20110825 II - VAN II - Szemelvények
2011.08.25. 19:53
2011. augusztus 25.
[Kék színnel a NOX – Örömvölgy című albumának dalaiból idézek (megjelenés éve: 2006) egy-egy részletet --- ’azoknak akiket érinthet’ jelleggel]
Gondolatok egy társamtól:
„Régen a jó szolgálatában legkedvesebb királyunk „titokban” álruhában járt a nép között.
Több mesénkben és igaz történetünkben az igazság titkok, álruhák, rejtőzködés nélkül nem győzedelmeskedhetett volna.”
Igen,
a „rejtőzködés” a legtöbb esetben KÉNYSZER SZÜLTE helyzetekben igyekezett valahogyan védeni (esetleg ’emelni’) az ÉLETET/Életet. A „Rejtőzködésben” általában nem volt fellelhető „más elleni irányulás” (így olyan szándék/cél sem, amely más Életének rontására irányult volna) --- és [más megfelelő önvédelem működtetésének híján] „uta(ka)t keresett” a „saját Életbe” visszahelyeződésre.
A FÖLDÖN
– ahogyan ez egyébként a Jézushoz kapcsolódó példabeszédekben, illetve Mátyás királyunkhoz kapcsolódó népmeséinkben is megjelent –
a „Rejtőzködés”
nem csak
I.
A [FÖLDÖN] „rejtőzővé vált” számára igyekezett visszatérési lehetőséget/Utat találni a SAJÁT ÉLETBE/Életbe és ÚTRA/Útra,
hanem
II.
eközben azt is igyekezett megérteni/feltárni,
hogy a FÖLD (vagy világ) Életébe beékelődött ’TITOK/Titkok’ mi okból/célból és hogyan működnek,
lehetőséget adva ezzel olyan ÚT és Utak megtalálására is,
amely a ’TITOKKÁ/Titkokká’ lett/lettek számára is lehetőséget teremthet a Maguk [’saját yogú’] Útjára [így a „Saját Boldogságukba”] való visszatéréshez.
Ez tehát azt is jelenti, hogy a „FÖLDÖN” [és FÖLDHÖZ kapcsolódóan] eddig folyt átVilágítások és Rendezések/Gyógyítások nem „csak” a FÖLD ÉLETÉT igyekeztek a MAGA ÚT-jára visszasegíteni, hanem arra is Irányultak KRISZTUS vezetésével, hogy a [’Nagyobb CSALÁDBAN’ is jelenlévő, sokakat érintő ’bajra’, vagyis a] VILÁGBA/Világba „beékelődő/megbontó/rontó” minőségek és létezők számára is megnyithatóak legyenek olyan [számukra is örömet/boldogságot hozható] SzeRves/Rendes ÚT/Utak, amelyekbe szabad bekapcsolódásuk által a ’TITOK/Titkok’ megbontó léte és minősége [és az ezek átHatásaiból kialakult/kialakulható „Rejtőző” minőségek] teljes egészében megszüntethető lesz.
Ezért működött/működik a FÖLDÖN az Irgalom és a Kegyelem is „külön minőségként” a SZERELEM EGY Minősége mellett [„átjár minket EGY fény”] --- vagyis
azért volt és VAN Jelen a FÖLDÖN a KRISZTUSI IRGALOM/KEGYELEM,
hogy azok számára is lehetőséget adjon
az ÉLET SzeRves Megújítására és a Saját Út/Boldogság megtalálására,
akik [elfogadva és megélve a KRISZTUSI ALAPELVEKET] nem a FÖLD MAGA ÚTJÁN haladnak tovább.
A FÖLD ezen Szándéka és Működése nagyon jól megmutatja magát abban is, hogy „Hivatalosan is Befogadott” olyan megfelelő érdemességeket (ezáltal illeszkedést, tényleges Építő szándékot) felmutató „gyökértelenné lett Létezőket és Lelkeket”, akik a maguk Otthonából különféle okokból „kiszorultak” és/vagy „kiváltak” [~a mostani fogalom-használatom szerint a ’Rejtőzés’ útjára léptek, ennek ellenére nem váltak ’TITOKKÁ/Titkokká’, vagyis nem igyekeztek jelenlétükkel megbontóan/rontóan hatni más Világra/világokra].
Az ilyen [másik Világokból eredően gyökértelenné vált, eddig „rejtőzötten” élt] Lelkek/Létezők számára a FÖLD [a KRISZTUSI VILÁG Áldásával, így a VILÁG Szükség esetén való Segítségnyújtása mellett, vagyis HARMONIKUSAN ILLESZKEDVE a VILÁGI/Világi folyamatokba!] olyan SzeRves UTAT/Utakat nyitott meg, amelyen haladva az ilyen [Teljes Yogú FÖLDI Életre] befogadott Lelkek/Létezők (1) akár ’végleges’ jelleggel is a FÖLD ÚTJÁHOZ csatlakozhattak, de (2) arra is lehetőségük lesz a felvállalt SzeRves FÖLDI Élet-Út keretében, hogy a Maguk Eredeti (vagy akár másik Világ) ÉLETÉBE majd átigazodjanak. [Bővebben: 20110812 – Van-e értelme…]
„Visz a folyó- hegyek, árnyak-,
nem ad sorsod kemencét.
Fogy az erőd, hited fárad:
nem is vársz már szerencsét.
Gyere, vándor, itt bánat el nem ér-,
látnád, amit rég kerestél...várt rád.
Van egy föld, van egy ég, van egy menedék-,
dala feltölt, nyara megvéd.
Ez a zöld, ez a kék, 'mely benned élt-,
utad eljött, Örömvölgy várt rég.
Napod eljött, Örömvölgy várt rég.
Tárd ki szíved, és találsz társat-,
éld a percek szerelmét!
Kertet nevelj, emelj házat-,
bízd a holnap kegyelmét!
Pihenj, vándor, a kaland másra vár-,
óvd hát, 'mit megtaláltál...várt rád.
Tudd, vándor, mi mennyit ér-,
óvd hát, amit megszerettél...várt rád.
Utad eljött, Örömvölgy várt rég.”
Sosem áll meg az örök forgás,
vezet minket egy közös tánc-,
el nem apad a szerelem-forrás,
társat találsz.
Sosem áll meg az örök forgás,
sosem fárad az örömtánc-,
el nem apad a szerelem forrás,
békét találsz.
A rejtőzködést (legtöbbször) az a „kényszer” tette ’szükségessé’, hogy megjelent valami olyan minőség, amely a SzeRves Életbe beékelődve megbontani/rontani igyekezett azt. Ezt a megbontási/rontási célú beékelődést nevezi a Földanya összefoglalóan most ’TITOK/Titkok’ jelöléssel.
A ’TITOK/Titkok” ’teljes felszámolása’ a Világi/világi ÉLETBEN/Életben már folyamatban van,
így nyilvánvalóan
ha megszűnik a SZÜKSÉG,
amely a [Rejtőzés] megjelenését és működését [az ÉLET/Élet védelme/emelése érdekében] indokolta,
meg kell szűnjön az Elrejtőzés/Rejtőzködés is.
A TITOK/Titkok megszűnése/megszüntetése a legtöbb esetben természetes módon maga után vonta/vonja a hozzá kapcsolódottan működött Rejtőzés megszűnését is. Ha valamilyen ok miatt nem lenne „automatikus” a Rejtőzködés megszűnése (hiszen nem járt mindig szükségszerűen együtt a TITOK/Titkok működéseivel), akkor az Elrejtőzés/Rejtőzködés felszámolása más szükséges/alkalmas módon fog megvalósulni a Világban/világban.
*****
„A Titok számomra azt jelenti, hogy valamit védeni, őrizni, óvni kell és talán ezért is csak ezt a jó oldalt érzékelem.
A Rejtőzködés már nem ilyen tiszta megnyilvánulás számomra.
Az Állatvilág és a Növényvilág vonatkozásában természetesen más…”
Igen, pont ezért „tisztáztam” az írásban, hogy „most” ebben az összefüggésben mit értek pontosan a fogalmak alatt. Valószínűleg a „magamban” meglévő tapasztalataim miatt „fordítottam le” ezekre a szavakra az „energiát/rezgést”, amit az éjjel kaptam..
„Valahol -egy holnap rejtekén –
majd szerelem vigyáz rám.
Valahol - a percek mentén-
elfogy ez a mély magány.
Minden szigorú csöndből egyszer kijut a szó,
mert mindig jön egy változás-,
így tudom, hogy végül kiköt ez a hajó:
nincs örök utazás...
Hallgat róla a szél, a víz, a tűz, fa és kő-,
de szívem azt súgja, hogy vár, ’kit várok rég… közel az idő.
Ez az út, ez a vágy, ez a lét, ami hozzá hajt-,
hát kérlek, ó, Uram, ne hozz rám bajt!
Csak egy Hold, csak egy Nap, csak egy szív, ami úton tart-,
hát súgd, hogy létezik a túlsó part!
Valahol- az árnyak tengerén-
Fény Földje vár reám.
Túljutok az Ártók Rendjén,
átvezet egy csók, talán...
És a Szigeten élek, 'míg a szerelem él,
s a felhők fölé emel-,
'míg létem végül majd világot cserél,
ha hazahív egy jel...”
*****
„Hogyan segíthetne a „Magam” Hazatérésében (vagy a MAGAM ÚTJÁN) az, aki/ami ELUTASÍTJA az „ÉnMAGAM” Életét/Minőségét, és ami/aki rontotta/bontotta eddig is és rontja/bontja (rontaná/bontaná) még ma is a „MAGAM” ÉLETÉT/Életét?” [vagyis azzal, aki ’titokkal él’]
Nyilvánvalóan „Rendes/SzeRves (közös) Úton” sehogyan.
„Egyébként” pedig azzal „segíthet” a ’titokkal élő’, ha felhagy a zavaró/megbontó működéseivel… és elkezdi keresni/élni a ’valódi Önmagát’…
„A tótükör az arcomba néz-,
és látja már, hogy színem elvész.
Reményemet ma eltemették:
legényemet ma messze vitték.
Nem szép leány, nem is csúf tömlöc-,
de gyilkos táj, 'hol élhetsz, ha ölsz...
Az ég üvölt, és reng a föld,
az élet elszáll-,
sikolt a nyár, mert körbejár a hős halál.
Csak csönd a szél- mert sírni fél-, a végzet elzár.
Csak tűz talál, mert messze már minden madár.
Nem kell a völgy, a hegy, ha másé-,
nem kell a kincs, ha más királyé!
Mért' hozzuk el urak vad álmát,
mért' tűrjük vágyuk éjszakáját?!”
„Lehet-e vele [a ’titokkal élővel’] bármilyen ’közös utam’?”
„Közös ÚT-ra” csak majd akkor lenne lehetőség, ha lesz olyan minden érintett által világosan látott [azaz TITOKTÓL/Titkoktól, ezáltal Rejtőzésektől mentes] „Közös-ÉLET-ÚT-Alap, amelyet minden érintett Egyetértésben elfogadott”.
NOX: Szállhatsz a dallal
Kergetted égen-földön, elbújt a boldogság-,
mért' kívül keresed-kutatod lelked otthonát?
Áttörtél árkon-bokron, de nőtt , nőtt a távolság-,
végül már nem lelt álom rád...
De bármerre jársz, vigyen a remény-,
mert választ találsz az út mentén:
több vagy, nem egy név- hiszen él benned ezer év-,
benned a béke, a csillagok fénye, a Mindenség!
Szállhatsz a dallal,
szívedből szóljon az ének!
Várhatsz a harccal, várhat rád...
Szállhatsz, mint angyalhaj [mint angyal, haj’],
az álmodról szóljon az élet-,
bátrabban hajtsd a hintát!
Benned van szíved vágya, benned a boldogság-,
élhetsz- mint szerelem- szabadon, mért' vársz több csodát?!
Ő mindig melletted volt, érezd, hogy szól hozzád:
"szebb vagy és jobb, mint gondolnád."
Bármerre jársz, utad hazaér:
a tűz kell, ha voltál kóbor szél.
Száz föld nem elég, csak otthon vár menedék-,
ott van a béke, a csillagok fénye, a Mindenség!”
„Ha Egy az utunk, akkor teljes a Bizalmunk egymás iránt, akkor pedig nincs Titok.
Ha bármelyik hibádzik, akkor legfeljebb csak egymás mellett haladunk, de nem együtt.”
*****
„Titkok - Tudás - Őrzés - Jó Időben - Jó kezekben -Felfedhető, használható, de csak azok számára, akik élnek és nem visszaélnek ezzel… régmúlt idők pora…”
Ami egy Világ SAJÁT HARMÓNIÁJÁBA tartozik,
az az adott Világban élő Lelkek által
a maguk Szívén át SZABADON elérhető,
ha az számukra ’szükséges’,
vagyis a saját Útjuk Harmóniája szerinti”.
Ilyen „Rendes ÉLET/Működés” esetén fel sem merül a „titok”…
……………………………………………………………………be sem tudom fejezni a mondatot, mert „egyszerűen nincs titok”, értelmezhetetlen ez a működés vagy fogalom…
Természetes [Magából adódó] működés az,
hogy akinek „nincsen szüksége” valamire,
az nem fog kapcsolódni a „számára szükségtelen” dolgokhoz/minőségekhez,
hiszen ami „szükségtelen”
az „nincsen Harmóniában” az Életével.
„Rendes esetben” tehát a kapcsolódás nem azért nem alakul ki,
mert az (a mai szóhasználattal élve valakik által meghatározottan) „tiltott” vagy titkos lenne,
hanem „természetes módon” azért,
mert az a Maga Útjának nem része
[’nem található meg’ a ’saját’ ’Élet’ vagyis ’VAN’ minőségében].
OmMÁÁTRé~KJ
*****
Katától:
A Rejtőzködések feloldódása kapcsán felidéződött bennem egy (már) klasszikussá vált ige/igézet:
"Van mi arany, bár nem fénylik
Van ki Vándor, s hazaér...
Régi Erő nem enyészik,
Fagyot kibír mély gyökér.
Lángját a Tűz visszakapja,
Árnyékból a Fény kiszáll-
Összeforr a törött szablya
S koronás lesz a Király."
(Tolkien: A gyűrűk ura)
Nem véletlenül adták le ismét a tévében a múltkor... Bár a filmből annyira ez nem jön át, de ezt a ’jóslatot’ Aragorn kapta a tündéktől mikor még nem tudta hogy ki ő, és mi az öröksége...
www.omah.extra.hu
|