|
ÍRÁSAIM |
|
| |
"ELEGET KÍVÁNOK NEKED!"
"Elegendő napsütést kívánok számodra, hogy jókedved legyen, bármilyen szürkének is tűnnek napjaid.
Elegendő esőt kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld a napot.
Elegendő boldogságot kívánok neked, hogy szellemed élő és örökké tartó legyen.
Elegendő fájdalmat kívánok neked, hogy még az élet legkisebb örömei is nagyobbnak tűnjenek.
Elegendő nyereséget kívánok neked, hogy vágyaidat kielégítse.
Elegendő veszteséget kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld mindazt, amid van.
Elegendő köszöntést kívánok neked, hogy felkészítsen a végső búcsúra." (Folytatás ITT)
|
Sík Sándor - Ember
"Embernek lenni!
Csak embernek, semmi egyébnek,
De annak egésznek, épnek,
Föld-szülte földnek
És Isten-lehelte szépnek."
|
|
Hímeztem: |
|
| |
2011.0728 – Szemelvények – Önkifejezés III.:
Nagyon fontos, hogy azokban a helyzetekben,
amelyekben „mások támogatójává vagy segítőjévé” válunk,
TELJESEN ŐSZINTÉK, IGAZAK legyünk.
A „segítő szándék” „tiszta” legyen,
vagyis tisztán SZERETETBŐL legyen jelen (’se több se kevesebb’),
magunkat a „yobbítás” és önzetlen segítségadás szándéka vezesse
[ne kívánjuk a másikat ’befolyásolni’ vagy ’vezetni’, ne ’értékeljük’ vagy ítéljük meg stb].
Ha „hívást” érzünk egy helyzetbe, amelyben segítően nyilvánul(hat)nánk meg,
akkor „teljes figyelemmel” [teljes odafigyeléssel] forduljunk a „helyzet” és a helyzetben „jelenlévők” felé is.
Legyünk „nyitottak”, hogy megérthessük azt, amit a helyzet mutat –
és ezáltal is azt tudjuk nyújtani,
ami az adott helyzetben „tőlünk telhetően is a leg-yobb”
és az „érintett számára is legmegfelelőbb”.
Fontos, hogy IGAZAK legyünk teljes egészében:
ne találjunk ki valótlan, általunk meg nem élt ’példákat’, mert már ez is ’ferdítés’.
Olyat mondjunk és tegyünk, amit mi VALÓBAN megtapasztaltunk,
és ami ezáltal a ’magunk tapasztalata/tudása’
[’erre tudunk Építeni, ebből tudunk biztonsággal Építkezni/Építeni’].
Ne „szépítsünk”, és közben ne legyünk bántóak sem
(ugyanis a ’bántás’ érzékelésekor bezárul vagy beszűkül a „szív”, és így legtöbbször nem tud célt érni a segítség).
|
"Egy szó is lehet locsogás, s ezer oldal maga a tömörség.”
(Abody Béla)
„A madarak nyelve nagyon régen kialakult, és más, ősi beszédmódokhoz hasonlóan tömör, kihagyásos beszéd: keveset mondanak, de ezzel sokat fejeznek ki és sokat megértenek belőle.”
(Gilbert White)
|
|
|
|
|
|
Írások - 2012 április |
|
20120406 II - HÚSVÉT ÜZENETE
2012.04.06. 14:11
http://www.zsiann.eoldal.hu/cikkek/beszelgetes3.html
„Húsvét Üzenete
(Ákos, 2012.04.06 12:13)
SZERINTEM: a Húsvét üzenete maga a Feltámadás (nem a véráldozat). Jézus a Feltámadással, azaz azáltal, hogy Fénytestben még a Földön maradt és 40 napra rá Mennybe szállt, legyőzte az anyagi világon uralkodó erőket és kiszabadította az emberi lelkeket, akik számára az ezt megelőző hosszú időben az átjáró nem állt rendelkezésükre, le volt előttük zárva.
Jézus megszületett földi emberként, olyan körülmények közül indulva, mint bármely más földi ember és egy rövid (33 éves) földi élet alatt eljutott odáig, hogy innen fénnyé válva távozhasson magához az isteni szinthez vissza. (Erre törekszenek pl. a jógik is több életen át.) Közben lelkében ugyan rendelkezésére állt a legmagasabb tudás, de azt át is kellett hoznia a földi hétköznapokba, az anyagi világba. Ez volt az igazi feladat, a megpróbáltatás az ő maga számára is, miközben egyszer 40 napra a legmélyebb rétegekbe is lesüllyedt, megjárta magát a poklot is a pusztaságban.
Jézus magával az életével és a halál legyőzésével építette meg azt az utat, ami innentől fogva így létezik és az analógia révén másnak is rendelkezésére áll. Ő megtette, végigjárta, így lehetőség nyílott rá, hogy más is végigjárja: ez a Híd.
SZERINTEM: Ezt a tanítást adta át Jézus (és ilyen szájbarágósan) a tanítványainak a Húsvét Vasárnapi Feltámadás és az Áldozócsütörtöki Mennybemenetel között eltelt 40 napban.
A keresztrefeszítést mégcsak nem is emlegették utólag, mert ugye kit érdekelt az, ha egyszer feltámadt a Mester. (A keresztrefeszítők meg a mai napig nem tudták magukat túltenni a bűnükön és mossák kezeiket minden Húsvétkor.)
Megváltás
(Ákos, 2012.04.06 13:13)
Előre is elnézést kérek mindenkitől, de olyan elementáris erővel érkezik a késztetés, hogy a végkövetkeztetést is ideírjam (mondhatni diktálnak): teljesen abszurd feltételezés és tanítás az, hogy a kereszthalál általi vérontás az emberek Megváltása érdekében történt. Maga Jézus Születése, Élete és Feltámadása Fénytestben a Megváltás. Ezek után aki ezt az utat (ezt a nehéz utat) járja, az folyamatosan munkálkodik a saját maga Megváltásán, amihez az Utat maga Jézus jelölte ki.
Így már érthető és feloldható az a nagy ellentét, ami az egyházi tanítás és a lelkünkbe kódolt tudás közt feszül.
A Megbocsátás pedig nem azonos a felmentéssel. A Megbocsátás az annyi, hogy minket a végeredmény érdekel: Feltámadt a Mester és Él!
Ezért nem foglalkozunk a gyilkosaival, a gyilkosság körülményeivel és nem ítéljük meg őket, mert nem is a mi feladatunk. Majd ők szépen kiforogják magukból a bűnüket és a bűntudatukat, ehhez viszont minekünk nem kötelező asszisztálnunk.
Feltámadt a Mester, Örüljünk. Vasárnap reggel, mindent a maga helyén és idejében! De ma sem kell szomorkodnunk, mert tudjuk, hogy jön a Vasárnap: úgy 2000 éve teljes Bizonyossággal tudjuk.”
| |
|
|
|
A mai napra: |
|
„Ne feledd! Amire figyelsz, az a világod.”
| |
Áldozni
csak a benned lévő és általad LÉT-re hozott Szépséggel
másokat is SzÉpítve és gyarapítva,
Teljes és ÉP Szabad Akaratodból,
Szabad Akaratodat kinyilvánítva,
az Örök és Adott Élő KRISZTUSI Rendnek megfelelően
Lehetséges
és
Érdem-es.”
20100525 - Az Áldozatról - Szemelvények
A hibákról és a hibázásról:
A ’hibák’ segítenek ’nem-felejteni’ és ’felejteni’.
PIRAMIS - Őszintén akarok élni
Őszintén akarok élni,
Minden utam végigjárni,
Hinni abban, amire vágyom,
S ha hiszek benne küzdeni érte bármilyen áron.
Őszintén akarok élni,
És csak annyit elérni,
Jókedvem senkit ne bántson,
S ha fáj a szívem valamiért, ne nagyon fájjon!
Tőled csak annyit akarok kérni,
Hogy engedj őszintén élni,
Őszintén, szabadon, szépen,
Őszintébben, mint ahogy tegnap éltem.
Ne kelljen hazudnom senkinek
És hogyha valamit kérdezek
A válasz igaz legyen!
Szeretnék bízni mindenkiben,
Hinni, hogy nem fordul ellenem,
S nem árul el sosem.
AZ ERDŐ FOHÁSZA
Vándor, ki elhaladsz mellettem,
Ne emelj rám kezet!
Én vagyok tűzhelyed melege
hideg téli éjszakákon,
én vagyok tornácod barátságos fedele,
melynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől,
és gyümölcsöm oltja szomjadat.
Én vagyok a gerenda, mely házad tartja,
és én vagyok az asztalod lapja,
az ágy, melyben fekszel,
a deszka, amelyből csónakod építed.
Én vagyok a házad ajtaja,
bölcsőd fája, koporsód fedele.
Vándor, ki elmész mellettem
hallgasd a kérésem:
NE BÁNTS!
ÜNNEP
Az Ünnepeknek fontos része az „emlékezés”, amikor a dicső vagy épp a kevésbé dicső tettekre/megélésekre, az elődökre is emlékeznek, és ezáltal egyfajta folytonosság alakul ki (marad meg) az Ősök, Elődök, a Gyökerek irányába is. Az emlékezés a legtöbb esetben ma még ’intő’ példa is lehet arra, hogy mit szükséges megváltoztatni, miben szükséges változni akkor, ha valami yobb és teljesebb Élet a cél ---
az „Ünnep” Valódi Lényege azonban minden esetben a[zon] „Jelen Megerősítése, amely elvezet a ’vágyott jövőbe’.”
Az Ünnep általában MEGERŐSÍTI az Élet egy olyan részét/szeletét, amely „továbbvitelre érdemes”, amelyben ELŐREMUTATÓ/előrevezető Példa vagy Út [Működés, Erő] Van Jelen.
(Részlet a 20110802 - Níitottság, Nyitás... írásból)
|
|
|