 |
ÍRÁSAIM |
|
|
| | |
"ELEGET KÍVÁNOK NEKED!"
"Elegendő napsütést kívánok számodra, hogy jókedved legyen, bármilyen szürkének is tűnnek napjaid.
Elegendő esőt kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld a napot.
Elegendő boldogságot kívánok neked, hogy szellemed élő és örökké tartó legyen.
Elegendő fájdalmat kívánok neked, hogy még az élet legkisebb örömei is nagyobbnak tűnjenek.
Elegendő nyereséget kívánok neked, hogy vágyaidat kielégítse.
Elegendő veszteséget kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld mindazt, amid van.
Elegendő köszöntést kívánok neked, hogy felkészítsen a végső búcsúra." (Folytatás ITT)
|
Sík Sándor - Ember
"Embernek lenni!
Csak embernek, semmi egyébnek,
De annak egésznek, épnek,
Föld-szülte földnek
És Isten-lehelte szépnek."
|
|
Hímeztem: |
|
| | |
2011.0728 – Szemelvények – Önkifejezés III.:
Nagyon fontos, hogy azokban a helyzetekben,
amelyekben „mások támogatójává vagy segítőjévé” válunk,
TELJESEN ŐSZINTÉK, IGAZAK legyünk.
A „segítő szándék” „tiszta” legyen,
vagyis tisztán SZERETETBŐL legyen jelen (’se több se kevesebb’),
magunkat a „yobbítás” és önzetlen segítségadás szándéka vezesse
[ne kívánjuk a másikat ’befolyásolni’ vagy ’vezetni’, ne ’értékeljük’ vagy ítéljük meg stb].
Ha „hívást” érzünk egy helyzetbe, amelyben segítően nyilvánul(hat)nánk meg,
akkor „teljes figyelemmel” [teljes odafigyeléssel] forduljunk a „helyzet” és a helyzetben „jelenlévők” felé is.
Legyünk „nyitottak”, hogy megérthessük azt, amit a helyzet mutat –
és ezáltal is azt tudjuk nyújtani,
ami az adott helyzetben „tőlünk telhetően is a leg-yobb”
és az „érintett számára is legmegfelelőbb”.
Fontos, hogy IGAZAK legyünk teljes egészében:
ne találjunk ki valótlan, általunk meg nem élt ’példákat’, mert már ez is ’ferdítés’.
Olyat mondjunk és tegyünk, amit mi VALÓBAN megtapasztaltunk,
és ami ezáltal a ’magunk tapasztalata/tudása’
[’erre tudunk Építeni, ebből tudunk biztonsággal Építkezni/Építeni’].
Ne „szépítsünk”, és közben ne legyünk bántóak sem
(ugyanis a ’bántás’ érzékelésekor bezárul vagy beszűkül a „szív”, és így legtöbbször nem tud célt érni a segítség).
|
|
|
"Egy szó is lehet locsogás, s ezer oldal maga a tömörség.”
(Abody Béla)
„A madarak nyelve nagyon régen kialakult, és más, ősi beszédmódokhoz hasonlóan tömör, kihagyásos beszéd: keveset mondanak, de ezzel sokat fejeznek ki és sokat megértenek belőle.”
(Gilbert White)
|
|
|
|
|
|
|
Írások - 2009 március 1 - 11 |
|
|
20090303 II - Hang és szó 2006-ból
2011.08.19. 18:23
2006 márciusából
A hang és a szó – gyógyításra jó!
Nemcsak a HANG,
A SZÓ is ad,
Erőt és vigaszt,
Hol a part szakad.
Figyelmeztet: ne lépj!,
És utat mutat,
S a HANGból érzed:
Belőle fakad.
Szeretem a szót,
Mert UTAT MUTAT;
És szeretem a szót,
Mert lágyan SIMOGAT.
ÁPOL TESTET, LELKET,
Vezet, példát mutat.
S hol lelheted meg?
A Szó BELÜLRŐL fakad!
Onnan HÍV, hol a szó
Még csak EGY gondolat;
És oda VEZET, ahol
Minden Eggyé olvad.
Csendbe bocsátott szó –
„Ó”… mily találó!
Figyeld, halld:
Mindez érted való.
Simogat a HANGJA,
Betölt minden TERET!
Ugyan ki hallja meg ma
Ezt az ÜZENETET?
ELMONDOM, hogy Ki Vagy,
Szavad erre való,
Hogy MAGADRA ISMERJ:
Ez Vagyok Én, és Ez Való.
Ezért adtam a szót:
Hogy HAZA GYERE.
Szeretett gyermekim,
Éljetek így vele!
Egy „versike”. És nem jobb így olvasni a gondolatokat? Egy csöpp humor – és mégis, nagyon komoly tanítás. És ez így van!
Most olvassunk tovább a sorok között! Mi van benne? Az, hogy a szó Isten teremtménye. Segít eligazodni a világban, de nem ez az elsődleges funkciója. Miután megtanultok „élni” vele, egyre inkább SZÍNESSÉ VÁLIK BENNETEK. Mindenki hozzá adja szíve vágyát, és azzal TEREMT. Kezdetben csak „használjátok”, de utána „TEREMTŐVÉ” VÁLTOK VELE. Ahogy egyre tudatosabbak, egyre szeretőbbek vagytok, úgy változik teremtésetek, és végül GYÓGYÍTÓVÁ VÁLTOK. Elkezditek úgy használni szavaitokat, hogy azokkal utat mutassatok másoknak, képletesen és esetleg a fizikai síkon is. Átalakul tehát funkciótok: SEGÍTŐVÉ VÁLTOK általa. És mivel segítővé váltatok, így elkezditek vonzani az embereket. Valóban olyan ez, mintha sok apró kis pontocska közül egyszer csak kivillanna egy fény: itt vagyok! És aki meglátja, megérzi a fényt, az odamegy: „adj belőle, taníts!”
Amikor segítővé váltok, onnantól már MÁSOKÉRT IS ÉLTEK.
Egy Égi szál kezd összekötni mindazokkal, akiknek szüksége van Fényetekre. Új embereket, és új segítőket fogtok bevonzani, akik majd titeket is tovább vezetnek. Az Égi vezetés ügyel arra, hogy csak annyi és olyan terhet tegyen rátok, amennyit elbírtok. Mégis: vannak próbák, amik nehezek lehetnek. Ezek mindig kapuk: felvállaljátok-e azt a fajta nehézséget, azt a felajánlott feladatot. Ha igen, akkor ebben az irányban léptek tovább, és ennek megfelelően kapjátok majd a feladatokat és a támogatást. Ha nem, akkor más irányban fejlődtök. Ha nem érzitek magatokat elég erősnek még egy meghívásra, akkor nem kell elfogadnotok. Ha azonban „vágyjátok” azt az utat, akkor segítőitek „hozzá-erősítenek”.
OmMáátRé KJ
www.omah.extra.hu
| | |
|
|
|
A mai napra: |
|
„Ne feledd! Amire figyelsz, az a világod.”
| | |
Áldozni
csak a benned lévő és általad LÉT-re hozott Szépséggel
másokat is SzÉpítve és gyarapítva,
Teljes és ÉP Szabad Akaratodból,
Szabad Akaratodat kinyilvánítva,
az Örök és Adott Élő KRISZTUSI Rendnek megfelelően
Lehetséges
és
Érdem-es.”
20100525 - Az Áldozatról - Szemelvények
A hibákról és a hibázásról:
A ’hibák’ segítenek ’nem-felejteni’ és ’felejteni’.
PIRAMIS - Őszintén akarok élni
Őszintén akarok élni,
Minden utam végigjárni,
Hinni abban, amire vágyom,
S ha hiszek benne küzdeni érte bármilyen áron.
Őszintén akarok élni,
És csak annyit elérni,
Jókedvem senkit ne bántson,
S ha fáj a szívem valamiért, ne nagyon fájjon!
Tőled csak annyit akarok kérni,
Hogy engedj őszintén élni,
Őszintén, szabadon, szépen,
Őszintébben, mint ahogy tegnap éltem.
Ne kelljen hazudnom senkinek
És hogyha valamit kérdezek
A válasz igaz legyen!
Szeretnék bízni mindenkiben,
Hinni, hogy nem fordul ellenem,
S nem árul el sosem.
AZ ERDŐ FOHÁSZA
Vándor, ki elhaladsz mellettem,
Ne emelj rám kezet!
Én vagyok tűzhelyed melege
hideg téli éjszakákon,
én vagyok tornácod barátságos fedele,
melynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől,
és gyümölcsöm oltja szomjadat.
Én vagyok a gerenda, mely házad tartja,
és én vagyok az asztalod lapja,
az ágy, melyben fekszel,
a deszka, amelyből csónakod építed.
Én vagyok a házad ajtaja,
bölcsőd fája, koporsód fedele.
Vándor, ki elmész mellettem
hallgasd a kérésem:
NE BÁNTS!
ÜNNEP
Az Ünnepeknek fontos része az „emlékezés”, amikor a dicső vagy épp a kevésbé dicső tettekre/megélésekre, az elődökre is emlékeznek, és ezáltal egyfajta folytonosság alakul ki (marad meg) az Ősök, Elődök, a Gyökerek irányába is. Az emlékezés a legtöbb esetben ma még ’intő’ példa is lehet arra, hogy mit szükséges megváltoztatni, miben szükséges változni akkor, ha valami yobb és teljesebb Élet a cél ---
az „Ünnep” Valódi Lényege azonban minden esetben a[zon] „Jelen Megerősítése, amely elvezet a ’vágyott jövőbe’.”
Az Ünnep általában MEGERŐSÍTI az Élet egy olyan részét/szeletét, amely „továbbvitelre érdemes”, amelyben ELŐREMUTATÓ/előrevezető Példa vagy Út [Működés, Erő] Van Jelen.
(Részlet a 20110802 - Níitottság, Nyitás... írásból)
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
'
