|
ÍRÁSAIM |
|
| |
"ELEGET KÍVÁNOK NEKED!"
"Elegendő napsütést kívánok számodra, hogy jókedved legyen, bármilyen szürkének is tűnnek napjaid.
Elegendő esőt kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld a napot.
Elegendő boldogságot kívánok neked, hogy szellemed élő és örökké tartó legyen.
Elegendő fájdalmat kívánok neked, hogy még az élet legkisebb örömei is nagyobbnak tűnjenek.
Elegendő nyereséget kívánok neked, hogy vágyaidat kielégítse.
Elegendő veszteséget kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld mindazt, amid van.
Elegendő köszöntést kívánok neked, hogy felkészítsen a végső búcsúra." (Folytatás ITT)
|
Sík Sándor - Ember
"Embernek lenni!
Csak embernek, semmi egyébnek,
De annak egésznek, épnek,
Föld-szülte földnek
És Isten-lehelte szépnek."
|
|
Hímeztem: |
|
| |
2011.0728 – Szemelvények – Önkifejezés III.:
Nagyon fontos, hogy azokban a helyzetekben,
amelyekben „mások támogatójává vagy segítőjévé” válunk,
TELJESEN ŐSZINTÉK, IGAZAK legyünk.
A „segítő szándék” „tiszta” legyen,
vagyis tisztán SZERETETBŐL legyen jelen (’se több se kevesebb’),
magunkat a „yobbítás” és önzetlen segítségadás szándéka vezesse
[ne kívánjuk a másikat ’befolyásolni’ vagy ’vezetni’, ne ’értékeljük’ vagy ítéljük meg stb].
Ha „hívást” érzünk egy helyzetbe, amelyben segítően nyilvánul(hat)nánk meg,
akkor „teljes figyelemmel” [teljes odafigyeléssel] forduljunk a „helyzet” és a helyzetben „jelenlévők” felé is.
Legyünk „nyitottak”, hogy megérthessük azt, amit a helyzet mutat –
és ezáltal is azt tudjuk nyújtani,
ami az adott helyzetben „tőlünk telhetően is a leg-yobb”
és az „érintett számára is legmegfelelőbb”.
Fontos, hogy IGAZAK legyünk teljes egészében:
ne találjunk ki valótlan, általunk meg nem élt ’példákat’, mert már ez is ’ferdítés’.
Olyat mondjunk és tegyünk, amit mi VALÓBAN megtapasztaltunk,
és ami ezáltal a ’magunk tapasztalata/tudása’
[’erre tudunk Építeni, ebből tudunk biztonsággal Építkezni/Építeni’].
Ne „szépítsünk”, és közben ne legyünk bántóak sem
(ugyanis a ’bántás’ érzékelésekor bezárul vagy beszűkül a „szív”, és így legtöbbször nem tud célt érni a segítség).
|
"Egy szó is lehet locsogás, s ezer oldal maga a tömörség.”
(Abody Béla)
„A madarak nyelve nagyon régen kialakult, és más, ősi beszédmódokhoz hasonlóan tömör, kihagyásos beszéd: keveset mondanak, de ezzel sokat fejeznek ki és sokat megértenek belőle.”
(Gilbert White)
|
|
|
|
|
|
Írások - 2008. december - |
|
20081203 - FÁK
2013.01.26. 16:30
2008. december 3., szerda, 17.20.
A Fák „Személyes” Kristályainak aktiválása úgy, hogy a „LÉNYEIK” „Egyenletesen fedjék le” a Földet.
A Fák az Egyes területein a Földnek nem mindig egyformán aktívak (lombhullató területek alvási/nyugalmi időszaka, tűzvészek, fakitermelések, új ültetések stb.) (Mindez igazodik az emberi tudatosság „helyi” mértékéhez is.)
Ugyanakkor a Fák „LÉNYE” – egy bizonyos „alap-szinten” – a Földet mindig „Egységesen” és „Egyenletesen” „fedi le” a légáramlatok, illetve bizonyos elemi és más segítők közreműködésével.
Ez a (legalább minimálisan szükséges) Egyenletes lefedés bizonyos „Elemi lények”, Elemi Segítők, és bizonyos Angyal-szerű Lények (nem csak „tündérek”!) segítségével érhető el. Vagyis ott is elérhető a Fák yó-tékony Hatása, ahol a Fák ténylegesen nem élnek --- például a sivatagokban is van belélegezhető levegő!
Ez a (minimálisan szükséges) Egyenletesség tehát úgy biztosítható, ha a „FÁK LÉNYE” (Lény-Ege) egy (láthatatlan) Kiegyensúlyozó Erő Által mindenhol egyenletesen van jelen.
Miután minden Fa/Faun „személyes” Kristálya felvette ma a „Rendes” rezgését, látható volt, hogy hol van „hiány”, és hol van „Rendeset meghaladó aktivitás vagy jelenlét” --- és ezután foglalták el a helyüket a Kiegyensúlyozó Jelenlétek.
Azt hittem, hogy majd egy egyenletesen elterülő burok-szerűen vonják be ezek a Kiegyensúlyozó Erők a Földet, ám itt is, ott is láng-nyelv-szerű „kinyúlások” keletkeztek. Olyanok voltak ezek, mint a fényképeken a Nap felszínén a Napkitörések alkalmával megjelenő láng-nyelvek. Végül az egész Földet egy ilyen „lángolóan” kinéző burok vette körbe!
Érzésben ez jött: „olyan, mint a Szellem”.
A „LELKET” az ember „hozza” a Földre elsődlegesen, míg a Faunok és Fák a „SZELLEMET” „rögzítik” (egyelőre) a Földre. A Fák gyökereikkel belekapaszkodnak a Földbe, és KORONÁJUK (!!!) Felnyúlik az „Égbe”!!! Nem pusztán „hidat” képeznek Ég és Föld között, hanem szinte „TARTJÁK”, „HÚZZÁK”, Hozzák le a Földre a „Szellemet”.
Tehát a Fák száma és állapota jelzi azt is egy-egy területen, illetve az egész Földre is kivetítve, hogy milyen az emberi szellem!!! Az, hogy növekszik-e a Fák száma vagy csökken, javul-e a Fák Életminősége vagy sem – kifejezi az emberiségben a „SzeRves Szellem” (!!!) szintjét!
A „LE-v-ÉL” (Tükörszó!) „földeli be” a Nap és Csillagok Fényét (Szellemi részét), és magukban Egyesítik ezt a „vízzel”, a lélek/lelkiség számukra elérhető földi megtestesítőjével --- majd LÉLEKZETÜKKEL segítik a SZELLEM áramlását és életét a Földön.
A Fák tehát elsődlegesen „Szellemi lények” (némelyikük szinte „tisztán” az, másokban, főleg a bokorfélékben, már „több a lelkiség” is), bár Szellemük vagy Szellemiségük elsődlegesen a Lélek által érhető el.
Utat mutatnak.
OmMáátRé KJ
www.omah.extra.hu
| |
|
|
|
A mai napra: |
|
„A valóság nemcsak az, amit a szem lát, és nemcsak az, amit a fül hall és a kéz meg tud fogni, hanem az is, ami rejtve marad a szem és a tapogató ujjak elől, és csak annak fedi fel magát néha, egy-egy pillanatra, aki a lelki szemével keresi, aki belülről tud figyelni és hallani, és képes a gondolataival tapintani.”
| |
Áldozni
csak a benned lévő és általad LÉT-re hozott Szépséggel
másokat is SzÉpítve és gyarapítva,
Teljes és ÉP Szabad Akaratodból,
Szabad Akaratodat kinyilvánítva,
az Örök és Adott Élő KRISZTUSI Rendnek megfelelően
Lehetséges
és
Érdem-es.”
20100525 - Az Áldozatról - Szemelvények
A hibákról és a hibázásról:
A ’hibák’ segítenek ’nem-felejteni’ és ’felejteni’.
PIRAMIS - Őszintén akarok élni
Őszintén akarok élni,
Minden utam végigjárni,
Hinni abban, amire vágyom,
S ha hiszek benne küzdeni érte bármilyen áron.
Őszintén akarok élni,
És csak annyit elérni,
Jókedvem senkit ne bántson,
S ha fáj a szívem valamiért, ne nagyon fájjon!
Tőled csak annyit akarok kérni,
Hogy engedj őszintén élni,
Őszintén, szabadon, szépen,
Őszintébben, mint ahogy tegnap éltem.
Ne kelljen hazudnom senkinek
És hogyha valamit kérdezek
A válasz igaz legyen!
Szeretnék bízni mindenkiben,
Hinni, hogy nem fordul ellenem,
S nem árul el sosem.
AZ ERDŐ FOHÁSZA
Vándor, ki elhaladsz mellettem,
Ne emelj rám kezet!
Én vagyok tűzhelyed melege
hideg téli éjszakákon,
én vagyok tornácod barátságos fedele,
melynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől,
és gyümölcsöm oltja szomjadat.
Én vagyok a gerenda, mely házad tartja,
és én vagyok az asztalod lapja,
az ágy, melyben fekszel,
a deszka, amelyből csónakod építed.
Én vagyok a házad ajtaja,
bölcsőd fája, koporsód fedele.
Vándor, ki elmész mellettem
hallgasd a kérésem:
NE BÁNTS!
ÜNNEP
Az Ünnepeknek fontos része az „emlékezés”, amikor a dicső vagy épp a kevésbé dicső tettekre/megélésekre, az elődökre is emlékeznek, és ezáltal egyfajta folytonosság alakul ki (marad meg) az Ősök, Elődök, a Gyökerek irányába is. Az emlékezés a legtöbb esetben ma még ’intő’ példa is lehet arra, hogy mit szükséges megváltoztatni, miben szükséges változni akkor, ha valami yobb és teljesebb Élet a cél ---
az „Ünnep” Valódi Lényege azonban minden esetben a[zon] „Jelen Megerősítése, amely elvezet a ’vágyott jövőbe’.”
Az Ünnep általában MEGERŐSÍTI az Élet egy olyan részét/szeletét, amely „továbbvitelre érdemes”, amelyben ELŐREMUTATÓ/előrevezető Példa vagy Út [Működés, Erő] Van Jelen.
(Részlet a 20110802 - Níitottság, Nyitás... írásból)
|
|
|