http://tunderfonal.blogspot.com/2010/10/marsden-wagner-eloadas.html

„Marsden Wagner el�ad�s - Otthonsz�l�s t�mak�r

Marsden Wagner: Mikor l�p�nk be Eur�p�ba?

Marsden Wagner professzor M.D.,M.S.P.H., a WHO n�k �s gyermekek eg�szs�g�vel foglalkoz� szervezet�nek volt igazgat�ja, jelenleg az Orsz�gos B�basz�vets�g Szen�tus�nak tagja. A professzor tavaly okt�berben a II. Nemzetk�zi B�bakonferenci�n tartott el�ad�s�n akadt, aki fel�llt, �s elhagyta az el�ad�termet. Vajon mi�rt? Azok sz�m�ra, akik elolvass�k az el�ad�st, aligha k�ts�ges a v�lasz.

J� reggelt! Mindj�rt az elej�n azzal kell kezdenem, hogy k�tszer is eln�z�st kell k�rjek.

El�sz�r is az�rt, mert nem besz�lem a nyelv�ket. Nagyon j� lenne, ha anyanyelv�k�n sz�lhatn�k �n�kh�z, de sajnos nem tudok. Kor�bban 15-20 alkalommal j�rtam Magyarorsz�gon, teh�t nincs j� ments�gem. M�sodszor az�rt kell eln�z�st k�rnem, mert a sz�l�szeti gondoz�sr�l �s a gyermeksz�l�sr�l fogok besz�lni, �s tulajdonk�ppen �n f�rfi vagyok. Soha nem fogok gyermeket sz�lni, soha nem fogom ezt az �rz�st megtapasztalni, teh�t ez azt jelenti, hogy k�v�l�ll� vagyok a sz�l�sekn�l. �s ezt nagyon fontos mindig szem el�tt tartanunk, m�g az sem sz�m�t, ha valaki sz�l�szprofesszor (f�rfi) egy k�rh�zban – akkor is k�v�l�ll�, mivel a sz�l�s a n�k vil�g�ba tartozik. Ez mindig is �gy volt, ha visszatekint�nk a t�rt�nelemben.

�s tulajdonk�ppen vicces, ha elolvassuk a hivatalos t�rt�nelemk�nyveket, azok csat�kr�l, h�bor�kr�l – csupa olyan dologr�l sz�lnak, amiket a f�rfiak tesznek. Arr�l, amit a n�k tesznek, semmi sincs ezekben a k�nyvekben. Teh�t a sz�l�s mindig is a n�k vil�g�nak r�sze volt. M�g egy dolog… OK… teh�t mit tehetnek a f�rfiak a sz�l�ssel kapcsolatban?

Valaki mes�lt egy t�rt�netet, ami nekem nagyon tetszik. Ez a t�rt�net arr�l sz�l, hogy a sz�l�s mik�nt megy v�gbe a delfinekn�l. A sz�l� delfin �szik a k�z�ppontban. K�r�l�tte k�rbe-k�rbe �szik 2-3 n�st�ny delfin, akik meg-meg�rintik �t – mint a b�b�k vagy a d�l�k. Ez ut�n, mintegy t�z m�terrel t�volabb egy szint�n n�st�ny delfinekbõl �ll� csapat �szk�l, akik besz�lnek a sz�l� delfinhez. Majd j�val t�volabb (egy nagyobb sugar� k�rben) �szik az �sszes h�m delfin, akiknek az a feladata, hogy �vj�k a sz�l� delfint mindenf�le vesz�lyt�l. �gy a sz�l�s b�k�ben folyhat le. �gy gondolom, hogy a f�rfiak �gy vehetnek r�szt a sz�l�sben. Vagyis biztos�taniuk kell a b�k�t a n�k vil�ga sz�m�ra a sz�l�s ideje alatt.

A delfinekhez hasonl�an, az emberekn�l is �gy k�ne t�rt�njen. A b�b�k mindig a n�k rendelkez�sre �lltak, ak�r tradicion�lis b�b�kr�l, ak�r egy id�sebb tapasztaltabb k�rny�kbeli n�r�l besz�l�nk – teh�t mindig is l�teztek b�b�k. Bizony�ra ismerik a b�ba sz� francia megfelel�j�t: „sage femme“, ez pedig b�lcs asszonyt jelent, vagyis a b�ba volt a falu b�lcs asszonya. – A d�n kifejez�s, a b�b�ra az „�re more“, ami annyit jelent, hogy f�ldanya; � volt az az asszony a viking faluban, aki „k�t l�bbal �llt a f�ld�n” �s a falu t�bbi n�tagja mind tisztelte �t.

A b�ba izlandi megfelel�je a „f�ny anyja”. A l�nyeg mindebben az, hogy a t�rt�nelem sor�n mindig is l�teztek olyan n�k, akik t�r�dtek n�t�rsaikkal, gondozt�k, v�delmezt�k �ket. A t�bbi n� nagyon tisztelte ezt.

Jap�nban sz�let�sh�zak vannak. A sz�let�sh�z egyben a b�ba otthona is. Minden asszony elj�n ebbe a h�zba. Nemcsak akkor, ha v�rand�s vagy ha sz�l, hanem mindenf�le n�i probl�m�val ide fordulnak, p�ld�ul, ha a f�rj�k b�ntalmazza �ket, vagy b�rmi egy�b gondjuk van. N�h�ny �vvel ezel�tt hatalmas f�ldreng�s volt Jap�nban, �s az egyik nagyv�ros egyik sz�let�sh�za a f�lddel v�lt egyenl�v�. A t�bbi h�z is romba d�lt. A legels� h�z, amit a k�rny�ken �jj� �p�tettek, a sz�let�sh�z volt. A k�rny�k n� �s f�rfilakoss�ga egy�tt �p�tette �jj� azt a h�zat, annyira fontos volt sz�mukra.

Nos, amint tudjuk, �gy 200 �vvel ezel�tt a f�rfiak is belekeveredtek a sz�l�si szitu�ci�ba, �s a sz�l�szorvosok megjelentek a sz�l�sekn�l, �s fokozatosan �tvett�k a hatalmat �s az ellen�rz�st. Mi f�rfiak ellen�rz�s�nk al� akarunk hajtani minden olyan k�r�lm�nyt, amit�l f�l�nk. Ha f�l�nk valamit�l, azt mindenk�ppen ellen�rizn�nk kell.

Nagyon ortodox orvosi, tudom�nyos �s perinat�lis k�pz�sben r�szes�ltem, azt�n kutattam, praktiz�ltam, majd a WHO munkat�rsak�nt Koppenh�g�ba ker�ltem, ahol tal�lkoztam egy d�n b�b�val, aki megk�rdezett, hogy r�szt vettem-e valaha a praxisom alatt egy otthonsz�l�sn�l. Mondtam, hogy nem. A legt�bb orvos Magyarorsz�gon, N�metorsz�gban, az USA-ban vagy b�rhol m�shol, soha nem l�tott otthonsz�l�st. Ez a b�ba, egy nagyon b�lcs asszony volt – „sage femme“ – azt mondta nekem, hogy el kell mennem �s l�tnom kell egy otthonsz�l�st. � mindent elrendezett, �gy lehet�s�gem ny�lt elmenni a sz�l�sre.

Ez az esem�ny a revel�ci� erej�vel hatott r�m, megv�ltoztatta az �letemet. L�ttam egy asszonyt, aki haladt el�re a vaj�d�s folyamat�ban, majd eljutott abba a st�diumba, amit mi m�sodik f�zisnak nevez�nk, �s ez a n� egyszerre r�lelt a benne rejl� er�re. Azt mondta: „L�pjetek h�tra!!! Most megsz�l�m ezt a gyermeket!!!“

Ett�l hal�lra r�m�ltem. M�g soha �letemben nem l�ttam olyan n�t, akiben el�t�rt volna ez az er�. Ez az er� hal�lra r�m�ti a f�rfiakat. Abban a pillanatban felismertem, hogy mindaz amit a sz�l�s alatti gondoz�sr�l tanultam, arr�l sz�lt, hogy mik�nt hajtsam az uralmam al� a n�t oly m�don, hogy ne tal�ljon r� mag�ban erre az er�re.

Mi f�rfiak nem akarunk tal�lkozni ezzel az er�vel, nem akarjuk l�tni, b�rmit megtesz�nk, hogy ne tal�lkozzunk vele.

Val�j�ban a probl�ma nagyobb enn�l. A f�rfiak �vezredek �ta megpr�b�lj�k ellen�rz�s�k alatt tartani a n�ket. Ez igaz�b�l vicces, nem tragikus.

Shakespeare szerint, nagyon okos az a f�rfi, aki biztosan tudja, hogy � a gyermeke igazi apja.

L�tj�k? Bez�rjuk b�rt�n�kbe a n�ket csak az�rt, hogy bizonyosak lehess�nk benne, hogy senki m�s, csakis mi magunk lehet�nk a sz�letend� gyermek apja.

Sok mindent megtesz�nk az�rt, hogy ellen�rizz�k a n�k reprodukt�v viselked�sform�it. A v�rand�ss�g �s a sz�l�s ellen�rz�se r�sze ennek a folyamatnak. Teh�t a sz�l�szeti gondoz�s jobb�ra a sz�l�s, a vaj�d�s �s a n� ellen�rz�s�r�l sz�l.

Mit gondolnak, mi�rt er�sk�dnek, hogy a sz�l�s a k�rh�zban t�rt�njen? Mivel a k�rh�z az „�n” – az orvos, a f�rfi – fels�gter�letem. „�n orvos vagyok, mindent ellen�rz�k, ami a k�rh�zban folyik.” Ha �n, mint orvos elmegyek az �n otthon�ba, �n van hatalmon, jog�ban �ll kidobni engem. �n, mint orvos nem uralhatom, ellen�rizhetem teljesen a helyzetet. Ez az, amit az orvosok nem szeretnek. Ez�rt nem szeretnek az orvosok beteghez vagy vaj�d�hoz h�zhoz menni, mert nem uralhatj�k t�k�letesen a szitu�ci�t.

Soha semmilyen tudom�nyos adat nem t�masztotta al� a sz�l�sek k�rh�zakba val� �ttelep�t�s�t. Ez nem egy tudom�nyos kutat�si eredm�nyeken nyugv� d�nt�s �s cselekedet volt.

Mi orvosok uralni akarjuk a vaj�d�st �s a sz�l�st; a h�t�ra fektetj�k a n�t, ami a tehetetlens�g �s a megad�s testhelyzete. Az, hogy � a h�t�n fekszik, �n pedig a terpesztett l�bai k�zt �llok, azt sugallja, hogy teljesen uralom �t. Ez a lehet� legrosszabb sz�l�si testhelyzet. Azt akarj�k, hogy a kutat�si alapokon nyugv� kezel�sr�l besz�ljek?

B�rhov� mehetnek a vil�gban, legyen az k�rh�z vagy sz�let�sh�z, ott, ahol azt javasolj�k, hogy a vaj�d� n� a h�t�ra fek�dj�n, ott nem besz�lhet�nk tudom�nyos kutat�si alapokon nyugv� kezel�sr�l.

Abban az id�ben, amikor a fejlettebb �llamokban a sz�l�s �tker�lt a k�rh�zakba, az emberek kezdtek jobb k�r�lm�nyek k�z�tt �lni. Javult a t�pl�lkoz�s, a lak�sk�r�lm�nyek stb. Ekkor r�j�tt�nk arra is hogy uralhatjuk a vaj�d�st �s a sz�l�st.

�s a n�? – R�j�tt, hogy a csal�dtervez�s �ltal uralhatja a fogamz�st is! Innent�l kezdve a n�k nem sz�ltek 15 gyereket, csak kett�t. �s nem akkor sz�ltek mikor 14 vagy 50 �vesek voltak, hanem nagyon optim�lis id�ben.

Teh�t mindezen szoci�lis v�ltoz�sok, amelyekr�l besz�ltem, jav�tott�k a csecsem� �s anyahal�loz�si ar�nyokat. Mindk�t ar�ny meglehet�sen cs�kkent. A sz�l�s beker�lt a k�rh�zakba, �s az orvosok hangs�lyozt�k, hogy a statisztik�k pozit�v alakul�sa nekik k�sz�nhet�. Ez nem igaz!

Ez az�rt nagyon fontos, mert sokszor fogj�k ugyanezt hallani magyar orvosokt�l.

Nekem sokszor mondt�k m�r. „A k�rh�zba j�nni, haszn�lni a k�l�nb�z� g�peket, az EKG-t, a CTG-t stb ez modern, ez fejl�d�s, nem akarunk visszafel� l�pni.” – mondj�k. De t�vednek. Nem az ultrahang �s az EKG alkalmaz�sa miatt cs�kkent a haland�s�g. Hanem a jobb t�pl�lkoz�s, a jobb lak�sk�r�lm�nyek, a jobb csal�dtervez�s �s igen, bizonyos �rtelemben a jobb orvosi ell�t�s miatt is. De nem az ultrahang alkalmaz�sa miatt, hanem pl. az antibiotikumok miatt vagy a biztons�gos v�r�t�mleszt�s miatt. Ezek val�ban nagy v�vm�nyai az orvostudom�nynak. Ezek cs�kkentett�k val�j�ban a haland�s�got. De legink�bb a szoci�lis v�ltoz�sok.

De – amint a vil�gon egyre t�bben felfedezik –, ahogy az orvosok egyre jobban uralj�k a sz�l�st, a n�k �gy vesz�tik el azt. Elvett�k t�l�k a saj�t test�k ellen�rz�s�nek, ural�s�nak a jog�t. Ez a magyar�zat a medikaliz�ci� elleni reakci�ra. �s ez szorosan kapcsol�dik a b�b�khoz is. A b�b�k �s a n�k a sz�l�s humaniz�l�s�t k�vetelik. Tegy�k emberibb� a sz�l�st! Ez azt jelenti, hogy a sz�l� n� kell a k�zpontban legyen, nem pedig az orvos.

A b�ba feladata a sz�l�s k�s�r�se, nem pedig az orvos�. A sz�l�s term�szetes r�sze egy norm�lis �letciklusnak, a v�rand�ss�g nem betegs�g, az esetek t�bb mint 80%-ban nincs is sz�ks�g orvosra vagy seb�szi beavatkoz�sra.

A magyar professzorok azt mondt�k nekem, hogy milyen j� itt a helyzet, hiszen itt t�bb mint egy orvos van jelen a sz�l�sn�l Ez �r�let! N�zz�k! K�pzelj�k el, hogy egy magasan k�pzett sz�l�sz van jelen a sz�l�sn�l.

Ez kb. olyan, mint amikor sz�rakozni akarnak menni a p�rjukkal �s az eg�szs�ges 2 �ves gyermek�k mell� egy seb�szorvost h�vnak babysitternek. Ez �r�let! Eszm�letlen sok p�nzbe fog ker�lni, �s ha a gyermek�k elf�rad �s s�rni kezd az orvos teleinjekci�zza nyugtat�kkal �s medikaliz�lja a babysittinget. Ugyanilyen �r�lts�g egy sz�l�szeti seb�sz r�szv�tele egy norm�lis sz�l�sn�l. M�g az is nagyon furcsa, ha egy orvos van jelen a sz�l�sn�l… �n�k szeretn�k, ha egy orvos jelen lenne �s b�muln� �n�ket a h�l�szob�jukban mikor a partner�kkel szeretkeznek? A dolgok m�k�dhetnek rosszul a szexben is! K�l�nb�z� fert�z�seket kaphatnak, AIDS-t, gonorrhe�t stb., teh�t �ll�tsunk egy orvost a h�l�szob�kba is!

Hogy megmondja, hogyan csin�ljuk! Ez esztelens�g! De ez t�rt�nik Magyarorsz�gon, az�ltal, hogy ezek a j�l k�pzett orvosok ott �llnak a norm�lis sz�l�sekn�l.

Ami most t�rt�nik az, hogy a sz�l�s humaniz�l�sa egyre ink�bb el�ret�r, N�metorsz�gban, Skandin�vi�ban, Hollandi�ban, az Egyes�lt Kir�lys�gban stb., �s ez egyre k�zeledik, k�zeledik, de nem �ri el a Szovjetuni�t.

15 �v alatt sz�mos alkalommal j�rtam az Szovjetuni�ban konferenci�kon, gy�l�seken, tal�lkoz�kon, k�rh�zakban stb. �gy tudom milyen a szovjet gondoz�si modell. Ez pontosan olyan, amilyennel ma Magyarorsz�gon tal�lkozunk! Ma szovjet sz�l�szeti gondoz�si modell uralkodik Magyarorsz�gon. Csak figyelem, hogy mi t�rt�nik Magyarorsz�gon, Csehorsz�gban, Lengyelorsz�gban, Litv�ni�ban �s a t�bbi olyan orsz�gban, ahol m�g a szovjet gondoz�si modell �l.

A v�ltoz�sok megindultak. De a folyamat nagyon neh�z. Mi�rt? Mert a szovjet rendszerben az orvos maga az Isten! Az orvos rendelkezik az �sszes hatalommal �s ellen�rz�ssel, t�bb p�nzt keres, � v�gzi a seb�szi beavatkoz�st �s � a h�s. A b�b�k a szovjet rendszerben az orvosok rabszolg�i. Nincs k�rh�zon k�v�li sz�l�s a Szovjetuni�ban – mondt�k. De ez nem igaz! Mindig mindenhol l�tezik a vil�gon otthonsz�l�s. 20 �vvel ezel�tt j�rtam a Szovjetuni�ban, �s tan�ja lehettem egy otthonsz�l�snek.

Egyik ny�ron lementem a Fekete tengerhez �s v�zben sz�l�st is l�thattam Igor Tcsakovszkival, ha ismerik a nev�t. Teh�t a saj�t szememmel l�ttam, hogy ilyesmi m�g a Szovjetuni�ban is megt�rt�nik. Mindig vannak ilyen kis titkok, b�r a korm�ny mindent megtesz az�rt, hogy ezeket megsz�ntesse, mivel mindenki a regul�ris rendszer r�sze kell, hogy legyen.

Nos, ugyanez van ma Magyarorsz�gon.

Ez�rt tal�lkozunk azzal, hogy megb�ntetik azokat az embereket, akik ki akarnak l�pni ebb�l a rendszerb�l. Teh�t m�g nem mondhat� el, hogy Magyarorsz�gon val�ban humaniz�lt sz�l�si lehet�s�gek lenn�nek. Ez az, ami itt most t�rt�nik.

Tudj�k k�t nappal ezel�tt rep�l�vel �rkeztem ide; sokszor utazom Eur�p�ban – de most m�s volt. Bej�ttem az �p�letbe �s volt egy nagy jel: „EU �llampolg�rok erre!” Egy�bk�nt a parlamenten is magyar �s EU z�szl� lengedez. Hurr� az EU-ban vagyunk! De… Volt valami �rdekes. Ha D�ni�b�l Franciaorsz�gba, Olaszorsz�gba, vagy b�rhov� m�shov� utazom �s lesz�llok a g�pr�l, senki sem �ll�t meg, hogy megn�zze az �tlevelemet. Csak bes�t�lok mert az EU-ban vagyok. De a budapesti rept�ren k�t napja meg�ll�tottak, hogy megn�zz�k az �tlevelemet! Ez egy EU orsz�g! Igaz, 10 �vvel ezel�tt, ha �n k�vetkeztem az �tlev�l ellen�rz�si sorban, akkor a vizsg�lat 20–25 percig tartott. Most mind�ssze 2 perc volt.

OK, Magyarorsz�g fejl�d�tt.

De a rept�ri rendszer megv�ltoztat�sa egy dolog, a gyermeksz�l�s megv�ltoztat�sa egy m�sik. Az emberek, akik a sz�l�st ellen�rzik, nem akarnak v�ltoz�st. Ezt onnan tudom, hogy tavaly itt j�rtam egy tal�lkoz�n, ahol jelen voltak a miniszt�rium emberei, k�l�nb�z� professzorok stb., �s elmondt�k, hogy nem akarnak v�ltoz�st, �s mindent megtesznek a v�ltoz�sok megakad�lyoz�s�ra.

Milyen v�ltoz�sokra van sz�ks�g Magyarorsz�gon ha val�ban az EU-hoz akarnak csatlakozni, �s ha humaniz�lni akarj�k a sz�l�st?

V�ltoztatni kell! Mondhatnak a miniszterek �s a professzorok b�rmit arr�l, hogy ez a rendszer milyen j�.

Mondj�k meg nekik, hogy 27 olyan eur�pai orsz�g van, ahol kevesebb baba hal meg a perinat�lis id�szakban mint Magyarorsz�gon. �rtik ezt? A perinat�lis mortalit�s 27 eur�pai orsz�gban kisebb, mint itt, vagy m�s szavakkal, a 27 orsz�g k�z�l Magyarorsz�gon a legmagasabb a perinat�lis mortalit�s. Azt is mondj�k el nekik, hogy Magyarorsz�gon a perinat�lis id�szakban t�bb anya hal meg, mint 22 m�sik eur�pai orsz�gban.

L�tj�k teh�t, hogy a korm�ny �s az orvosok nem mondhatj�k, hogy minden rendben. Semmi nincs rendben! �s persze az�rt is sz�ks�g van a v�ltoz�sra, mert harm�ni�ba kell ker�lni�k az EU-val.

Teh�t meg kell v�ltoztatni a rendszert, mivel t�l sok baba �s anya hal meg, mivel a t�rv�ny szerint �sszhangba kell ker�lni az EU-val, �s az�rt is, hogy az �n�k t�rsadalma szabadd� �s demokratikuss� v�lhasson. Egy szabad �s demokratikus t�rsadalomban a n�k �s csal�djaik v�laszthatnak, hogy milyen sz�l�st szeretn�nek. Egy szabad t�rsadalomban a nagy �s fontos emberek nem mondhatj�k meg �n�knek hogyan sz�ljenek.

Ezt a n� kell eld�ntse! Akarj�k, hogy a korm�ny vagy valamelyik orvosprofesszor megmondja milyen testhelyzetben szeretkezzenek kedves�kkel? Ugye, nem! Ez�rt ne szabj�k meg azt sem, hogy milyen sz�l�st akarnak. �nnek kell v�lasztania, �s a korm�nynak �s a profoknak az a dolga, hogy tiszteletben tarts�k az �n d�nt�s�t.

Teh�t mindez val�j�ban a demokr�ci�r�l sz�l.

S ez probl�m�t jelent Magyarorsz�gon! Az elm�lt 50 �vben szovjet ellen�rz�s alatt �ltek, el�tte n�met ellen�rz�s alatt �ltek, azel�tt is folyamatos ellen�rz�s alatt �ltek, teh�t mindig m�sok mondt�k meg, hogyan �ljenek.

�s ez �gy ment sz�zadokon �t. Most v�gre szabadok. De meg kell tanulniuk szabadnak lenni. Meg kell tanulniuk d�nteni, v�lasztani �s v�ltoztatni. �s a korm�ny tagjainak, az egyetemek �s a k�rh�zak professzorainak is le kell szokniuk az autokratas�gr�l, �s demokrat�v� kell v�lniuk. Ez egy hossz� �s neh�z folyamat. Nem fog holnapig megt�rt�nni. De a folyamat m�r beindult �s folytat�dni fog. Nagyon fontos, hogy mi fog t�rt�nni a sz�l�ssel, mivel a sz�l�s milyens�ge t�kr�zi az eg�sz t�rsadalmat.

Ha egy magyar asszony azt tanulja meg sz�l�se alatt, hogy teste rosszul m�k�dik, mivel nem tud gy�gyszerek seg�ts�ge n�lk�l sz�lni, akkor azt fogja hinni, hogy mivel rosszul m�k�dik a teste, sz�ks�ge van ezekre az elj�r�sokra. �s az oda vezet, hogy a n�k f�lni fognak �s nem hisznek majd saj�t test�kben, �s azt teszik majd, amit a vezet�k mondanak.

Teh�t a sz�l�s megv�ltoztat�sa az eg�sz t�rsadalmat megv�ltoztatja.

Milyen v�ltoz�sra van sz�ks�g? 

El�sz�r is t�j�koztatni, ok�tani kell a n�ket.

Magyarorsz�gon az ma a legnagyobb gond, hogy a magyar n�p csak egyfajta sz�l�st ismer. A szovjet sz�l�st.

�n sem tudtam milyen egy igazi term�szetes sz�l�s, m�g nem l�ttam. A magyaroknak meg kell tanulniuk, hogy t�bbf�lek�ppen is lehet sz�lni, nemcsak a szovjet m�don. El kell mondani a t�v�ben, r�di�ban, az iskol�kban, hogy mi is a sz�l�s val�j�ban. A folyamat nagy r�sz�t teh�t a magyarok ilyen t�ren val� t�j�koztat�sa, felvil�gos�t�sa jelenti. Mindenkinek meg kell �rtenie, hogy a sz�l�s egy norm�lis �letesem�ny, �s hogy az esetek t�bbs�g�ben – t�bb mint 80%-ban – semmilyen probl�ma nem ad�dik.

Sz�ks�g van teh�t erre a felvil�gos�t�sra!

A sz�l�si szolg�ltat�sok kidolgoz�s�t �s megtervez�s�t nem szabad a miniszt�riumra �s a professzorokra hagyni. Mivel õk a szovjet rendszert kedvelik, s ha rajtuk m�lik, nem lesz v�ltoz�s.

A n�i mozgalmaknak, a politikai csoportoknak, a b�b�knak harcolniuk kell az�rt, hogy ennek a kidolgoz�si folyamatnak r�szesei lehessenek. Ha Nyugat-Eur�p�ban v�ltoztatni akarnak a sz�l�szeti ell�t�son, akkor nyilv�nos tal�lkoz�kat rendeznek a parlamentben, �s b�rki elj�het, hogy elmondja a v�lem�ny�t arr�l, milyen v�ltoztat�sokra van sz�ks�g. A b�b�k �s a n�k k�pvisel�i besz�lhetnek a parlamentben.

Ezek ut�n a parlament elmondja a miniszt�riumnak, hogyan v�ltoztassanak.

Teh�t az emberek ellen�rizhetik a v�ltoz�sok menet�t. Ez sosem t�rt�nt meg Magyarorsz�gon, de meg kell t�rt�nnie! Ne feledj�k, az eg�szs�g�gyi miniszternek az emberek eg�szs�g�t kell v�delmeznie, nem pedig az orvosok �rdekeit. Ezt meg kell v�ltoztatni.

A befoly�sos orvosok �s a miniszt�rium emberei t�l k�zeli viszonyban vannak egym�ssal.

Egy m�sik fontos v�ltoztatnival� Magyarorsz�gon: ne k�pezzenek annyi orvost. T�ls�gosan sok orvos van Magyarorsz�gon. T�bb orvosuk van, mint Nyugat Eur�p�nak, ez�rt az orvosok olyan feladatokat is v�geznek, amiket nem nekik k�ne, mint pl. norm�lis sz�l�sek levezet�se.

Gondot okozhat, hogy valamit kezdjenek ezzel a sok orvossal, de ha kevesebbet k�peznek, tal�n 20 �v m�lva kevesebben lesznek.

A k�vetkez� l�p�s. Fel kell t�masztani a b�bas�got Magyarorsz�gon, mivel az teljesen perif�ri�ra szorult.

A magyar b�b�k a szovjet sz�l�szeti rendszerben dolgoznak. �veken �t, m�g a WHO-nak dolgoztam, b�bakonferenci�kat szervezt�nk, �s ezekre megh�vtuk a vil�g b�b�it. De minden egyes konferenci�n a Szovjetuni�t egy f�rfi orvos k�pviselte. �n erre azt mondtam nekik: „Nem, nem! K�ldjenek egy b�b�t!“ – erre tipikus szovjet v�lasz j�tt: „OK, nem gond.”– majd �jra egy orvost k�ldtek.

�vek m�lva ravaszabbak lett�nk, �s Szentp�terv�rra a b�baiskol�ba szervezt�k a konferenci�t, �gy nem tudt�k a b�b�kat t�vol tartani. Ez volt az els� alkalom a Szovjetuni� t�rt�net�ben, hogy szovjet b�b�k eljutottak egy nemzetk�zi konferenci�ra.

E konferencia c�lja az volt, amit Magyarorsz�gon is meg kell �rteni: a b�bas�g egy teljesen f�ggetlen szakm�v� kell v�ljon. Nem az orvosoknak k�ne a b�b�kat tan�tani, hanem a b�b�knak k�ne a b�b�kat k�pezni�k.

A koppenh�gai b�baint�zetben egyetlen orvos sem tan�t, csakis b�b�k k�pzik a b�b�kat. B�bas�got tan�tanak!

Ha orvos tan�tja a b�b�kat, nem b�bas�got fognak tanulni, hanem azt, hogy mik�nt legyenek az orvosok rabszolg�i. Ez k�t k�l�nb�z� dolog! Teh�t a b�b�kat f�ggetlenn� kell tenni, a st�tuszukat pedig egyenl�v� kell tenni az orvosok�val.

Ez nem lesz k�nny�. T�bb b�b�t kell k�pezni�k, mivel t�l sok orvosuk van �s t�l kev�s b�b�juk.

Tudj�k, hogy Angli�ban kb. 1000 sz�l�sz-n�gy�gy�sz orvos van �s kb. 30 000 b�ba? Ugyanez a helyzet Hollandi�ban, D�ni�ban �s Skandin�vi�ban is.

L�tj�k? Nagyon �rdekes, hogy az orvosok Magyarorsz�gon azt mondj�k, hogy az�rt van sz�ks�g az orvosok jelenl�t�re a sz�l�sn�l, mert azt akarj�k, hogy az biztons�gban folyj�k le. Erre �n azt mondom, hogy ez egy �rdekes �ll�t�s. Eur�p�ban kevesebb bab�t �s any�t vesz�tenek el, mint Magyarorsz�gon.

Skandin�vi�ban az esetek 75-80%-ban a b�ba k�s�ri be az any�kat a k�rh�zba, � gondozza, � l�tja el tan�csokkal, k�s�ri a sz�l�st s az anya nem is tal�lkozik orvossal. Ez, az �sszes sz�l�s 75-80%-�ra jellemz�! �s kevesebb bab�t vesz�tenek el, mint �n�k itt Magyarorsz�gon. H�t, hogy mondhatj�k, hogy biztons�gosabb t�bb orvos jelenl�t�ben sz�lni?!

A legbiztons�gosabb teh�t az a sz�l�s, ahol nincs jelen orvos. Teh�t, t�bb b�b�t kell nevelni�k!

De arra is sz�ks�g van, hogy a v�rand�ss�g, a vaj�d�s �s a sz�l�s alatti elj�r�s tudom�nyos kutat�si bizony�t�kokon alapul� legyen.

Ez azt jelenti, hogy amit tesznek, az �sszhangban kell legyen a legjobb tudom�nyos inform�ci�kkal.

Egy nagyon j� p�lda van arra, hogy Magyarorsz�gon a gyakorlat nem ilyen. Ez a g�tmetsz�sr�l sz�l. Nem tudom, hogy �ll ma a helyzet, de n�h�ny �vvel ezel�tt a Semmelweis egyetemi k�rh�zban j�rtam, k�rbevezettek, majd volt egy besz�lget�s, ahol megk�rdeztem a professzort, hogy h�ny n�n�l v�geznek g�tmetsz�st. Erre � furcs�n n�zett r�m, �s azt mondta: „Mindegyikn�l.” Erre �n visszak�rdeztem, �gy �rti, hogy a sz�l�sek 100%-a g�tmetsz�ssel t�rt�nik? Erre �: – Igen!

Az egyik fiatalabb orvos mosolyogni kezdett �s magyarul mondott valamit a profnak. �n megk�rtem, ford�ts�k, amit mond. Azt mondta, hogy n�h�ny nappal azel�tt, egy n� r�gt�n a k�rh�zi felv�tel ut�n megsz�lt, ez�rt rajta ut�lag kellett g�tmetsz�st v�gezzenek! Ez egy extr�m p�lda, de a tudom�nyos adatokb�l tudjuk, hogy az esetek maximum 20%-n�l lehet indokolt a g�tmetsz�s. S�t, val�j�ban az esetek 5%-n�l van val�ban g�tmetsz�sre sz�ks�g.

Azon a besz�lget�sen az orvos azt mondta, ha nem v�gnak, t�bb szakad�s lesz. Nem!

Kevesebb szakad�s lesz, ha nem v�gnak!

Azt mondta, t�bb v�rz�s lesz, de �n azt mondtam, nem, kevesebb. S�t kevesebb szexu�lis probl�ma lesz, ha nem v�gnak. Minden egyes �rv, amit a magyar orvosok a g�tmetsz�s mellett felhoztak, tudom�nyosan megalapozatlan volt. Nem rendelkeznek helyes tudom�nyos inform�ci�kkal. Erre pedig sz�ks�g van!

L�ttam 1-2 �vvel ezel�tt az otthonsz�l�sr�l sz�l� levelet, amit a sz�l�szorvos t�rsas�g k�ld�tt a korm�nynak. Tele volt tudom�nyosan hamis �ll�t�sokkal. Rossz tudom�nyos inform�ci�val rendelkeznek az otthonsz�l�sr�l, a g�tmetsz�sr�l stb.

Ezek nem gonosz emberek. Csak rossz inform�ci�kkal rendelkeznek, mivel 50 �vig az ismert rendszerben �ltek.

Teh�t a magyar v�ltoztat�sokhoz legjobb lenne megtal�lni a helyt�ll� tudom�nyos adatokat, �s felhaszn�lni azokat a v�ltoztat�sok v�ghezvitel�hez. Ez nagyon fontos!

M�s. Egy demokr�ci�ban, a hatalom embereinek a tetteit �tl�that�v� kell tenni minden ember sz�m�ra. Semmi sem t�rt�nhet z�rt ajt�k m�g�tt. De Magyarorsz�gon rengeteg z�rt ajt� van a miniszt�riumokban �s mindenhol.

Ez az�rt van, mert 50 �vig �gy volt a Szovjetuni�ban is. Ki kell nyitni ezeket az ajt�kat.

Meg kell szerezni minden inf�t arr�l, hogy mi t�rt�nik a k�rh�zakban. Mi a cs�sz�rmetsz�sek, sz�l�smegind�t�sok stb. ar�nya, mi a val�s gyakorlat? A hal�loz�si ar�nyok?!

H�ny ember tudja, hogy 1000 baba hal meg �vente a sz�l�szeteken? Nem az otthonsz�l�sekn�l, hanem a k�rh�zakban! Tudj�k ezt az emberek?

Sz�mos baba el�re nem l�that� esem�nyek miatt hal meg, de jelent�s r�sz�knek nem k�ne meghalnia, hal�luk megel�zhet� lenne. De ezt soha nem fogj�k megtudni, mert ez az inform�ci� z�rt ajt�k m�g�tt marad. Ezt meg kell v�ltoztatni! Minden, ami a k�rh�zakban t�rt�nik, �tl�that� kell legyen az emberek r�sz�re.

A magyar n�knek ki kell v�vniuk a jogot, hogy eld�nthess�k, hol, hogyan �s kinek a jelenl�t�ben akarnak sz�lni. M�s orsz�gokban ez teljesen norm�lis.

�vekkel ezel�tt N�metorsz�gban 1 sz�l�sotthon l�tezett, ma t�bb mint 70 van. A n�met b�b�k1/3-a f�ggetlen, k�rh�zon k�v�l dolgozik. 10 �v alatt dr�mai v�ltoz�s t�rt�nt N�metorsz�gban. Tudj�k mi�rt?

A n�met orvosok megpr�b�lt�k el�rni a korm�nyn�l, hogy a n�k ne v�laszthassanak a sz�l�s m�dj�val, jelenl�v�ivel �s helysz�n�vel kapcsolatban. Megpr�b�lt�k r�venni a politikusokat egy �j t�rv�ny megalkot�s�ra.

Erre a n�met n�k fell�zadtak: Oh, Istenem, megpr�b�lj�k korl�tozni a szabads�gunkat!

M�rgesek lettek. Mindenki arr�l besz�l, hogy az orvosok milyen hatalmasak, milyen er�sek.

�n tudok n�luk er�sebbet: a m�rges asszonyokat.

A n�k megakad�lyozt�k az �j t�rv�nytervezetet, s mivel a mozgalom megindult, a v�ltoz�sok is elkezd�dtek. Ez t�rt�nt �j-Z�landon �s m�s orsz�gokban is. A b�b�k �s a n�k egy�tt v�ltoztattak. Ez kell Magyarorsz�gnak is! A magyar n�knek harcolniuk kell a jogaik�rt. Akkor, amikor a magyar n�k teljes joggal d�nthetnek majd a saj�t test�kkel �s sz�l�s�kkel kapcsolatban, akkor, �s csakis akkor lesz Magyarorsz�g szabad.

– K�sz�n�m!”

www.omah.extra.hu