20120511 - Akik a F�LD MAGA �Tj�n haladnak tov�bb

  2012.05.11. 10:31

2012. m�jus 10.

 

I.

 

Visszat�r�s a „Sz�v-l�t�shoz” �s az Egys�g megnyilv�n�t�s�hoz

 

            Egy meg�rt�s k�pekben:

 

            A F�ldanya/F�LD a MAGA [SZERELEM]Mint�i �s Rendje szerint �p�ti �jra vagy �p�ti vissza a F�LDRE MAG�RA jellemz� Egys�g �s EGY Min�s�get, �s �gy azt az „�LET-Keretet”, amelyben a F�LDDEL tov�bbhalad� Lelkek �s Csal�dok a Maguk Egys�g �s EGY Min�s�g�t t�nylegesen is meg�lhetik.

            Eddigi meg�rt�sem szerint a most – k�pek �ltal – �rintett folyamat is az Egys�g �s EGY t�nyleges megnyilv�nul�s�t k�sz�tette el� �s/vagy seg�ti.

            M�r egy ideje ’�rlelhette’ azt a Min�s�g�t a F�LD/F�ldanya, ami tal�n ’n�h�ny napja’ ker�lt k�zel a megnyilv�nul�s �llapot�hoz. N�h�ny napja a SZERELEM ereje �ltal nagyon „felf�nyes�t�sre” ker�lt ez a Min�s�g, majd a ’mai napon’ m�r ink�bb egy krist�lyos/�ttetsz� ’krist�ly- vagy gy�ngy’-szer� min�s�gk�nt volt �rz�kelhet�.

           Napk�zben m�g nem �reztem r�, hogy pontosan mi is ez, csak annyit tudtam, hogy valahogyan az „Egys�g” megnyilv�n�t�s�hoz kapcsol�dik.

            A legt�bb [F�LDI] ember energiarendszer�ben – pontosabban az emberi fejben – az elm�lt id�szakokban volt egy (t�bbnyire nem nagyon akt�v) ’szerv’, amit a Szellemi�N-em ’k�gy�szem’-k�nt (vagy ’h�ll�szem’-k�nt) nevezett meg.

 

        Nagyj�b�l a koponya/fej ’k�zep�n’ helyezkedett el, �s egyfajta ’l�t�si’/�rz�kel�si k�pess�ggel/min�s�ggel rendelkezett, ’inform�ci�kat’ tov�bb�t(hat)ott, ’k�peket vet�thetett ki �s be-az-ember-l�ny�be’, illetve k�l�nf�le megzavar� hat�sokat v�lthatott ki �s tov�bb�thatott az ember maga energiarendszer�be(n) �s a k�rnyezet�be(n). Ezen k�v�l egyes [’�jabb fejleszt�s� fajt�i’] m�s ’k�pess�gekkel’ is rendelkeztek. N�ha ez a saj�tos [’k�gy�’]’szem’ alkalmass� tehette az embert egy saj�tos (’szelekt�v’)(ir�ny�tott) ’harmadik-szemes’ ’l�t�sra’, illetve a „m�s l�t�k l�t�s�nak befoly�sol�s�ra/manipul�l�s�ra”.

            Az emberek ’fej�ben’ elhelyezked�/elhelyezett ’k�gy�szem(ek)nek’ voltak a F�LD�N ’bel�l’ �s voltak a F�LD�N ’k�v�l’ elhelyezett ’alap-mint�i’, amelyek az emberek energiarendszer�ben (legt�bbsz�r a fejben) elhelyezett ’k�gy�szemek’-b�l fogt�k az inform�ci�kat �s tov�bb�tottak is bizonyos inform�ci�kat.

            Itt a F�LD�N is t�bben voltak az elm�lt id�szakokban olyanok, akik a maguk l�ny�b�l szinte m�r majdnem teljes eg�sz�ben kitiszt�tott�k a ’k�gy�szemet’, a legt�bb F�LDI L�lek �s l�tez� pedig az elm�lt id�szakokban m�r ’nem m�k�dtette’ / ’nem �ltette’ a l�ny�ben l�v� idegen min�s�g� ’k�gy�szemet’. Ez a ’szerv’ eredetileg nem volt r�sze a F�LDI L�lek/Ember maga energiarendszer�nek, ez manipulat�v (�s ’er�szakos’) beavatkoz�sk�nt ker�lt az ember/L�lek energiarendszer�be, hogy „ir�ny�that�” �s „haszn�lhat�/�talak�that�” legyen az ember/L�lek bizonyos c�lokra. Voltak ’r�gebbi v�ltozatai’ a ’k�gy�szemnek’ �s voltak ’�jabb fejleszt�s�ek’ is…

            A F�LD �j Vil�gi �T-j�n tov�bbhalad� MAGOK �s Magyarok Csal�dj�ba tartoz� egyes Jel�lt Lelkek l�ny�ben a F�ldanya az elm�lt ’n�h�ny napban’ az emberi fejben l�v� ’k�gy�szem’ (ritk�bban a test m�s r�sz�ben elhelyezked� hasonl� min�s�g) k�r� kiterjesztette [’elhelyezte’] a bevezet�ben eml�tett saj�tos krist�lyos g�mb�t vagy �ttetsz� gy�ngy-szer� min�s�get. Ennek a krist�lyos g�mb�csk�nek az „alap-mint�ja” a F�LD MAGA SZ�V�B�L kelt �letre �s a F�LD SZ�V�BEN VAN.

            K�pk�nt �gy �rz�keltem, hogy a krist�lyos g�mb�cske a ’k�gy�szem’-n�l nagyobb kiterjed�s� volt, �s mintegy k�rbevette �s �thatotta a ’k�gy�szemet’, majd egy id� ut�n elkezdte feloldani �s teljesen megsz�ntette [’elt�ntette’, ’megsemmis�tette’ – tal�n �gy �rtelmezhet�, hogy mivel a ’k�gy�szem’ nem r�sze a F�LDI Ember Maga l�ny�nek, �gy diszharmonikus jelenl�t, �s a F�ldanya/F�LD HARMONI�JA kioltotta/megsz�ntette a F�LDt�l-idegen �s l�ny-idegen diszharmonikus mint�t].

            Amint a ’k�gy�szem’ teljes eg�sz�ben felold�dott �s megsz�nt, a krist�lyos g�mb�cske (mely teh�t k�zvetlen�l MAG�B�L a F�LD/F�ldanya SZ�V�B�L eredt!) elkezdett kiterjedni, n�vekedett, �s a teljes fej k�r� kiterjedt. �rzetben teljesen �gy jelent meg, mint a ’szentek’ fej�t k�rbevev� dicsf�ny. Egy r�vid ideig ebben a kiterjed�sben maradt a ’f�ny’ (vagy ’ki�rad�s’), majd tov�bb n�vekedett, �s v�g�l teljesen beleold�dott az ’aur�ba’ (teljesen Egy lett a L�lek/Ember maga energiarendszer�vel).

            Egy olyan meg�rt�s jelentkezett a kiterjed�s kapcs�n, hogy a ’k�gy�szem’ az emberi agy jobb �s bal fel�t ’t�nylegesen’ elv�lasztotta egym�st�l, nem engedte rendesen kapcsol�dni �s „egy�tt”-m�k�dni [fenntartotta a ’k�t’-s�get]. Bizonyos ’ellen�rz�tt’ ’beavat�sok’ hat�s�ra n�ha alkalmass� v�lhatott a ’k�gy�szem’ az agy r�szei k�z�tti kapcsolat biztos�t�s�ra --- de csak „enged�lyezett ir�nyban”, „enged�lyezett/ellen�rz�tt keretek k�z�tt”.

            Amikor a krist�lyos g�mb�cske elkezdett a fej k�r� is kiterjedni, olyan �rz�sem volt, hogy „�gy Egyben Van az agy”, a f�l-r�szek k�z�tt m�r nem az ’elk�l�n�lts�g’ volt jellemz�en �rz�kelhet�, hanem az, hogy �gy ’egy�tt-Egyek’.

            �reztem azt is, hogy a ’k�gy�szem’ r�gi hely�be nem egy ’�j krist�ly’ ker�lt, ink�bb csak egy kis „csepp”-szer� jelenl�tet �rz�keltem (b�r m�g v�ltoz�s alatt �llt, �s nyilv�nval�an magam sem voltam k�pes minden r�szlet�ben pontosan �rz�kelni). Azt is �reztem vagy ’tudtam’, hogy ennek az �j min�s�gnek valahogyan �ssze kell hangol�dnia a L�lek (az adott ember) Sz�v�vel.

            K�zben az a gondolat jutott az eszembe, hogy a magyarul „harmadik szem”-k�nt is jel�lt ’l�t�s-m�d’ tal�n nem is homlok-k�z�phez kapcsol�dik --- eredetileg tal�n a „Sz�v” volt a ’harmadik szem’. K�pk�nt �gy jelent ez meg, hogy amikor az emberi k�t szem egy megfelel� m�don ’�sszekapcsol�dik’ a Sz�vvel [mintha a ’Sz�v-er�’ a fizikai szemek ’m�g�tt’ (vagy a fizikai ’szemekben’, azokkal Egyben) jelenne meg egy ’t�mogat�sk�nt’/’meger�s�t�s�nt’], az emberi szem egy ’m�lyebb, r�szletesebb’ l�t�sra is k�pes. Nem puszt�n arr�l van sz�, hogy ’�rz�keli p�ld�ul az �teri jelens�geket vagy aur�t’ (b�r ez is lehets�ges), hanem ha valami miatt az sz�ks�ges vagy lehets�ges, akkor tiszt�bban/r�szletesebben/pontosabban k�pes l�tni (a t�nyleges fizikai szemmel is) dolgokat. Ilyenkor tal�n az emberi szem maga is k�pess� v�lhat l�tni olyan dolgokat, amiket addig ink�bb csak ’�rz�s’ �ltal �rz�kelt a L�lek. Tal�n nem csak ’m�lyebb’/tiszt�bb ’l�t�s’ �rhet� el ilyenkor, hanem a ’nagyobb t�vlatokb�l val� r�l�t�s’ is…

            Az jelent meg meg�rt�sben, hogy a ’fej belsej�ben’ �rz�kelhet�en megmaradt kis ’jelenl�t’ [mely tal�n ’k�z�ppontja’ lehetett a kiterjedt g�mbnek][form�ja vagy min�s�ge m�g v�ltozhat, �n ink�bb egy ’krist�ly-csepp’ vagy ’mandorla’ () (mag?) form�t �rz�keltem] egy olyan min�s�g, ami abban seg�t, hogy a l�tott �s �rz�kelt min�s�geket a tudat (a tudatos �n) r�gz�teni/meg�rteni legyen k�pes. Van tal�n egy bizonyos ’mem�ria’ [’eml�kt�r’] r�sze �s egy olyan „�talak�t�” r�sze is, ami a L�lek/Ember/Tudat �ltal �rz�kelhet�v� �s meg�rthet�v� is teszi a megtapasztal�st.

            Azt „�rz�keltem”, hogy ebben a mandorla vagy csepp-alak� ’krist�lyos’ min�s�gben vagy jelenl�tben ’k�z�pen’ egy ’h�rtya’ vagy ’sz�l’ van, ami ’rezeg’.

            Ehhez kapcsol�d� meg�rt�s:

            Minden a F�LD �j Vil�gi �T-j�n tov�bbhalad� L�lek energiarendszer�b�l a ’k�gy�szem(ek)’ �s m�s ’megfigyel�’/zavar� eszk�z�k t�rl�sre ker�ltek/ker�lnek. Minden egyes L�lek eset�ben szem�lyre szabottan �s nagyfok� v�delemben [a ’F�ldanya vezet�s�vel’ �s rendszerint „felhatalmazott seg�t�k k�zrem�k�d�s�vel”] val�sul meg ez a Feltiszt�t�s, majd pedig az ’�j rendszer pontos behangol�sa a tiszta (egy�ni) L�lek-hangra’. (A seg�t�i k�zrem�k�d�s nem jelent felt�tlen�l anyagi megtestes�l�sben jelenl�v� seg�ts�get!)

            Minden L�leknek (�gy embernek) a Sz�v�ben van egy pontosan ugyanolyan mandorla vagy csepp alak� kis min�s�g, mint amilyen mostant�l kezdve minden ember ’fej�ben’ (nagyj�b�l a fej k�z�ps� r�sz�n) lesz/van. Ennek a mandorla vagy csepp alak� min�s�gnek a „k�zep�ben” egy v�kony ’h�rtya’ vagy ’sz�l’ vagy ’h�r’ ’rezeg’, amely a L�lek saj�t maga hangja vagy saj�t min�s�ge/rezg�se. A ’fej’-ben a ’hely�re’ ker�lt mandorla vagy csepp alak� min�s�g [egy nagyon v�dett helyzetben] egy megfelel� pillanatban ’kiny�lik’, �s ’ebben a pillanatban’ a ’k�zep�n l�v� sz�l vagy h�rtya vagy h�r’ ’mag�ba veszi a Sz�vben l�v� p�rja mint�j�t/rezg�s�t/hangj�t’, �gy gyakorlatilag ’ikrekk�’ v�lnak, teljesen Egy-min�s�g�v�.

A „Sz�v” �s a „fej” „azonos hull�mhosszra”, „azonos rezg�sre” ker�lt/ker�l --- �s �gy a „test” (a teljes energiarendszer) a L�lek Maga Rezg�s�re �ll �t.

Ezt meger�s�tette az az �rz�kel�s, hogy az ’iker-h�rok’ m�k�d�v� v�l�sa ut�n azt �rz�keltem, hogy a Sz�vb�l kiindulva az ’aur�ba’ k�l�nleges sz�nes mint�k kezdtek ki�radni. ’Magyar�zatk�nt’ az jelent meg, hogy a megtestes�lt min�s�g felt�lt�dik a L�lek Maga min�s�g�vel. [Err�l is b�vebben: 20120322 - A v�r ]

            Ezzel a folyamattal egyidej�leg vagy p�rhuzamosan a ’k�gy�szem(ek)’ �s m�s ’megfigyel� �s zavar� mechanizmusok’ „alap-ad�” (esetleg fenntart�) min�s�geinek „megsemmis�t�se” is folyaMAATban volt/van a „F�LD�N bel�l” �s a VIL�GBAN.

            N�h�ny ’k�gy�szem’-fajt�ban volt egy olyan bels� mechanizmus, amely a ’k�gy�szem’ ’elpusztul�sakor’ saj�tos ’m�rgez�’ min�s�get kezdett volna el ki�rasztani mag�b�l. Ez az egyik oka annak, hogy a ’k�gy�szem’ „megsemmis�t�se” „el�tt” minden esetben „meger�s�tett” [MindenHat�i!] V�delem ker�lt minden �rintett l�ny�be fel�p�t�sre.

OmM��TR�~KJ, Budapest, 2012. m�jus 10., 23.32.

 

 

 „Az igazi felfedez��thoz nem m�s t�jakra van sz�ks�g, hanem �j szemre.”

 

(Marcel Proust)

 

 

2012. m�jus 11.

 

II.

 

F�LDI Utaz�s(ok)

 

„Egym�s melletti” (p�rhuzamosan halad�) k�pek:

            Egy ’h�lgy’ [val�j�ban egy L�lek] egy �ltala megtervezett �tvonalat (k�rutat) j�r be a F�ld�n. Az �ton (lovas)kocsival, illetve ha olyan a ’terep-viszony’, ’sz�n-szer�’ j�rm�vel halad [’Sze-Ke-Re’]. Az �t egy-egy szakasz�n n�ha ’vezet�’ vagy seg�t� (~t�rs) is k�s�ri. Az �tvonal�t (egyfajta k�rutaz�st) nagyvonalakban megtervezte az utaz�, �s a maga ’�tem�ben’ (’k�nyszer-mentesen’, k�nyelmesen) halad v�gig rajta.

 

            Vannak olyan utaz�k, akik egy „nagyobb sz�non vagy szek�ren” (nem aut�val, nem busszal, nem „g�p”-j�rm�vel!) t�bben egy�tt utaznak (’csal�dk�nt’), �s olyan is van, amikor t�bb „szek�r vagy sz�n” egy�tt tesz meg egy �tszakaszt. Az utaz�kban itt is vid�ms�got �rz�keltem. Van olyan, amikor a szekerek/sz�nok �tsz�guldanak egyes r�szeken, m�shol „k�telez�en” [= ’betervezetten’] vagy „szabadon v�lasztva” lelass�tanak, meg�llhatnak, meg�llnak.