagyon hasonlatos ehhez a p�ld�hoz az, amit a legt�bben �t�ltetek az elm�lt h�napokban. A F�ld SzeRves l�tez�i (vagyis akiket a F�ldanya Csal�dtagjaiv� fogadott) kereszt�lmentek a F�ldany�val (F�ldany�kkal) egy�tt egy „�tsz�let�si” „folyamaton” --- a F�ldre vonatkoztatva „hossz� id� ut�n el�sz�r”.

Elm�tek most az „�tir�nyul�st” �li meg az �j Vil�g�ba: folyamatoss�gk�nt �li meg az emberi L�lek �s Elme (!) az �tir�nyul�st, hiszen t�bbnyire m�g csak a „folyamatoss�g” �rz�kel�s�re k�pes az eddig m�k�d�tt „t�r/id�-viszony�t�s” miatt.

A F�ld/F�ldanya �lt m�r meg ehhez hasonl� folyamatot „Eonokkal”, vagy ink�bb „F�ld-korszakokkal” „ezel�tt”, �s ezen kor�bbi �tsz�let�seknek sokan r�szesei voltak azok k�z�l, akik most is a F�ld�n �lnek a test�kben --- �m sajnos ezek a „kor�bbi eml�keitek” is t�rl�dtek a k�l�nf�le „s�r�l�sek” �s „kataklizm�k” nyom�n… Akkor, amikor a SzeRves Sze-Ke-Re-itek (sz� szerint) „semmiv� lettek”, elt�ntek az erre vonatkoz� eml�keitek. Elfelejtett�tek a „kor�bbi �tsz�let�seitek eml�keit”, elfeledt�tek mag�t az „�let �rtelm�t”, a „K�ldet�st”, amellyel E F�ldre, E „Gyermeki Vil�gba” [tapasztal�k�nt �s/vagy seg�t�k�nt] �rkeztetek.

            A F�LD/F�ld SzeRves L�tez�iben/L�tez�i-k�r� ism�t FEL�P�LTEK a SzeRves Sze-Ke-Re-k, a SzeRves �let „Hivatalos keretei”, �s ez sokatokb�l el�hozhat „r�gi”(-nek t�n�) „eml�keket”, a „sejtjeitekben l�v� �s-eml�kezetet”, mely tulajdonk�ppen a „Bennetek l�v�” �LET �s L�LEK Tud�sa �s eml�kezete. Ezek a megjelen� „�s-eml�kezetek” nagyon gyorss� �s pontoss� tehetik az „�tsz�let�s ut�ni Tudat-igaz�t�st” m�g a jelenlegi emberi elm�tek sz�m�ra is, mert ez elme „visszaeml�kez�sk�nt”, vagyis „saj�t tapasztalatk�nt” (!) jelen�ti majd meg ezeket [az ember elm�je �ltal�ban csak a saj�t tapasztalatait k�pes ma m�g a maga sz�m�ra elfogadhat�k�nt �rz�kelni]. Tud�sotok teh�t, amely a Szellem �s L�lek TUD�SA bennetek, „eml�kk�pk�nt”, vagy „tudott bizonyoss�gk�nt” jelenhet meg legink�bb a l�nyetekben, �m az sem kiz�rt, hogy valamilyen �j Form�ban is megjelenhet „biztos kapaszkod�k�nt” az elme (�s sz�v) sz�m�ra. Ez hamarosan ismertt� lesz/lehet el�ttetek.

 

            A fizikai l�tez�kben �s a fizikai l�tez�k „k�r�l” fel�p�lt �s m�k�d� SzeK�R az, amely biztos�tja a test�ben �l� L�lek sz�m�ra a „Tud�st” �s/vagy „eml�kez�st”.

            A SzeK�R egy (t�bbnyire) „�teri” jelenl�t a fizikai testben �s fizikai test k�r�l. M�s, mint a kor�bban ismert „aura” – de r�sze is az aur�nak, �s az aura is r�sze a SzeK�R-nek.

            Kor�bban az „aur�t” gondolt�tok a „testet-lelket-szellemet” „�sszetart�” jelenl�tnek vagy er�nek, �s ez l�nyeg�ben �gy is volt azzal az elt�r�ssel vagy kieg�sz�t�ssel, hogy az „aur�t” tulajdonk�ppen a F�ldanya biztos�totta egy „alap-�llapotk�nt” vagy alap-v�delemk�nt a rajta �l�k sz�m�ra. L�nyeg�ben a (F�ld�n) „form�t alkot�”, form�t AD� (!) elemek (Elemi min�s�gek) hozt�k l�tre a F�ldanya (�gy ahogy �p) Mint�i szerint, �s ez volt a (F�ld�n �lhet�) „�let” biztos�t�ja/Kerete [emiatt szoros kapcsolata volt a T�r/Id�-L�tez�s/M�k�d�s adott form�ival].

            Az „aura” (mint keret vagy burok) s�r�l�kenyebb volt, ahogyan a F�ld/F�ldanya maga is – az elveszett SzeRves SzeK�R hi�nya miatt. A SzeK�R elveszt�se majdnem az itteni �let elvesz�s�t is jelentette --- bizonytalann� lett az itteni �let L�te. Mivel azonban a(z �let Forr�sa) „F�ld Sz�ve” nem s�r�lt meg teljesen [�s a F�ld a Sz�v rezg�sei szerint �p�ti/�p�theti fel �nMaG�t!], ez�rt volt es�ly �s rem�ny a F�ld-�s-�lete Kiegyens�lyoz�s�ra �s Meggy�gy�t�s�ra. Ezt az „Alap”-Gy�gy�t�st �s Kiegyens�lyoz�st v�gezt�k az „Isteni K�ld�ttek” az elm�lt tizenegyneh�nyezer �v folyam�n.

            Most a Gy�gy�t�s �s Kiegyens�lyoz�s SzeRves folyamata el�rt egy „min�s�gi v�ltoz�st”, amikor a Gy�gy�t�s �s Kiegyens�lyoz�s folyamat�nak a vezet�s�t �tvette a F�ld/F�ldanya �s SzeRves (!) �lete – �s innent�l kezdve „idegen” [„f�jdalomcsillap�t�” vagy m�s seg�t� k�ls�] mint�k m�r csak a SzeRves �let k�r�s�re [szabad akarat!] �rkezhetnek a F�ldre. Ez azt jelenti, hogy a F�ld innent�l kezdve a Saj�t Mint�iban k�v�n meger�s�dni, �s majd csak a megfelel� Tudatoss�gi (�s ezzel szorosan �sszef�gg� Szeretet-) �r�s ut�n l�p „k�ls�” kapcsol�d�sokba [vagyis akkor, ha k�pess� lesz a „k�lcs�n�s el�ny�ket hoz�” kapcsol�d�sokra]. Addig sincsen „egyed�l” a F�ld – hiszen VISSZAKER�LT (!) a KRISZTUSI Csal�dba --- vagyis ha sz�ks�ge van bizonyos vonatkoz�sokban „t�mogat�sra”, azt „id�sebb” �s/vagy „tapasztaltabb” Csal�dtagjai biztos�tj�k a sz�m�ra [pontosan ugyanazon elv �s m�k�d�s alapj�n, ahogyan egy f�ldi csal�dban is t�mogatj�k a gyermekeket a tapasztaltak �s �regek]. Az „�gi” Csal�dtagok az�rt k�pesek ma m�r k�zvetlen�l is (!) t�mogatni a F�ldet �s a F�ldi SzeRves �letet, mert a F�ld �s SzeRves f�ldi �let „vissza�p�tette maga k�r�/mag�ba” a SzeRves KRISZTUSi [Csal�di] kapcsol�d�sokat is (!) biztos�t� Sze-Ke-Re-t. A SzeK�R-en �t �rkezhet „Illeszked�” „Tud�s” �s seg�ts�g --- legt�bbsz�r mint „eml�k” vagy „bizonyoss�g”[hiszen az emberi elme ma m�g legt�bbsz�r csak �gy k�pes azonos�tani a „tud�st”] [�m m�s form�kban is hamarosan megjelenhet a SzeRves „Tud�s”].

 

            A kor�bbi „aur�t” a F�ldanya �p�tette az �rkez� �let „k�r�” �s �let-BE a MaGa SzeRves Szent (forma-alkot�, form�t biztos�t�) Elemeivel.

            Az „aur�ban” l�v� Elemek (�s elemi min�s�gek) nem mindig voltak k�pesek az „Egyens�ly” megtart�s�ra [a „Tengely” nem megfelel� �llapota miatt!], �s n�ha s�lyos egyens�lytalans�gok keletkeztek --- ezek megmutatkoztak az �let folyam�n fell�p� s�lyosabb („hal�los”) betegs�gekben, vagy pedig a magzati korban, illetve a sz�let�sek sor�n fell�pett rend-elleness�gekben. Az „energi�k” �s „Tud�s” szintj�r�l elt�volodott emberi gy�gy�t�s egyre ink�bb „tapogat�z�v�” lett, �s a „sikerei” legink�bb a „v�letlennek” voltak tulajdon�that�ak, mivel az ember szinte teljesen elvesztette a (tudatos) kapcsol�d�s�t az �let Keret�t/Form�j�t alkot� [�s �gy az �letet/form�t Kiegyens�lyozni is k�pes!!!] Szent (F�ldi �s �gi) Elemekkel.

 

Lendvai Katalin 2009. m�rcius 19-i �zenet�b�l:

„…A TELJESS�G �rz�s�ben kell r�szt venn�nk, - nem a megosztotts�g�ban, az elk�l�n�lts�g�ben!

Egy TELJES VIL�GOT alkotunk, ami K�R alap�.

N�GY EGYENL� R�SZRE van osztva, amelyben EGYENS�LY van.

Itt m�r a N�gyess�g T�rv�nye l�p be.

N�GYESS�G T�RV�NY�NEK nevezz�k azt:- amikor mind a N�GY ELEM, egyforma ar�nyban van jelen benn�nk,- EGYFORMA AR�NYBAN �RAMLIK,- TELJES�TI �s EG�SZ�TI ki EGYM�ST!

 

A N�GY ELEM egyforma ar�nyban:

- Leveg� - F�ld - T�z - V�z

AZ EG�SZET �TFOGJA a SZER-ELEM, ami az �T�DIK ELEMK�NT van jelen, mindet MAG�BA FOGLALJA �s KIEGYENL�TI.

            A SZER- ELEMben nyitott� v�lsz, befogad�v�,- egy emelkedettebb szinten rezegsz.

Ez az ALAPJA a T�K�LETES VIL�GK�PNEK,- a T�K�LETES EGYS�GNEK �s �RAML�SNAK.

A Sz�v-csokrod kit�rul �s kiegyens�lyozza az al�rendelt csokraidat.

Hisz � a f� �talak�t�, az �S-ER�,- a kiegyens�lyoz� �s EGYENS�LYBAN TART�.

Add �t neki az ir�ny�t�st, hadd egyens�lyozza ki az �leted!

Hadd alak�tsa �t a f�jdalmat KRISZTUSI SZERETETT�.

A KRISZTUS ALAP� VIL�GBAN a KRISZTUSI SZERETET a K�D.”

 

A k�r-keresztben jelen van a F�ld Alap-egyens�lya m�s megk�zel�t�sb�l is: p�ld�ul a k�r fels� fele a F�NY, az als� f�l a SZENT �RNY�K, a jobb oldali fele a „F�RFI”, �s a baloldali f�l a „N�”.

Ugyan�gy a negyedek t�rs�that�ak a Forma-alkot� Elemekkel is (f�ld, v�z, leveg�, t�z), melyeknek „tal�lkoz�si EGY-Pontj�ban”, �s az „Eg�szet-�tHat�an” is Jelen van a SzeR.

 

K�pben/�rz�sben a k�vetkez� jelent meg:

[S�k-ban elk�pzelve:] A k�rben elhelyezked� szab�lyos n�gyzet „cs�csaiban” elk�pzelem a n�gy „forma-ad� Elemet” [egyens�ly], �s a n�gyzet k�z�ppontj�ban (a „tal�lkoz�si EGY-Pontban”) pedig az �sszetart� �s Mindent �that� SzeR-t. Ez �gy tulajdonk�ppen „az �let kerete” a F�ld�n: a N�gy elem Egyens�ly�val �s Egym�st-Kieg�sz�t� Jelenl�t�vel --- �s ezeket a SzeR tartja Egyens�lyban �s Egyben.

Amikor a L-�LEK (�LET) megtestes�lni k�v�n, akkor „al�-ereszkedik” [20090224-i �zenetek!!!] „addig a pontig”, ahov� „egyed�l eljuthat”, az �let Keret�t ad� „EGY-Pont-BA”. Amikor az „�LET” /L�LEK/KRISZTUSI-L�lek/ elfoglalta a [SzeR Pontj�ban, az �sszetart� (K�Z�S) Pontban a] hely�t, akkor a SzeR (a kor�bbi „s�kban l�v�” k�z�ppont) „le-ereszkedik”, „gy�keret ver” a Vil�gban [a Rendnek megfelel�en kiterjed a t�rbe/t�r-id�be (!)] --- �s EZZEL EGYIDEJ�EL „�t-t�kr�zi MaG�t” a „fels� kapcsol�d�sba”, �s m�ris k�sz az �let „hivatalos” (F�ldi) „Kerete”, a SzeK�R, amely BIZTOS�TJA a L�lek „Terv szerinti”, „z�kken�-mentes” beilleszked�s�t �j Vil�g�ba.

 

[SZER – az Eg�sz Teremtett Vil�gunkat �sszetart� �s �that� Jelenl�t �s Er�, teh�t „A K�Z�S” „elem”.]

 

            Ez azt is jelenti, hogy a (k�pen az „X” �s „V”) SzeK�R Fels� �s Als� cs�cs-pontj�t, �s �gy a f�gg�leges „�LET-Tengely�t” a SzeR alkotja (pr�na-vezet�k, �letenergia-vezet�k, K�-csatorna, „KE”-vezet�k), �s ezen stabil, kimozd�thatatlan „Tengely” k�pezi a azt a tengelyt is, amely k�r�l a SzeK�R „forog”. Ez a Tengely halad �t a L�t-fontoss�g� energia-helyeinken, �s az EGY-Pontban foglal helyet a L�lek sz�ve �s a f�ldi test sz�ve is, az EGY-Pontban kapcsol�dik az �LET-hez az adott f�ldi/�gi �let.

            A (f�gg�leges) Tengely k�t cs�cs-pontj�ban teh�t a SzeR az, amely Jelen Van �s Kiegyens�lyoz, Egyens�lyban tartja az �LET-et, a SzeK�R m�sik n�gy „cs�cs”-pontj�ban pedig a Forma-alkot� elemek helyezkednek el egym�ssal t�k�letes egyens�lyban/egy�ttm�k�d�sben [term�szetesen ez egy k�p, amely a meg�rt�st seg�ti].

 

            A „f�gg�leges” (azaz SZER-) Tengelyr�l eml�tettem, hogy „stabil” �s kimozd�thatatlan az ADOTT �LET vonatkoz�s�ban/vonatkoz�s�b�l --- �s egyidej�leg ez biztos�tja a Szabad mozg�st is az Adott Vil�gon bel�l, vagy ak�r az Illeszked� Vil�gok k�z�tt is. Tal�n val�ban ez az Egy-etlen „biztos” „Tengely” vagy „pont” egy L�tez� �let�ben [�s tal�n a Hathorok is ez�rt igyekeznek erre a „tengelyre” vagy �letenergia-vezet�kre r�ir�ny�tani az emberi tudatot �s figyelmet a most foly� v�ltoz�sok k�zepette… Nekik m�r m�s jelleg� tapasztal�saik �s eml�keik is vannak az �tsz�let�sekr�l, �s ezek figyelembe v�tel�vel igyekeznek seg�teni a „kev�sb� tapasztalt”, vagy legal�bb is „eml�k-hi�nyosabb” „Csal�d-tagjaikat”.]

 

            M�rhetetlen�l fontos azonban a (forma-alkot�) Szent Elemekkel val� ism�telt tudatos kapcsol�d�sba-l�p�s ahhoz, hogy a L�tez�s „Egyens�lya” �s „Rugalmass�ga” ism�t teljesen m�k�d�v� legyen a „k�z�s” �s egy�ni �letekben is.