2009. janu�r 15., cs�t�rt�k - janu�r 23. p�ntek

Pecs�tek �s Tervek, Lehet�s�gek

(�zenet-Szemelv�nyek)

„2009. janu�r 15.:

A „Sz�gyen-Pecs�tek” lassan elkezdenek megjelenni test-szerte, �s az �RDEM-Pecs�tek is ezzel egyidej�leg, vagy ezeket megel�z�en (nem k�telez� egy�tt megjelentetni az �gieknek, m�r mint id�ben.)

A Sz�gyen-Pecs�t (vagy m�s n�ven Tartoz�s-Pecs�t) megl�te

�ltal�ban nem teszi lehet�v� az �rdem-Pecs�tek megjelen�s�t/megjelen�t�s�t �s m�k�d�s�t.”

*****

A F�ld Minden Korszak�ban van egy

„Megtapasztalhat� (rezg�s) okt�v”,

�s vannak

a Tapasztal�soknak F� Ir�nyults�gai is.

E F� Ir�nyults�gok leggyakrabban

k�telez�en felveend� Feladatokat vagy Tapasztal�sokat

is

tartalmaznak az �rkez�k/bel�p�k sz�m�ra --- hiszen egy-egy kor (b�r tartama alatt nagyon sok minden megtapasztalhat�) rendelkezik (a r�sztvev�i �ltal!) „El�re eltervezett” �s „Prefer�lt” ir�nyokkal, melyek majd SzeRvesen �tvezetnek a meg�lteknek megfelel�en l�trej�v� �j Lehet�s�gekbe �s Korszakokba.

            Aki nem �ri el (�s nem tudja t�nylegesen meg is tartani) az Emelked� �j Korszak Kezd� Rezg�s-tartom�ny�nak legal�bb a legals� hangj�t, az nem tud �tfordulni a (tapasztal�sb�l megfogant) �j �letbe, nem tud „Meg�julni”, �s egy alacsonyabb rezg�sen kezdheti meg az �jabb tapasztal�s�t – egy a rezg�s�nek megfelel� k�zegben/k�rnyezetben/�letben.

            Egy-egy korszakon bel�l teh�t minden megtestes�l�nek els�dlegesen

az adott „Alap-okt�v” megfelel� (�ltala tervezett) „kit�lt�s�re”

kell koncentr�lnia – �s aki el�ri a „Fels�bb Hangokat”, az tan�thatja, seg�theti a t�bbieket is a Magosabb Hangok el�r�s�ben.

*****

A Pecs�tekr�l �rint�legesen �rtunk m�r: vannak

1./ �rdemeket �s Dics�s�geket felt�ntet�, hordoz� �s megmutat� Pecs�tek, �s vannak

2./ Sz�gyeneket vagy terheket megmutat� �s tan�s�t� Pecs�tek.

Ez ut�bbiak az „�rdemek ellentettjei”, a(z Adott �s ALAP)

Rend ellen�ben tettek

Pecs�tjei, �s �gy

Kiegyens�lyoz�sokhoz is sz�ks�gszer�en elvezetnek.

Ezzel szemben

az �RDEM- vagy Dics�s�g-Pecs�teknek

nem kell, hogy Kiegyenl�t�sekhez vezessenek,

�s ez ut�bbi nagyon fontos, imm�r az AranyT�bl�kba �s Mell�kleteikbe is bejegyzett T�tel.

Eddig, az AranyT�bl�kba val� bejegyeztet�s hi�ny�ban sajnos az �rdemek �s Dics�s�gek is a „Kiegyens�lyozand�k” t�bor�ba estek, �s emiatt �rthet� p�ld�ul sok (itthoni �s m�s) �rz� t�tovas�ga vagy t�tlens�ge --- hiszen b�rmit is tettek vagy tettek volna „Isten �s a F�ld Dics�s�g�re”, az csak tov�bb-marasztalta volna, �s tov�bbi k�t�tts�geket teremtett volna mind �nmaguk, mind esetleg m�s t�rsaik sz�m�ra is. [Az ilyen jelleg�, �rdemekhez kapcsol�d� „h�tr�ltat�-k�t�sek” m�r kiold�sra ker�ltek az �rintettekb�l, vagyis

�rdem �s Dics�s�g-Pecs�t �nmag�ban ma m�r senkit sem k�t a F�ldh�z �s F�ldihez!!!]

L�nyeg�ben ez a Bejegyz�s m�r megt�rt�nt az ALAP-Rendbe Aktiv�lt SzeRves AranyT�bl�k Aktiv�l�sa idej�n (hivatalosan j�n�h�ny h�napja), azonban a M�k�d�s�k – a megfelel� t�mogat� V�delmek �s Er�k meg�rkez�se kapcs�n – csak az elm�lt napokban/�r�kban v�lt Teljess�.

A Jelenleg �l� KRISZTUSI Rend szerint

az �rdemek �s Dics�s�gek ma m�r

FELEMEL�,

�s sz�ks�g eset�n ak�r

Tov�bb-emel�

Er�kkel/Hat�sokkal is Rendelkezhetnek,

vagyis nem kell �jabb nem-k�v�nt k�t�sekt�l tartania az �rdemekkel �l�knek. Sok �rz� eddigi passzivit�sa nem felt�tlen�l szem�lyes vagy �nz� eredet� volt, hanem sokan a F�ld �rdek�ben maradtak t�vol a tettekt�l, �s csak azt v�gezt�k el, ami felt�tlen�l sz�ks�ges volt a F�ld (vagy a v�llal�snak megfelel� m�s-ok) �rdek�ben.

Sz�gyen-Pecs�tek, vagy m�s n�ven Tartoz�s-Pecs�tek:

T�bbnyire „k�t�”-Er�vel Rendelkeznek m�g ma is.

Vagyis ha valaki a Mindenki �ltal k�telez�en elfogadott (!!!) Rend [vagyis

• a F�ld ALAP-Rendje (�let �s Akarat Szents�ge, Krisztusi Szeretet-T�rv�ny),
• illetve a F�ld adott �let-ciklus�ra vonatkoz�, az AranyT�bl�ba �s Kieg�sz�t� Mell�kleteibe foglalt ADOTT-Rend,
• valamint a Saj�t �gi �s F�ldi „Csal�djai” Szent (=a MindenHat�t�l kapott!) Rendje]

ELLEN�BEN tesz valamit, akkor annak „nyoma marad”, �s

a Rendet-bont�/ront� tett�t helyre kell hoznia, ki kell egyens�lyoznia

• �NMAGA,
• �s a K�Z�SS�GEK (F�ld, �gi �s F�ldi Csal�dok) �rdek�ben is.

Megbontott Egyens�lyt helyre kell �ll�tania!]

Az Isteni „ALAP-Rend” mindig az Emberi T�rv�ny „el�tt” foglal helyet,

 az Isteni T�rv�ny mindig Ir�nyad� �s ELS�DLEGES.

Sz�gyen-Pecs�tek lehetnek

• betegs�gek,
• vagy betegs�gek n�lk�li – testi vagy szellemi – fogyat�koss�gok,
• illetve ezek n�lk�l is a testen megjelen� l�that� pecs�tek �s nyomok.

R�gebben ezek ismertek voltak, �s egy csal�d vagy k�z�ss�g m�r a gyermek megsz�let�s�n�l tudta, hogy egy Y�v�-t�telre k�telezett t�rsuk �rkezett. A csal�dtagok n�ha seg�thett�k is az �rkezettet a Y�v�-t�tel�ben, �m a megb�lyegzetts�g t�bbnyire egy (vagy t�bb – a s�rt�s s�lyoss�g�t�l f�gg�en) EG�SZ �letre kihatott. Megb�lyegzett emberek rendszerint Eg�sz �letre sz�l� szolg�latokat v�llaltak, Y� esetben a Pecs�tjeiknek megfelel�en hordozottat, �s �gy Istenes �s Seg�t� �let�kkel egy, vagy egy-neh�ny �let alatt ler�hatt�k tartoz�saikat.

Mikor az „orvostudom�ny” elkezdett beavatkozni a Pecs�tek elt�vol�t�s�ba �s korrig�l�s�ba (!!!), ez komoly „kr�zist” jelentett a Pecs�tek megfelel� m�k�d�s�ben, �s egyre ink�bb felismerhetetlenn� lettek az ad�ss�gok �s terhek (tennival�k), �s sokszor az �rdem-Pecs�tek is „elt�vol�t�sra” vagy lev�laszt�sra ker�ltek, amik �jabb megoldand� Feladatok el� �ll�tott�k az Eget �s F�ldet.

Az elm�lt �vekben – az emberek szem�lyes �s k�z�ss�gi szeretet-munk�i hat�s�ra – nagyon sok Szem�lyes �s K�z�ss�gi Pecs�t Kiigaz�t�sra ker�lt (els�dlegesen az Angyali Csal�dok seg�t� munk�i Hat�s�ra), �s a Felel�ss�gi Rendszerek szem�lyes �tvil�g�t�sai sor�n legt�bbj�k gy�gy�t�sa �s kiigaz�t�sa is megt�rt�nt erre az �letre vonatkoz�an. Mivel itt egyesekn�l sok esetben olyan halmoz�d�sok is t�rt�ntek, melyekkel egy-egy �let alatt nyilv�nval�an nem b�rn�nak el, ez�rt a Felel�ss�gek n�ha „Csal�don bel�l” (!) is sz�toszt�sra ker�ltek --- szigor� ellen�rz�s, �s �nk�ntes �gi Felv�llal�s mellett. �gi felv�llal�sok ut�n ezek a Kiegyens�lyozott Energia-rendszerekbe be�p�t�sre ker�ltek, �s ez�rt is dolgoztak sokan az ut�bbi �vekben �tkokkal �s egy�b – tulajdonk�ppen „csal�di” – konfliktusokkal �s probl�m�kkal.

N�h�ny „s�lyos” teher is felsz�nre ker�lt �s ker�l, �s sajnos nem mindig azok dolgoznak ezekkel (a F�ld �rdek�ben), akikhez ez a probl�ma vagy gond t�nylegesen tartozott.

A magyars�gnak voltak �s vannak SAJ�T probl�m�i �s tartoz�sai, �s sajnos eddig voltak (�s �nk�ntes v�llal�s alapj�n ezut�n is lehetnek) olyanok, melyeket a F�ld �rdek�ben �tv�llal(t) m�sokt�l.

Mindezt �gy tehette meg eddig, �s teszi meg sz�ks�g szerint ezut�n is, ahogyan azt KRISZTUS is tette: „k�v�lr�l” nem tud hozni megold�st, le kell ereszkedni a probl�ma szintj�re (ak�r a legm�ly�re is), �s csak onnan �rhet� el a MaGosb�l leny�jtott megold�s. Majd m�g folytatjuk ezt a t�m�t, de most t�rj�nk vissza a Pecs�tek t�mak�r�hez.

�rdem-Pecs�tek legink�bb a sz�v-t�j�khoz, a sz�v oldal�hoz k�t�ttek, �m ebben is t�rt�nt (itt e F�ld�n) n�mi v�ltoz�s.

Sajnos – a fizikai s�kon – a F�ld�n az �rdemek sokszor �rdemtelens�gb�l, annak tetteib�l eredtek, �s az �gy a sz�v oldal�ra helyezett Pecs�tek (itt a F�ld�n) sajnos egyre ink�bb �rdemtelens�get jeleztek.

Sok helyen azzal igyekeztek kik�sz�b�lni ezt, hogy a T�NYLEGES �RDEMEKET a Test „K�zep�re” helyezt�k – jelezve ezzel azt, hogy „nem k�v�n kiegyens�lyoz�st”, teh�t „�rdem”.

Tudj�tok nagyon j�l, hogy ezzel a „helyzettel” is egyre gyakrabban �s egyre durv�bban vissza�ltek, �s ez�rt �ltal�nosan elfogadott lett az a F�ldet �rint�en, hogy az �rdem-Pecs�tek t�bbnyire MAG�BA A SZ�VBE ker�ltek elhelyez�sre, illetve sok esetben a Homlok k�zep�re.

A homlok egy�bk�nt alkalmas ak�r dics-telens�g megjel�l�s�re is, a homlok (�s a sz�v) k�zepe azonban �rinthetetlenn� lett (itt e F�ld�n, �s M�s Vil�gokban is) a Dics-telens�g �ltal. Ez�rt van a Szent Korona Als�bb Pantokr�tor k�pe is �ppen ebben a helyzetben �s (k�zeli) Magoss�gban. Nem is tette vagy tehette fej�re ak�rki ezt a Koron�t, aki pedig m�gis �rdem-telen�l odatette, az megkapta �s megkapja �rte a legs�lyosabb b�ntet�seket…

Maga a test-t�j�k (jobb vagy bal oldal) teh�t nem felt�tlen�l igaz�t el az �rdemess�gr�l ma m�g itt a F�ld�n, �m majd ennek is kialakul az �J, a „T�bbi Vil�ggal �sszHangban” l�v� Rendszere.

Sz�gyen-b�lyegek vagy Pecs�tek megjelenhetnek az arcon �s test-szerte, gyakorlatilag minden l�nyeges (mag�t�l j�v�) v�ltoz�s utalhat erre (is, �s persze m�sra is).

A sz�let�ssel hozott l�that� elt�r�sek (m�g a hat ujj is!) mindig hoznak valami leszolg�lni-val�t, �s ezek lehetnek ak�r eg�szen enyhe helyesb�teni-val�k (melyek ink�bb csak „figyelmeztet�sek” egy lecs�sz�s elker�l�s�re), vagy pedig lehetnek nagyon komolyak is, „mindenki sz�m�ra l�that�ak”.

A sok kevered�s miatt azonban (ahogyan �rtuk is) t�rt�ntek ezekben is kevered�sek, �m az ilyen (testen megjelen�, �s esetleg mindenki sz�m�ra l�that�) jelz�sek mindig alapos odafigyel�st, �s n�ha kutat�st is ig�nyelnek.

Meg kell figyelni az elt�r�s vagy betegs�g hely�t, �s azt, hogy milyen intenzit�ssal j�r, mire h�vja fel a figyelmet.

T�ls�lyoss�g, mint pecs�t – sz�gyen vagy �rdem?

A T�ls�lyoss�g lehet �rdem �s Sz�gyen is att�l f�gg�en, hogy milyen (tev�keny vagy „lusta” �let) kapcsol�dik hozz�.

Vannak esetek, amikor „kiegyens�lyoz” valami lelki vagy szellemi „t�bbletet”, m�skor �ppen ezek hi�ny�ra mutat r�. A t�ls�lyoss�g t�nyleges megnyilv�nul�sai alapj�n d�nthet� ez el.

*****

Vannak ezeken t�l „�let�t-Pecs�tek” (az �let�t keret�t/ir�ny�t meghat�roz� Pecs�t), illetve „Egy�b” (az �let�t-Pecs�tek �ltal meghat�rozott �letet tartalommal megt�lt�) m�s Pecs�tek.

*****

*****

A Pecs�teket tov�bb csoportos�thatjuk aszerint is, hogy vannak

1./ a lesz�let�ssel vagy bel�p�ssel magunkkal hozott (leggyakrabban „munk�ra, feladatra” utal�) Pecs�tek, �s vannak

2./ olyanok is, amelyekkel egy-egy adott �let alatt gyarapodik egy L�tez�.

            A lesz�let�ssel vagy bel�p�ssel hozott Pecs�tek k�z�tt vannak az adott �letben:

- biztosan z�rva marad�ak,

- biztosan felny�l�ak,

- �s esetlegesen, bizonyos felt�telek eset�n felny�l�ak.

Az adott �let sor�n felvett Pecs�tek k�z�tt pedig vannak olyanok,

• amelyek csakis arra az adott �letre vonatkoz�an, abban az adott �letben l�teznek (holtig tartanak),
• �s vannak olyanok is, amelyeket tov�bbvisz a L�tez� (a hal�llal nem m�lnak el, a hal�lon t�l is tartanak).

Ebb�l is l�tszik, hogy milyen nagy szerepe van a Pecs�tek helyes m�k�d�s�ben a Pecs�tek „Bek�dol�s�nak”, vagyis a Megtestes�l�si Rend megfelel� m�k�d�s�nek, �s a Megtestes�l�si Rendben munk�lkod�knak (egy-egy Vil�g „Kir�ly�nak” �s Isteni P�rjainak, n�lunk a F�NY- �s �RNY�K Szent P�rjainak megfelel� SzeRves m�k�d�s�nek).

A lesz�let�ssel vagy bel�p�ssel hozott Pecs�tek k�z�tt is vannak csak az adott �letre sz�l�ak, �s vannak olyanok is, amelyek (ak�r akt�v �llapotban, ak�r passz�van) tov�bbvitelre ker�lnek.

Vannak olyan Pecs�tek (szorosan kapcsol�dva az el�bbi feloszt�sokhoz is), amelyek

• egy l�tez�nek legink�bb csak egy-k�t L�tez�si s�kj�hoz kapcsol�dnak,
• �s vannak olyanok is, amelyek szinte a „Teljes L�tez�” saj�tjai.

(Ez a megk�l�nb�ztet�s term�szetesen csak „elm�leti” – pontosabban „gyakorlati”, hiszen a „R�sz” mindig benne-foglaltatik az „Eg�sz”-ben, �s az „Eg�sz” mindig Benne Van a „R�sz”-ben is…)

*****

A „tov�bb-vezet�” �LET�T-PECS�TEK m�r n�h�ny h�napja minden f�ldi l�tez�re felhelyez�sre ker�ltek (v�laszt�saiknak, illetve �rdemeiknek �s „tartoz�saiknak” megfelel�en), �s ezek v�gleges�t�se/aktiv�l�sa is megt�rt�nt m�r sokakn�l n�h�ny hete (magosabb szinten minden f�ldi l�tez� eld�nt�tte, hogy melyik megny�lt vagy megny�l� �ton k�v�nja meg�lni a tov�bbi tapasztal�sait). Ezeken ma m�r csak nagyon kiv�teles k�r�lm�nyek hat�s�ra lehetne v�ltoztatni --- vagyis tulajdonk�ppen m�r nincs mozg�si lehet�s�g ezen a t�ren. [Ez ut�bbi kijelent�s els�dlegesen az Isteni K�ld�ttekre �s Isteni Seg�t�kre vonatkozott, �s most folyik a „t�bbi l�tez�”/tapasztal�/jelenl�v� bek�dol�sa.]

Most j�tt el az ideje annak, hogy az esetlegesen m�g a l�tez�kben l�v�, ki nem tiszt�tott vagy nem aktualiz�lt „EGY�B” Pecs�tek fel�lvizsg�lata is megt�rt�nhessen. Ebbe a munk�ba m�r bekapcsol�dott a F�ld/F�ldanya SzeRves Megfigyel� �s Ellen�rz� Rendszere is - term�szetesen KRISZTUSI vezet�ssel.

Ahogyan m�r eml�tett�k, ez ut�bbi Pecs�tek k�z�tt vannak:

• a lesz�let�ssel magatokkal hozottak,
• - �s vannak a jelen �let sor�n felvettek vagy kapottak.

Vannak olyanok, amelyek

• csak erre az �letre sz�lnak (holtig tartanak),
• �s vannak olyanok is, amelyek tov�bb-vitelre ker�lnek.

Vannak tov�bb�:

• Dics�s�g/�rdem Pecs�tek,
• �s vannak Sz�gyen vagy Tartoz�s Pecs�tek.

Ezek most mind �sszevet�sre ker�lnek:

- a F�ld Meg�ldott �j Rendj�vel �s a F�ld tov�bbi v�lasztott �tj�val,

- az Egy�ni Felel�ss�gekkel,

- a v�lasztott/kijel�lt tov�bbi Egy�ni �s csoportos utakkal,

- a F�ldi �s �gi Csal�dok lehet�s�geivel �s �tjaival,

- �s a Galaxisunk tov�bbi Lehets�ges �tjaival.

A F�ld(ek) Szent F�NY- �s Szent �RNY�K-P�rjainak nagy szerep�k van ebben a munk�ban - seg�t a F�ld SzeRves Megbocs�t�s Vil�ga, a F�ld Saj�t �rz�kel�si �s Ellen�rz�si Rendszere (SzeRves �llati �s N�v�nyi Birodalmak, Elemek, Term�szeti Seg�t� L�nyek stb), illetve bizonyos „MindenHat�i” �s KRISZTUSI Jelenl�t.

*****

”Id�szer�ek-e m�g a sz�let�s�nkkel magunkkal hozott, vagy az�ta felvett k�djaink/Pecs�tjeink/Terveink?

Kell-e visszakapcsol�dni bizonyos elm�lt t�rt�n�sekhez ahhoz, hogy optim�lis legyen a m�k�d�s?

M�g ugyanabban a vil�gban �l�nk, ahov� lesz�lett�nk/�rkezt�nk (esetleg tervezt�k) - vagy pedig maga a vil�g is v�ltozott, �s meg kell �j�tani a terveket?”

*****

�rz�s:

„Fontos lenne meghat�rozni a „Magyar” �s „MaG”-n�p krit�riumait �s „fogalm�t”, (�r�k �s) Mai Tartalm�t --- hogy az ezen Csal�d(ok)hoz tartoz� (aktiv�l�) Pecs�tek megfelel�en m�k�dhessenek.”

„V�laszban” az j�tt, hogy

„Aki Magyar vagy MaG”,

„abban a m�k�d� Pecs�tek kiegyens�lyozz�k az Egy-�nt �s k�z�ss�get”,

vagyis

a Magyars�g/MaGs�g (mint Csal�d, N�p vagy K�z�ss�g) Pecs�tjei m�r m�k�dnek,

�s aki tagja ennek a Csal�dnak vagy K�z�ss�gnek/N�pnek,

azt az �N-je hangolja ezekre a KRISZTUSI Rezg�sekre.

            Seg�teni kell a F�ldany�t, hogy v�ghezvihesse v�llal�s�t. A MaGs�g �s magyars�g mindig is ezt tette, �s ezut�n is ezt teszi a F�ld�n.

            Kicsit tal�n m�g „csikorognak” a „kerekek”, de m�r a hely�kre ker�ltek… �s a „csikorg�s” elleni „ken�olaj” maga a Szeretet.

            A N�pek (SzeRves) Pecs�tjei be�ll�tva �s m�k�dnek (2009. janu�r 20.)

A Nap �tl�pett ez-�vben a V�z�nt�be…

*****

2009. janu�r 22., cs�t�rt�k

„N�h�ny napja

a N�pek SzeRves (KRISZTUSI) "Vezet� Szellemei"

(�s lehet�s�g szerint m�s Szent Seg�t�i is a N�peknek)

elkezdt�k "hivatalosan" is sug�rozni/�rasztani az adott n�phez tartoz�,

a F�ld Rendj�be illeszked� �s beilleszt� "Alap"-rezg�seket

--- ezek m�r elkezdt�k MINDEN adott n�pbe tartoz� SzeRves (Meg�j�tott) Pecs�tjeinek az aktiv�l�s�t (teh�t m�r nem csak a K�ld�ttekben vagy Seg�t�kben - hanem mindenkiben (!), aki az adott k�z�ss�ghez/csal�dhoz tartozik --- �s Minden N�pre Egys�gesen/egyid�ben folyaMAATban van).

*****

A magyar Szent Korona �ltal SzeRvesen (!) k�zvet�tett k�dok m�r a F�ld Csal�dja k�r�ben az

"Egym�st kieg�sz�t�s�g"

jegy�ben �ramlanak. Ez mindenk�ppen egy illeszked�st tesz majd sz�ks�gess� minden csoport/n�p/csal�d tekintet�ben, megfelel� k�r�lm�nyek k�z�tt pedig nem fajul "harcc�" --- b�r elemi szinten az �l�sk�d� mint�k felsz�moltatnak... Az �l�sk�d� �s idegen mint�k ir�ny�ban teh�t e v�ltoz�s lehets�ges, hogy harck�nt jelenik majd meg, a F�ld SzeRves k�z�ss�g�ben azonban nem a harc domin�l majd, hanem az "Egym�shoz-illeszked�s"...

Szeretn�nek tal�n egyesek (bizonyos kor�bbi Korona-kapcsol�d�saik vagy manipul�ci�ik alapj�n) "m�s" mint�kat is tov�bb�tani a Szent Korona �ltal…

Ez nem fog menni sem "hivatalosan", sem m�shogyan --- �s akik ezzel pr�b�lkozn�nak, azok igen komoly �ssze�tk�z�sbe ker�ln�nek KRISZTUS Rendj�vel. --- Vagy "hiszik", hogy KRISZTUS Rendje nincsen m�g itt �s nem is lesz? Ha ezt "hiszik", akkor azzal teremtik maguknak azt a tov�bb-men� utat, amelyben (l�tsz�lag) t�nyleg nem lesz jelen Krisztus Rendje...

Ki Miben Hisz - azt Teremti...

*****

(PM:)

A t�rt�n�sek csak kiemelik a sorb�l azokat a dolgokat,

amivel foglalkozni kell,

vagy megoldani, vagy �ppen �gyelni, hogy ne bor�ts�k fel az Egyens�lyt magunkban, �s hogy ha kell,  seg�thess�nk m�soknak.

*****

A „Dics�s�g F�ny�r�l” (egy kor�bbi �zenetb�l r�szlet):

            „Akik eddig az Isten �s F�ld Rendj�t �lt�k, sok esetben h�tr�nyba ker�ltek a L�tsz�lagos, �s n�ha a Szellemi Vil�g(ok)ban is. „Neh�zs�gei” t�bbnyire azoknak akadtak �s halmoz�dtak (a L�tsz�lagos �s a Szellemi Vil�gokban is), akik a RENDET k�vett�k �s akart�k --- noha tudjuk, hogy a Rend-�ltal-ny�jtott-elt�r�si-lehet�s�geket-kihaszn�l�k is �p�tett�k a Maguk sz�m�ra a nehez�t� utakat, �m ez ut�bbiak valahogyan m�gis egyre jobban �sszekusz�lt�k m�sok �tjait is.

            Ezeknek az

„�sszekusz�lt” sz�laknak a kibogoz�s�t

 v�gezt�k �s v�gzik (nagyr�szt) a

SzeRves [Bels� �s K�ls�]  �tvil�g�t� Rendszerei a F�ldnek,

mert az „Utak” Teljes Sz�tv�laszt�sa n�lk�l nem lehets�ges a F�ld Teljes (SzeRvess�g szempontj�b�l t�rt�n�) Megtiszt�t�sa �s �tvil�g�t�sa �gy, hogy az a SzeRvess�get �lvez�k sz�m�ra – gyakorlatilag – f�jdalom-mentess� lehessen --- vagyis hogy akik �rdemess� lettek a F�ld�n a tov�bbi �letre, vagy pedig a „Dics�s�ges elmenetelre”, azok a

„Dics�s�g F�ny�nek” Seg�ts�g�ben

is r�szes�lhessenek. Ez egy Seg�t� Er� [a SZER egy „fajt�ja”, a F�ld�n is SzeRves Er�, mert ez a F�ld KRISZTUS Kir�lys�ga], amelynek c�lja a Szenved�sek Teljes kiiktat�sa a SzeRves F�ldr�l �s SzeRves F�ldib�l --- mert b�r a Sz�let�s j�rhat bizonyos f�jdalmakkal vagy neh�zs�gekkel, azonban szenved�ses f�jdalommal nem szabadna j�rnia…

KRISZTUS Vil�ga nem a Szenved�sek Vil�ga, hanem az �r�m �s F�ny, Rend, Szeretet Vil�ga, �s ezekt�l a szenved�sek (t�lzott vagy fokoz�d�) �t�l�se/meg�l�se (bizony) elt�vol�that.

T�l sok�ig volt k�nytelen t�rni a szenved�seket a F�ld SzeRves Vil�ga/�l�-Vil�ga, �s a Szenved�sek felsz�mol�sa ma az egyik (a tov�bbl�p�st seg�thet�) legfontosabb Feladat. Nem szabad, hogy cs�kkenjen, vagy tov�bb-cs�kkenjen az �r�m �s Szeretet (rezg�s)-sz�nvonala, �s ez�rt nagyon fontos �GY elv�gezni az �sszeHangol�sokat �s �sszekapcsol�sokat, �GY elv�gezni a Feladatokat, hogy abban a T�NYLEGES, a Sz�t�rad�, a Mindeneket Gazdag�t� �r�m �s Szeretet jelen legyen.

            Az �R�M �s (Seg�t�) SZERETET Energi�i nagyon intenz�ven �rkeztek/�rkeznek, pr�b�lj�tok MEG�LNI, magatokban, magatokon �t �l�v� tenni, mert ez most nagyon sokat seg�thet – Ne keseredjetek el, ne adj�tok fel, most ez nagyon fontos --- seg�ts�tek az �R�M �s SZERETET TUDATOS MEGRAGAD�S�VAL /�l�v� T�tel�vel MaGatokat �s a K�rnyezeteteket �s a F�ldet.”

*****

Cs�kpecs�tek:

A SZERZ�D�SEK,

�s ezen bel�l (!)

a SZ�V-SZERINTI-SZERZ�D�SEK

megk�t�s�nek legmagasabb form�ja.

Lehet:

A./

• el�k�sz�t� szerz�d�s� (tervezet y�v�-hagy�sa) vagy
• v�gleges szerz�d�s�,

B./

• Megk�t�,
• Meger�s�t� (folytat�),
• Elenged� vagy Lez�r� szerz�d�s� vagy aktus� (megnyilatkoz�s�)

Hogy Megk�t� vagy Meger�s�t�, vagy Elenged�-e a Cs�k, ezt kifejezi a Cs�k

„testen elhelyezett” helye.

ARCON RendSzerint csak Csal�dtagok cs�kolj�k meg egym�st, SZ�Jon a „p�rok”.

A „H�T”-ra („h�ts� r�szre”) elhelyezett Cs�k ELENGED�ST, m�g a test „el�ls�” oldal�ra elhelyezett Cs�k EGY�TT-HALAD�ST, K�T�ST jelez vagy MEGER�S�T�ST.

A HOMLOKRA elhelyezett cs�k valamif�le T�MOGAT�ST jelez, amely valami miatt tal�n m�g nem nyilv�nulhat meg „teljes” oda-vissza-�raml�sban, egy �G�RET a tov�bbi t�pl�l�sra vagy m�s t�mogat�sra. (T�bbnyire beteget, gyermeket, vagy valamilyen m�s bizonyos h�tr�nyban szenved�t szoktak homlok-cs�kkal illetni.)

A L�B-ra vagy K�Z-re elhelyezett cs�k SZOLG�L�ST, SZOLG�LATOT jelez, ak�r egy Csal�don bel�l is.

Az ARC-ra adott Cs�k EGYEN-YOG�S�GOT, EGYENRANG�S�GOT jelez.

�lel�s?

Az �lel�s elfogad�st �s Szeretetet jelez, egy megnyilv�nul�s – de nem pecs�t.

K�z-cs�k jelent�se: szolg�lni.

K�z- �s L�b-cs�k: szolg�l�dd� lenni.

J�zus „l�b-cs�kja” vagy a l�b f�rdet�se ezt jelentette: Szolg�latt� v�lni.

�r�sra, k�nyvre, t�rgyra vagy k�pre tett Cs�k – a F�ld�n sok�ig haszn�lt�k „esk�” jelent�ssel, de �jabban �s R-�G-en nem ezt, hanem a TISZTELETET jelezte/er�s�tette meg „k�t�sek n�lk�l”!

„K�t�s” csak TEST-re adott cs�kkal (egyes csal�dokban „k�p�ssel” ny�llal) lehets�ges.

Gy�r�re adott „cs�k” – mint a H�s�g kifejez�se:

A Gy�r�t legink�bb homlokkal �rintett�k, megcs�kol�sa kiss� elferd�lt f�ldi dolog… a h�b�ress�g hozta, al�rendelts�get jelentett, amit valami nem k�zvetlen�l isteni hozott l�tre.

Ami a k�zhez kapcsol�dik, amit a k�z tart, az valami ki�rdemelt dolog vagy Hatalom.

A k�zen l�v� Gy�r� is valamif�le Hatalmat – p�ld�ul (�s leggyakrabban) „sz�vets�get” jelentett, �s �gy egy ilyen Gy�r� homlokkal val� �rint�se a Sz�vets�g meger�s�t�s�t jel�lte. Ezek a sz�vets�gek t�bbnyire nem kiz�r�lag „sz�vb�liek” voltak, valamilyen m�s �rdek vagy szerz�d�s hozta l�tre �ket. Sz�lhattak elvileg „�r�k id�kre”, de legink�bb egy-egy �let tartam�ra k�t�ttek, �s ha az ut�dok is meg akart�k er�s�teni, akkor azt nekik k�l�n szerz�d�sbe kellett foglalni…

A „Cs�k-szerz�d�sekn�l" vagy pecs�tekn�l nincsen ilyen "hivatalos" meghosszabb�t�si proced�ra --- sz�vb�lis�gn�l

a Cs�k ad�sa �s elfogad�sa jel�li a kapcsolat l�t�t/megl�t�t.

T�rgyakat nem szok�s cs�kolni,

m�g akkor sem, ha sz�vets�get vagy szerz�d�st testes�tenek meg vagy jel�lnek. A l�tez�k egym�st cs�kolj�k meg, ha k�zt�k sz�vb�li kapcsol�d�s vagy szerz�d�s/sz�vets�g van.

 Ami nem �l� l�tez�, azt homlokkal szokt�k (�rdemess�g eset�n, vagy az �rdemess�get kifejezve) meg�rinteni…

MEGHAJL�S:

A Tisztelet jele, a Megbecs�l�s�, ami illethet

- SZEM�LYT,

- vagy pedig egy TETTet, CSELEKEDETet is –

- y� esetben egy�tt j�r a kett�, de ez nem felt�tel.

Elvileg egym�st nem tisztel� ellens�gek vagy ellenfelek is kifejezhetik Tisztelet�ket Meghajl�ssal a m�sik ir�nt egy-egy nemes cselekedet kapcs�n.

Amikor valaki lefekszik a teljes test�vel a talapzatra vagy f�ldre, az a teljes beh�dol�s vagy �n-felad�s jele, amikor valaki teljesen �tadja – szabad akarat�b�l – (TELJES szabad akarat�b�l, vagyis kell� megfontolts�ggal �s el�k�sz�letek ut�n, mindenf�le megt�veszt�st�l stb mentesen) �lete vezet�s�t egy m�sik Er�nek. Elvileg a Szabad Akarat Vil�gaiban nagyon ritka, mert a Szabad Akarat Vil�gainak �ppen az a l�nyege, hogy a tapasztal�ja a Saj�t Szabad V�laszt�sai alapj�n haladjon el�re --- ez�rt az ilyen

„Teljes leborul�sok”

nagyon nagy tudatoss�got �s Felel�ss�get k�vetelnek meg

�s NAGYON KIV�TELESEK!

K�zfog�s:

A k�zfog�s jelent�se t�bbnyire valamif�le elfogad�s vagy szeretet kifejez�se.

Egym�ssal szemben �llva ink�bb az elfogad�s, egyik a m�sik m�g�tt, vagy egym�s mellett �ll�k eset�ben ink�bb a szeretet megnyilv�n�t�sa – kifel�, �s egym�s sz�m�ra is.

Homlokon l�v� pecs�tek:

• Ha az el�z� �let�b�l hozza valaki, akkor valami ott, kor�bban megszerzett, ki�rdemelt hatalom, vagy pedig nagyon ritk�n sz�gyen-b�lyeg is lehet (ez ut�bbi valami olyan tett lenyomata, amely nem t�r�lhet� ki, azaz nem tehet� y�v� egy-k�t �let alatt…) Ha �rdemk�nt hozz�k magukkal a l�tez�k, akkor az egy „megl�v� k�pess�g vagy tud�s”, amit nem kell elsaj�t�tani, de leggyakrabban aktiv�lni kell, ami t�bbnyire a felismer�s�vel t�rt�nik meg. N�ha aktiv�lni sem kell, egyszer�en csak „Van” – �s a Pecs�t figyelmezteti erre a k�rnyezet�t vagy a Csal�dot.
• Homlokra frissen, azaz az adott �let alatt is ker�lhet Dics�s�g, �rdem- vagy Sz�gyen-Pecs�t, de ez egy hosszabb fejezet…

OmM��tR� KJ

                                                                                                                     www.omah.extra.hu