Az írás I. része elérhető ITT.

A TISZTELET „lényegéből” azonban a FÖLD MAGA eddigi TERMÉSZETES ÉLETVITELE során [az „időben” való haladás során is tovább-erősödve az akkori SZÜKSÉGEK miatt] az ÖNZETLENSÉG és a SZABAD ÁLDOZAT már mint „külön” is megismerhető MINŐSÉG és Út megjelent/megnyilvánult a FÖLD ÉLETÉBEN, és így az ÖNZETLENSÉG és SZABAD ÁLDOZAT [a TISZTELETBŐL kibomlóan] önálló/egyedi SZERELEM-ERŐIVÉ (és Szabadon Felvállalható, e MINŐSÉGEK mélyebb megismerését is lehetővé tevő Önálló Megtapasztaló Útjává is] lettek a FÖLDNEK.

            A TISZTELET Természetes „részét” alkotó [’alap-fokú’] Önzetlenség és Szabad Áldozat a Szeretet általános megnyilvánításán túl azzal a sajátossággal rendelkezik, hogy egy „fokozott figyelemmel és érzékenységgel” „irányul” a TÉNYLEGES Szükségek felé.

[Tehát „mértékében” ez a figyelmesség és irányulás és segítség-nyújtás SOHA nem terjeszkedhet ’túl’ a Szükségesség (és Lehetőség) mértékén (így akik az ÖNZETLENSÉG Útján és/vagy a SZABAD ÁLDOZAT Útján tapasztalnak, azoknak szintén fontos megtanulni-valója a Mértékek/Értékek helyén-kezelése)].

Az ÖNZETLENSÉG Útján tapasztaló – a Szükségesség mértékéhez igazodóan – „leválaszt a saját Természetes Megtartásáról” bizonyos anyagilag is megformálódott yavakat (megformált tárgyi erőket/yavakat) és azokat továbbadja/átadja az Önzetlenség Mintája szerint a Szükségben lévőnek (például egy Különleges figyelmet igénylő helyzetben lévőnek/”gyermeknek”), vagy Önzetlenség formájában a megérlelt tudásával vagy más élő Minőségeivel/Erőivel a Szükséghez igazodóan segít.

A SZABAD ÁLDOZAT Útján tapasztaló „még mélyebben” „irányul” a Szükség-helyzetek és Szükségben lévők megismerésére és a Szükséges-lehetséges segítségnyújtási módok elsajátítására, és olyan új Képességeket és Erőket (közöttük olyan sajátosan új Együttműködési lehetőségeket) ismer meg és Épít fel ÖnMagában és a Természetes Testében is megnyilvánulóan, melyekkel még „érzékenyebbé/figyelmesebbé” válik a Szükség és annak valós természete (mélyebb okai stb) felismerése/megértése terén. A SZABAD ÁLDOZATBAN tehát a Lélek/létező az anyagiasult yavaival és tudásával és más erőivel az Önzetlenséget tapasztalóhoz hasonlóan segítséget nyújthat a Szükségben lévőknek, ezen túl pedig a „Lelkének/lényének” „mélyebb” figyelmességben való „átformálásán” munkálkodik. Ez a két Önálló Megnyilvánulássá is lett „SZERELEM-GYERMEKE” a Földanyának így is megjeleníthető [akik az ÖNZETLENSÉG és SZABAD ÁLDOZAT Útját választják megtapasztalásul, ténylegesen/közvetlenül „Szerelem-Minőséget” Építenek ÖnMagukban]:

ÖNZETLENSÉG:              SZABAD ÁLDOZAT:

            A „YO”-ban [nagy Szívben] lévő kék-virágban [„MINDEN”-ben] lévő kisebb szív ’teljességét’ tekinthetjük az ÖNZETLENSÉG és/vagy SZABAD ÁLDOZAT [mint FÖLDI Szerelem-Erő] Tapasztaló Útját választott Lélek „ÖnÉpülési Mintájának”, melyet az ÖNZETLENSÉGGEL és SZABAD ÁLDOZATTAL való Együttműködés során felépíthet a Lélek a „Megnyilvánult anyagi Testében” is. Mindkét képen a legkisebb halvány-kék virágot tekinthetjük a „Természetes anyagi Test” „Közvetlen-Földanyai-Jelenlétének” (vagyis a Testet Megtartó Földanyai Erőnek/Jelenlétnek).

            A legkisebb virághoz kapcsolódó „kis szív”-ben a Test „másik két” „része” jelenítődik meg, a „láthatatlan” Lélek-Ön-Rész és a megnyilvánult anyagi test.

Az ÖNZETLENSÉG Útján járó Léleknél „látható”, hogy a Lélek elsődlegesen az anyagi teremtései egy részével (a kisebb szív külső burka) vállalja fel a Szükségben lévők fokozottabb szolgálatát/megsegítését (természetesen ez élesen nem választható szét a Lélek Önnön Lényegétől), és így az is „látszik”, hogy a Lélek nem a teljes ÖnValóját (teljes Lélek-erejét) szenteli a másoknak való segítségnyújtásra.

A SZABAD ÁLDOZAT Útját választott Lélek esetében a Segítségre szorulók (és Szükség-helyzetek) megismerése és helyzetük yobbá tétele mellett a Lélek szinte „teljesen elköteleződött” (amíg ténylegesen is a SZABAD ÁLDOZAT Útján jár vagy pedig adottan egy ilyen jellegű Feladatot végez): „testestül-lelkestül” ennek szentelte magát. Emiatt az „anyagi Testi Életében/Jelenlétében” „nem különül el” egy sötétebb (testi) és világosabb (Lélek-Ön-rész) a kis virághoz (a Földanyai Megtartáshoz) kapcsolódó szívben, „egységesen” (testestül-lelkestül) végzi a Lélek a „teljes Lélek-erejével és már élővé lett anyagi erőivel is” a Szükségben lévők helyzetének megismerését és a számukra való Szükséges mértékű [= „se-több-se-kevesebb”] segítségnyújtást.

V.

TISZTELET és „udvariasság”

Bizonytalanság és ZAVAR

A Földanya az „udvariasság” „mintáját” vagy „megnyilvánulási módját”

KÜLÖNÖSEN VESZÉLYESNEK Ítélte,

ezért a Földanya MAGA azonnal Rendelkezett az „udvariasságnak” mint Idegenségnek a FÖLD ÉLETÉBEN való SEMMIVÉ TÉTELÉRŐL.

OmMÁÁTRé~KJ, Budapest, 2012. augusztus 22., 10.32., 10.55.

„Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy özvegyasszony. De nem magában élt, volt neki három lánya is. Szépek voltak, csinosak voltak, de mind a hárman olyan selypesen beszéltek, mintha egy foguk se lett volna. Már ugyancsak ott volt az idejük, hogy férjhez menjenek, de amint megszólaltak, minden legénynek elment tőlük a kedve.

Egyszer egy idegen legény jött a faluba leánynézőbe. Elkommendálták az özvegyasszonyhoz is. Az asszony mindjárt kávét tett fel, hogy majd megkínálja a legényt, a lányoknak meg megparancsolta, hogy egyik se szóljon egy szót sem, majd beszél ő helyettük.

Be is állított a legény, még a széket is letörölték neki. Beszélt annyit az öregasszony, hogy a legény alig jutott szóhoz; a leányok meg hallgattak, mint a tojásban a csirke. Egyszer csak elkezdett futni a tej. Elkiáltja magát a nagyobbik leány:

- Put a té, put a té!

A közbülső meg mindjárt rámondja:

- Ne fólj te, nem fabad befélni!

De a legkisebbik se hagyja:

- De drága a té, péndér addák!

A legény csak nézett széjjel, s úgy elment, hogy még a kávét se várta meg. Talán még most is házasodik, ha eddig meg nem házasodott.”

http://mek.oszk.hu/00200/00236/html/04.htm

Az „udvariasság”

a FÖLDÖN megjelent megnyilvánulásaiban

(és ezen formai megnyilvánulás eredőjében/gyökér-szerűségében)

jellemzően az alakváltók és más-jellegű-erőszaktevők egyik „álcája”,

azaz félrevezető és megtévesztő módszere volt.

Az álcaként használt „udvariasságban” mindig volt (kisebb vagy nagyobb) „eltávolodottság” az ÖNVALÓ és az Önvaló MEGNYILVÁNULÁSA között,

és ez a „furcsa, különös távolság-szerű-minőség”

ÉRTELMEZHETETLEN a FÖLD MAGA számára.

A „furcsa” dolgokra/minőségekre általában jellemző volt/van a FÖLDÖN az,

hogy (feléjük irányulásban) voltak,

(1) akik a TÖRVÉNY „ellenében” kívántak élni az ilyen minőséggel/módszerrel,

(2) a TÖRVÉNYESEN Egy-Úton-Haladók pedig valamilyen Különleges Megerősítésként próbálkoztak velük akkor,

 amikor értelmezhetetlen/szándéktól-eltérő távolodást éltek meg.

A FÖLD TÖRVÉNYE „ellenében” használt Idegenségek „azonnali Rendezés alatt állnak” a FÖLD MAGA TÖRVÉNYE szerint,

az esetlegesen „Különleges Megerősítésre használt” minőségek pedig

a FÖLD MAGA ÉLETÉNEK Rendeződése mértékében

SZÜKSÉGTELENNÉ VÁLNAK

és TERMÉSZETES MÓDON ELENYÉSZNEK (semmivé válnak).

Mivel a Földanya Idegenségnek Ítélte az „udvariasságot”,

így a Földanya már mint „Különleges Megerősítési módot” is Szükségtelennek Ítélte,

(megnyilvánítása ma már ténylegesen is gátolja/akadályozza a Természetes Élet-folyamatokat)

így minden TÖRVÉNYES „YOGOSSÁGBAN” Jelenlévő Lélek/létező lényéből elkezdődött az „udvariasság” „gyökér-szerűségének” és működtetett módjainak is TELJES FELTISZTÍTÁSA.

A FÖLDÖN

a Természetes Élet „elengedhetetlen” Minősége a TISZTELET (és Óvatosság),

és a TISZTELET Természetes része egyfajta FIGYELMESSÉG/FIGYELEM [„értő figyelem”].

Az „értő figyelemben” és „figyelmesség” megnyilvánulásaiban

a Társakhoz való Őszinte és Szeretet-teljes Irányulás és Megnyilvánulás

az Önkifejezés Természetes részeként

JELENVAN.

Így szükségtelen az Önlényeg Valós megnyilvánításához és/vagy Kapcsolódás-erősítéshez

a korábban működtetett „udvariasság”-mint-érdekérvényesítési-mód.

Az „udvariasság” általában eltérített a saját Élet-Úttól,

hamis személyiség-képet alakított ki és mutatott

és (tovaterjedő különös hatásként) a társakban is hamis személyiség-megnyilvánulást „jutalmazott” (erősített), így KÖZVETLENÜL „gyengítette” a FÖLD MAGA Természetes ÚT-TARTÁSÁT.

            „Ma még” (és tulajdonképpen „általánosságban” is igaz, „természetes”) eladódnak olyan helyzetek, amikor az eddig más Élet-Úton haladók egymás megismerése során (akkor is, ha korábban egymással kapcsolódtak!) BIZONYTALANSÁGOT érzékelnek. Az „utazásos” képekben ez a részlet úgy is megjelenik, hogy amikor a „kutyaszerű” vagy „farkasz-szerű” lényekkel találkoznak az utazók, a maguk korábbi megtapasztalásai szerint érzékelik a „formájukat” (kutyának vagy farkasnak) és megtapasztalásaik meghatározzák, hogy bizalommal vagy bizalmatlanul közelítenek-e az állatokhoz.

            Általánosságban igaz az, hogy

amikor két KÜLÖNBÖZŐ ÉLETÚT,

és így két különböző Családba tartozó Lélek/létező

egymással először találkoznak,

akkor a Magukban hordozott valamelyest eltérő  „családi szín/minta” miatt

(bár itt a FÖLDÖN ezek egymást-kiegészítőek és egymást-segítőek is!)

[a TISZTELET Természetes részeként!] ÓVATOSAN közelítenek egymáshoz

[vagyis a Bizalomnak egy „megnyílható fokozatában”,

mely Teljes Bizalommá felépíthető, ha a kölcsönös vonzódást (ezen eltérő színek/minták érzékelése közben) Kapcsolódássá vagy Együttműködéssé mélyítenék a létezők/Lelkek].

Ma ilyen „megnyíló Bizalom”

az egyébként KÖZÖS Útra (egy Családba) beRendeződött Lelkek/létezők esetében is előadódhat

(akkor is, ha korábban ténylegesen is Együtt-Hatottak, tehát yobban is ismerik egymást),

ugyanis általában „maga az Új Út” is hordoz még teljesen fel nem tárult minőségeket,

és az egymáshoz-kapcsolódás módja is jelentősen megváltozhat két Lélek/létező között.

Ezek a BIZONYTALANSÁG érzetek tehát ma még

(így a Közös Út legelején, arra is figyelemmel, hogy még a legtöbb Lélek/létező az Önfelismerés/ÖnAzonosság felépítésén is dolgozik)

„természetesnek” tekinthetőek,

és ha egy Lélek/létező ilyen Bizonytalanságot érzékel,

kérje bátran a Földanya segítségét

(vagy akár a „SZÉP ERŐ” segítségét is közvetlenül kérheti).

Ma még egy sajátos (Különleges) eset az,

amikor a Földanya „Idegenségnek” Ítél egyes megnyilvánult Minőségeket,

mert a jelenleg is folyaMA(A)Tos ÁtVilágítások és BePontosítások során ZAVART állapít meg a Földanya.

Sok MAG-Létező is Együttműködik ma a Földanyával ilyen jellegű ÁtVilágítások során,

amikor az Idegenségek eltávolítása után

folyik/tart a Lélek-Ön-Részek és az anyagi Test Kiegyensúlyozása/Rendezése.

Ilyenkor a Rendeződés alatt álló Élet-területek bizonyos részein (valószínűleg)

az eltávolított rész valamilyen „gyökér-szerű mintája” is megmutathatja magát

(„miért működött úgy az a minta/megnyilvánulás ahogyan működött”).

Az ilyen Földanyával való Különleges EgyüttHatások során

a MAG-Létezők

a „Mérések, bePontosítások” során

„természetes módon” érzékelhetnek Magukban BIZONYTALANSÁGOT,

amely ha nem válik A FÖLDANYA MAGA (és a MAG) számára ÉRTELMEZHETŐVÉ,

akkor az adott Minta beazonosítása után

a Földanya ÍTÉL a Minta/Jelenlét Idegenségének megjelöléséről,

az Idegenség pedig jelenleg azonnal teljes semmivé-tételre kerül,

így ennek a semmivé tételnek a módjáról is Határoz a Földanya ÖNMAGA

(vagy pedig a „Teljesség-ERŐ”-ben Jelenlévő „MEGBOCSÁTÁS ERŐ”, a semmivé-tétel megvalósításáról pedig vagy a „SZÉP ERŐ” gondoskodik, vagy egyes Különleges helyzetekben MAGA a „MEGBOCSÁTÁS ERŐ”).

Az „udvariasságot”

a Földanya IDEGENSÉGNEK (ÖNMAGA számára értelmezhetetlen minőségnek, „átható természete” miatt „különösen veszélyesnek”) jelölte meg,

és ennek megfelelően jár el.

Amíg az Idegenség eltávolíttatik,

általában TERMÉSZETES MÓDON ELTÁVOLODNAK egymástól azok is,

akik egymással ’rendesen’ szorosabb EgyüttHatásban Vannak.

Ha tehát két Lélek

egymás közötti korábbi Kapcsolódásaik és/vagy EgyüttHatásaik során

(vagy ilyen korábbi közös megtapasztalás hiányában egyikük vagy mindkettőjük)

Magukban működtették az „udvariasság” mintáját,

ezen Idegenség lényükből való Eltávolíttatásának szakaszára általában eltávolodnak egymástól.

Ez az Eltávolíttatás

(mivel MAGA a Földanya határozza meg minden esetben az Idegenséghez kapcsolódó Rendezési Módokat!!!) (Rendező-Élet-Út I. Szakasza!)

nagyon hirtelen, egyik pillanatról a másikra is megjelenhet –

akár hirtelen nagyon különlegesen távolinak is tűnhet a társ

(attól függően, hogy az érintett két Lélek mennyiben kívánja gyorssá tenni az ÖsszeRendeződést valamely közösen felvállalt Élet-Szakaszban).

 [Idegenségen a FÖLDI ÉLET szempontjából „nincs mit rendezni/gyógyítgatni”,

oly mértékben „ütköző” a FÖLD MAGA TERMÉSZETES ÉLETÉVEL,

hogy csak a „semmivé tétel” (mint MEGERŐSÍTÉSI mód) alkalmazható

a FÖLD MAGA ÉLET-ÚTJÁN TÖRVÉNYES „YOGOSSÁGBAN” Jelenlévő Lelkek/létezők esetében ---

ezért „nincs mit egyeztetni a Lélek-és-Földanya-között”,

a FÖLD MAGA TÖRVÉNYE RENDELKEZIK az Idegenségek semmivé-tétel-általi-Rendezéséről]

Ha „gyorsan” össze kívánnak Rendeződni egy elindított Közös Útban a társak,

hirtelen és akár érthetetlen is lehet a TÁVOLSÁG-teremtődés közöttük,

majd pedig az Idegenség eltávolíttatása után

„gyors és szinte magától megvalósuló” lehet az Egy(ség)beRendeződés.

Ha érzékelitek ezt a különleges eltávolítást,

szükségtelenül ne keressétek az okát,

viszont

legyetek ÖnMagatok ÖnMagatok Szeretetében/SZERELMÉBEN JELEN,

és akkor minden segítséget és vezetést felismertek, minden szükséges megértéshez hozzájuttok.

Ha két Lélek egy elindult Közös Útban gyorsan kíván ÖsszeRendeződni

[vagy pedig ha eddig egymással valamilyen Együtt-Hatásban volt két Lélek egymástól gyorsan el kíván végleg távolodni],

a Földanya

az IRGALOM EREJÉNEK

(ritkábban akár a KEGYELEM EREJÉNEK)

segítségét is igénybe veheti

a GYORS ELTÁVOLÍTÁSOK és az azt követő GYORS EGY(SÉG)BE-RENDEZÉSEK során.

Az írás folytatódik a III. részben. A III. rész elérhető ITT.