20120808 - MAGOKNAK - SZÉP ERŐ V. (V. rész)
2012.09.21. 09:30
Az írás IV. része elérhető ITT.
III.
A mai írás befejezéseként utalok a „TISZTELET” egyik jelenleg fontos „tanítására”:
„Kulcs-csomót ne dobáljunk a lyuk felett”
Ebben a kicsit mulatságos képben/gondolatban is megmutatta magát a
„ne dolgoztassuk feleslegesen a társunkat” [ÖnMagunk és mások Tiszteletének] elve… akinek van kedve, értelmezze…
meglátásom szerint utal ez a gondolat vagy
„INTÉS” [Figyelmeztetés] jelenleg
arra is, hogy
jól gondoljuk meg, hogy pillanatról-pillanatra mire fordítjuk a figyelmünket,
mert a TÖRVÉNY/ÖRVÉNY kiteljesedésekor
„ÖnMagát kell megtartania” annak,
aki a maga helyén akar megmaradni…
…ha már nehéz és „áldozatos” munkával
[magunk is hoztunk áldozatot és sok más segítő is hozott értünk Áldozatot!]
EGY-be-Rendeztük a Megtartásunkat,
most már maradjunk meg ezen a „BIZTONSÁGOS” helyen,
várjuk ki Nyugodtan és Békességgel a MÉRÉST és RENDEZÉST,
ne „gyártsunk” már a magunk és társaink számára FELESLEGES TENNIVALÓKAT, amik gyengíthetik akár a Magunk akár a társaink [és így AZ EGÉSZ] MEGTARTÁSÁT.
„Nem ’káosz’ van, hanem
ERŐ-TELJES RENDEZÉS!”
Aki eddig yól dolgozott
és kristályosította és Rendezte ÖnMagát,
annak a „kulcs” már a kezében (a Szívében) van a további Életéhez
[hiszen a Megtartó Erő „gyökere” a Szívben van!!!] ---
most már csak MEGTARTANI szükséges tudatossággal ezt a Megtartást addig, amíg a TÖRVÉNY RENDEZ ÉS MÉR (ne engedjük el ÖnMagunkat).
20120802 - Kincsek:
„Ne dolgoztassuk szükségtelenül a társunkat”
A FÖLDI Életünk során „tanulunk” egymástól, részben azért, hogy „önállóan” élhessünk, részben pedig azért, hogy „társként” harmonikusan együtt tudjunk élni/teremteni másokkal.
Az „önálló” élethez és a társakkal való harmonikus együttműködéshez is szüksége van a Léleknek az „egészséges Megtartásra”, arra, hogy ÖnMagát szükség esetén megvédje és táplálni/gyógyítani/rendezni tudja, és hogy a társas együttműködéseiben dominancia és más torzító minőség megnyilvánítása és magába-engedése nélkül lehessen jelen.
A korábbi időszakokban sérült volt a FÖLDÖN a MEGTARTÓ ERŐ, és a Lelkek sokféle módon próbálkoztak „pótolni a védelmeket”, „pótolni a hiányzó yavakat” stb. Ma már nagyon sok „feleslegessé vált régi” (pótló) mintát és működést le lehet tenni (és szükséges is ezeket elhagyni), mert zavarják (gyengíthetik) a Természetes Megtartást.
Gyógyuló időszakainkban sokféle (például Angyali) segítséget kértünk és ’kapcsoltunk magunkhoz/magunkba’, ma már azonban a „szükségtelen” „külső” védelmek gyengíthetik a Természetes Megtartó Erőt (’tompíthatják’, megzavarhatják a tiszta érzékelést…).
Fontos, hogy a Lelkek a FÖLDÖN is felismerjék a saját Hatalmukat,
és amit már ÖnMaguk képesek megtenni ÖnMaguk yóléte és biztonsága érdekében,
azt tegyék meg maguk
(például tudatosan arra irányítsák a figyelmüket és a maguk tevékenységeiben is egyre nagyobb részben azt végezzék, ami a saját választásuk, mert ezzel folyamatosan erősítik a saját MEGTARTÁSUKAT, erősödnek az ÖnVédelemben, nő a Felelősség-tudat és megerősödik a társak iránti Tisztelet).
A „tudást” azért építjük a FÖLDÖN, hogy azt ÖnMagunk és a Világunk számára is ’hasznosítsuk’:
„…a Földanya/FÖLD
„különleges hangsúlyt fektet”
a „Természetes Összefüggések felismerésére és felismertetésére
és ezeknek a mindennapok és szakrális megnyilvánulások során való tudatos alkalmazására/használatára,
és a mindennapi és szakrális teremtő folyamatok folyamatos megújítására a már megismertté lett Természetes Összefüggések felhasználásával”…”
Ezért fontos,
hogy a megszerzett tudást „ténylegesen is használjuk”,
mert ezáltal nem csak magunk válunk biztosabbá a tudásban/erőben [’gyarapodunk’],
hanem „felszabadítjuk társainkat” is a „rólunk való szükségtelen gondoskodás” alól,
és a „szükségtelen tevékenység” alól felszabaduló erőt tényleges Építő erővé formálhatja a társunk [’gyarapítunk’].
Ez (a tényleges épülés és építés) pedig ugyancsak erősíti a MEGTARTÁST
[„rész” és „egész” számára egyaránt”!].
20120721 - Gondolatok Különleges helyzetekről és az Együttműködésekről általában:
„…[a Rendes Életvitel keretében] az együttműködések során
minden érintettnek
a másik érintettek érdekeire is figyelve
és
a valós értékeket mindenkor védve
(vagyis Tisztelettel) szükséges eljárniuk.
A „Tisztelet” egy általánosan elvárt viszonyulás (1) a társakhoz és (2) valós értékekhez a Krisztusi Világokban, amely azt jelenti, hogy senki sem indíthat olyan Hatást (nem idézhet elő olyan elváltozást), amely ÖnMaga és/vagy más számára tudottan vagy távolabbi előrelátással (valószínűleg) kárt okozhat vagy más hátrányos következménnyel járhat.
A Tisztelet mellett az „Óvatosság” leginkább az Egy-Pontban-Kapcsolódás helyzetében és az Együttműködések elindulása idején érvényesül (mint ’külön nevesített’ elvárás), amikor a társak még kevéssé ismerik egymást, és emiatt arra is fokozott figyelemmel vannak, hogy szükségtelenül ne bántsák és ne sértsék meg egymást.
Egymást már valamelyest ismerő társaknál a másik nem bántása és nem megsértése már a Tiszteletbe olvad bele, a kialakuló Kapcsolódások esetében azonban (mivel a másik fél érzékenysége és személyisége még egyáltalán nem ismert), egy „egészséges távolság-tartást” igényel az, hogy a másik érzékenységét szükségtelenül ne érintsük meg…”
Ha „szükségtelenül” kérünk [vagy adunk] segítséget
(ez értelmezhetetlen is a FÖLDI ÉLET Rendje szerint),
akkor nem járunk el a Tisztelet Elve szerint,
mert nem nyilvánítjuk meg a kellő megbecsülést a társ és értékek (és tulajdonképpen ÖnMagunk) irányában,
és egyfajta „megtévesztést” (ezáltal az „elterelés” veszélyét) is megnyilvánítja a „szükségen túli irányulás”,
ez pedig akár közvetlenül „élet-ellenes” megnyilvánulás is lehet!
A „társak szükségtelen dolgoztatása/mozgatása”
(„kísérletezés” a társakkal, egyfajta „torz játék működtetése”)
„ütközik” a Tisztelet Elvével,
és egyfajta sajátos „kényszer-jelleget” is hordoz.
A FÖLD pedig minden „yogtalan kényszer” „semmivé tevéséről” döntött.
Amikor a ténylegesen is EGY (vagy akár „KÖZÖS”) ÚTON haladók
megosztják egymással a tapasztalataikat,
megbeszélik egymással a lehetőségeket,
segítséget kérnek és/vagy adnak (általában ez egy „kölcsönös” folyamat) bizonyos megértések elmélyítésében,
akkor nem mozgatják/dolgoztatják egymást „szükségtelenül”!
Többször hangsúlyoztam korábbi írásokban is, hogy [az EGY/KÖZÖS ÚTON járók esetében] mennyire fontos az [különösen a MAG-Létezők esetében], hogy „új” minőségű meglátásaikat/megérzéseiket és tapasztalataikat minden lehetséges módon egymás tudomására hozzák (osszák meg egy-mással), mert ez jelentősen felgyorsíthatja (jelenleg is!) a Rendeződéseket és a tudatossági szintek harmonizálódását.
20120712 - MAGOKNAK - Kristály(osan)-tisztán III:
„…Ez leginkább talán a MAG-Létezők számára lehet most ’útmutató’ vagy fontos, mert az új minőségekben való tudatosodást nagyban megkönnyítheti az, ha a MAG-Létezők önmaguk felismeréseit és tapasztalatait megosztják egymással (ezáltal hamarabb kiteljesedhet a megnyilvánulás és a felismerés/tudatosítás is) („a szeretet-teljes kapcsolódások új színekkel gazdagítanak!), és a felismeréseket követő tudatos alkalmazással (akár az új felismerések mások általi széles körben való tudatosításával) lehet, hogy nagyot lehetne előre lendíteni a kiegyensúlyozottság yavításán... itt a FÖLDÖN ugyanis jelenleg bőven van mit yavítgatni és kiegyensúlyozni…”
OmMÁÁTRé~KJ
A következő írás elérhető ITT
|