|
20110829 - Lépésről lépésre (II. rész)
2011.08.29. 22:17
A FÖLD és a VILÁG
„nem fog senkit megmenteni a Maga Akarata ellenére” [ez „ALAP-ELV”],
ám mindenki számára biztosítani igyekszik a VILÁGBAN megélhető legTeljesebben-KiTeljesítő Életet.
OmMÁÁTRé~KJ
A FÖLDÖN azok Élhetnek
(és a Jelenlévők közül azok „maradhatnak a Maguk Útján HALADVA”],
akik a FÖLD ÚTJÁN továbbhaladást választották és e választásuknak megfelelően Élnek és Haladnak.
OmMÁÁTRé~KJ, Budapest, 2011. augusztus 28.
Ahogyan a FÖLD-mint-ÚT-és-CSALÁD
[a VILÁGBAN tett MAGA Vállalásának megfelelően]
Befogadta azon másik Világ(ok)ból kiszakadt és/vagy más meghatározott módon gyökértelenné lett Létezőket, akik megfelelő [’elvárt’] Érdemességről tanú-bizonyságot tettek az elmúlt FÖLDHÖZ-kapcsolódott Életükben,
úgy vannak KRISZTUS VILÁGÁBAN további olyan Világok is,
akik MAGUK Befogadtak/Befogadnak MAGUKHOZ/MAGUKBA
a FÖLDRŐL Kilépő/Kiléptetett és/vagy más SzeRves módon ’a FÖLDRŐL Továbblépő’ Lelkeket/Létezőket.
Sokan várták/vártuk a FÖLDÖN és a VILÁGBAN is, hogy a Földanya/FÖLD „pontot tegyen a türelme végére”, vagyis „ kinyilvánítsa azt, hogy aki nem fogadja el Feltételek nélkül és Teljes egészében a FÖLD-mint-Világ-és-ÚT Rendjét/ÉLETÉT és nem éli így meg azt [’Feltételek nélkül és Teljes egészében’], illetve meghatározott módokon „vét” a Közösen meghatározott ÉLET ALAP-ELVEI ellen, annak a FÖLD/Földanya AZONNAL „elengedi az Életét” [nem próbálja Irgalmával és Kegyelmével vagy más „különleges” és/vagy „Rendkívüli” módon Segíteni, hogy az Őt-el-nem-fogadó „beilleszkedhessen” e Világba].
A Földanya/FÖLD megtette a „Türelmének véget vető” Kinyilatkoztatását mind a MAGA ’szűkebb CSALÁDJA’ [a FÖLDÖN Jelenlévők] felé, mind a KRISZTUSI VILÁG irányába.
Mindez azt is jelenti, hogy a Földanya/FÖLD nagyon Határozottan és késedelem nélkül (azonnal) fellép a MAGA Mintájú Építő folyamatok ’ellenében’ Ható és/vagy azokat bármilyen módon is megzavarni/hátráltatni igyekvő minden törekvés és tett esetében, és megnyilvánít minden szükséges és lehetséges Védelmi és más jellegű Rendező és ’Elhárítási’ SzeRves ÉLET-Működést [Szükség esetén a KRISZTUSI VILÁG Támogatását és/vagy Segítségét is igénybe véve].
OmMÁÁTRé~KJ, Budapest, 2011. augusztus 28.
Amiket magam is leírtam az elmúlt néhány napban és órában az nem „virág-nyelven” szól, hanem a tények nyelvén:
Nincsen
[sem FÖLDI, sem FÖLDI Jelenlétük alatt KRISZTUSI és Rendes esetben MindenHatói]
Türelem és IRGALOM és KEGYELEM
azok számára,
akik a FÖLD-mint-Világ-és-ÚT HARMÓNIÁJÁT Teljes egészében és Feltételek nélkül nem fogadták el [’Lényükben összeEgyeztethetetlen diszharmónia Van a FÖLD MAGA HARMÓNIÁJÁVAL’].
Az, hogy valaki a FÖLDRŐL egy másik Világba kíván Továbblépni/Átigazodni, nem kell hogy azzal járjon, hogy diszharmónia jelenjen meg a lényében.
A KRISZTUSI Világok esetében általánosan érvényesülő Elv és Gyakorlat az, hogy az egyik Világból a másikba Átlépni/Átigazodni készülő a tényleges Átlépés/Átigazodás ’Pillanatáig’ megéli annak a Világnak a MAGA HARMÓNIÁJÁT, amelyből Átlépni/Átigazodni kíván egy másikba. A legtöbb esetben [’Biztosítéka a Rendes Továbblépésnek’, vagyis] FELTÉTELE is egy másik KRISZTUSI Világba való Átlépésnek/Átigazodásnak az, hogy az Átlépés/Átigazodás Pillanatáig „Életben Megtartásra” kerüljön annak a Világnak a MAGA [legtöbbször „Teljes”] HARMÓNIÁJA, amelyből a Lélek egy másik választott Világba Továbblépni készül.
A FÖLD HARMÓNIÁJÁT EL-NEM-FOGADÓK
VALAMENNYIEN
MÁR a Rendes Lezárás és Kilépés/Kiléptetés Élet-szakaszában vannak,
illetve
amint eléri egy Lélek a számára meghatározott megbontó diszharmónia szintet,
az „UTOLSÓ” (esetleg „NAGY”) Figyelmeztetés után/során belép a megfelelő Lezárási/Kilépési/Kiléptetési Útba.
A „Lezárási” és Kilépési/Kiléptetési Élet-szakaszba belépők FÖLDI Jelenléte semmilyen módon nem hosszabbítható már meg.
Bizonyos Yóvá-tétel-jellegű Rendezéseket azonban a Kilépők/Kiléptetés-alatt-állók is elvégezhetnek, és ezzel megkönnyíthetik a saját Kilépésüket/Kiléptetésüket és továbblépésüket (!).
Ezek a szavak pontosan azt jelentik, amit mondanak.
OmMÁÁTRé~KJ, Budapest, 2011. augusztus 28.
Nem a halál a rossz, -
csak a be nem fejezett feladat.
(Beszélgetés az angyallal)
*****
Mai lejegyzés a „Tündérkertből”:
http://www.tunderkert.eoldal.hu/cikkek/uzenetek-egy-masik-vilagbol/elkezdodik....html
„Elkezdődik...
2011.08.28
Fontos időszak küszöbére érkeztetek meg Istennek Fiai és Leányai. Eljött a cselekvés ideje, amikor is végre megtehetitek mindazt, amelyre egész életetekben készültetek, s olyannyira vártatok. Eljött a hosszú távú tervezés ideje, amikor is saját életprogramotokat az Egység programjához illesztve felemelt fejjel kérjétek meg jogaitokat a szabad életre. Mostanra tudnotok kell, hogy mit is tesztek a közös asztalra, melynek fejénél Egy Istenetek ül. Feltárul számotokra egy olyan világ, ahol csillagok születnek, s megláthatjátok saját nagyságotok, mellyel visszaveszitek szabad állampolgári jogaitokat az Univerzumok Közösségében.
Az elmúlt időszakban megtettetek mindent önmagatokért, próbáltátok felismerni önmagatok ezen világban, hol ezernyi fátyol takarja el szemeteket, a lelketek mélyén égő Isteni mivoltotoktól. A Fehér Tűz mely szenvedélyt szít szívetekben lángra lobban, mert bátor szív kell mindannyiótoknak az elkövetkezendő időszakban. Meg kell szüntetnetek ebben a világban a megosztottságot, békével kell visszavenni jogaitokat az Élet minden megnyilvánulásában. Mondjátok ki magatokban, hogy nincs szükségetek az élősködőre, jöjjenek ők bárhonnan is. Legyen szemetek észrevenni őket a rózsaködbe álcázott hazugságok mögött, és legyen bátorságotok kiállni saját méltóságotokért.
Fedjétek fel szemetekről a fátyolt, és vegyétek észre azokat, kik az élre állnak. Ne a nagy hangú lázadást szító hangokra figyeljetek, hanem a békés megoldásokat hozó csendes szóra.
Ne engedjetek az indulatok elsodró erejének, mert az a megosztottságot erősíti.
A maguk idején megszülettek azok, akik a háttérben névtelenül készültek fel feladatukra. A ő szavuk csendes, kezük pedig cselekvő.
Mindenki tudja pontosan, hogy milyen értéket ad hozzá saját magából a békés átrendeződéshez. A lavina elindult és már megállíthatatlan. Nincs erő, mely megállíthatja. Értelem és érzelem hangjai együtt fognak megszólalni, s hallani fogjátok lelketek hangját. Ne engedjetek a kétség hangjának, mely már gyengül, de még jelen van. Az ármány, mely elhozta a megosztottságot, kéri vissza jussát, de az erős lelkűek visszaveszik tőle. Ne etessétek tovább indulatokkal és kétségekkel az ármány erőit.
Nincs már létjogosultságuk ebben a világban, megtették amire szövetkeztek. Lejárt az idejük.
Mindaz mit megéltetek életetekben erre az időszakra készített fel benneteket. Ne legyen hiábavaló a megtett áldozat.
Tudjatok róla, hogy minden nehéz történésnek megvan a jó oldala. Koncentráljatok belső világotokra, belső erőiteket gyűjtsétek össze. Az Ember visszaveszi jogos erőit, és önmagát felismervén, Egy Isten Rendjét szeme előtt tartván lezárja azt a több ezer éves időszakot, mely rabszolgaságba vitte, háborúba kényszerítette. Nem lesz többé báb, mások játékasztalán.
A belső szemek fokozatosan nyílnak, a fülek pedig élesednek az Univerzum Hangjaira. A hangok sok helyről jöhetnek, figyeljétek szívetek rezdülését. Szívetek, honnan jön a Hang. Az összeszorult szív azt jelzi, hogy el kell utasítanotok a jelentkezőt. A jó érzésű kitárulkozás pedig saját lelketek hangját jelzi.
Az emberi energia, és érzelmi világ még mindig nagyon keresett más lények számára. Legyetek óvatosak, de járjatok nyitott szívvel. Mindaz mit eddig értékként szívetekbe gyűjtöttetek, megvéd benneteket.
Áldás kísérje utatok az Új Hajnal küszöbén.”
http://www.tunderkert.eoldal.hu/
2011. augusztus 29.
Ma visszakerül a helyére a Fej. Egy nemzet feje, s értelme egyesül a nemzet szívével, mely csapongva, indulatokkal tűzdelve sodródott nemzedékeken keresztül.
A Korona alatt összeáll a Fej energetikája, mely eddig hiányzott, mert a szívet a fejtől elválasztották. A nemzet gerince megtört volt.
A Szem lassan megnyílik, hogy meglássa és átlássa helyzetét. A Nemzet teste hiánytalanul összeáll. De a gerinc még hajlott, mert a vállat még kereszt húzza lefelé.
Ma tegyetek rendet értelmetek és szívetek csatájában. A nyakatokra vessétek figyelmetek. Ma idegpályák harmonizálása fog megtörténni, fejben lévő zárványok eltávolítása, nyaki kikopások kioldódása. Gerincfájdalmak mutathatják meg a megtört gerinc torzulásait.
Új ötletek, gondolatok törnek fel, és hozzá megfelelő energiák érkeznek. Ne feledjétek, hogy ti vagytok a Test, a Kéz, a Láb, és a Fej. A Test lassan újraépül.
Minden és mindenki a maga helyére.
*****
20110316 II – Két kép:
I.
Egymást követően sok „állókép”-szerű emlékkép jelent meg a mostani életemből. Utólag visszaidézve a megjelenésüket, olyanok voltak, mint egy-egy „útjelző tábla” az út mentén [valamilyen linearitásban]: ’mozdulatlanok’. ’Emlékeztettek’ egy-egy élet-helyzetemre, valamelyest fel tudtam idézni hogy hol/kikkel éltem meg. ’Mélyebben’ általában nem tudtam ’ránézni’ az adott helyzetekre (mintha nem lett volna ott bennük az igazi tartalom/lényeg). Néhány halvány szín volt érzékelhető.
Egy kis ’pihenő’ után újra elkezdtek az ’emlékképek’ megjelenni [’áramlani’] bennem:
II.
Míg az előző részben ’egyenként’ néztem rá a képekre, addig itt valami megváltozott. Bár a tudatommal/elmémmel itt is ’egyenként’ érzékeltem a képeket, azok mégis valahogyan egy ’folyamatban’ is jelen voltak, SZÍNESEK voltak, ÉLTEK, Élettel-teltek voltak. Különösebb erőlködés nélkül (szinte magától) ’beleláttam’ a helyzetbe (ha akartam), azonnal eszembe jutottak még a társak ’(pontos) nevei’ is… Ha mélyebben bele kívántam látni az adott helyzetbe, az elég könnyen ment…
Nagyon gyorsan jött is a megértés a két kép kapcsán: a második (II.) esetben a Szív-úton át elérhető emlék-körbe/emlék-tér-időbe helyezkedtem [ez ’színes, lüktető, pulzáló, áramló, Élő’], míg az első (I.) [’útjelző-tábla’-szerű képeknél] a Szív-úttól elválasztottan élt időszak [Szív-úthoz közvetlenül nem kapcsolódó] mentális emlék-képei váltak elérhetővé. Az első (I.) esetben ’rögzített’ képek az elme/tudat számára segítséget adtak az ’önazonosság’ ’valamelyest való’ ’megtartásához’, de a valódi önfelismerést [’statikusságuk’, szerkezetük miatt] tulajdonképpen nem tették lehetővé (vagy csak nagyon szűk mértékben). [Korábban is utaltunk arra, hogy amikor a SzeRves Szív-utak nem működtek, akkor az Élet különféle mentális hálók kialakításával igyekezett ’egymás közelében tartani a családtagokat’.]
A Szív-utaktól elválasztottan kialakult ’mentális’ [emlék-]hálózatok a ’valódi’ emlékezést általában nem tették lehetővé, viszont ’egy sérült korszakban lehetőséget adtak bizonyos eligazodásra, és egyes védelmi technikák megismerésére és felépítésére, az önazonosság egy bizonyos megtartására/felismerésére’.
A ’valódi, élő emlékezet’ és önfelismerés a Szíven/Szív-úton át érhető el minden Lélek és testben-élő-Lélek számára a Földön-mint-Világban.
OmMÁÁTRé~KJ, Budapest, 2011. március 16., 08.55.
*****
Korábbi írás részlete [20110215 II – SzeR-etet]: ’Személyesen megélt példamutatás’
A 20110130 – Szemelvények című írásban a „hibákról” is írtunk.
„[KRISZTUSI értelmében: hiány, árnyék]
A jelenleg Földön élőkben – egyéniségüknek, illetve fejlettségi/tudatossági/szeretet szintjüknek megfelelően [vállalt megtapasztalásuknak megfelelően] – felszínre kerül(het)nek „hibák/hiányok” [’hibáznak’].
Néha a „hibák/hiányok” annak megfelelően is felszínre kerülhetnek, hogy éppen milyen „családi jellegű” (például ’globális’, a teljes bolygó-Valóságot érintő) kiegyensúlyozási vagy Rendezési folyamat zajlik.
Azt, hogy valaki milyen „mélységben”/kiterjedésben/formában él meg egy felszínre kerülő hiányt (milyen formában/mélységben hibázik) (milyen mélységben ’kell’ megélnie ahhoz, hogy ’teljes mélységben’ megértse/átlényegítse) jelentős mértékben függ a ’fejlettségi szinttől’. A ’fejlettségi szint’ függ egyrészt az adott egyén fejlettségi szintjétől, de annak a közösségnek/családnak a fejlettségi szintje is jelentős meghatározó erővel bír, amelynek az adott egyén tagja.
A „hibák”/hiány megtapasztalása (például a Föld jelenlegi fejlettségi szintjén) „segítője lehet” a tanulási/érési folyamatoknak. A hibák (megtapasztalásuk által) segítenek „elfogadóbbá, megértőbbé” lenni. A „hibák” megélése során megérthetjük a „hibázás” okait/mozgatóerőit és Hatásait. Ahogyan megértjük a magunk hibáit és kijavítjuk azokat és megtanulunk megbocsátani magunknak --- megértőbbé válhatunk mások hibáival kapcsolatban is. [Ítélés és elítélés helyett] Segíthetjük emiatt a más hibázókat hibáik felismerésében és kijavításában --- és megtanuljuk a mások irányába való megbocsátást. [A ’hibák’ segítenek ’nem-felejteni’ és ’felejteni’.]”
Ennek a „hibákhoz” kapcsolódó korábbi írásnak is „személyes megélés/megtapasztalás” volt az alapja: elfeledkeztem valamiről amit én tettem (teljesen ’takarásba’ került bennem!), és amikor megkérdeztem a gyermekeimtől, hogy ki tette az adott dolgot, az egyik kislányom „megbántódott”, mert „gyanúsításnak” élte meg a kérdést. Megbántódását nem vettem észre, csak később… egy lapra azt írta, hogy a szobájába csak az lépjen be, aki teljes egészében hisz neki… Nem sokkal ez után „megnyílt az elmém”, és eszembe jutott az, amit korábban én tettem…
E megélés kapcsán másnap reggel, amikor a kislányom felébredt, elmondtam neki, hogy nem akartam őt megbántani, bocsánatot kértem tőle, és elmondtam azt is, hogy utólag rájöttem én tettem azt, amiről őt is kérdeztem…
Ennek kapcsán átbeszéltük azt, hogy néha bizony a legjobb szándékunk ellenére is tévedhetünk, néha megbántunk másokat. Ilyen esetben „két” dolgot fontos megtennünk (miután rájöttünk, hogy hibáztunk):
1./ Kérjünk bocsánatot és
2./ a lehető leghamarabb hozzuk helyre (javítsuk ki) a hibát.
Nagyjából két héttel az „én hibázásom” után ma reggel a kislányom került olyan helyzetbe, hogy „helytelenül” viselkedett. Így ment el iskolába, kissé feldúltan… némi szóváltás után… Magam ezt a „helyzetet” a „Szívembe” helyeztem, „nem gerjesztettem tovább”, utólag már úgy értelmezem ezt, hogy „utat engedtem e helyzet gyógyításának”.
Iskola után hazajött a kislányom, és az volt az első, hogy bocsánatot kért… és ki is javította azt, amit kellett… ennek kapcsán „átismételtük” [tudatosítottuk a gyakorlati megélés után/során] a már korábban „tanultakat” is, a javítás „két pontját”… Talán ez a „két pont” most egy olyan „mankó” a gyermekeim számára, amellyel ha nehéz helyzetbe kerülnek könnyebben átmehetnek a nehéz helyzeten… talán nagyobb eséllyel vállalják fel maguk és mások előtt is ha hibáztak, és így gyorsabban/teljesebben lesznek képesek a yavításokra is… --- [és ezáltal a valódi ÖnMaguk kifejezésére/megnyilvánítására…]
OmMÁÁTRé~KJ
www.omah.extra.hu
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
'
