20120318 - Beszélgetés-részlet Zsiann honlapjáról - néhány korábbi írás-részlettel
2012.03.18. 15:07
http://www.zsiann.eoldal.hu/cikkek/beszelgetesek3.html
„éjszaka
(Ákos, 2012.03.15 16:56)
Eddig általában úgy volt, hogy minden egyén a saját tapasztalatmennyiségéből táplálkozott, azt megosztotta másokkal és tanult is másoktól. Most változott a helyzet, az azonos ügyön dolgozók olyan összeköttetésben állnak, hogy egyszerre és azonnal megkapják minden társuk aktuális tapasztalatát és annak tanulságát. Mostantól nem egyénként tevékenykednek, hanem a közösség egészének tagjaként, állandó és valós-idejű összeköttetésben.
Re: éjszaka
(Klári, 2012.03.18 07:37)
Nem egészen értem amit írsz. Ha példával segítenél, az talán jó lenne. Meg az is érdekel, hogy aki ilyeneket tud, az honnan tudja? Te pl. Ákos honnan tudod ezeket? Ha tapasztalod, akkor hogyan tapasztaltad meg? Én sosem tudok ilyen megállapításokra rájönni, azért érdekel.
Re: Re: éjszaka
(Ákos, 2012.03.18 09:49)
Valahogy úgy történik, hogy folyamatos tanítás folyik. Ahogy jön az ébredés, foszlik szét a tapasztalás és a lineáris gondolkodásba nagyon nehezen jön át az, amit megéltünk. Ezt mindenki ismeri. Ha valamit az itteni nappali tudatszintre át kell hozni, akkor egyfajta fordításként külön magyarázat is jár hozzá, hogy könnyebb legyen ezen a szinten értelmezni. Mert valamiért fontos, hogy ne csak úgy legyen, hanem tudjunk is róla. A folyamat valahogy úgy néz ki, hogy álmomban megéltem, még ott olyan magyarázat is járult hozzá, amit könnyebb áttranszformálni a jelen működésű gondolkodásmódba, reggel ébredés után megfogalmazódott a mostani 'éber' (inkább korlátozott) állapotban is, utána emberekkel találkozva félszavakból értettük egymást, másnap pedig azért még jött más, külső forrásból is az információ, mintegy megerősítésként, hogy ezen az éjszakán ez aktivizálódott és mostantól így működik. Mivel szükségünk lesz rá, és megnyugtató is egyben, hogy így működik már, leírtam a többiek számára, amikor láttam 15-én, hogy 3 év után ismét vannak emberek, akikkel egy fontos cselekvéssorozatban nem kell sok körítés és működik a közös munka. Akkor gondoltam végig, hogy mi a különbség a 3 évvel ezelőtti és a mai működés között és éppen ez, azazhogy nem magányos harcosok egyeztetnek folyamatosan, hanem egyszerre mozdul aki benne van.
kieg: éjszaka
(Ákos, 2012.03.18 10:24)
Kimentem a napsütésre és a további gondolatok fogalmazódtak meg bennem, amiket kiegészítésként még ide kell írni. Talán éppen azért, mert sokan magukra ismernek és megnyugtatólag hat, hogy mástól is hallják. A most aktivált hálóban való részvétel nagy nyugalmat követel. Minden sallangtól meg kell szabadítani a vágyakat és a részvételt, azaz vége a zizegésnek és a vagdalkozásnak. Ha menni kell és vinni egy üzenetet, akkor pedig menni kell és azt átadni. Ha részt kell venni egy cselekvésben, akkor részt kell venni. És a saját szerepet be kell tölteni, szinte szenvtelenül, nem túlragozva, szerényen, de erősen. A szolgálatban mindenkinek megvan a maga helye és szerepe. A vizsgák megtörténtek a személyes eddigi élet során. A szerénység előfeltétel, de nem járhat már bizonytalankodással és kishitűséggel. Tisztán kell érezni és tudni, mi a feladat és jelen lenni akkor, és megtenni. Ez a sok 'kell' zavar egy kicsit, ez nem parancs, hanem kicsit erősebb felszólítás az önbizalomra. És türelem: ha éppen pihenés a feladat, pihenni, ha figyelés, figyelni, ha munka, akkor munka. Összehangoltan, ami már működik. A fantáziánk jóval szegényebb, mint a világ sokszínűsége, azaz: minden filozófiát félretenni és a jelenben tudni. Valami ilyesmi volt a háló megjelenésének üzenete, de ezt úgyis mindenki tudja, itt csak megerősítésként álljon.”
*****
Ide-is-kapcsolódónak érzem a következő írás-részleteket:
20120317 – Ami benne van…:
II/A.
Ami ’benne van’ az ÉLETben
[a VILÁGBAN, a FÖLD MAGA ÉLETÉBEN/HARMONIÁJÁBAN]
és egy adott Lélek Maga Harmóniájában
[a maga ’Élet-Lehetőségében’, a ’maga választotta Útjában’],
az ’értelmezhető’
és így megérthető/megélhető (és emiatt ’továbbvihető’) a Lélek által.
II/B.
Előadódhatnak olyan „családi” helyzetek,
amikor akár „egy családtag valamely hibájának kiyavítása” érdekében,
akár pedig egy ’sajátos új minőség megértése és élővé tétele érdekében’
ténylegesen több Szellem-és-Lélek is ’sajátos együttműködésbe kezd’.
(…)
Ahogyan bizonyos „múltból hozott” sérülések [’torzulások’] felismerésének/megértésének/Rendezésének teljessége egyes esetekben ténylegesen is több családtag (akár több emberöltő) közös tevékenységét is igényelheti, úgy néhány felépült vagy felépülő „Új Minőség” maga teljességében való megértése/megismerése is igényelhet sajátos (’egymásra épülő’) együttműködést. Így lehetnek olyan helyzetek, amikor egy-egy „kor-csoport” egy „új építmény” értelmezésekor/kialakításakor annak „csak” egy (maga vállalta) részletét képes értelmezni és felépíteni, és a „teljesebb” megértés és/vagy „továbbépítés” már az „utódok” feladata (vagy a teljesebb megértés az utódok/társak által megvalósítottakkal együtt építhető fel).
(…)
Kezdetben egyáltalán ’nincsenek fogalmak-és-szavak’ az ’új minőség’, az új típusú Jelenlét/Élet meghatározására --- hiszen a „tudat” [a tudatos-Én] „addig” még nem tapasztalt „világba/Világba” igazítja át magát, a ’tudat’ pedig maga csak azt képes [élő]tudásként megjeleníti, amit önmaga tényleges megtapasztalásként már berögzített a maga ’emlék’/tudás-terébe.
*****
20110702 – RENDEZÉSEK – Családiság – Szemelvények:
Valahogyan most a „Hajnal” és „Szűz” „határán” „vajúdunk”, vagy talán sokan „nem akarják észrevenni, hogy a vajúdás ideje véget ért és
már kezükben/szívükben/lényükben
OTT VAN AZ ÚJ
Életre-kelten”…
mintha valami [talán nem teljesen SzeRves][vagy mégis a SzeRves] „árnyék” takarná még [talán az „Új Élet” védelmében --- hogy ezt az Új Életet ’ne rántsa vissza’ a még sokakban működő régi/sérült „beidegződés” a régibe, „koszba/mocsokba”]…
A „Szűz” „idejében” [túljutva a „Hajnal”-nak az „Új” ’anyagi alapjait/kereteit’/eszközeit megformáló és jellemzően a Belsőben, rejtetten zajló (de mégis Yól Érezhetően zajló és egyre jobban láthatóvá tevő) időszakán] az Új Kezdet, az Új Élet „mindenki számára látható és felismerhető módon” jelenik meg. A „Gyermek” – kikerülve az új megtapasztaláshoz megfelelően MEGFORMÁZÓ ’anyaméhből’ – elkezdi ÖNÁLLÓ, TELJES [Teljes Hatalommal, TELJES JELENLÉTTEL bíró] Életét.
Mi most a Földön mindannyian egy olyan változást éltünk és élünk meg, amelyben egyszerre vagyunk SZÜLŐJE és MEGSZÜLETŐJE is az ÚJ-nak. „Magunkból” indult el a változás, és mi magunk vagyunk akik az új [választott] tartalmakat [Irányt és Arányt, Utakat, UTAT] megformázzák MINDABBÓL és MINDARRA ÉPÍTVE, ami eléri az Életünkben az „Örök M-Értéket”.
Mintha a régi sérülésekből eredően még „zavarodottak” lennénk néha --- és ezért „nem látjuk” a már MEGSZÜLETETT változásokat és a Magunk megszületett Új Életét [és a magunk megszületett Új Életéből formált és formálódó új „Közösségi” [Együttes] Életét].
A Szívek és szemek NYÍLnak és ébrednek,
és csak ’idő’ kérdése az,
hogy a MEGSZÜLETETT mindenki számára felismert és így látható is,
azaz Teljes Hatalommal megélhető legyen.
Az ’idő’ jelentősen lerövidülhet azáltal,
ha mindenki a „maga módján” a „saját kezébe” visszaveszi az Élete feletti Hatalmat,
vagyis tudatosan keresi és éli meg a MAGA Belsőjéből jövő vezetést,
mely a „legmegfelelőbb” segítséget tudja nyújtani abban,
hogy a Létező ráismerjen Önmagára,
és EZÁLTAL arra,
hogy „hol” és „miben, milyen módon” vállalt/választott szerepet AZ ELINTULT ÚJ [Világi] ÉLETBEN.
OmMÁÁTRé~KJ, Budapest, 2011. július 31., 09.57.
*****
20110316 II – Két kép:
A mai két kép:
I.
Egymást követően sok „állókép”-szerű emlékkép jelent meg a mostani életemből. Utólag visszaidézve a megjelenésüket, olyanok voltak, mint egy-egy „útjelző tábla” az út mentén [valamilyen linearitásban]: ’mozdulatlanok’. ’Emlékeztettek’ egy-egy élet-helyzetemre, valamelyest fel tudtam idézni hogy hol/kikkel éltem meg. ’Mélyebben’ általában nem tudtam ’ránézni’ az adott helyzetekre (mintha nem lett volna ott bennük az igazi tartalom/lényeg). Néhány halvány szín volt érzékelhető.
Egy kis ’pihenő’ után újra elkezdtek az ’emlékképek’ megjelenni [’áramlani’] bennem:
II.
Míg az előző részben ’egyenként’ néztem rá a képekre, addig itt valami megváltozott. Bár a tudatommal/elmémmel itt is ’egyenként’ érzékeltem a képeket, azok mégis valahogyan egy ’folyamatban’ is jelen voltak, SZÍNESEK voltak, ÉLTEK, Élettel-teltek voltak. Különösebb erőlködés nélkül (szinte magától) ’beleláttam’ a helyzetbe (ha akartam), azonnal eszembe jutottak még a társak ’(pontos) nevei’ is… Ha mélyebben bele kívántam látni az adott helyzetbe, az elég könnyen ment…
Nagyon gyorsan jött is a megértés a két kép kapcsán: a második (II.) esetben a Szív-úton át elérhető emlék-körbe/emlék-tér-időbe helyezkedtem [ez ’színes, lüktető, pulzáló, áramló, Élő’], míg az első (I.) [’útjelző-tábla’-szerű képeknél] a Szív-úttól elválasztottan élt időszak [Szív-úthoz közvetlenül nem kapcsolódó] mentális emlék-képei váltak elérhetővé. Az első (I.) esetben ’rögzített’ képek az elme/tudat számára segítséget adtak az ’önazonosság’ ’valamelyest való’ ’megtartásához’, de a valódi önfelismerést [’statikusságuk’, szerkezetük miatt] tulajdonképpen nem tették lehetővé (vagy csak nagyon szűk mértékben). [Korábban is utaltunk arra, hogy amikor a SzeRves Szív-utak nem működtek, akkor az Élet különféle mentális hálók kialakításával igyekezett ’egymás közelében tartani a családtagokat’.]
A Szív-utaktól elválasztottan kialakult ’mentális’ [emlék-]hálózatok a ’valódi’ emlékezést általában nem tették lehetővé, viszont ’egy sérült korszakban lehetőséget adtak bizonyos eligazodásra, és egyes védelmi technikák megismerésére és felépítésére, az önazonosság egy bizonyos megtartására/felismerésére’.
A ’valódi, élő emlékezet’ és önfelismerés a Szíven/Szív-úton át érhető el minden Lélek és testben-élő-Lélek számára a Földön-mint-Világban.
OmMÁÁTRé~KJ, Budapest, 2011. március 16., 08.55.
*****
20110825 II – VAN II. – Szemelvények:
Ami egy Világ SAJÁT HARMONIÁJÁBA tartozik,
az az adott Világban élő Lelkek által
a maguk Szívén át SZABADON elérhető,
ha az számukra ’szükséges’,
vagyis a saját Útjuk Harmóniája szerinti”.
Ilyen „Rendes ÉLET/Működés” esetén fel sem merül a „titok”…
……………………………………………………………………be sem tudom fejezni a mondatot, mert „egyszerűen nincs titok”, értelmezhetetlen ez a működés vagy fogalom…
Természetes [Magából adódó] működés az,
hogy akinek „nincsen szüksége” valamire,
az nem fog kapcsolódni a „számára szükségtelen” dolgokhoz/minőségekhez,
hiszen ami „szükségtelen”
az „nincsen Harmóniában” az Életével.
„Rendes esetben” tehát a kapcsolódás nem azért nem alakul ki,
mert az (a mai szóhasználattal élve valakik által meghatározottan) „tiltott” vagy titkos lenne,
hanem „természetes módon” azért,
mert az a Maga Útjának nem része
[’nem található meg’ a ’saját’ ’Élet’ vagyis ’VAN’ minőségében].
*****
20110702 – RENDEZÉSEK, Családiság – Szemelvények:
2011. június 27., hétfő
Kép (akár a MAG és MagTanács egyes működéseire is vonatkozhat, de más FÖLDI „Családi” Tanácskozás/Egyeztetés ’általános’ képe is lehet):
„Közel a Földanyai SZÍV-hez” érzem azokat a MAG vagy más Családokhoz/Nemzetségekhez tartozó (talán [SZÍV]Őrzői) minőségeket, akik „körben” [a Földanya SZÍVE körül] Vannak. Mintha valamilyen közösen elhatározott cél megvalósítása érdekében már korábban előterjesztették volna Yavaslataikat illetve Igényeiket egymás és a Földanya felé – és most megnyílt az a SZÍV-Út, amelyen át a ’kért’ Minőségek elérhetővé lettek a Földön. ’Innen’, e megnyílt SZÍV-Útból a Jelenlévők „kiveszik” mindazt, amit maguk kértek. Tulajdonképpen nem is ’személy szerint’ maguk ’veszik ki’ a SZÍV-Útból a kért minőségeket, hanem a ’Kéréseik’ ’odairányítják’ ezeket a Földanyai SZÍV meghatározott területeihez, ahol azokat a Földanya nyomban átvizsgálja. A Földanya által yóváhagyott minőségek egy-egy mozaik-darabkaként ’gyűlnek’ egy „csak-a-Földanya-által-Érinthető-ÉLET-területen vagy SZÍV-területen”. A korábban közösen eltervezett cél megvalósítása érdekében a Családtagok által kért illetve hozott [a megvalósításokat előkészítő vagy lehetővé tevő] „Erő”-darabkák „keresik a helyüket, mozognak” --- a Családtagok ’mozdulataikkal’ ’mutatják’, hogy ők azt hová/hogyan helyeznék el, és a Földanya megmutatja e változásokat. Egy kis ’idő’ múlva kialakul egy olyan „Harmónia” a behozott minőségekből, amelyet „minden Családtag elfogad”. Kialakult egy ’kép’ [egy „szép” (!) kép”], amelyből már csak néhány apró darab hiányzik. Ezen a képen most [amely most szimbolikus jelentésű is lehet, de utalhat magára az éppen végzett tényleges munkára is] egy fiatal szép anyát vélek felismerni karjában egy kicsiny gyermekkel.
[E kép ’szimbolikus’ jelentése lehet az, hogy az így megformált ’kép’/Feladat/Erő ’Yó’ a FÖLD (~anya) és ’Yó’ a FÖLD ’gyermekei’, Családjai és Családtagjai (~gyermek) számára, így ’Yó’ az EGÉSZ CSALÁD számára is.]
Miután a Családtagok Egyetértésben elfogadták az összeállt képet, következik a [Földanyai] Rendezés és a [KRISZTUSI, esetleg MindenHatói] RENDEZÉS: a SZÍV-Minőségek [Földanyai, KRISZTUSI/MindenHatói SZÍV] EGY-SZÍV-be RENDEZŐDNEK, és egy olyan folyaMAAT veszi kezdetét, amelyben a „hiányzó részekben” a Földanya és KRISZTUS (esetleg a MindenHató) „kiEgészítik” egy Harmonikus Képpé/Egységgé/EGYé a CSALÁD által megtervezett Képet/Utat [úgy, hogy az teljes Harmóniában legyen a FÖLD MAGA ÚT-jával, illetve a KRISZTUSI VILÁG MAGA Mintáival is]. Ezen RENDEZŐDÉSI folyaMA(A)T [Áldás, Megerősítés] során a „hiány-helyeket” betölti az, ami „oda Való”, és ezáltal ÉLŐ-vé lesz „e Kép”. A „kép” Valóban ÉLŐVÉ lett: „mozgott benne anya-és-gyermeke”, „BOLDOGGÁ lett”.
Ez utóbbi [’ÉLŐVÉ tételi’] folyaMA(A)T során azok a „Családtagok”/MAGOK, Akik korábban mozdulataikkal mozgatták a kép-darabkákat, most ’kissé hátrébb’ húzódva valamiféle ’felelősség-teljes áhitatban/mozdulatlanságban/Egységben/EGYKÉNT’ kísérték figyelemmel (’vigyázták’) az eseményeket. Amikor a „kép” „ÉLŐVÉ” lett, „örömmel/megelégedettséggel” nyugtázták ezt mindannyian, talán még „fel is lélegeztek” a „yól végzett munka után”.
Ezt követően azt érzékeltem, hogy az egyes Családokhoz/Nemzetségekhez tartozó MAG-Minőségek „visszahúzódtak” a [SZÍV meghatározott közelségében maradva a számukra Rendelt] helyükre, és ott visszaigazodva a „Maguk” Családi Minőségébe elkezdték „megérteni és/vagy magukhoz vonni” mindazt, ami e „kép” valóvá tétele érdekében a Maguk Családja Feladata/Vállalása [mi az, ami a „képből” a Maguk Családjához tartozó Harmónia-rész]. [Amit korábban a „Családtagok” „vállalásként”, a „maguk kéréseként” „belehelyeztek a „formálódó képbe”/Feladatba/Erőbe --- „azokat” mint a maguk által megvalósítható/megvalósítandó Feladat-részeket „magukhoz vonják”, „MaGukba Rendezik” a Földanya vezetésével/Megerősítésével.]
Ha a Családok „SZÍV-Őrzői” a Földanya által Megerősítetten „beRendezték” „MaGukban” a maguk Családjának Feladatát [a közös/EGY cél/kép valóvá tételében felvállalható/felvállalandó Feladat-részeket], „onnantól” kezdve válik Lehetővé az adott Családokba tartozó Létezők/Lelkek számára egyfelől a „Családi Feladat”-ra való tiszta és pontos rálátás, másfelől pedig annak tudása, hogy a Családon belül az egyes Létezők/Lelkek Maguk milyen részfeladatokat vállalhatnak/vállaljanak fel.
OmMÁÁTRé~KJ
„Amikortól a FÖLD embere (mint egyén) és emberisége (mint Család vagy Nemzetség)
elkezd tudatosan, ÉLŐ lényként (tudatos Élő-Lényként) tekinteni MAGÁRA a FÖLDRE/Földanyára [~ Élőnek tekinti/tudja a Földet/Földanyát],
ezen tudatos Jelenléte Hatására
a FÖLD és Földanya is elkezd újra megtelni ÉLETTEL ---
mely „Élet” „formájában” az újra felépült Tisztelet/Bizalom/Szeretet „szálain” át
„visszaáramlik”
az ember és emberiség Jelenlétébe is és újra Élettel telíti azt meg.
Ez a FÖLD/Földanya számára ÉLETTEL telítődés
és az ember/emberiség számára való Élettel telítődés
megnyitja az ÉLET és Élet MAGA „természetes” működéseit,
többek között az ÉLETHEZ/Élethez, Jelenhez/Valóhoz Igazodást,
és elindítja/kiteljesíti például az „ÖnIgazodás, Öngyógyítás” természetes folyamatait.
Ez azzal is jár, hogy az ilyen ÖnIgazodását végző LÉT és Létező
„elengedi és lebontja (Rendezi) mindazt, ami nem ÖNMAGA/Önmaga” [ÚTJA/Útja],
és elkezdi kiteljesíteni ÖNMAGÁBÓL/Önmagából kiindulva
a „saját lényegét/LÉTÉT/Létezését”.
Ez azt is jelenti,
hogy az ÉLET/Élet ezt követően „nem vonz be” magához
és nem köt/kapcsol (’nem enged MAGÁHOZ/Magához kapcsolódni’)
a MAGA/Maga LÉTÉHEZ/Létezéséhez semmi olyat,
ami nem ÖNMAGA/Önmaga Szabad/Rendes/Szerető választása.”
OmMÁÁTRé~KJ, Budapest, 2011. június 27., 09.55.
Kicsit olyan ez a lejegyzés, mintha „az a kép” lenne vagy annak egy darabja, amelynek „ÉLŐvé válásáról” az előbb írtam.
Mintha a FÖLD MAG-Minősége (talán a MagTanács Védelmében vagy közreműködésével) „áttekintette és megerősítette” volna az ÖNMAGA ÉLET-ének [’Boldogságának’] „lényegét” és „működését” – talán feltárva azt, hogy „ITT-és-MOST” az ÉLETe mely területein milyen jellegű sajátosságokat szükséges még tüzetesebben átvizsgálnia azért, hogy mihamar a Teljesen ÉP ÉLET-ét/Működését élhesse meg mind MAGA mind pedig a CSALÁD tagjai.
Azt is éreztem, hogy a fentebb lejegyzett „ÉLŐvé lett” képen bár határozott formában „csak” az anya-és-gyermeke mutatta meg nekem magát, az Élővé tett/lett kép ugyanakkor (egyes részeiben) kis „szögletes” [~ férfi minőség] darabkák „helyére kerülésén” alapulva alakult ki --- emiatt pedig e „kép” a férfi és női minőség, valamint a család harmóniáját is hordozta és felmutatta.
A „férfi” minőségek maga Rendezett alapozó munkájának elvégzése az egyik fontos alapja/feltétele a család kiegyensúlyozott és boldog működésének/Egységének, és tulajdonképpen magának a család ’létezésének’ is.
[’Alapozás’ ~ ’a felszínen ritkán látható’, de megtartó feltétele minden tovább-építkezésnek]
[2011. június 27-én egy férfi-minőségtől:
A Férfi Szív feladata: meg kell tanulnia
- ráhangolódni arra, amit szeretne tenni (ráhangolódni arra, hogy mit szeretne tenni, majd ha már körvonalazódott a „mit”, azt jobban megismerni)
- megfigyelni azt, hogy milyen lehetőségek vannak (ide tartozik az is, hogy megfelelően ismerje a teremtő társait)
- kiválasztani a ’legjobbat’ és (az előzőekre is figyelemmel) eszerint dönteni majd megvalósítani
- türelemmel lenni…]
www.omah.extra.hu
|