20090101 - SZEMEK I. r�sz

  2013.01.26. 15:40

SZEMEK

 

I. r�sz

 

A Luca-naphoz kapcsol�d� n�pszok�sokb�l:

„A Lucia – magyarul Luca – n�v a lux, azaz a „f�nyess�g” sz�b�l sz�rmazik. A f�nnyel val� kapcsolata miatt m�r a k�z�pkorban a szemf�j�sok v�d�szentj�nek is tekintett�k. Maga Dante is megeml�kezik err�l az Isteni Sz�nj�t�kban. Az egyh�z is bizony�ra az�rt v�lasztotta �nnep�nek december 13-�t, mert a 16. sz�zadi Gergely-napt�r �letbel�p�se el�tt ez volt az �v legr�videbb napja, a t�li napfordulatnak, a vil�goss�g sz�let�s�nek kezdete.

 

 Luca napj�n egykor sz�mos szok�s volt divatban. Mindenekel�tt az �gynevezett Luca-b�za keltet�se. A falusi asszonyok lapos t�lakban b�zaszemeket kezdtek cs�r�ztatni a kemence k�zel�ben, amelyek kar�csony t�j�ra z�ld�ltek ki. Ebb�l a j�v� �vi term�sre k�vetkeztettek.

K�s�bb e szok�s �tl�nyeg�lt, kapcsol�dott a kereszt�ny liturgi�hoz: a kar�csonyi olt�rt d�sz�tett�k fel a Luca-b�z�val, vagy az �nnepi asztalra tett�k. Egyes vid�keken k�k szalaggal k�t�tt�k �t, s�t �g� gyerty�t is helyeztek k�z�je. Z�ldje az adventi rem�ny beteljes�l�s�t, f�nye a Megv�lt� �rkez�s�t volt hivatott hirdetni, maga a b�za pedig az �l� kenyeret, egyben J�zust jelk�pezte.

 

 

A f�rfiak �ltal k�sz�tett Luca sz�ke arra szolg�lt, hogy seg�ts�g�vel tulajdonosa felismerje a falu boszork�nyait. Ha a sz�ket mag�val vitte kar�csonykor az �jf�li mis�re, [kor�bban ez volt az �v leghosszabb, „legs�t�tebb” �jszak�ja] ott r��llva nyomban megl�thatta a boszork�nyt, mert az illet� ilyenkor szarvat hordott. �m a boszork�nyok is megl�tt�k a sz�ken �gaskod�t, kit pr�b�ltak elkapni. A menek�l�nek az �ton hazafel� sz�ntelen�l m�kot kellett sz�rnia, amit a boszork�nyoknak k�teless�g�k volt felszedni, s �gy nem �rhett�k utol.”

 

Az �j�v els� napj�n sok helyen szok�s lencse fogyaszt�sa:

http://www.hazipatika.com/articles/?aid=20080110173615

 

„A lencse a F�ldk�zi-tenger vid�k�r�l, a k�zel-keletr�l sz�rmaz�, nagyon r�gi kult�rn�v�ny. A mai Afganiszt�n, Mezopot�mia �s Egyiptom ter�let�n is elterjedt volt. Ma is ezen a ter�leten �s �zsia ter�let�n termesztik legnagyobb mennyis�gben. Minden val�sz�n�s�g szerint t�bb mint 11000 �ve ismerj�k, �s 8000 �ve termesztj�k is. Erre utalnak a III. Ramszesz f�ra� s�rj�ban tal�lt jelenetek is, amelyekr�l �gy v�lik, a lencse termeszt�s�t �s elk�sz�t�s�t �br�zolj�k.

 

Nem v�letlen az sem, hogy a Bibli�ban a Teremt�s k�nyv�nek 25. r�sz�ben is megeml�tik. �zsau egy t�l lencs��rt adta el J�kobnak els�sz�l�tts�gi jog�t. �zsi�ban ma is alapvet� �lelmiszernek sz�m�t, csak Indi�ban 50 f�le lencs�t ismernek.

N�lunk is lehetne bel�le t�bbet fogyasztani. Az �j�vi lencseleveshez vagy f�zel�khez az�rt ragaszkodunk, mert a lencse, m�s szemes term�sekhez hasonl�an, a szaporas�got, term�kenys�get �s az anyagi j�l�tet jelk�pezi. A hiedelem teh�t �gy tartja, hogy az �v els� napj�n elk�sz�tett �s megevett lencse eg�sz �vre gazdags�got hoz. A term�kenys�ghez oly m�don is k�ze van, hogy m�g afrodizi�kumk�nt is haszn�lt�k.

Emberi fogyaszt�sra csak magj�t haszn�ljuk ugyan, de a lencsen�v�ny z�ldtakarm�nyk�nt vagy szalm�nak megsz�r�tva �rt�kes �llati takarm�ny is. A mez�gazd�szok tudj�k, hogy gabonan�v�nnyel vet�sforg�ban �rdemes termeszteni, �gy mindk�t n�v�ny term�shozama jobb lesz.

A lencse sz� nem csak magyarul k�t�rtelm� [t�bb �rtelm�]. Nem v�letlen, hogy a hasonl� alak� optikai lencs�t g�r�g�l, h�ber�l, t�r�k�l, franci�ul, n�met�l, szerb�l is ugyanaz vagy legal�bbis nagyon hasonl� sz� jel�li.”

 

*****

 

 

*****

 

Ha a Luca napj�t�l �j�v els� napj�ig terjed� id�szakot vessz�k „szem”-�gyre, l�that�: a leghosszabb �jszak�ig terjed� id�szakban az asszonyok a F�ny „megsz�l�s�re” k�sz�ltek egy�tt-l�legezve a term�szettel �s F�ldany�val, a f�rfiak pedig t�bbek k�z�tt sz�ket faragtak, melyre fel�llva [egy magosabb n�z�pont haszn�lat�val] megl�that�v� v�lt sz�mukra (csal�djuk sz�m�ra)  mindaz, amit elker�lni �rdemes.

 

            A F�ny megsz�let�se ut�n pedig m�r „teljes er�vel” a MOST-ra, az elj�vend� �l�v� t�tel�re kell �sszpontos�tani: boldogs�gunk, gazdags�gunk �s y�-l�t�nk forr�sa az, ha k�pess� v�lunk megl�tni az �j F�nyt �s �j Lehet�s�geket, ha k�pess� v�lunk

 

 

 

„magosabb szempontokb�l” is,

 

Istens�g�nk szemsz�g�b�l is l�tni a Benn�nk �s k�r�l�tt�nk zajl� t�rt�n�seket �gy, hogy

 

a r�szletek finoms�g�ra is �rz�kenyek maradunk.

 

 

 

 

„- Isten veled - mondta a r�ka. - Tess�k, itt a titkom. Nagyon egyszer�: j�l csak a sz�v�vel l�t az ember. Ami igaz�n l�nyeges, az a szemnek l�thatatlan.

- Ami igaz�n l�nyeges, az a szemnek l�thatatlan - ism�telte a kis herceg, hogy j�l az eml�kezet�be v�sse.”

(Antoine de Saint-Exup�ry)

 

 

A Kar�csonyi s�lyom-r�ptet�sek szok�s�nak (vagy m�gi�j�nak) is valahol m�lyen az volt az alapja, hogy seg�ts�get k�rt az emberi form�ban �l� l�tez� a Jelen �s J�v� (�s ha sz�ks�ges, akkor a M�lt) tiszta megl�t�s�ra,

 

 

�s az Igazs�g megl�t�s�ra.