 |
ÍRÁSAIM |
|
|
| | |
"ELEGET KÍVÁNOK NEKED!"
"Elegendő napsütést kívánok számodra, hogy jókedved legyen, bármilyen szürkének is tűnnek napjaid.
Elegendő esőt kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld a napot.
Elegendő boldogságot kívánok neked, hogy szellemed élő és örökké tartó legyen.
Elegendő fájdalmat kívánok neked, hogy még az élet legkisebb örömei is nagyobbnak tűnjenek.
Elegendő nyereséget kívánok neked, hogy vágyaidat kielégítse.
Elegendő veszteséget kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld mindazt, amid van.
Elegendő köszöntést kívánok neked, hogy felkészítsen a végső búcsúra." (Folytatás ITT)
|
Sík Sándor - Ember
"Embernek lenni!
Csak embernek, semmi egyébnek,
De annak egésznek, épnek,
Föld-szülte földnek
És Isten-lehelte szépnek."
|
|
Hímeztem: |
|
| | |
2011.0728 – Szemelvények – Önkifejezés III.:
Nagyon fontos, hogy azokban a helyzetekben,
amelyekben „mások támogatójává vagy segítőjévé” válunk,
TELJESEN ŐSZINTÉK, IGAZAK legyünk.
A „segítő szándék” „tiszta” legyen,
vagyis tisztán SZERETETBŐL legyen jelen (’se több se kevesebb’),
magunkat a „yobbítás” és önzetlen segítségadás szándéka vezesse
[ne kívánjuk a másikat ’befolyásolni’ vagy ’vezetni’, ne ’értékeljük’ vagy ítéljük meg stb].
Ha „hívást” érzünk egy helyzetbe, amelyben segítően nyilvánul(hat)nánk meg,
akkor „teljes figyelemmel” [teljes odafigyeléssel] forduljunk a „helyzet” és a helyzetben „jelenlévők” felé is.
Legyünk „nyitottak”, hogy megérthessük azt, amit a helyzet mutat –
és ezáltal is azt tudjuk nyújtani,
ami az adott helyzetben „tőlünk telhetően is a leg-yobb”
és az „érintett számára is legmegfelelőbb”.
Fontos, hogy IGAZAK legyünk teljes egészében:
ne találjunk ki valótlan, általunk meg nem élt ’példákat’, mert már ez is ’ferdítés’.
Olyat mondjunk és tegyünk, amit mi VALÓBAN megtapasztaltunk,
és ami ezáltal a ’magunk tapasztalata/tudása’
[’erre tudunk Építeni, ebből tudunk biztonsággal Építkezni/Építeni’].
Ne „szépítsünk”, és közben ne legyünk bántóak sem
(ugyanis a ’bántás’ érzékelésekor bezárul vagy beszűkül a „szív”, és így legtöbbször nem tud célt érni a segítség).
|
|
|
"Egy szó is lehet locsogás, s ezer oldal maga a tömörség.”
(Abody Béla)
„A madarak nyelve nagyon régen kialakult, és más, ősi beszédmódokhoz hasonlóan tömör, kihagyásos beszéd: keveset mondanak, de ezzel sokat fejeznek ki és sokat megértenek belőle.”
(Gilbert White)
|
|
|
|
|
|
|
Írások - 2009 február 11 - 28 |
|
|
20090226 - Világ
2011.08.19. 18:46
2009. február 26., csütörtök (Holnap: 2009.02.27. --- 2009.02.09.)
A
FÖLD
KRISZTUS
[SzÉPség és Harmónia,
Igazsásosság és Szeretet]
Tökéletesség/TELJesség, EGY-ség Felé Igyekvő Páros-Rendi (=Egymást-Kiegészítőség Rendje) „Családi” Világa
A
Föld
a születő KRISZTUS Világa
[SzÉPség és Harmónia, Párosság és Igazság, a Tökéletesség/EGYség/Teljesség felé igyekvő Szeretet Születő-Világa,
a Gyermek Világa]
A
föld
a Tökéletesség és Teljesség, EGYség felé haladó, Egymást-Kiegészítően (=PÁR-ként) születő KRISZTUS világa
OmMáátRé KJ
Érzés:
Az a kép jutott eszembe, hogy „KRISZTUS” az a „leány” vagy „fiú”, akit (sok minden más mellett) azért (is) Teremtett az Atya-és-Anya, hogy vándorlása/útja során keresse fel szeretett testvéreit, és vigyen hírt róluk az Atyai/Anyai Házba --- és majd ha eljön a „Nagy Lezárás” és „Nagy Újrakezdés” „Ideje”, akkor újra végigjárja a Házakat, és elvigye ennek a Hírét, és Hívja Haza Mindazokat, akik részesei akarnak lenni az Új elkezdésének, vagyis akik Meg kívánják Újítani a Megszerzett Tudásaikat és Képességeiket.
Sok ilyen „Újrakezdő Megújító” „kor” van már mögöttünk, sokszor Megújultunk már – összeolvadva testvéreinkkel, átadva-átvéve a megérlelt Kincseket --- hogy valamennyien gyarapodjunk egy-egy ilyen „Újban-foganás” által.
KRISZTUS már sok „helyen” alapított „családot” az „ÚJ”-ban szerepet vállaltakkal, és így a Világok Újra és Újra találkoznak „Családi kapcsolataik” által…
Egyszer majd eljön az az „idő” is – biztosan „nagyon sokára” –, amikor valamennyi EGY-kor szétvált rész Hazatér egy Mindeneket átölelő megújulásra/foganásra… És mivel abban a „közös Nagy EGY” Világban, aminek mi valamennyien Teremtettjei vagyunk, az „összetartó Erő” a KRISZTUS vagy más néven „Szeretet”, így KRISZTUS „az”, aki mindig „hív”, ha valamilyen Új Kezdet vagy Közeledés lehetséges…
OmMáátRé KJ
www.omah.extra.hu
| | |
|
|
|
A mai napra: |
|
„Ne feledd! Amire figyelsz, az a világod.”
| | |
Áldozni
csak a benned lévő és általad LÉT-re hozott Szépséggel
másokat is SzÉpítve és gyarapítva,
Teljes és ÉP Szabad Akaratodból,
Szabad Akaratodat kinyilvánítva,
az Örök és Adott Élő KRISZTUSI Rendnek megfelelően
Lehetséges
és
Érdem-es.”
20100525 - Az Áldozatról - Szemelvények
A hibákról és a hibázásról:
A ’hibák’ segítenek ’nem-felejteni’ és ’felejteni’.
PIRAMIS - Őszintén akarok élni
Őszintén akarok élni,
Minden utam végigjárni,
Hinni abban, amire vágyom,
S ha hiszek benne küzdeni érte bármilyen áron.
Őszintén akarok élni,
És csak annyit elérni,
Jókedvem senkit ne bántson,
S ha fáj a szívem valamiért, ne nagyon fájjon!
Tőled csak annyit akarok kérni,
Hogy engedj őszintén élni,
Őszintén, szabadon, szépen,
Őszintébben, mint ahogy tegnap éltem.
Ne kelljen hazudnom senkinek
És hogyha valamit kérdezek
A válasz igaz legyen!
Szeretnék bízni mindenkiben,
Hinni, hogy nem fordul ellenem,
S nem árul el sosem.
AZ ERDŐ FOHÁSZA
Vándor, ki elhaladsz mellettem,
Ne emelj rám kezet!
Én vagyok tűzhelyed melege
hideg téli éjszakákon,
én vagyok tornácod barátságos fedele,
melynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől,
és gyümölcsöm oltja szomjadat.
Én vagyok a gerenda, mely házad tartja,
és én vagyok az asztalod lapja,
az ágy, melyben fekszel,
a deszka, amelyből csónakod építed.
Én vagyok a házad ajtaja,
bölcsőd fája, koporsód fedele.
Vándor, ki elmész mellettem
hallgasd a kérésem:
NE BÁNTS!
ÜNNEP
Az Ünnepeknek fontos része az „emlékezés”, amikor a dicső vagy épp a kevésbé dicső tettekre/megélésekre, az elődökre is emlékeznek, és ezáltal egyfajta folytonosság alakul ki (marad meg) az Ősök, Elődök, a Gyökerek irányába is. Az emlékezés a legtöbb esetben ma még ’intő’ példa is lehet arra, hogy mit szükséges megváltoztatni, miben szükséges változni akkor, ha valami yobb és teljesebb Élet a cél ---
az „Ünnep” Valódi Lényege azonban minden esetben a[zon] „Jelen Megerősítése, amely elvezet a ’vágyott jövőbe’.”
Az Ünnep általában MEGERŐSÍTI az Élet egy olyan részét/szeletét, amely „továbbvitelre érdemes”, amelyben ELŐREMUTATÓ/előrevezető Példa vagy Út [Működés, Erő] Van Jelen.
(Részlet a 20110802 - Níitottság, Nyitás... írásból)
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
'
