2009. m�rcius 24., kedd

A Tisztelet

            A Magyar Szent Korona KRISZTUSI Korona.

            A „F�lde(ke)t” �rint� legt�bb k�rd�s(ek)ben KRISZTUS �s a F�ldanya yogosult a d�nt�sek meghozatal�ra --- egyes k�rd�sekben „�n�ll�an”, m�s k�rd�sekben a „Csal�ddal Egyet�rt�sben”.

            Abban a k�rd�sben, hogy a F�ld�n mag�n milyen �let jelenhet meg �s �lhet, els�dlegesen (�s n�ha kiz�r�lagosan is) a F�ldanya [mint KRISZTUSI L�tez�] d�nt�se/k�r�se az ir�nyad�.

A F�ld(ek) SzeRves KRISZTUSI Sz�let�s-Csatorn�ja [melyen minden F�ldi �letet akar�nak a REND/Rend szerint �t kell haladnia] mindig pontosan az Adott KRISZTUSI Tanul�-utaknak megfelel�en van be�ll�tva �s behangolva.

A Sz�let�s-Csatorna teljes eg�sz�ben nem „ker�lhet� ki” m�g azok �ltal sem, akik MindenHat�i Enged�lyekkel �rkeznek „ideiglenesen” a F�ld(ek)re. A Sz�let�s-Csatorn�knak van egy olyan speci�lis r�sze, melyen minden F�ldre �rkez�nek �t kell haladnia [ez k�sz�ti el�, illetve ellen�rzi a megfelel� illeszked�seket!]

            A Sz�let�s-bolyg� vonatkoz�s�ban m�g (v�rhat�an egy-k�t F�ld-cikluson �t) fokozottabban ker�l ellen�rz�sre az „illeszked�s” k�rd�se a be�rkez�k/be�rkez�sek kapcs�n. Ezt k�t ok teszi sz�ks�gess�:

1./ A Sz�let�s-bolyg� l�te m�g bizonyos tekintetekben Kiegyens�lyoz�st �s Gy�gy�t�st/Tan�t�st ig�nyel. Mind a tudatoss�g SzeRves szintj�t, mind a megfelel� �s Kiegyens�lyozott Szeretet-rezg�seket egy �ltal�nosan elv�rt „Alap”-szintre kell hozni, �s legal�bb ezen a szinten kell m�k�dtetni is.

2./ A F�ldanya �s a F�ld Csal�dja a Bels� SzeRves Fejl�d�s �tj�t v�lasztotta, �s ez�rt „k�v�lr�l” csak sz�ks�g eset�n k�r seg�ts�get. [A F�LD a Saj�t Mint�i szerint k�v�n meger�s�dni �s �lni – �s majd ezek ut�n k�v�n a szabad akarata �ltal olyan Egym�st-K�lcs�n�sen-T�mogat� kapcsol�d�sokba l�pni m�sokkal, amelyre m�r a „szem�lyis�ge” (tudatoss�ga-�s-szeretete) �rett� lett.]

*****

Sem a Magyar Szent Korona megjel�l�s�t, sem KRISZTUS vagy a F�ldanya megjel�l�s�t/nev�t nem „illend�”, de nem is c�lszer� „r�vid�teni” vagy k�dolni.

Nev�k Teljess�ge – amely korr�l korra is „pontosodhat” (a Tudat �ltal �jonnan �tfogott tartalmaknak megfelel�en!!!) – Hatalomk�nt is, JELZ�K�NT is jelen van --- ezzel szemben a k�dok �s r�vid�t�sek mindig tartalmaz(hat)nak valamif�le speci�lis, a k�d- vagy r�vid�t�s-haszn�l�k �ltali megegyez�seket vagy tartalmakat, melyekr�l m�soknak nem felt�tlen�l van tudom�sa.

R�vid�t�sek �s (titkos) k�dok haszn�lata f�leg a r�gebbi id�k (ilyen vagy olyan) m�gusainak volt a szok�sa --- amely r�vid�t�s-haszn�lat �s k�dol�s nem felt�tlen�l elvetend�, �m a speci�lis tartalom miatt az esetleges k�v�l�ll�k sz�m�ra nem jelenhet meg a jelent�s teljess�ge, �s �gy f�lre�rt�sekhez (!), ak�r k�rokoz�sokhoz is vezethet ezek haszn�lata.

            Abban a Vil�gban, ahov� besz�letett (pontosabban visszasz�letett) a F�ld is, a TISZTELET �s a BIZALOM, NY�LTS�G �s NYILV�NOSS�G fontos alapja az egy�tt�l�snek.

            R�gebben a magyarok nagyon y�l tudt�k, hogy a Tisztelet nem jelent vaskalaposs�got vagy merevs�get, �s hogy nagyon sok j�t�koss�g, k�nnyeds�g, szeretet van ebben a k�lcs�n�s Tiszteleten alapul� Vil�gban. Bizonyos

„m�sokat is �rint�”

esetekben azonban a Tisztelet fokozottabban van jelen. Ilyen

„fokozott” jelenl�t� Tisztelet van jelen �ltal�ban

az (�rdemes) �s�k ir�ny�ban

�s az Elj�vend� Korok ir�ny�ban is.

(Term�szetesen �ppen ez nyilv�nul meg a „Ma”, a „Most” (�l�k) Tisztelet�ben is.)

            A fentebb le�rtak „okfejt�sek” – melyek r�vil�g�t(h)a(t)nak egyes „ma” fontos k�rd�sekre.

            Az „okfejt�sben” n�ha sz�tv�lni l�tszanak sz�tv�laszthatatlan r�szek/eg�szek, hogy tudatosabban �rthet�ek/�lhet�ek legyenek �gy, hogy soha t�bb� nem v�lnak ism�t sz�t.

            A Tisztelet mindig az �n�let, az �nMaG Tisztelet�vel, az �let megbecs�l�s�vel �s �rt�kel�s�vel jelenik meg el�sz�r, �s ez v�lik k�s�bb a „mindenben” megnyilv�nul� �let �s L�t Tisztelet�v�.

            A Tisztelet hasonl� abb�l a szempontb�l az „Igazs�goss�g” fogalm�hoz, hogy egy Y�L m�k�d� KRISZTUSI Vil�gban tulajdonk�ppen (mint k�l�n fogalom) �rtelmezhetetlen, mert a Szeretet �s Sz�Ps�g r�sze. Azokban, akikben a Szeretet �l� m�don van jelen m�r ma is, teljesen term�szetes a Tisztelet �s Szeretet Egyidej� �s elv�laszthatatlan jelenl�te. Azok sz�m�ra azonban, akikben m�g csak most gy�gyul/�led a Szeretet, „kezd� l�p�sk�nt” seg�ts�g lehet a Tisztelet meg�l�se az �nMaG �s a M�sik l�tez� fel�.

Lejegyezte: OmM��tR� KJ

www.omah.extra.hu