2009. febru�r 13., p�ntek

Az EGYm�st-kieg�sz�t�S�G

a Csal�di kapcsol�d�sok jellemz� form�ja

            M�r t�bb alkalommal is eml�t�st tett�nk az ’Egym�st-kieg�sz�t�s�gr�l’, �m „szeml�let-beli” fontoss�ga miatt ism�t kiemelem:

KRISZTUS E Vil�g�nak Minden L�tez�j�nek Minden Kapcsol�d�s�ban/viszonyul�s�ban az ’Egym�st-kieg�sz�t�s�g’ �rv�nyes�l.

            A „dualit�s” �s a „polarit�s” nem fejezi ki pontosan a KRISZTUSI l�nyeget, s�t n�ha �ppen eltakarja azt.

            V�gletes m�don

-          ’kett�v�gni’,

-          ’r�szekre szabdalni’,

-          ’t�vol-es� p�lusokat meghat�rozni’ egy olyan Rend szerint m�k�d� vil�gban, ahol r�szek EGY-s�g-k�nt-m�k�d�se (�sszekapcsol�d�sa, �s k�zt�k k�l�nf�le energi�k �raml�sa) a kiteljes�t� �s el�remozgat� ’Alap’ – v�gzetes hiba.

            Megmutatkozott – m�r sz�motokra is tiszt�n �s vil�gosan megismerhet� m�don az, – hogy mire vezet

’A CSAL�D’,

csal�dok,

az ’Alap-Egys�g’,

sz�tszak�t�sa.

„F�l”-k�nt, gyeng�n �s t�masztalanul pr�b�lgatja az �tj�t

- feles�g/f�rj,

- sz�l�/gyermek,

- nagysz�l�/unoka,

- ember/term�szet,

- ember/isten…

E Vil�gban egyik�k sem tud megfelel�en �lni �s gyarapodni

- az ’�sszetart�’,

- a ’k�z�s’,

- az „egym�st-kieg�sz�t�’ Er� megfelel� jelenl�te �s m�k�d�se n�lk�l…

            „Szeml�let-beli” v�lt�st k�vetel meg ennek a meg�rt�se �s �l�v� t�tele valamennyi�t�kt�l.

            Aki „k�v�lr�l” tekint egy csal�dra/k�z�ss�gre, az „r�szek �sszess�g�t”, �s k�l�n�ll� r�szeket figyelhet meg benne. Vizsg�lhatja az egyes r�szeket, vagy egyes r�szek kapcsol�d�sait – �m a maga teljess�g�ben (k�ls� szeml�l� volta miatt!!) soha nem ismerheti/�lheti meg.

            Aki azonban „bel�lr�l” figyeli �s �li meg e k�z�ss�get, az a sz�ks�gszer�en minden �s mindenki k�z�tt l�trej�v�/mozg� kapcsol�d�sokat �s k�lcs�nhat�sokat l�tja meg.

Fontos meg�rteni:

-          Ha valaki ’k�v�lr�l’, k�v�l�ll�k�nt tekint ak�r a saj�t, ak�r az �l�-t�rsai �let�re, az a k�l�nb�z�s�gekben rejl� �rtelmet legfeljebb csak elemezgetheti, a logik�j�val �rtheti meg. [K�ls� szeml�l�]

-          Ha azonban egy egy-�n r�szese (vagy r�szes�v� akar v�lni) a bels� t�rt�n�seknek (�letnek!), akkor megkeresi a „helyet” (�let-t�r/id�), ahol hasznos, kieg�sz�t� �s seg�t� tagj�v� lehet a ’k�z�ss�gnek’. Mondhatjuk �gy is, hogy ez ut�bbi esetben a l�tez� „feladatot” v�llal,

amellyel m�sokat seg�t,

�s

amelyben m�sok seg�thetik �t is

--- �l� (=egym�st-kieg�sz�t�) m�don beilleszkedik egy „t�r/id�”-r�sz gazdag�t�s�ba, mindenki sz�m�ra szebb�-�s-yobb�-t�tel�be, E Vil�g Rendj�be: az ’Egym�st-kieg�sz�t�s�gbe’.

Lejegyezte OmM��tR� KJ a MindenHat� TeremT� Egy Szent Isten�nk, valamint E Vil�g Kir�lya KRISZTUS, �s a F�ldanya Tisztelet�re �s Dics�s�g�re

*****

„El�d�m” – �n – „Ut�dom”

            Az „�let foly�sa” maga is p�lda az ’Egym�st-kieg�sz�t�s�g’

EgySzeR�s�g�re

�s

Mindent-�tHat�s�g�ra:

sokszoros ’Egym�st-kieg�sz�t�s�g” jelenik meg egy-egy �j �let fogan�s�ban �s megjelen�s�ben. E F�ld�n mindig van valamif�le fizikai form�j� �sszefog�s: k�tnem� sz�l�p�rokn�l anya-atya form�ban – �s �gy egy�tt egy�ttm�k�dve a F�ldany�val --- energetikailag (vagy ’kozmikusabb’ m�retekben) pedig nagyon sok (az ember �ltal ma m�g alig felismert) seg�t� �sszekapcsol�d�s jelenik meg.

            Egy „�j” l�trej�tt�hez legkevesebb (!) kett�re van sz�ks�g – ahogyan ezt az aj�nlott kisfilmben Kiss D�nes is elmondja. Ahogyan egyre kiterjed majd az ember �rtelmi-�s-�rzelmi vil�goss�ga, �gy t�rulnak fel az �rtelem el�tt is az ’Egym�st-kieg�sz�t�s�g” magosabb szintjei, �s „id�vel” majd a R�-l�t�s a L�tez�s egyre Teljesebb Csal�djaira.

*****

Kiss D�nes az �snyelvr�l:

http://www.youtube.com/watch?v=LiuMW3RVry4&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=T5wqQPLlu9U&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=CImRF-CP-GQ&feature=related

A magyar nyelv logik�j�r�l besz�lve:

„A magyar a val�s�g nyelve, az �si val�s�g nyelve.”

Az az Eg�sz, ami kett�.

Ennek az a „tapasztalati” (teh�t val�s) alapja, hogy ahhoz, hogy ember l�trej�jj�n, legkevesebb kett�re van sz�ks�g. (1 ember az „f�l” – vagyis a nyelv logik�ja szerint „nem eg�sz”. ~ „L�tj�tok feleim…”)

A besz�lt nyelvben ez �gy is megjelenik, hogy mag�nhangz�k �s m�ssalhangz�k alkotj�k az �rzelmet �s gondolatokat is kifejez� k�zl�sm�dot. A mag�nhangz�k ink�bb �rzelmi tartalmat k�zvet�tenek (magass�g/m�lys�g, hossz�s�g/r�vids�g), a m�ssalhangz�k pedig a logikus gondolkod�st t�kr�zik.)

Sz�ragoz�s ~ sz�rakoz�s (a magyar nyelv �s �let alapja az �r�m, mely az egyre teljesebb megismer�s ir�ny�ba Hat.)

H�z --- „-hoz, -hez”, amihez megy�nk, ott a haza.

www.omah.extra.hu