20110821 - Új kezdet és...
2011.08.21. 00:27
2011. augusztus 20.
ÚJ KEZDET és így BÚCSÚ(ZÁS)
Megmutatkozik, hogy ki-ki mely Élet-szint(ek)en tapasztalja/éli meg.
„Tapasztalattá levés”:
„2009. március 20., péntek
„Tapasztalattá levés”
Tapasztalattá lesznek
az egyes Világokon/Léteken belül Feladatot vállaltak közeledései,
és ezzel egyidejűleg
a különböző Világokban/Létekben Feladatokat vállaltak eltávolodásai.”
2011. augusztus 20.
Megértést segítő kép:
„Családtagokkal” valahová elmentünk, és ott „magunkat jól éreztük”. Egyszer csak azt tapasztaltam (mindannyian azt tapasztaltuk), hogy „a (jobb) (tehát a ’nem-szív-oldali’) vállunkon lévő táskáink kiürültek” („belül szép tiszták és üresek” voltak).
„Nem vettük észre hogyan”, de eltűnt a „pénztárca”, a „személyi iratok” (minden korábban használt irat), valamint a korábbi otthonunk „lakáskulcsa” is.
Először megfordult a ’fejemben’, hogy talán mindezeket ’ellopták’ és ’rend-őrt’ kellene keresni.
„Bele-érezve” a „helyzetbe” azonban „megértettem”, hogy a „régihez való visszatérés” „minden eszköze/lehetősége” „tűnt el” „miközben az ÚJ-at éltem/néztem/figyeltem”: (a társaimhoz hasonlóan) megszűnt a „régiben viselt lényegem” (személyi igazolvány), nincs már szükségem a régi Szűkségben használt eszközökre (iratok, pénz, szívtől eltávolodott ’előre gyártott’ eszközök), és már (’semmilyen módon’) nem térhetek vissza a „régibe” (lakáskulcs eltűnése, ezáltal a „régi otthon” számomra való megszűnése).
Az utóbbi írásokban a KEGYELEMI minőségekhez kapcsolódva is írtam arról, hogy
„egy bizonyos távolságra kerülünk” mindattól,
amivel már „nem érdemes bajlódnunk”,
vagyis mindattól eltávolodunk, amit
(1) a választott Élet-Útnak megfelelően „nem-viszünk/nem-vihetünk tovább”,
(2) illetve ha tovább is visszük, „akkor-és-ott-nincs-ideje/helye-azzal-foglalkoznunk”.
Előadódhat tehát olyan helyzet, amikor
(1) valamitől vagy valakitől a „véglegesség igényével” távolodunk el (már „nem lehet” vagy „nem kívánjuk” a további megtapasztalásaink részévé tenni), és
(2) lehetnek olyan esetek is, amikor valamitől/valakitől „átmenetileg”, „egy időre” távolodunk el (például azért, hogy a „csak a személyét érintő” megtisztításait/Rendeződéseit maga/magában minden érintett elvégezhesse), és majd egy „új módon” és „teljesen más alapokról induljon el” a választott közös Élet vagy Út.
Ahogyan „kicsiben” vagy „lent” zajlik ez a folyamat [más Utakat választottak eltávolodása, illetve a közös Utat választottak „ÚJ”-ban való összeRendeződése], úgy ez „NAGYban”/kiterjedtben vagy „fent” is így van: a Naprendszerünkben, illetve a kiterjedtebb ÉGI CSALÁDBAN [a VILÁGBAN].
Korábban utaltam arra, hogy a „KRISZTUSI VILÁGBAN” azok élnek, akik
a „Szabad és Szerető” [Egymást-is-segítő, ÖnMagban kiTeljesítő, azaz Építő/Szakrális] Életet
választották megtapasztalni/megélni/kiTeljesíteni: az „ÉLET Szentségének” ALAPELVE mellett tehát olyan „Közös” vagy „Családi” [„másokkal-valamilyen-sajátos-módon-Egységet-is-alkotó-] Életet” élnek, amelyben nagyfokú Szabadságot élhetnek meg.
Vannak a (Rendezett) Közös ÉLET megtartása (kiTeljesítése) érdekében
mindenki által (’megegyezésben’) elhatározott/elfogadott „Törvények/Szabályok”
(ÉLET-KERET, Élet-Keretek),
ezek azonban nem megváltoztathatatlan keretek,
hanem
a „Közösen megélt ÉLET” [és így a benne élő Élet-] „Minőségét” emelve
EGYET-Értve megváltoztathatóak/kiterjeszthetőek,
vagyis teret engednek a „tovább-fejlődésnek”.
Részben a VILÁG ezen „kiTeljesedő” Minőségéből, Változtathatóságából is ered az,
hogy az E VILÁGBAN Élők a „választási/döntési” helyzeteikben SZABADSÁGGAL élhetnek:
MaGuk döntik el,
hogy megtapasztaló részesei kívánnak-e lenni annak az „ÚJ HARMÓNIÁNAK”,
amely irányba az a Közösség halad, amelynek ők maguk tagjai.
A VILÁGBAN élők a Szabadság mellett a „Szeretet Törvénye(i)” szerint élnek, amely azt jelenti, hogy egy olyan sajátos „összekapcsolódottságban”/Egységben (esetleg EGY-Minőségben) élnek a VILÁGBAN jelenlévők, amikor egy ’bizonyos’/meghatározott szinten/mértékben/körben/keretben „YÓBAN-és-ROSSZBAN” is „osztoznak”: ha valami „felemelő” jelenik meg bárhol és a VILÁG bármely ’tagjában’, az valamilyen [érezhető vagy még nem érezhető] formában és módon „mindenki más Életének is részévé válik”, és valamilyen módon „mindenkiben” érezteti a Hatását az is, ha a VILÁG valamely tagja valamilyen fájdalmat él meg vagy egyensúlyát-vesztett/nehezebb helyzetbe kerül.
Vannak minden Világban olyanok, akik a MAGUK Világának „örömteljes”/emelő vagy épp fájdalmas, továbbá a HARMÓNIÁT/Harmóniát megbontó/rontó „Jelzéseit”/megjelenéseit „hamarabb” és/vagy „teljesebben” „érzékelik”, mint a Világ más tagjai. Akik a Világ(ok)ban ilyen „kifinomult” vagy sajátos Érzékelési Képességgel [és ehhez kapcsolt ’emelt minőségű Felelősséggel’] élnek, azok [a FÖLDI fogalommal élve] „MAG”-Minőségűek, vagyis az adott Világ LÉNYÉVEL/SZÍVÉVEL „szoros EGY(-ség)ben” élnek. Időnként a „MAG”-Minőségű Lelkek/Létezők is „átigazíthatják a Szívüket/Életüket” akár egy másik Világ SZÍVÉHEZ/LÉNYÉHEZ is [vagyis a Szabadságukat ők maguk is megélhetik], de a tapasztalat az, hogy egy-egy Világ MAG-Létezői leginkább végig-kísérik a MaGuk Világát annak ’TELJES ÚTJÁN’. Ám mint említettem: nem lehetetlen még az ő számukra sem az, hogy Szabadságukkal élve egy másik VILÁG HARMÓNIÁJÁBA illesszék át ÖnMaGukat.
Ahogyan a FÖLD MAGA MAG-Nemzetségének tagjai újra visszaveszik Magukhoz a FÖLD ÉLETÉBEN hozzájuk tartozó „Saját Megéléseiket”/Feladat-teljesítéseket, úgy válnak le/ki a FÖLD ÉLETÉBŐL azok a „korábbi Szükségek” idején/miatt (másik Világokból) FÖLDRE érkezett [akár MAG-Minőségű] Segítők, akik/amelyek a FÖLD sérült
[MAGA ÚTJÁTÓL eltávolodott, „Belső ÉLETÉBEN” pedig „technikailag”, illetve szinte már teljes egészében megosztottá lett]
ÉLET-idejében segédkeztek a FÖLD MAGA ÚTJÁRA visszasegítésében. Emiatt Vannak olyan [még a FÖLDÖN Élő, másik Világból Segítőként érkezett] ’MAG’-Minőségek, Akik/Amelyek elkezdték a VisszaIgazodásukat/Haza-Igazodásukat [esetleg más Szükséget-szenvedő Világba való átIgazodásukat] – mivel „megszűnt az a Szükség”, amely a FÖLDRE-Hívta, illetve ezidőig a FÖLDHÖZ-RENDELTE őket.
Köszönet és HÁLA mindazon Szent Létezőknek, Akik a FÖLDET A MAGA ÚTJÁRA VALÓ VISSZATÉRÉSÉBEN a Szükség Idejében/Helyzeteiben [más Világokból a FÖLDRE érkezetten] [Rendezetten] segítették, és mindazoknak, akik a másik Világokból érkezett Segítők Rendezett Feladat-Teljesítéseit itt a FÖLDÖN Segítették.
OmMÁÁTRé~KJ
Azok, akik eddig a FÖLDET Szolgálták a FÖLD Szükségében, most azonban már a MAGUK „Otthonába” vagy más RENDELT Világba Igazodnak át, ’tapasztalják’ a „FÖLDITŐL” való „eltávolodásukat” még akkor is, ha Lényükkel-és-Szívükkel-EGY-ként-a-FÖLDDEL is élik mindennapjaikat. Ez így ’természetes’, és ’mindaddig-ténylegesen-is-a-FÖLDDEL-EGYKÉNT-Élve” lesznek Jelen a FÖLDÖN, amíg a FÖLDRŐL ténylegesen is kilépnek. Ők [tehát ha a FÖLDÖN eddig MAG-Minőségű (Teljes) Jelenlétben éltek] a Lényükből/Lényegükből eredően mindig Ténylegesen is EGYEK azzal a Világgal, amelyben JelenVannak/Élnek, és ezen Teljes EGY-Lényegűségük a Világból való tényleges kilépésükkel ér (az adott Világban) véget, és e Váltásban „azonnal”/EGY-Szerre át is Igazodnak a Számukra RENDELT [választásuknak megfelelő] ÚJ EGY-be és Egységbe.
Hogy ’nehéz’ vagy ’fájdalmas’ [megélés-]e ez?
Mivel a „Lényük” és „Szívük” „mindig” „MAG”-minőségként „élt/él”, ez a számukra egy ’természetes’ folyamat: ha Segíteni érkeztek és (beteljesítve amiért érkeztek) elmúlt a Szükség, akkor „tovább-állnak” illetve „megfelelően RENDEZŐDNEK/átalakulnak”. Valamelyest azonban – mint minden elválás/eltávolodás E VILÁGBAN – hordozhat bizonyos fájdalmakat --- ezek azonban „Szeretetből valók és Szeretetté íródnak”. Akinek dolga Van vele, az érti ezt.
Ugyanis nagyon nagy öröm az, ha egy Világ sérülései gyógyulnak, és ha az ott élők számára újra Teljes Egészében és ’Tisztán’ megnyílnak/megélhetővé-válnak a korábban bezáródott és ’elfertőződött’ „Gyermeki” ÚT/Utak… mi okozhatna ennél ’teljesebb’ örömöt egy „szülőnek” vagy „idősebb családtagnak”. Az ÚJ ÉLET, a ’Gyermek’ megjelenése és annak MAGA-Mintájú kiTeljesedése a legnagyobb Öröm minden „Ős” és/vagy „Szülő” számára.
OmMÁÁTRé~KJ
www.omah.extra.hu
|