20120808 - MAGOKNAK - SZÉP ERŐ V. (III. rész)
2012.09.21. 09:12
Az írás II. része elérhető ITT.
A „MEGBOCSÁTÁSNAK”
továbbá vannak „Nagyon Különleges” Minőségei és Megnyilvánulásai,
amik csak a „KEGYELEM” EREJÉVEL való Együttműködéshez hasonlóan a „Kegyelem Mag” meglétén át ismerhetőek meg és élhetőek meg és Építhetőek fel
[vagyis ezek megismeréséhez és élővé tételéhez és felépítéséhez már egy „Megtartott Élő SEZERELEM-Szint” szükségeltetik a Lélekben.]
A „MEGBOCSÁTÁSSAL” való Együttműködés során
a Lélek megtanul „figyelni ÖnMagára” és „figyelni a társaira”,
megtanulja helyén kezelni az Értékeket és Érdeket,
vagyis Megerősíti ÖnMagában a Tiszteletet,
megtanulja továbbá a Lélek a kisebb és nagyobb „Elengedések” természetes Menetét,
[ez utóbbira most a „SZÉP ERŐ” is elkezdte „újra megtanítani” a Lelkeket, és „Rendes” működés során az „EST” is tanítja erre a Lelkeket, az „EST” elsődlegesen a „halálhoz” is kapcsolódó Élet-lezárások Élet-területén:]
20120805 – MAGOKNAK – SZÉP ERŐ III.:
„…Ma még a Földanya [a MAGA „SZÉP EREJÉVEL” is] SEGÍT a Lelkeknek abban,
hogy „megtanulják”
a SZABAD KAPCSOLÓDÁSOKAT és
SZABAD EGYÜTTMŰKÖDÉSEKET és
SZABAD ELENGEDÉSEKET.
Ezek a „természetes” működések
a Bizalom” [és így ÖnBizalom] helyére kerülése következtében
ismét „természetessé” válnak a FÖLDÖN.
Azt a „FELTISZTÍTÁST és MEGERŐSÍTÉST”,
amelyet jelenleg még a „SZÉP ERŐ” nyilvánít meg például a „semmivé tevés” „elvégzésével” [a Lélek kérésére vagy pedig a Földanya Döntése alapján)
(bizonyos energetikai minták feloldásával és megszüntetésével),
„Rendes körülmények között”
a FÖLDÖN „Yogosságban” megtestesülten élő Lelkek „TERMÉSZETES TUDÁSKÉNT ÉS ERŐKÉNT” Maguk végzik el.
A Földanya jelenleg a „SZÉP ERŐ”-vel való SZABAD Közvetlen Együttműködések során
ismét „MEGTANÍTJA” a FÖLDÖN [„Yogosságban”!] élő Lelkeknek azt,
hogy ÖnMaguk hogyan végezhetik el egy-egy Együttműködés lezárásakor
(és/vagy bármikor, amikor annak Szükségét érzik)
ÖnMaguk Törvényes Feltisztításait, azaz a „továbbvitelre-nem-jelölt-ÖnMinőségeik Természetes Elengedését és Semmivé-tételét.
(ez a MAG-Létezők esetében egy ahhoz hasonló „felkristályosítás”, mint amit a Korszak-váltáskor is megélnek „ÖnMaguk Kristályos Tisztaságában”).
Azzal, hogy a Lelkek ismét megtanulják e Természetes Elengedéseket a FÖLDÖN, jelentősen „könnyebbé” és „öröm-teljesebbé” válhat a Lelkek Élete, hiszen amikor a Lélek Szükségét érzi (!) egyes folyamatai értékelésének és átRendezésének, ezt egy adott Életen belül bármikor elvégezheti, nem kell ezzel várnia a halál általi kilépésig. Így
a Lélek [a TÖRVÉNYES KERETEK KÖZÖTT]
folyamatosan „kiemelheti magából
és elengedheti/semmivé-teheti” („ELTÁVOLÍTJA”) Magából
mindazon ÖnRészeit és Teremtéseit,
amit nem kíván tovább építeni.
A tovább-vitelre-nem-választott ÖnRészeket tehát nem „kényszerülnek” a Lelkek akár több Nagy Korszakon keresztül is magukban hordozni (magukkal vonszolni), mint ahogyan ezt tenniük kellett a FÖLDÖN eddig.
Egy GYORS ÁtRendeződési folyamat során
a Földanya
minden Gyermekének Megtanítja
a TÖRVÉNYES ELENGEDÉSEK működését.
Ez azért is szükséges,
mert jelenleg a „KORÁBBAN FÖLDÖN ÉLT Lelkek”
és a „FÖLDRE ÚJONNAN ÉRKEZETT Lelkek” között
egy sajátos FESZÜLTSÉGET eredményez az,
hogy a korábban FÖLDÖN élt Lelkek
(mivel nem élhettek ezzel a működéssel nagyon hosszú időszakon át)
gyakorlatilag teljesen elfelejtették,
hogy Szabadságukban van (tulajdonképpen Yoguk és Kötelezettségük is)
minden pillanatban meghatározni azt,
hogy mit Építenek tovább az Életükben.
Amely Lelkek képesek ma már a SZERELEM megélésére és megtartására
(ők már Biztosan élik a legtöbbször a saját Megtartásukat is, és már az „alap-szint” felett élik meg a mindennapjaikban is a Szeretet minőségét),
ma (már és) még a „SZÉP ERŐ” Közvetlen Segítségnyújtása mellett
[hiszen a SZERELEM állapotában EGY (!) a Lélek és a „SZÉP ERŐ”/Földanya!]
„TANULJÁK” azt,
hogyan tudják ÖNMAGUK (!!!) „semmivé tenni”
A TISZTA ÉS EGYSZERŰ ELENGEDÉS MÓDSZERÉVEL azt,
ami BENNÜK MAGUKBAN megtapasztalásként megjelent és a Maguk [Törvényes] Ítélete szerint nem kívánják tovább-vinni-és-tovább-építeni.
Minden felmerülő érzés vagy gondolat és Érzékelés alkalmával
a Lélek SZABADON DÖNT abban,
hogy éppen-akkor-és-ott milyen irányban vezeti tovább az életét,
„MINEK AD HELYET AZ ÉLETÉBEN”,
mihez kapcsolja hozzá a teremtő-erejét.
Ha egy „elhagyásra” ítélt gondolat vagy minta „kerül KAPCSOLÓDÁSBA” a Lélekkel
(érzékeli a Lélek a gondolatot vagy érzést/érzetet),
„pontosan” „érzi” [és egyre inkább TUDJA is a tudatával],
hogy „nincsen vele Harmóniában”,
és így teremtő-erejét már nem kapcsolja hozzá.
Ezzel „ítélt” (!) ÖnMaga (!) ezen mintája felől,
és mivel nem erősítette meg,
így a minta valóban „egyszerűen semmivé lesz”.
[„Nem kóborolhat el” ma már máshova, hiszen ma már ennek a „saját mintája felől ítélő” Léleknek „nem lehet másnál” ÖnRésze, ami ezt az ELENGEDETT mintát „magához vonzhatná”.
A Lélek – mint Teremtő! – Ítélt/Ítél a saját teremtménye fölött.
A Léleknek ezt a „Teremtői Ítéletét” senki sem másíthatja meg, ha a döntése nem sérti a FÖLD MAGA TÖRVÉNYÉT/HARMONIÁJÁT (vagyis ha a döntés nem ütközik más Yogos Érdekkel).
És „akikről” korábban már szintén bővebben is volt szó:
A „Mindenség”-ERŐ és „SZÉP ERŐ” kapcsolata
Mint a FÖLD MAGA minden SZERELEMBŐL-ÉLETRE-KELT Önálló „formával”/Jellegzetességgel is Rendelkező „SZERELEM-GYERMEKE”, egymással „ténylegesen is EGY-ek”, mégis vannak „Egyedi” Jellegzetességeik.
A „Mindenség”-ERŐ
már több korábbi FÖLDI ÉLET-ÚT-SZAKBAN is Jelen Volt,
egyfajta sajátos „Ősi” vagy „Régi”, Eredendő FÖLDI ERŐ
(tehát több FÖLDI NAGY KORSZAKKAL ezelőtt hívta MAGÁBÓL ÉLETRE a Földanya)
(a régebb óta élő MAG-Létezők közül többen „könnyebben” felismerték/felismerik a „Mindenség”-ERŐT).
Jelenleg, MOST (!) Elsődlegesen azon FONTOSSÁGBAN jár el és segíti a Földanyát és FÖLDI létezőket a „Mindenség”-ERŐ,
hogy a saját még meglévő Útjuktól való elmozdultságukat a lehető leghamarabb megszüntethessék,
és így MA (!) a „Mindenség”-ERŐ
Elsődlegesen a már meglévő TÖRVÉNYES ÉLET-ÚTON MEGTARTÁSBAN és Útról elmozdulás esetén az Útra-visszatérésben segít.
Vagyis ha egy Lélek „nem találja a Maga Útját”,
bátran kérje a Földanya és/vagy „Mindenség”-EREJE segítségét,
hogy visszatérhessen a saját Útjára
és e Rendeződés közben nyilvánvalóan ismerjen is rá,
hogy milyen jellegű Élet-Utat választott-és-jár.
A „SZÉP ERŐ” is segítséget nyújt a FÖLDÖN az ÚT-TARTÁSBAN és Út-tartásban
[jelenleg ez az egyik FONTOSSÁG!] ,
de elsősorban a tényleges „Kapcsolódások és Együttműködések” kialakítása és ellenőrzése és lezárása tartozik a feladat-körébe,
illetve „ÁLTALÁBAN” Figyeli és Felügyeli a FÖLD MAGA HARMONIÁJÁBAN előálló/bekövetkező változásokat,
és KÜLÖNÖS vagy KÜLÖNLEGES helyzetekben Önállóan [Saját Yogán] Yogosult és Köteles bizonyos Rendező Feladatok elvégzésére
[például egyes KÖVETKEZMÉNYEKET („Figyelmeztetéseket”) saját Maga indíthat,
de például Élet-Megvonást csak a Földanya és/vagy KRISZTUS Döntése alapján alkalmazhat,
és a Földanya és/vagy KRISZTUS ilyen Élet-Megvonó Döntését kötelezett a Döntés szerint (akár azonnal) megnyilvánítani],
ezen túl pedig a Lelkek és a Földanya is a legkülönfélébb Rendezésekben való Együttműködésre/Közvetlen-Részvételre is felkérhetik vagy FelYogosíthatják.
A „Mindenség”-ERŐ tehát a „SZÉP ERŐ”-höz képest „Ősibb” ERŐ a FÖLDÖN,
de jelenleg a FONTOSSÁG egy „más Irányában” vagy „más Feladatkörében” tevékenykedik/HAT elsődlegesen.
OmMÁÁTRé~KJ, Budapest, 2012. augusztus 4., 04.41.
Bővebben:
20120603 - Mindenség-Erő
20120610 - A SZERELEM mentén
„YO”
20120615 - A YO-ságról - és a Hajlandóság szerinti vezetés megszüntetéséről:
A „YO” nem minősítés,
hanem egy a Létezést/Jelenlétet átható Minőség.
(…)Az „általános” „YO”
– mint a SZERELEM egy minősége vagy jellemzője/része (vagy akár „egészének egyik jellemzője”) –
az „Egész” minden egyes részét vagy darabkáját egyaránt hasznosnak és fontosnak és szükségesnek tekinti,
olyan összetevőnek tekint minden jelenvalót/részletet/alkotóelemet, aminek célja, valamint jelenlétének fontos és törvényes oka VAN
[ezáltal megtalálható és felismerhető és megélhető az „Egész”-ben meglévő/betöltött „hasznossága”/Szépsége, a „többi” „összetevőhöz” való Rendes Kapcsolódása és ezáltal az Önmagát és az Egészet is „Yobbá”-tehető, „Harmóniát emelő/kiteljesíthető” minősége és jelenléte].
(…)A „YO” tehát KRISZTUS VILÁGÁNAK [így MAGÁNAK KRISZTUSNAK, illetve az e VILÁGBAN Világként és világként Jelenlévő létezőknek/minőségeknek] egy olyan [más LÉT-Birodalmakat ilyen formában általánosan nem jellemző] sajátossága [~ =VAN], amely
(1) minden „összetevőt/alkotó-elemet”
(értve az „összetevők” alatt akár a „létezőket” akár a „minőségeket” (például tér, forma, ’jelleg’ stb)
(azaz bármely megnyilvánulást)
az „Egész” és a „részek” és/vagy az „ÖnValó” szempontjából is
„hasznosnak” és „fontosnak” (szükségesnek) [más fogalom-használat szerint „család-tagnak”] tekint,
és
-
mindazok számára, akik „Magukban” [a megfelelő tudatosítások, azaz ’megvilágosodás’ után] felismerik és megélik ezt a „yo” minőséget, „magától értetődik” a „minden élet tisztelete” és a „mások szabadságának (hasznosságának/fontosságának) elismerése és tisztelete” is
[„EGYÜTT-is-EGÉSZ” tudatos megélése].
Aki „megéli” a „YO”-t,
az KÉPES (!) meglátni és megtalálni és megérteni és ezáltal élővé-tenni/megnyilvánítani „a VILÁGON belül”
(illetve lényegében bárhol MAGÁBAN A TEREMTETT LÉTBEN)
mind ÖnMaga ’szépségét/yoságát/hasznosságát’
(vagyis azt, amivel ÖnMagát ’növelheti/nemesítheti/Szépítheti’),
mind pedig azt,
hogy „OTT-AHOL-ÉPPEN-JELENVAN” Maga (hogyan és) mit tehet(ne) azért, hogy „Harmonikusabb” (minden érintett számára yobb) lehessen a Jelenlét.
(…)KRISZTUS VILÁGA,
valamint a világok
a „más természetű létezők” felé is a „LÉNYÜKBŐL EREDŐ”„YO” megnyilvánításával közelítenek,
a „maguk akaratát” nyilvánvalóan/magától-értetődően (!) „nem erőltetik” rá egyetlen más létezőre/létformára sem ---
és a VILÁGON belüli (vagyis másik Világokkal/világokkal való) (továbbá a VILÁG keretein túl irányuló) „érintkezéseikben”/kapcsolódásaikban/Együtt-működéseikben is tiszteletben tartják a „másik Életét és Szabadságát”,
a „Maguk részéről” pedig Tisztelettel és Elfogadással és Szeretettel, „erőszak-mentesen” közelítenek minden és mindenki (’más’) felé.
Ha „adódik” olyan helyzet
(ha a „YO” szerint élők maguk felismernek/megértenek olyan „lehetőséget”),
amely a maguk és a másik vagy többi létező Életét/Élet-minőségét és „yavíthatná”,
akkor a világi létezőknek általában „belső késztetése” (belső ’parancsa’/vágya/hajtóereje) az,
hogy a lehető legteljesebben megismerjék és ha lehet magukban és magukon át élővé (megnyilvánulttá és megnyilváníthatóvá, mások számára is megismerhetővé és elérhetővé) tegyék ezt a maguk ÉS EGYÚTTAL/EGYÜTT mások életminőségét is yavítható mintát/megoldást.
Az ilyen „yobbító” lehetőségek/szándékok azonban nem mindig tudnak a „környezetben jelenlévőkre/másokra” is (szélesebb körben vagy általánosan) „kiterjedni”.
Ugyanis az „egy közösségben” („közös megtapasztalásban együtt”) résztvevők „együttes ereje” (együttes megértése, együttes élet-minősége) nem mindig képes „együtt” is átlátni/felismerni/megérteni (ezáltal magában és maga által, „kiterjedten” is élővé tenni) egy felismert yobbító minőséget. Korábbi írásban utaltam arra, hogy egy adott korszakban mindig van olyan megtapasztalás, amit minden (!) jelenlévő „kötelezően” megtapasztal, és vannak a „fő” megtapasztalási irány MELLÉ még választható megtapasztalások, továbbá hogy e „pluszban/kiegészítőként” választható „utak”/lehetőségek nem feltétlenül válnak általánosan elfogadottá az adott korszakban, „csak hordozzák annak a lehetőségét”, hogy akár az adott korszakban, akár majd egy későbbi vagy más jellegű megtapasztalásban „általános” (mindenki által megélhető/megélendő) megtapasztalássá nyilvánuljanak.
Az írás folytatódik a IV. részben. A IV. rész elérhető ITT.
|