|
20120411 - az embernek... (II. rész)
2012.04.11. 12:34
Az írás I. része elérhető ITT.
20110109 - AlapElv:
Alaptételek:
A családok ’EGY közösségek’.
A családban minden összefügg mindennel. Így került kialakításra, megformálásra a család.
„EgyÉn” és „család” (közösség) „HELYE”/helyzete is az „önmag” és egymás által is meghatározott: az önmag/Egyén helye/helyzete Hatással van a saját közösség és más közösségek és a többi Egyén helyzetére, és a közösség(ek)/család(ok) helyzete is befolyásoló/meghatározó lehet és Van többnyire az Egyén/Egyének helyzetére.
Egyén(ek) és közösség(ek) kölcsönösen Hatnak egymásra.
A család(ok) „SZABAD” közösség(ek), így
- az Egyén is választhat családok közötti ÁtRendeződés(eke)t/Áthelyeződés(eke)t,
- illetve a „család” is dönthet Együttes akarattal az Egyének összetétele megváltoztatása mellett.
A Világok [világok, VILÁG is] ’EGY Közösségek’: EGY RendezőELV [’ŐS’] „köré” [’Belőle’] ÉLETRE kelt ’Eredet és Feladat/Vállalás-közösségek’, leggyakrabban egy közösen (együtt élve, együtt téve) megtapasztalható „cél”/út megtapasztalása végett Életre kelt (e Világban) Lelkek/Szellemek közössége.
A Család [VILÁG/Világ/világ] állandóan változó, állandóan Átalakuló és Megújuló, részben elmúló közös vállalás (közösség).
A család Életében [Világban] mindig van valami „Közös Pont” vagy „állandó”, ugyanakkor folyamatosan megújul/változik is --- emiatt „nincs benne két egyforma Létező vagy Pillanat, Örök megújulásban és örök változásban VAN.
[ÖRÖK és VÁLTOZÓ egyidejűleg és egyszerre.]
Ez azt is jelenti, hogy minden egyes összetevője/darabja [és így az „Egész” is] állandó megújulásban van, állandó változásban, de bizonyos szempontból mégis valami „ÖRÖK”, „EREDENDŐ”, az Eredendő által meghatározott [formai-és-tartalmi] „azonosságban”, ÖNAZONOSSÁGBAN, ÖNTUDATBAN, EGY(SÉG)-TUDATBAN Létezik. Az EGY/Egység „minden darabja” azonos „önmagával”, és ez a formai-és-tartalmi azonosság azonos bizonyos szempontból az EGÉSZ vagy EREDŐ önazonosságával. EGYÉN és EGÉSZ/RÉSZ „látszólag” és/vagy formailag-és-tartalmilag „elkülönül(het)nek”, de „lényegileg” mégis elválaszthatatlanok és Egyek.
Az EGY (közösség) ’fejlődése’ kiHat a tagjaira: meghatározza minden tagja (minden kialakult és még-kialakulatlan tagja/közössége) ÉLETÉT, melyen belül Élve minden egyes közösség és tag maga-fejlődése is meghatározza/befolyásolja, irányítja és vezeti/formálja is a KÖZÖS/EGY ÉLETÉT. Minden és mindenki, Aki/Ami a ’KÖZÖS ŐSBŐL/EREDŐBŐL egy adott ’családban’ ÉLETRE/Életre kelt és Létezik (vagy bármikor Életre kelhet és Létezhet) csak „addig” és [keretként] „úgy” Létezhet és Létezik, „ahogy és amíg” az EGY, a VILÁG, a KÖZÖS is ÉL/LÉTEZIK. Ez „Alap” Törvénye a CSALÁD LÉTÉNEK/ÉLETÉNEK.
Nem lehetetlen tehát
- egy már meglévő (megformált és folyamatosan változó/alakuló/formálódó/megújuló) Család vagy Világ/világ „új részévé lenni”,
- vagy e közösségből/EGYBŐL/Egységből „kiválva” az EREDŐ Megnyilvánítóba [ŐS-be, EGY-be, MINDEN-be] „visszatérni”,
- vagy esetleg a „további”, újabb Életre más Családi közösségbe átlépni/átIgazodni,
hiszen minden meglévő és minden valaha megformálód(hat)ó család vagy közösség ugyanazon AKARATBÓL, EGY-AZON Vágyból/akaratból, a „Család/Családiság” megtapasztalásának Vágyából kelt ÉLET-re.
Családi közösségek emiatt Egymásba is átalakulhatnak, vagy szövetkezhetnek, elválhatnak, újabb közös családi utakat/Egységeket formálhatnak – mégis „önmagukkal” mindig és minden körülmények között „azonosak” maradnak.
[Eredeti SZÍV-Mintájuk (a választások következtében) ’elenyészhet’, és így egy adott családi közösség/minta/forma egy adott helyen/időben megszűnhet LÉTEZNI, de „teljes Egészében” mégsem szűnik/szűnhet meg --- pusztán az EGY-ből/KÖZÖS-ből Eredtség, és így az ’Egymásban-is-Jelenlét’ miatt, hiszen egy ilyen teremtési folyamatban mind a Rész (Egyén, kisebb közösség), mind az Egész Lehetőségként hordozza/Éli/megélheti az EGÉSZ Teljességét is.
Emiatt egy VILÁG/Világ vagy világ „soha nem szűnhet meg ’teljesen’ ÉLNI/LÉTEZNI, de önazonossága megőrzése mellett képessé lehet egy teljesen más FORMA/Minőség felvételére/megnyilvánítására/megélésére”. Nyilvánvalóan „csak” olyan „tartalom és forma” megélésére válhat „Yogosulttá” és képessé, amely a VILÁG/CSALÁD/EGY „része”, az ÖNMAG/EREDŐ/TELJESSÉG része.]
Választható az EGY valamely „részével” való (ön)azonosulás [megélés(e), megtapasztalás(a)], és választható az EGÉSSZEL/TELJESSEL való ÖNazonosulás is, LÉTEZÉS megtapasztalása is a család [az EGY] minden Létezője által, hiszen az ÖNMAG/EREDŐ minden Létezőben és ezek összességében/Egységében is ’ugyanaz’.
A LÉTEZÉS EGY, ám „részleteiben” is megtapasztalható.
A Családiság EGY, ám a „kapcsolódásokon, Egységen át” tapasztalható (és tapasztaltatható).
Az ’EGY’ ÖRÖK és ÁLLANDÓ – mégis ’állandóan’ átalakuló, elmúló és megújuló.
A „család” minden „törvényét” és törvényszerűségét ez az állandóság és mégis állandó átalakulás/változás Határozza meg.
Minden törvény és törvényszerűség
a „MOST”, az ÖRÖK-és-VÁLTOZÓ megnyilvánulása,
a „KÖZÖS”-ben-tapasztalók ’Rendezett megtapasztalása’.
ÖRÖKből/EGY-ből Ered,
de „minden megnyilvánulása” ’Egyszeri és Egyedi’.
Emiatt a „törvények és törvényszerűségek” is minden pillanatban ’ÖRÖKEK és Egyediek is egymást átHatóan és egyidejűleg’.
Semmi sem változik meg „Lényegében”, mégis minden megélés és minden pillanat „egyedi” és „más”. Semmi sem „ugyanaz”, de mégis minden és mindenki ÖRÖK [=önmaga] ebben a VILÁGBAN/Világban/világban. Senki sem léphet „ugyanabba” a ’folyóba’ kétszer [formába(n)/tartalomba(n)], mégis mindig és mindenki ugyanabban működik [Hat és Él].
Senki nem élhet meg olyat,
ami már Eredendően ne lett volna meg a „Lényegében”,
mégis minden megélt pillanat „egyedi” és más/megismételhetetlen
(abban a tartalomban-és-formában).
Soha nem „volt”, és soha nem „lesz” két „teljesen egyforma” ’megélés’,
a MOSTBANI VAN(ság)ban azonban
minden az EGY/EREDŐ ÖRÖK megnyilvánulása, része/Egésze.
A „LÉTEZÉS” EGY-Szerűsége és SZÉPsége a megismerés, megtapasztalás által válik megformálttá (és így ’igazán’ megtapasztalhatóvá, megismerhetővé).
Semmi sem okoz(hat) ’nagyobb örömet’/boldogságot annál, mint amikor valaki „rálel” „önmagára”, azaz felismeri Egységét az EGY-el/TeremTŐvel/ERED-Ő-jével.
Szinte semmi sem okozhat nagyobb boldogságot és örömet, mint a LÉTEZÉS-ben ÉLNI/Jelen-Lenni, hisz ennek a VILÁG-nak ez („volt”/VAN) az „ÚTRA indító”, a tényleges megtapasztalásokat elindító/megformázó TeremTŐi (önazonossági) vágya: megismerni ÖNMAGAM, felismerni ÖNMAGAM a „másikban” a közös megéléseken át.
[Természetesen a VILÁGON belül az önfelismerésnek különböző megtapasztalhatósági szintjei léteznek, melyeket szintén az „állandó változás, állandó átalakulás” (elmúlás/megújulás) jellemez.]
Soha nincs két „egyforma” átalakulás/elmúlás/megújulás sem, ezért minden változás/átalakulás (elmúlás/megújuás) Törvényei és Törvényszerűségei is „mások”/változók/átalakulók.
Korábban is utaltunk arra, hogy egy adott változás törvényszerűségeit mindig a „benne résztvevők” „törvényszerűségei” határozzák meg, ezért a változások (és az ÉLET) törvényszerűségeit jelenTŐsen meghatározza az, hogy „KIK” résztvevői az adott átalakulás(ok)nak, illetve milyen KÖZÖS ’CÉLT’ választottak [ez utóbbi az ’IRÁNY/ARÁNY’ meghatározása].
Az EGY „ÚT”-ján (Családjában) az „EGY Felé” tartók (Egyének, közösségek) „rész-céljai” „mindig különbözőek”, hiszen „önmaguk” adott helyzetéből igyekeznek a közösen meghatározott/megfogalmazott cél felé. A közös célt választottakat ugyanakkor egy olyan közös eszme vezeti, amely megtapasztalásának „mindannyian részesei/résztvevői lehetnek a maguk egyéni és közösségi megtapasztalása által”.
Semmi sem „múlandóbb” és semmi sem „örökebb”, mint a „Jelenlét”.
A „Jelenlét” az a „pont” vagy „állapot” vagy „hely”, amelyben a „Jelenlévő” „kiléphet minden korlátozásból”, illetve amelyben bármely számára elérhető megtapasztalás részévé lehet.
A „Jelenlét” egy „örök kapu”, amelyben „út” és „utasa” egymásra találhat, Eggyé válhat.
A „Jelenlét” az a „kapu”, amelyben a Létező/Utazó bármely számára elérhető „út” részévé válhat, és amelyben bármely járt utat elhagyhat/megváltoztathat.
A „Jelenlét” az a „kapu”, amely minden Létező „Szívében” „örökkön nyitva van (jelen Van)”.
A „Jelenlét” a „választások kapuja”, amelyben „ÖRÖK” és „Változó” állandóan Jelen Van, és amelyet megtalálva mindenki „ura” lehet a maga megtapasztalásának.
A „Jelenlétben” „tiszta formájában/tartalmában” elérhetővé és megélhetővé, megérthetővé válik az „Önmag” vagy „Való/Eredő/ÖRÖK-Lényeg”, „Az-Aki-Elindulhat-és-az-Aki-VAN” (utat jár és utat teremt).
Aki „megtalálja Jelenlétét”, az a RENDELÉS szerint Új Világot teremthet/alkothat (formálhat meg és tölthet meg tartalommal). Ha a „tartalmi kép” jelenik meg „először”, az megformázza magát, míg ha a „forma képe” jelenítődik meg „először”, az „magába fogadja/építi” a „maga” (megfelelő) (Harmónikusan EGYÜTT-rezgő) „tartalmát”. [EGYÜTT-Hatóság Törvénye/Törvényszerűsége/Elve]
A Család tagjai/teremtményei gyakran már „megformált részeik” „közreműködésével” (megformált részeik-„ből” és/vagy már megformált részeik segítő közreműködésével) kelnek életre, mely még szorosabbá teheti a családtagok kapcsolatát/kapcsolódottságát. [Ide tartozik a „születésen” túl a tudások/tapasztalatok tanítás/példaadás általi átadása, illetve a legtöbb tényleges tevékenység/munka is].
„ÉLET VIRÁGA” vagy a „FA” képe – a Család/Világ képei
A „virág/világ” ugyanazon „ŐS-PONT” köré épül ugyanazon RENDEZŐ-ELV alapján. A „következő” „teremtmény” (családtag) mindig a „korábbi”-akhoz, „azok-BÓL” is, „azok segítségével” is kel Életre/Épül.
„FA”
„MAGÁT” növesztve épül a Maga-Rendje/Mintái szerint, a „környezet” Hatásait figyelembe véve, azokkal [a ’környezetével’] „Együtt”-működve, „táplálékot” „felvéve” és „adva, továbbadva”.
Nagyon jól megfigyelhető ez a „családiság” például a magyar „nyelvben”. [A „nyelv” fogalom- és szórendszer/kifejezés-rendszer is (ezek elválaszthatatlanok és egyek): vagyis a „megnyilvánult” és megnyilvánuló „nyelv” nem csak a hangok-szavak-szókapcsolódások és egyéb kapcsolódási- és kifejezésmódok összessége (például a ritmus és dallam is egyfajta látásmód és kifejezésmód), hanem a megnyilvánult (hallható/látható) „nyelv” „alapját képező” fogalom-rendszer (fogalom-alkotási és fogalom-értelmezési, fogalom-építési) rendszer is a „nyelv” körébe tartozik. A megnyilvánult nyelv tehát mindig egy „fogalom-rendszerre” épül --- mely „fogalom-rendszer” a ’nyelvi’ közösséget alkotók „MAG”-ja körül haladva állandó változásban is Van a ’MAG’ ’állandóságát’ is megjelenítve. A fogalom-rendszer változásait mindig követi a ’megnyilvánult nyelv’ (hangok/szavak/szókapcsolódások/kifejezésmódok) változása is.
[’MAG’ – ’teljessége fogalmilag sem érhető el’] >>>
[Fogalom-rendszer, kapcsolódási rendszer] >>>
[Kifejezésmódok, (érzékszervekkel is érzékelhető) megnyilvánítások]
Sokan, akik „kutatják” a „magyar nyelvet” --- nem csak annak a
megnyilvánult és megnyilvánuló (fejlődő/épülő) „felszínét” tanulmányozzák,
hanem
azt a „rendszert” vagy „módszert”, ’fogalomrendszert’ igyekeznek feltárni/megérteni,
ahogy ez a rendszer folyamatosan, „adva és kapva/befogadva”
ÖNMAG-át mégis megőrizve és megtartva/gyarapítva/megújítva ÉP-íti önmagát
--- mindazokban, akik elfogadják/élik/szeretik ÖNMAGUKAT és saját MAGYARSÁGUKAT.
Akik-„BEN” – ’Élő módon’ – (azaz Szeretőn/SzeRvesen) kapcsolódni, „Egyesülni” „képes” önmaguk MAG-ja és választott (azaz megnyilvánult Életük által élt) „családjuk” és annak „hagyományainak” MAG-ja, ott mindig (!!!) (mindig!) „Nemesedés”, az „Egész Teremtés” „TISZTA MAG-ja”/EREDŐJE szerinti Rendeződés és tovább-Épülés (=Megújulás, SzÉPülés) kel(het) Életre.
A „magyar hagyomány” kapcsán utaltunk már arra, hogy a magyar hagyomány „lényege” a „Szerető igényes Élet” (Istenszerető/emberszerető… igényes Élet), vagyis „gyökere” maga a „SZERELEM”: „vállalás szerinti feladatunk” minden pillanatban, minden élethelyzetben a SZÉP és YÓ továbbfolytatása, kiterjesztése világra/Világra, a megnyilvánult (látható/hallható/kézzel-fogható, hosszabb Élet-tartamú vagy épp tovaszálló) ÉLET-be.
Amely megnyilvánulás (legyen az „hagyományőrző” címkével ellátva, vagy épp „Szentségeket, Szakralitást feléleszteni igyekvő”) nem kapcsolódik a megnyilvánító Élet/Lélek „maga MAG-jához” és ezen-át-és-ezzel-Együtt (esetleg-EGYként) a választott közösségi Élet maga MAG-jával, az „csak” „vadhajtást” hozhat, mely „további-Életörökítésre abban a formájában nem lesz képes”. Természetesen „Hatása” (mivel megnyilvánult) van és lesz/lehet is, azonban – mivel nem ÖNMAGA szerint Épült/Építkezett – „tartalmi/formai” továbbörökítésre (adott formájával) nem lesz „Yogosult” és képes.
„Yól” „eszébe kell ezt vésnie” mindazoknak, akik „népük/nemzetük” Yavát kívánják szolgálni/segíteni: csak
ÖNMAGUKAT meglelve,
MAGUK által Családjuk/közösségük VALÓDI EREDŐJÉT /MAGJÁT meglelve és megélve
hívhatnak ÉLETBE (=Teremthetnek) olyan FORMAI-ÉS-TARTALMI-EGYET/Egységet,
mely az ÉPÍTŐ/LÉTEZŐ ŐSELV működTETésével olyan „hajtássá” és így „alappá” lehet,
melyre tovább-építkezve további/újabb „ÖRÖK-ÉLET” kelhet életre.
OmMÁÁTRé~KJ, Budapest, 2011. január 7., 11.41.
(…) Csak nemrégen került a FÖLD ’abba a helyzetbe’, hogy minden SzeRves Létezője és minden Életet-kapott-Családja is újra EGY-SZÍV-Hálózatban Van Jelen.]
A „FÖLD” „Jelen Átmeneti/Váltási”, részben már Épülési/Szépülési időszaka minden „Törvényének és Szabályának, Szabályozásának ALAP-ja az”, hogy a FÖLD-mint-Világ/CSALÁD olyan tovább-Épülést/ÉLETET választott, melyben az EREDŐ „GYÖKERÉHEZ”/(KRISZTUSI)Rendjéhez, az „EREDŐ PONTBAN” meglévő ALAP-jához és ÉPÜLÉSI Mintájához/Rendjéhez való visszatérést, és az EREDŐ MINTÁK/RENDJE szerinti továbbÉpítkezést választotta.
Ez azt is jelenti, hogy ÖRÖKBŐL és ÖRÖKET kíván ÉLETBE hívni/megteremteni. Ennek megfelelően „visszacsatlakozott a FÖLD” azon „családtagjaihoz”, akik szintén „ÖRÖK” jellegű Teremtéseket választottak-és-Élnek, és ennek megfelelő Segítő Hálózatot/Rendszert ÉPÍT a Föld „kint és bent”.
[Olyan Világi/VILÁGI Segítők kaptak/kapnak jelenleg Élet/Segítői Lehetőségeket a FÖLDÖN (és a FÖLD ’közelében’), akik képesek abban segíteni a FÖLDET és SzeRves ÉLETÉT (a FÖLDÖN Élő Családokat és Családtagokat), hogy (először, első lépésként, első vagy alap-feltételként) ÖNMAGUKKÁ váljanak, kiteljesítsék ÖNMAGUK-nak a Föld EREDŐ-ÉLET-MAG-jával való összekapcsolódását [majd Egységbe-kerülve lehetőség szerint EGY-é váljanak][Az esetek többségében nem osztható fel ’két szakaszra’ ez a kiteljesedés: a „saját ÖNMAG” meglelése/kiteljesítése általában „egyidejűleg”/Egységben zajlik a választott Család „MAG”-jához-való-Kapcsolódottság/Egység kiteljesítésével.]
Minden (!) Segítségnek/Segítségadásnak a FÖLDÖN [és a FÖLD ’közelében’] ezt [az
’ÖNMAG-szerinti Világi kiTeljesedést’]
kell ’szolgálnia’, ezt kell előmozdítania. Ez a fajta Segítség-adás a FÖLD/Föld és SzeRves ÉLETE számára a „Teljes Felszabadulást” hozza.
[Gyakorlatilag az előzőekben lejegyzettek a jelenlegi – FÖLD (KRISZTUSI)CSALÁDJA által meghatározott – „Elsődlegességek” ismertetése is.]
Minden „Törvény és Szabály/Szabályozás” e VILÁGBAN/Világban
a „MAG” által hordozott AlapElveket Védendő,
ezek Érvényesülését Elősegítendően Születhet és Érvényesülhet.
Az AlapElvek Érvényesülését
[már/még…] nem szolgáló/segítő Törvények/Elvek Elenyésznek/Megszűnnek,
és – ha ez szükséges – „helyükbe”
az AlapElvek Érvényesülését és Védelmét szolgáló/segítő Új Törvények/Elvek lépnek.
Ez e VILÁG/Világ „Természetes Megújulási Elve/AlapElve/Törvénye. [Törvény által is megerősített/megformált AlapElve.]
Az AlapElv megnyilvánulásának „adott korhoz Igazítása”
gyakran együtt jár bizonyos „fogalmi igazodással”
és ebből eredő, ezt követő „megfogalmazásbeli/kifejezésbeli” változásokkal.
[’Megtapasztalás/megélés által’ válnak ezek felismerhetővé és megérthetővé.] [Fentebb is említettük, hogy a ’törvény’ ’rendezett megnyilvánulása’ a LÉT-nek/Életnek.]
Az „Elv/AlapElv” Érvényesülését az ilyen SzeRves Igazodás nem korlátozza,
és a SzeRves Igazodás
mind az AlapElvet, mind a megnyilvánulást érintő változásokat
korról korra felismerhetővé is teszi.
[Az Elvek/Törvények Igazodási folyamata általában együtt jár az Építkezés SzeRves folyamatának felismerésével és megértésével is. Ez az, amit az „Ősök Tiszteletének” neveznek EGY-esek.]
Az, hogy a „több mint ezer éves” „magyar állam” „még létezik”, azt is jelenti, hogy akik „Életre hívásában” egykor eljártak, ’Szakrális, SzeRves, Rendes Alapra’ kezdték meg a felépítését.
Amikor ettől [az Örök Minőség Örök jellegű továbbépítését lehetővé tevő] Alaptól a magyarokat eltéríteni igyekeztek vagy a magyarok eltértek, (régebben) mindig valami „lázadás” vette kezdetét. Mostanában a „lázadásokat” már megtévesztési céllal/szándékkal is szítottak a Szív/elme megzavarására. Mégis ÚJ ÖRÖK ÉLET/Élet kel mindazokban és mindazok által, akik a MAGUKAT megtalálva az ÚJ, „soha-eddig-nem-volt-ÚJ-ÖRÖK-ÉLET/Élet felé haladnak”.
„ÖRÖK” minőségek/Élet csak az „ÖRÖK”-re alapulva és „ÖRÖK” minőségekből (Szerelem/Szeretet) kelhetnek Új ÉLETRE/Életre és Épülhetnek.
Minden megnyilvánulás
a szándéktól függően
Lehetőség
a Szép-és-Yó [világ] megélésére/kiterjesztésére.
OmMÁÁTRé~KJ
*****
20111107 – KiEgészítés – és Új Szabályozás:
2011. november 5.
Új Törvény és Új Szabályozás [a VILÁGBAN, és így a FÖLDÖN is]:
„Egy-Lélek-Egy-Test és Egy-Test-Egy-Lélek”
I.
Egy adott testen és egy adott Életen (= adott megtestesült formában élt Életen) belül
Tiltott/Tilos különböző Lelkek és/vagy más Minőségek „egyé” kapcsolódása/egyesülése,
Tiltott a testen belüli Lélek-keveredés,
Tiltott az, hogy egy Lélek a maga önálló formájába (testi megjelenésébe) a maga Lelke és maga Minősége mellé és/vagy helyébe más Lelket/Létezőt és/vagy más Minőséget befogadjon/hordozzon.
OmMÁÁTRé~KJ, Budapest, 2011. november 5., 11.38.
A Lelkek más Lelkekkel és más Minőségekkel a számukra Életet Adó Világ MAGA Rendje szerint Kapcsolódhatnak.
Egy adott Világban minden Jelenlévőre kiterjedően [így minden Jelenlévő világ (megformálódott Lélek/Élet >>> ’Életforma’) esetében is]
az ÉLET-Adó Világ MAGA Rendje Határozza meg
a Világon belül megélhető Rendes Kapcsolódások és Egyesülések és EGYÉ-Levések, továbbá a Rendezett szétválások/eltávolodások Feltételeit és Módjait.
Minden Világ MAGA Szabályozza továbbá
– a KRISZTUS VILÁGÁNAK Egészére érvényes ALAP-ELVeknek megfelelően és a Világ MAGA HARMONIÁJÁNAK megfelelően – azt,
hogy az adott Világban Jelenlévők milyen Feltételek szerint és milyen Rendezett módokon léphetnek Kapcsolódásba [esetleg Együtt-működésbe és/vagy Együtt-Teremtésbe] a Világon kívül Jelenlévő Létezőkkel.
OmMÁÁTRé~KJ, Budapest, 2011. november 5., 16.28.
II.
Egy adott [= megformált yogos] Életen belül
[meghatározható ’hosszabb’ és/vagy ’más jellegű’ ’egész’ ’időszak’ is a Lélek és a számára Élet-lehetőséget biztosító ÉLET-ADÓ Egyetértésével]
egy Lélek nem válthat sem „Létformát”, sem megformált Életformát
[„alakváltó élet” (alakváltó lelki és alakváltó anyagi/testi élet) Tilalma a FÖLDÖN és VILÁGBAN].
Ha azt a Lélek és/vagy az ÉLET-Adó-Világ-MAGA „SZÜKSÉGESNEK” ítéli meg, az érintett Lélek és az ÉLET-Adó Egyetértésben „eleve hosszabb” [’egész’] tartamot is meghatározhatnak a Lélek számára, melyben a Lélek nem élhet meg Létforma-váltást, illetve Életformát sem válthat.
A „Megegyezés” nyilvánvalóan nem lehet „Élet-sértő” és/vagy „Szabadság-sértő” --- és a „SZÜKSÉGESSÉG” körében merülhet fel egy ilyen Megegyezés lehetősége. A „SZÜKSÉGESSÉG” akkor merülhet fel, ha a Lélek [ritkábban a Világ] „elő-életében” jelenlévő megtapasztalás valamilyen „veszélyt” hordozhat a Világ és/vagy a világ számára, ez a „veszély” azonban olyan, ami nem elháríthatatlan akadálya egy megtapasztalói Élet-út Rendes elindításának, és a Világ [és KRISZTUS] a Világ és a világ „Biztonsága” érdekében elégségesnek találja ezt a kisebb „váltási” korlátozást. [Ilyen eset lehet például az, ha egy Lélek „előéletében” egy sajátos „türelmetlenség” időről időre olyan helyzeteket eredményezett, amelyekben mások Életére kedvezőtlenül hatott. Ha a Lélekben ezen „gyengeségén” vagy jellegzetességén túl nincsen olyan „diszharmónia”, amely kizárná azt, hogy a FÖLDÖN megtestesülhessen, a Világ (és a többi megtapasztaló) „Biztonsága” érdekében olyan Megállapodás elfogadásával léphet be a FÖLD ÉLETÉBE, amelyben a másokat is veszélyeztethető ’türelmetlenségét’ egy számára meghatározott ’keretben’ Rendezheti, illetve ezen időkeretben ’tanúságot is kell tennie’ a megkívánt Rendezettség magába-berögzítettségéről.]
Magyarázatok:
KRISZTUS VILÁGÁBAN egy „megformált” „Élet” „keretében” [egy valamilyen Rendezett anyagi/energetikai megformálódás során egy választott megtapasztalásba bekapcsolódott Lélek] nem változtathatja meg sem a „létminőségét”, sem pedig az adott megtapasztalásba való belépését lehetővé tevő megformált Életformáját (alap-Életminőségét). Természetesen a KRISZTUS VILÁGÁBAN (világként) élő Létezők sincsenek elzárva attól, hogy továbbhaladási útként más Létformába és más jellegű megformált Élet-tapasztalásba lépjenek, ilyen jellegű váltásokhoz azonban a megkezdett/élt „Létformához” és „megformált Élethez” kapcsolódó „Rendes Lezárásokon” át kell haladnia a Léleknek, és a VILÁG/Világ számára meghatározott módon be kell fejeznie, le kell zárnia az addig élt Élet-Utat.
Minden Lélek csak a-saját-maga-és-az-adott-Életéhez-kapcsolódó-ÉLET-ADÓ-által-Közösen/Együtt/EGYKÉNT-Megformált-és-Megerősített „Élet-alakban” [Élet-formában, anyagi megjelenésben, testben, energetikai rendszerben] élhet [lehet Jelen] a Világban, amelybe belépett.
Egy adott [folyamatban lévő] Élet folyamán [egy adott Életformába belépéstől az adott Életformából való Rendezett kilépésig] a Lélek maga [egyedül, a maga yogán, önállóan] a Világ [ÉLET-ADÓ (a FÖLDÖN ez a Földanya)] Egyetértése nélkül nem változtathatja meg a felépített életformáját (testét, anyagi- és energetikai rendszerét).
Magától értetődik az, hogy egy adott Életen/Életformán (megtestesült Életen, megformálódott Életen) belül a Lélek szabadon megélhet minden olyan Épülést és Változást, amely a Világ HARMONIÁJA szerint a számára szabadon (a maga yogán, a maga választása alapján) elérhető/megélhető. A Lélek megélhet a Világ „ÉLET-kerete” [„ÉLET-Oktávja”] által lehetővé tett „rezgés-emelkedést” és „természetes átalakulást”, „természetes kiterjedést”, „természetes kiTeljesedést” --- ez azonban egy adott „Életen” belül nem járhat „létforma-váltással” és/vagy „Életforma-váltással”. [Létforma-váltásra és Életforma-váltásra csak a Rendes Lezárási Folyamatokon való Rendezett végighaladás után van Törvényes Lehetőség/Mód.]
III.
A FÖLDÖN az „áldott állapot” [vagyis az „édesanyává” válás és a „megszületés” természetes életfolyamata]
egy különleges és különlegesen védett Élet-szakasz.
Ebben az Élet-szakaszban
egy már SzeRves/Rendes Úton a FÖLD/Földanya által befogadott-és-megformált-Élet/Lélek
„segítséget” nyújt
egy a FÖLD Rendes/SzeRves ÉLETÉBE önálló Életként belépni készülő Lélek/Szellem számára
egy „yogosan megformált” Élet/Életforma begyökereztetésére/megformálására.
Ilyenkor az édesanyává vált/váló Lélek „testében”/energia-rendszerében látszólag „két” „Lélek” „foglal el helyet” --- a „két” „Lélek” „között” azonban semmiféle Élet-keveredés/Lélek-keveredés és/vagy más Lélek/Élet-„kapcsolódás” és/vagy Élet/Lélek-„csere” nem lehetséges.
Mind az „édesanya”,
mind pedig a megformálódó „magzata”
maga „külön” test és „külön” Lélek is,
és sem az édesanyává vált/váló Lélek „nem adhat át magából” semmit a megformálódó magzat számára,
sem pedig a FÖLDI Életbe belépni készülő Lélek [a magzat] nem adhat át semmit magából sem az ő testi megformálódását segítő „édesanyának”, sem pedig MAGÁNAK a FÖLDNEK/Földanyának.
A testet-öltés Rendes/SzeRves Élet-folyamata során a beszületésre készülő Lélek
– „édesanyja és a Földanya közvetlen segítségnyújtásával” –
„beilleszti magát” a FÖLD MAGA HARMONIÁJÁBA
és ezen belül az adott FÖLDI Életére választott szűkebb Családja (és így a maga Élete) Harmóniájába.
Az „édesanya” [és a Földanya] „méhében” megvalósuló megtestesülési folyamat során
a Lélek KÖZVETLENÜL a Földanyától (!!!) (a „Szív-Úton/Élet-Úton” át) veszi át a választott Családjára jellemző FÖLDÖN-megélhető-CSALÁDI/Családi jellemzőket/vonásokat,
nem pedig a megtestesült-Lélekként-élő-édesanyától.
A megtestesült-Lélekként-édesanyává váló Lélek maga az,
aki a megtestesülő/megtestesülni-készülő Lelket ténylegesen is besegíti abba a „Családi Útba”,
amelynek ő maga már megtestesült tagja,
„felvállalta” azt [a Földanya előtt is], hogy segíti a megtestesülő Lélek elindulását [a „Közös YÓ” érdekében] az általa járt „Családi Úton”.
Egy Lélek „bekapcsolódása” egy „Családi Útba” egyfelől jelenti azt, hogy a Lélek „elfogad”, „magába fogad” a választott Családra jellemző „sajátosságokat”. Ilyen sajátosságok lehetnek a Család által már felépített és működtetett „erők” és „képességek” esetleg „készségek”, de lehetnek a Család által Yavítsára felvállalt Élet-helyzetek és minőségek is.
Az írás befejező része elérhető ITT.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
'
