20120813 - K�pek - SZERELEM-GYERMEKEK - Piramis - �T

  2012.09.21. 14:00

A 2012 j�lius-augusztusi �r�saimban haszn�lt n�h�ny meg�rt�st seg�t� k�p:

 

Magyark�nt megtestes�lten �l� MAG-L�tez�k „alap-mint�ja” (v�lasztott �let-�t szerint v�ltozhat a megjelen�se):

A SZ�P-ER� kapcs�n is �rtam, �s ez igaz minden „SZERELEM-GYERMEK”-re (kiv�ve a F�LD �LET-ALAPJ�T ad� MINDENS�G-ER�T), hogy mivel r�szt vesznek az egy�ni kiegyens�lyoz�si folyamatokban, �ltal�ban szem�lyhez igazodva jelennek meg. Amit �n rajzoltam le, az legink�bb mint a „tiszta l�nyeg�k” vagy „magjuk” �rtelmezhet�, ezeket rajzolva hangoltak engem, hogy jobban meg�rtsem a l�nyeg�ket.

Minden rajz „k�t alap-mint�ra” �p�l (melyek ELV�LASZTHATATLANUL EGY-ek, egym�s n�lk�l nem l�teznek �s egym�s n�lk�l �rtelmezhetetlenek): ez a kicsit h�sos-r�zsasz�nes sz�v �s a halv�ny-k�k vir�g/tulip�n. A kicsit „h�sos” sz�n� sz�v a „YO” Gyermeke a F�ldany�nak, aki a F�LDI „tiszta anyag”, a Sz�ps�g hordoz�ja/megtestes�t�je/megnyilv�n�t�ja, a halv�nyk�k vir�g pedig a „MINDEN”, a tisztas�g, �tl�that�s�g, megny�lts�g. E kett� „SZERELEM-GYERMEK” [a „YO” �s „MINDEN”] a megsz�let�s�k ut�n Szabadon EGY-� lett a SZERELEMBEN, de „egy-form�juk”-ban is megtartott�k �nAzonoss�gukat. Ez az ALAP-�LET-Minta a F�LD�N, a MINDENS�G-ER�. Minden m�s SZERELEM-ER� a MINDENS�G-ER� „Alap-Mint�ja” szerint �p�l fel, egyre �jabb „sz�neket” vagy form�kat (Megnyilv�nult Sz�ps�get) is kibontva/megmutatva.

A „Mindens�g”-ER� (mint a F�ldanya „SZERELEM-GYERMEKE”, EGY-ben F�LDI �LET-ALAP, �LET-GY�K�R is):

 

 

A F�ldanya legut�bb „megsz�letett” „SZERELEM-GYERMEKE”, SZERELEM EREJE:

SZ�P ER�

[Seg�t a Tiszt�t�sokban, Elenged�sekben, Meger�s�t�sekben, Felismer�sekben, Meg�rt�sben, Kapcsolat-�p�t�sben �s sok minden m�sban is a „k�l�nleges” Er�ivel]

 

A F�ldany�nak a „SZ�P ER�” megsz�let�se el�tt �LETRE kelt, de csak a „SZ�P ER�” T�RV�NYES�T�SE ut�n kiteljesedett �s T�rv�nyess� lett „SZERELEM-GYERMEKE”,

a „MEGBOCS�T�S” ER�:

[Seg�t az Elenged�sekben, Rendes Lez�r�sokban, Meger�s�t�sekben, �let-V�delemben]

 

 

A KEGYELEM-ER� �s IRGALOM-ER� csak a F�ldanya Rendelkez�se lehet seg�ts�g�re b�rkinek, de akkor szinte ’b�rmiben’. K�RNI SZ�KS�GES a F�ldany�t�l (!) seg�ts�g�ket, „hivatalb�l” �ltal�ban nem Rendelkezik r�luk a F�ldanya.

KEGYELEM ER�:

 

IRGALOM ER�:

 

K�t tov�bbi �bra:

�LET-�T �s �LET-�V

 

Egy r�gebbi „k�p”-r�l:

A F�LD nem az „id�ben” halad, hanem

�TON J�R, UTAT �P�T

 

A CSAL�DR�L

20100219 – �t�let:

A „csal�dis�g” �rtelm�ben

A ’PIRAMIS’ [~okta�der] mint ’�N VAGYOK’ jelent�se:

’Valahonnan �rkeztem, �s valahov� tartok/haladok.

Csal�dba, csal�dtagk�nt t�rsaimhoz kapcsol�dom. Van el�d�m, �s van ut�dom.’

 

Valahonnan �rkeztem…

 

…�s valahov� haladok

 

’Csal�dba, csal�dtagk�nt t�rsaimhoz kapcsol�dom.’

 

’Van el�d�m, �s van ut�dom.’

 

 

 

 

A F�LD nem az „id�ben” halad, hanem

�TON J�R, UTAT �P�T

 

20120810 - MAGOKNAK - SZ�P ER� �s Mindens�g-ER� VI.:

 

„a F�LD „�TON” Halad, UTAT �P�T �s j�r be,

�s �gy mindaz [’MINDEN’], amit a F�LD mint �LET-UTAT bej�rt,

az „el�rhet� �s �L� ER� �s TUD�S”,

b�rki („Yogoss�gban” l�v�) sz�m�ra b�rmikor el�rhet� �s megismerhet� megtapasztal�s.

 

Olyan ez, mint amikor egy kis pap�r-darabk�ra rajzoltok valamit,

�s amikor a pap�r-darabka m�r megtelt a rajzokkal, akkor leteszitek,

mell� tesztek egy m�sik lapot �s arra folytatj�tok a rajzol�st �s �gy tov�bb ---

�s minden pap�r-darabk�t sz�pen sorban egym�s mell� tesztek.

Ha egy r�gebben rajzolt r�szletr�l „elfeledkeztek” vagy azt valami miatt pontosabban szem�gyre akarj�tok venni, hogy azt egy r�szletesebb/nagyobb rajzon is elk�sz�thess�tek,

b�rmikor visszan�zhettek a kor�bbi rajzok meghat�rozott k�p�re/r�sz�re,

b�rmikor felid�zhetitek, hogy hogyan, milyen mozdulattal rajzolt�tok meg a vonalat, milyen sz�neket haszn�ltatok, hogyan k�sz�ltek el azok a sz�nek, milyen �rz�s volt megrajzolni a vonalakat, milyen gondolatok futottak �t akkor �ppen a sz�veteken/elm�teken stb,

vagyis

a „TELJES [=’MINDEN’] KOR�BBI MEGTAPASZTAL�S

�L� TUD�SK�NT �S ER�K�NT EL�RHET� MINDAZOK SZ�M�RA,

AKIK T�RV�NYES „Yogoss�gban” VANNAK JELEN A F�LD�N.

 

 

A „m�r megtapasztalt” nem „el�rhetetlen m�lt”,

hanem t�nylegesen jelenl�v� �L� �s EL�RHET�, MEGISMERHET� TUD�S �s ER�,

�s a F�ldanya minden hozz� T�RV�NYESEN hozz�kapcsol�d� L�leknek/Gyermek�nek

„�n-MAGA L�ny�b�l” „�tadja” egy SZABAD KAPCSOL�D�S keret�ben

azokat az „�let-Alapokat” �s „Er�ket”,

amikkel a „Yogoss�gban” jelenl�v� L�lek

„elolvasni”, „megismerni”, „megtanulni” tudja

ezt a M�R �LETT�/�TT� LETT F�LDI �LETET.

 

Mik�zben a L�lek/l�tez� „tanul, tapasztal” a F�LD�N

(a F�ldanya �ltal �tadott �let-Alapja ’k�zvet�t�s�vel’, azzal „Egyben”),

szabadon eld�ntheti,

hogy a megismert min�s�gek k�z�l mit k�v�n t�nylegesen is be�p�teni a Maga L�ny�be/Sz�v�be,

�s mit nem k�v�n a Szabad Megtapasztal�sa �ltal megtanulni �s/vagy tov�bbvinni.

 

(…)Az „ID�” fogalma szerint teljesen �rtelmezhetetlenek

ezek a F�LDI TERM�SZETES MEGTAPASZTAL�SOK,

mert csak �s kiz�r�lag az hat�rozza meg, hogy egy L�lek sz�m�ra mi �rhet� el t�nylegesen a m�r �L�V� lett F�LDI TUD�SB�L �s ER�KB�L,

hogy egy adott L�lek/l�tez� „t�nylegesen mit k�pes Mag�ba befogadni” a m�r �L�V� lett F�LDI Megtapasztal�sok �s ER�K k�z�l.

 

Az „id�”

eddig a „linearit�sban” vagy pedig „p�rhuzamosan fut�” vagy egy�b id�-min�s�gekben val� „megnyilv�nul�sai” teljesen elt�nnek (semmiv� lesznek) a F�LDR�L a Feltiszt�t�sok sor�n,

mert az „id�” eddig megismert min�s�gei jelenleg teljes eg�sz�ben �rtelmezhetetlenek a F�LD MAGA �LET-�TJA szerint.

 

Nem lehetetlen,

hogy majd k�s�bbi �LET-SZAKASZOK sor�n

a F�LD elkezd „ismerkedni” egyes „id�-fogalmakkal”,

azt azonban m�r a SAJ�T MAGA �LET-�TJA szerint kezdi �s teszi meg,

„tiszt�n”, �s az „id�” „tiszta fogalm�n”/k�p�n/magj�n �t.

OmM��TR�~KJ, Budapest, 2012. augusztus 9., 15.47.

 

 

 

 

20120706 - MAGOKNAK - Krist�ly(osan)-tiszt�n:

„Az igazi felfedez��thoz nem m�s t�jakra van sz�ks�g, hanem �j szemre.”

 

(Marcel Proust)

 

F�LDI Utaz�s(ok)

 „Egym�s melletti” (p�rhuzamosan halad�) k�pek:

            Egy ’h�lgy’ [val�j�ban egy L�lek] egy �ltala megtervezett �tvonalat (k�rutat) j�r be a F�ld�n. Az �ton (lovas)kocsival, illetve ha olyan a ’terep-viszony’, ’sz�n-szer�’ j�rm�vel halad [’Sze-Ke-Re’]. Az �t egy-egy szakasz�n n�ha ’vezet�’ vagy seg�t� (~t�rs) is k�s�ri. Az �tvonal�t (egyfajta k�rutaz�st) nagyvonalakban megtervezte az utaz�, �s a maga ’�tem�ben’ (’k�nyszer-mentesen’, k�nyelmesen) halad v�gig rajta.

 

            Vannak olyan utaz�k, akik egy „nagyobb sz�non vagy szek�ren” (nem aut�val, nem busszal, nem „g�p”-j�rm�vel!) t�bben egy�tt utaznak (’csal�dk�nt’), �s olyan is van, amikor t�bb „szek�r vagy sz�n” egy�tt tesz meg egy �tszakaszt. Az utaz�kban itt is vid�ms�got �rz�keltem. Van olyan, amikor a szekerek/sz�nok �tsz�guldanak egyes r�szeken, m�shol „k�telez�en” [= ’betervezetten’] vagy „szabadon v�lasztva” lelass�tanak, meg�llhatnak, meg�llnak.

 

Ez k�pben �gy jelen�t�d�tt meg, hogy t�bb (h�rom) szek�r vagy sz�n egym�s ut�n (egy�tt haladva) sz�guldott el ’mellettem’, mindegyik sz�nban t�bb ember (L�lek) volt. Az el�l halad� szek�r/sz�n elment, a k�z�pen halad� ’sz�nt/szekeret h�z� egyik l�’ kiv�lt a fogath�z� lovak k�z�l, �s �gy ez a szek�r vagy sz�n lelassult majd meg�llt, �gy az e ’m�g�tt’ halad� szek�r/sz�n is lassult majd meg�llt. Az ’utasok’ ’lesz�lltak’ a szek�rr�l/sz�nr�l, egy kiss� sz�tsz�r�dva ’sz�tn�ztek’ a ter�leten ahol meg�lltak. [Tal�n ez egy ’felaj�nl�s’ is volt a sz�mukra, hogy ott egy id�re ’letelepedhetnek’.]

Am�g �lltak a szekerek/sz�nok, azt �szleltem, hogy ’farkasok’ vagy ’kuty�k’ szaladtak a sz�nok/szekerek/utasok fel�. Az ’ismeretlen’ (a farkas-szer� kuty�k) ir�nt volt az utaz�kban egyfajta bizalmatlans�g – de hat�rozottan �rezhet� volt, hogy a farkasokban vagy kuty�kban nem volt b�nt� sz�nd�k. Ink�bb „k�v�ncsiak” voltak az �rkezettekre, j�t�kos-kedv�ek voltak �s nem voltak nagyon tolakod�ak. Az utaz�k k�z�l n�h�nyan bizalmatlanul elh�z�dtak a farkasokt�l/kuty�kt�l, m�sok (akik m�r ismert�k �ket) a k�zel�kbe engedt�k �ket. Nem volt ’k�telez�’ ’kapcsol�dni’ ezekhez a l�nyekhez… Akik m�r ismert�k a ’farkasokat’, ’tan�ccsal’ l�tt�k el a bizalmatlan �tit�rsaikat, hogy hogyan tarthatj�k t�vol magukt�l a ’farkasokat’…

Ha egy-egy helyzetben (kapcsol�d�si lehet�s�gben) valaki szabadon kapcsol�d�st alak�t ki m�sokkal, akkor a „megismer�s �s megtapasztal�s �s egy�ttm�k�d�s” miatt „sz�nesebb�” v�lik minden �rintett, ’gazdagodik’ a ’m�sikb�l (�s mag�b�l) megismert sz�nnel’.

 

            A „nagyr�szt egyed�l utaz� h�lgy” kifejezetten „k�r-utaz�st” tett a F�ld�n: ’egy t�m�t k�rbej�rt’, majd visszat�rt a maga kiindul�si pontj�hoz.

            A csoportosan utaz�k eset�ben azt �reztem, hogy �k egy kijel�lt utat tettek meg, �s ’valamilyen ir�nyban haladtak’, az utaz�suk (adott) c�l-�llom�sa teh�t nem a kiindul�si pontjuk volt. N�ha tal�n arra is ad�dott m�d, hogy amikor egy-egy ’�llom�son’ ’t�bb szek�r/sz�n’ (’csal�d’) meg�llt, a tov�bbindul�s el�tt egyes utasok �tsz�lljanak a m�sik ’szek�rbe/sz�nba’.

 

Az „utaz�sok” sor�n

(1) magukban az utaz�kban �s

(2) mag�ban a „Vil�gban” ahol utaztak

„�j sz�nek” jelentek meg,

 

„�t �s utasa is gazdagodott/sz�nesedett”, „szebb lett”. Voltak „sz�nek”, amik mag�ban az „utaz�ban” jelentek meg --- �s voltak „sz�nek”, amiket az utaz� „adott �t mag�b�l” a „Vil�gnak” amelyben haladt --- �s ez ut�bbi sz�nek majd a „Vil�g Gyermekeiben” [bizonyos ’ut�dokban’] is megjelennek majd a ’j�v�ben’.

 

A „sz�nesed�s” (’gazdagod�s’)

a Szeretet-teljes kapcsol�d�sok k�vetkezt�ben jelent/jelen�t�d�tt meg.