|
ÍRÁSAIM |
|
| |
"ELEGET KÍVÁNOK NEKED!"
"Elegendő napsütést kívánok számodra, hogy jókedved legyen, bármilyen szürkének is tűnnek napjaid.
Elegendő esőt kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld a napot.
Elegendő boldogságot kívánok neked, hogy szellemed élő és örökké tartó legyen.
Elegendő fájdalmat kívánok neked, hogy még az élet legkisebb örömei is nagyobbnak tűnjenek.
Elegendő nyereséget kívánok neked, hogy vágyaidat kielégítse.
Elegendő veszteséget kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld mindazt, amid van.
Elegendő köszöntést kívánok neked, hogy felkészítsen a végső búcsúra." (Folytatás ITT)
|
Sík Sándor - Ember
"Embernek lenni!
Csak embernek, semmi egyébnek,
De annak egésznek, épnek,
Föld-szülte földnek
És Isten-lehelte szépnek."
|
|
Hímeztem: |
|
| |
2011.0728 – Szemelvények – Önkifejezés III.:
Nagyon fontos, hogy azokban a helyzetekben,
amelyekben „mások támogatójává vagy segítőjévé” válunk,
TELJESEN ŐSZINTÉK, IGAZAK legyünk.
A „segítő szándék” „tiszta” legyen,
vagyis tisztán SZERETETBŐL legyen jelen (’se több se kevesebb’),
magunkat a „yobbítás” és önzetlen segítségadás szándéka vezesse
[ne kívánjuk a másikat ’befolyásolni’ vagy ’vezetni’, ne ’értékeljük’ vagy ítéljük meg stb].
Ha „hívást” érzünk egy helyzetbe, amelyben segítően nyilvánul(hat)nánk meg,
akkor „teljes figyelemmel” [teljes odafigyeléssel] forduljunk a „helyzet” és a helyzetben „jelenlévők” felé is.
Legyünk „nyitottak”, hogy megérthessük azt, amit a helyzet mutat –
és ezáltal is azt tudjuk nyújtani,
ami az adott helyzetben „tőlünk telhetően is a leg-yobb”
és az „érintett számára is legmegfelelőbb”.
Fontos, hogy IGAZAK legyünk teljes egészében:
ne találjunk ki valótlan, általunk meg nem élt ’példákat’, mert már ez is ’ferdítés’.
Olyat mondjunk és tegyünk, amit mi VALÓBAN megtapasztaltunk,
és ami ezáltal a ’magunk tapasztalata/tudása’
[’erre tudunk Építeni, ebből tudunk biztonsággal Építkezni/Építeni’].
Ne „szépítsünk”, és közben ne legyünk bántóak sem
(ugyanis a ’bántás’ érzékelésekor bezárul vagy beszűkül a „szív”, és így legtöbbször nem tud célt érni a segítség).
|
"Egy szó is lehet locsogás, s ezer oldal maga a tömörség.”
(Abody Béla)
„A madarak nyelve nagyon régen kialakult, és más, ősi beszédmódokhoz hasonlóan tömör, kihagyásos beszéd: keveset mondanak, de ezzel sokat fejeznek ki és sokat megértenek belőle.”
(Gilbert White)
|
|
|
|
|
|
Írások - 2011 december - 2012 január, február 14 |
|
20111205 - Azoknak, akiket érint - Rózsa-legenda
2011.12.05. 22:54
2011. december 5.
ÁtVilágítás [kb 800 évvel ezelőtt(től)] (és a napokban beteljesült eredményei):
[(„MAG-)Feladat beteljesítve”]
Árpád-házi Szent Erzsébet (német nyelvterületen gyakorta Thüringiai Szent Erzsébet) (Sárospatak, 1207. július 7. - Marburg, 1230. november 17.) II. András magyar király és merániai Gertrúd lánya.
Az öt gyermek közül Erzsébet volt a harmadik. Bátyja később IV. Béla néven lett magyar király. Budán keresztelték meg, fényes pompával. I. Hermann türingiai őrgróf kérésére Erzsébetet a kor szokásának megfelelően négyéves korában eljegyezték Hermannal, az őrgróf fiával. Erzsébet Eisenachba, majd Wartburgba került. Az irodalom- és zenekedvelő őrgróf és buzgón vallásos felesége mellett jó nevelést kapott. 1213-ban meghalt az édesanyja, ami után hosszú ideig rémálmai voltak. Vőlegénye, a betegeskedő Hermann 1216-ban 19 évesen meghalt, ekkor – némi politikai huzavona után – öccse, Lajos, aki Erzsébet legjobb pajtása volt, jegyezte el. Az esküvőt 1221-ben tartották Eisenachban. Erzsébet a nála 7 évvel idősebb Lajossal boldog házasságban élt.
Erzsébet korán elkezdte a vezeklő életmódot: gyakran böjtölt, ostorozta magát, vezeklőövet is hordott. Éjjelente gyakran virrasztott. Első gyermekének születése után menedékhelyet alapított árva gyerekek részére, szegényeket segített. Második gyermeke születése után hálából 28 ágyas kórházat alapított, ahol maga is segített a betegápolásban.
20111204 – Akiket érint…(elérhető ITT):
[Talán valahol a „Szíriusz” „Rendszerében” vagy a Szíriusz érintettségében] volt a FÖLDNEK egy olyan „társa/párja”, Aki/Ami valamilyen ok miatt „elmozdult” a „Maga Útjáról” --- és ezáltal a FÖLDET-segítő-Maga-Vállalásából. Érzésem szerint [FÖLDI idő szerint] valamikor az elmúlt napokig állt fenn annak a „lehetősége”, hogy ez a másik „Világ” vagy „Lét-Minőség” [a VILÁGON belül] a FÖLDHÖZ-is-kapcsolódott HARMONIÁBA” beigazíthassa Magát. Érzésem (és eddigi megértéseim) szerint valamilyen ok miatt nem valósult meg a másik „Világ” vagy „Lét-minőség” részéről a „FÖLDET-érintő-HARMONIÁHOZ”-Igazodás, és így ez a „régi vállalás” „elenyészett” [„megvalósíthatatlanná” lett, ezáltal felszámolásra került]. Azt még nem értettem meg, hogy a „régi Feladat/Kapcsolódás” „felszámolása” „csak” a korábbi vállalások elenyészését jelentette-e, vagy pedig a másik „Világ/Lét-Minőség” Maga „enyészett-e el”.
A Földanyának/FÖLDNEK „meg kellett várnia” a VILÁG által lehetővé tett „igazodási idő/lehetőség lejártát”. Érzésem szerint – miután a „régi” „kapcsolódás” visszakapcsolódásának a lehetősége megszűnt – KRISZTUS „JELÖLÉSE” alapján a FÖLD „eddig be nem töltött kapcsolódása helyére” bekapcsolásra került egy „[Szép]Új Világ”. [„Szép”-nek éreztem, éreztem az „Örömet”] Meglátásom szerint a FÖLD „az elmúlt néhány [FÖLDI] napban” a „megszűnt régi kapcsolódásáról” „teljes egészében levált” és elkezdett „összeIgazodni”/HARMONIÁBA-RENDEZŐDNI az „Új Társ- Világával” (mely talán szintén a „Szíriuszi Rendszer” egyik tagja).
1225-ben Lajos vazallusként II. Frigyes oldalán hadba indult, Erzsébet vette át a tartomány kormányzását. Az éhínségek, járványok okozta sebeket orvosolni igyekezett, kinyittatta Wartburg éléstárait, a szegényeket élelmezte. Maga is mértéktartóan élt. A családtagok aggódva nézték Erzsébet „pazarlását”, Lajos azonban visszatértekor mindent jóváhagyott.
II. Frigyes megkoronázásakor ígéretet tett III. Ince pápának keresztes hadjárat indítására. Ennek beváltása Lajost is érintette. Erzsébet maga varrta fel a keresztesek jelét férje ruhájára. Ettől kezdve gyászruhát hordott.
Lajos 1227. szeptember 11-én elhunyt. Szeptember 29-én született Gertrúd lányát már nem láthatta. IX. Gergely pápa levelében atyai szavakkal bátorította Erzsébetet, és az igen szigorú Konrád mestert gyóntatójává és hivatalos védelmezőjévé nevezte ki.
Lajos öccsei, Raspe Henrik és Konrád igen keményen bántak Erzsébettel. A 20 éves özvegyet megfosztották a vagyona kezelésének jogától és férje birtokainak jövedelmétől.
A kialakult helyzet miatt egy októberi napon észrevétlenül elhagyta Wartburgot újszülöttjével, majd másnap két másik gyermekét is elhozatta. Fonással tartotta fenn magát, gyermekeit a megmaradt ékszereiből neveltette. Eckbert bambergi püspök befogadta Pottenstein várába, és Erzsébetnek az újraházasodást javasolta. II. Frigyes császár meg is kérte a kezét, ám Erzsébet nem akart újabb házasságot kötni. Rövid időre még visszatérhetett Wartburgba, ám a család javaslatára Marburgba költözött. Assisi Szent Ferenc harmadrendjének tagja lett, ettől kezdve egyszerű szürke köntösben járt. Bár II. András hívta, nem tért vissza Magyarországra gyermekei neveltetése miatt.
Erzsébet 3 nappal előbb megmondta halálának napját. Sírja mellett számos csodás esemény történt. IX. Gergely pápa avatta szentté 1235-ben. Marburgi sírja fölé 1236--ban elkezdték építeni az Erzsébet-templomot, mely 1283-ban készült el. Magyarországon IV. Béla, Erzsébet testvére építtette tiszteletére az első templomot Kápolnán.
Érzésem szerint a „régi”, a [FÖLDET segítő helyéről elmozdult] társ-Világ egyes tagjai vagy családjai az elmúlt időszakban „a FÖLDRE menekültek”, és itt a FÖLDÖN [„magasabb”, vagy talán pontosabb úgy, hogy „más jellegű”] „tudásuk” „felhasználásával” a „maguk túlélése” (és esetleges további emelkedése) érdekében elkezdték „kiaknázni” a FÖLD-MAGA-EREJÉT.
Ez azért egy „többszörösen” különös helyzet, mert „többszörösen” „bántották/sértették” a FÖLDET ezek a Létezők vagy családok --- hiszen nem csak a „FÖLDET támogató/segítő” helyzetüket hagyták el, hanem az emiatt támogatottságában meggyöngült FÖLDET még a „maguk” számára „túlélő-bázisként” is elkezdték használni, még tovább gyengítve a FÖLD-MAGA-ÉLETÉT [„kívülről és belülről” egyszerre gyengítették meg a FÖLDET].
Erzsébetet többnyire rózsákkal a kötényében, kosarában ábrázolják. Ennek eredete az a legenda, mely szerint férje halála után Erzsébet továbbra is gondoskodott a szegényekről. Egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, mikor sógorával, Henrikkel találkozott. Annak kérdésére, hogy mit visz kosarában, Erzsébet tartva attól, hogy esetleg megtilthatják neki a jótékonykodást, így válaszolt: rózsákat. Mikor megmutatta, a kenyerek helyett illatos rózsák voltak kosarában - eszerint Isten nem akarta, hogy a szent asszony hazudjon. Más történetekben Erzsébet az apjával (3 évesen) vagy férjével találkozik.
Miután ezek
a [(mára megszűnt) „régi vállalás” szerinti Társ-Világból] „FÖLDRE-Menekültek”
a számukra meghatározott „tartam / feltétel-szerint” nem Rendezték Magukat „vissza” az „eredeti vállalásukba” vagy az „eredeti vállalásuk szerint”,
így a „régi / eredeti FÖLDET-Segítő-Vállalásuk”
(mely az eddigi FÖLDÖN-való-Jelenlétüket lehetővé tette)
a VILÁGBAN (!) (és így a FÖLDÖN is!) Megszűnt / Elenyészett.
Az „érintettek” „továbblépési lehetőségeit” a VILÁG-MAGA Határozta / Határozza meg.
Az „elenyészett régi feladat és annak teljesítői ” „helyébe”
a VILÁG-MAGA JELÖLÉSE alapján
egy Új Világ lépett FÖLDET-Segítő [„Egymást-kiEgészítő”] Feladatba / Helyzetbe,
és a FÖLD / Földanya és ezen másik Világ ÖsszeHangolása / ÖsszeKapcsolódása és a Közös/EGY-HARMONIÁBA-RENDEZŐDÉSE már kezdetét vette és FolyaMAATos.
Az „ÖsszeRENDEZŐDÉS” „legnehezebb” és/vagy „leg-veszélyesebb” időszakán a FÖLD / Földanya és a másik Világ már túljutott,
Egymáshoz-Kapcsolódtak és már a HARMONIÁK EGYEZTETÉSE van FolyaMAATban.
Ez [a „legnehezebb szakaszon való túljutás”, vagyis egy „megkönnyebbedés”]
[ezáltal a FÖLD MAGA Világi Rendje szerinti Építő folyamatok felerősödése]
a mai naptól már érezhetővé válik a FÖLDÖN is és a másik Világ érintettségében is.
OmMÁÁTRé~KJ, Budapest, 2011. december 3., 14.29.
Ez a [már] megvalósult [Össze]RENDEZŐDÉSI Folyamat egy sajátos „emelkedéssel” járt a FÖLD ÉLETÉBEN. Ez az „emelkedés” nem egy „dimenzió-váltás”, hanem úgy lehet valamelyest megközelíteni e változás lényegét, hogy a FÖLD Megerősödött a MAGA Mintájában / ÉLETÉBEN / RENDJÉBEN . Van, aki „gyorsabban” „hozzáigazítja Magát” e megvalósult változáshoz, és lehetséges, hogy lesznek, akik még „nem érzékelik” ezt a változást. Ez a változás a „Szív és az elme / Tudat” számára is „igazodási helyzetet / szükséget” teremtett, vagyis a „Szív és Tudat” „átáll”, hogy érteni és élni legyen képes ezt az új helyzetet. A FÖLD(-és-CSALÁDJA/Családtagjai) megfelelő / megerősített VILÁGI-és-MindenHatói Védelemben élte / éli meg ezt az [Össze]RENDEZŐDÉSI FolyaMA(A)Tot.
OmMÁÁTRé~KJ
A SZOLGÁLATHOZ kapcsolódóan: 20180708 (elérhető ITT)
'szemezgetés' az írásaimból:
| |
|
|
|
A mai napra: |
|
„A valóság nemcsak az, amit a szem lát, és nemcsak az, amit a fül hall és a kéz meg tud fogni, hanem az is, ami rejtve marad a szem és a tapogató ujjak elől, és csak annak fedi fel magát néha, egy-egy pillanatra, aki a lelki szemével keresi, aki belülről tud figyelni és hallani, és képes a gondolataival tapintani.”
| |
Áldozni
csak a benned lévő és általad LÉT-re hozott Szépséggel
másokat is SzÉpítve és gyarapítva,
Teljes és ÉP Szabad Akaratodból,
Szabad Akaratodat kinyilvánítva,
az Örök és Adott Élő KRISZTUSI Rendnek megfelelően
Lehetséges
és
Érdem-es.”
20100525 - Az Áldozatról - Szemelvények
A hibákról és a hibázásról:
A ’hibák’ segítenek ’nem-felejteni’ és ’felejteni’.
PIRAMIS - Őszintén akarok élni
Őszintén akarok élni,
Minden utam végigjárni,
Hinni abban, amire vágyom,
S ha hiszek benne küzdeni érte bármilyen áron.
Őszintén akarok élni,
És csak annyit elérni,
Jókedvem senkit ne bántson,
S ha fáj a szívem valamiért, ne nagyon fájjon!
Tőled csak annyit akarok kérni,
Hogy engedj őszintén élni,
Őszintén, szabadon, szépen,
Őszintébben, mint ahogy tegnap éltem.
Ne kelljen hazudnom senkinek
És hogyha valamit kérdezek
A válasz igaz legyen!
Szeretnék bízni mindenkiben,
Hinni, hogy nem fordul ellenem,
S nem árul el sosem.
AZ ERDŐ FOHÁSZA
Vándor, ki elhaladsz mellettem,
Ne emelj rám kezet!
Én vagyok tűzhelyed melege
hideg téli éjszakákon,
én vagyok tornácod barátságos fedele,
melynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől,
és gyümölcsöm oltja szomjadat.
Én vagyok a gerenda, mely házad tartja,
és én vagyok az asztalod lapja,
az ágy, melyben fekszel,
a deszka, amelyből csónakod építed.
Én vagyok a házad ajtaja,
bölcsőd fája, koporsód fedele.
Vándor, ki elmész mellettem
hallgasd a kérésem:
NE BÁNTS!
ÜNNEP
Az Ünnepeknek fontos része az „emlékezés”, amikor a dicső vagy épp a kevésbé dicső tettekre/megélésekre, az elődökre is emlékeznek, és ezáltal egyfajta folytonosság alakul ki (marad meg) az Ősök, Elődök, a Gyökerek irányába is. Az emlékezés a legtöbb esetben ma még ’intő’ példa is lehet arra, hogy mit szükséges megváltoztatni, miben szükséges változni akkor, ha valami yobb és teljesebb Élet a cél ---
az „Ünnep” Valódi Lényege azonban minden esetben a[zon] „Jelen Megerősítése, amely elvezet a ’vágyott jövőbe’.”
Az Ünnep általában MEGERŐSÍTI az Élet egy olyan részét/szeletét, amely „továbbvitelre érdemes”, amelyben ELŐREMUTATÓ/előrevezető Példa vagy Út [Működés, Erő] Van Jelen.
(Részlet a 20110802 - Níitottság, Nyitás... írásból)
|
|
|