20090213 II - Az EGYmást-kiegészítőSÉG
2011.08.19. 19:16
2009. február 13., péntek
Az EGYmást-kiegészítőSÉG
a Családi kapcsolódások jellemző formája
Már több alkalommal is említést tettünk az ’Egymást-kiegészítőségről’, ám „szemlélet-beli” fontossága miatt ismét kiemelem:
KRISZTUS E Világának Minden Létezőjének Minden Kapcsolódásában/viszonyulásában az ’Egymást-kiegészítőség’ érvényesül.
A „dualitás” és a „polaritás” nem fejezi ki pontosan a KRISZTUSI lényeget, sőt néha éppen eltakarja azt.
Végletes módon
- ’kettévágni’,
- ’részekre szabdalni’,
- ’távol-eső pólusokat meghatározni’ egy olyan Rend szerint működő világban, ahol részek EGY-ség-ként-működése (összekapcsolódása, és köztük különféle energiák áramlása) a kiteljesítő és előremozgató ’Alap’ – végzetes hiba.
Megmutatkozott – már számotokra is tisztán és világosan megismerhető módon az, – hogy mire vezet
’A CSALÁD’,
családok,
az ’Alap-Egység’,
szétszakítása.
„Fél”-ként, gyengén és támasztalanul próbálgatja az útját
- feleség/férj,
- szülő/gyermek,
- nagyszülő/unoka,
- ember/természet,
- ember/isten…
E Világban egyikük sem tud megfelelően élni és gyarapodni
- az ’összetartó’,
- a ’közös’,
- az „egymást-kiegészítő’ Erő megfelelő jelenléte és működése nélkül…
„Szemlélet-beli” váltást követel meg ennek a megértése és élővé tétele valamennyiőtöktől.
Aki „kívülről” tekint egy családra/közösségre, az „részek összességét”, és különálló részeket figyelhet meg benne. Vizsgálhatja az egyes részeket, vagy egyes részek kapcsolódásait – ám a maga teljességében (külső szemlélő volta miatt!!) soha nem ismerheti/élheti meg.
Aki azonban „belülről” figyeli és éli meg e közösséget, az a szükségszerűen minden és mindenki között létrejövő/mozgó kapcsolódásokat és kölcsönhatásokat látja meg.
Fontos megérteni:
- Ha valaki ’kívülről’, kívülállóként tekint akár a saját, akár az élő-társai életére, az a különbözőségekben rejlő értelmet legfeljebb csak elemezgetheti, a logikájával értheti meg. [Külső szemlélő]
- Ha azonban egy egy-Én részese (vagy részesévé akar válni) a belső történéseknek (életnek!), akkor megkeresi a „helyet” (élet-tér/idő), ahol hasznos, kiegészítő és segítő tagjává lehet a ’közösségnek’. Mondhatjuk úgy is, hogy ez utóbbi esetben a létező „feladatot” vállal,
amellyel másokat segít,
és
amelyben mások segíthetik őt is
--- élő (=egymást-kiegészítő) módon beilleszkedik egy „tér/idő”-rész gazdagításába, mindenki számára szebbé-és-yobbá-tételébe, E Világ Rendjébe: az ’Egymást-kiegészítőségbe’.
Lejegyezte OmMáátRé KJ a MindenHató TeremTő Egy Szent Istenünk, valamint E Világ Királya KRISZTUS, és a Földanya Tiszteletére és Dicsőségére
*****
„Elődöm” – Én – „Utódom”
Az „élet folyása” maga is példa az ’Egymást-kiegészítőség’
EgySzeRűségére
és
Mindent-átHatóságára:
sokszoros ’Egymást-kiegészítőség” jelenik meg egy-egy új élet foganásában és megjelenésében. E Földön mindig van valamiféle fizikai formájú összefogás: kétnemű szülőpároknál anya-atya formában – és így együtt együttműködve a Földanyával --- energetikailag (vagy ’kozmikusabb’ méretekben) pedig nagyon sok (az ember által ma még alig felismert) segítő összekapcsolódás jelenik meg.
Egy „Új” létrejöttéhez legkevesebb (!) kettőre van szükség – ahogyan ezt az ajánlott kisfilmben Kiss Dénes is elmondja. Ahogyan egyre kiterjed majd az ember értelmi-és-érzelmi világossága, úgy tárulnak fel az értelem előtt is az ’Egymást-kiegészítőség” magosabb szintjei, és „idővel” majd a RÁ-látás a Létezés egyre Teljesebb Családjaira.
*****
Kiss Dénes az Ősnyelvről:
http://www.youtube.com/watch?v=LiuMW3RVry4&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=T5wqQPLlu9U&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=CImRF-CP-GQ&feature=related
A magyar nyelv logikájáról beszélve:
„A magyar a valóság nyelve, az ősi valóság nyelve.”
Az az Egész, ami kettő.
Ennek az a „tapasztalati” (tehát valós) alapja, hogy ahhoz, hogy ember létrejöjjön, legkevesebb kettőre van szükség. (1 ember az „fél” – vagyis a nyelv logikája szerint „nem egész”. ~ „Látjátok feleim…”)
A beszélt nyelvben ez úgy is megjelenik, hogy magánhangzók és mássalhangzók alkotják az érzelmet és gondolatokat is kifejező közlésmódot. A magánhangzók inkább érzelmi tartalmat közvetítenek (magasság/mélység, hosszúság/rövidség), a mássalhangzók pedig a logikus gondolkodást tükrözik.)
Szóragozás ~ szórakozás (a magyar nyelv és élet alapja az öröm, mely az egyre teljesebb megismerés irányába Hat.)
Ház --- „-hoz, -hez”, amihez megyünk, ott a haza.
www.omah.extra.hu
|