 |
ÍRÁSAIM |
|
|
| | |
"ELEGET KÍVÁNOK NEKED!"
"Elegendő napsütést kívánok számodra, hogy jókedved legyen, bármilyen szürkének is tűnnek napjaid.
Elegendő esőt kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld a napot.
Elegendő boldogságot kívánok neked, hogy szellemed élő és örökké tartó legyen.
Elegendő fájdalmat kívánok neked, hogy még az élet legkisebb örömei is nagyobbnak tűnjenek.
Elegendő nyereséget kívánok neked, hogy vágyaidat kielégítse.
Elegendő veszteséget kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld mindazt, amid van.
Elegendő köszöntést kívánok neked, hogy felkészítsen a végső búcsúra." (Folytatás ITT)
|
Sík Sándor - Ember
"Embernek lenni!
Csak embernek, semmi egyébnek,
De annak egésznek, épnek,
Föld-szülte földnek
És Isten-lehelte szépnek."
|
|
Hímeztem: |
|
| | |
2011.0728 – Szemelvények – Önkifejezés III.:
Nagyon fontos, hogy azokban a helyzetekben,
amelyekben „mások támogatójává vagy segítőjévé” válunk,
TELJESEN ŐSZINTÉK, IGAZAK legyünk.
A „segítő szándék” „tiszta” legyen,
vagyis tisztán SZERETETBŐL legyen jelen (’se több se kevesebb’),
magunkat a „yobbítás” és önzetlen segítségadás szándéka vezesse
[ne kívánjuk a másikat ’befolyásolni’ vagy ’vezetni’, ne ’értékeljük’ vagy ítéljük meg stb].
Ha „hívást” érzünk egy helyzetbe, amelyben segítően nyilvánul(hat)nánk meg,
akkor „teljes figyelemmel” [teljes odafigyeléssel] forduljunk a „helyzet” és a helyzetben „jelenlévők” felé is.
Legyünk „nyitottak”, hogy megérthessük azt, amit a helyzet mutat –
és ezáltal is azt tudjuk nyújtani,
ami az adott helyzetben „tőlünk telhetően is a leg-yobb”
és az „érintett számára is legmegfelelőbb”.
Fontos, hogy IGAZAK legyünk teljes egészében:
ne találjunk ki valótlan, általunk meg nem élt ’példákat’, mert már ez is ’ferdítés’.
Olyat mondjunk és tegyünk, amit mi VALÓBAN megtapasztaltunk,
és ami ezáltal a ’magunk tapasztalata/tudása’
[’erre tudunk Építeni, ebből tudunk biztonsággal Építkezni/Építeni’].
Ne „szépítsünk”, és közben ne legyünk bántóak sem
(ugyanis a ’bántás’ érzékelésekor bezárul vagy beszűkül a „szív”, és így legtöbbször nem tud célt érni a segítség).
|
|
|
"Egy szó is lehet locsogás, s ezer oldal maga a tömörség.”
(Abody Béla)
„A madarak nyelve nagyon régen kialakult, és más, ősi beszédmódokhoz hasonlóan tömör, kihagyásos beszéd: keveset mondanak, de ezzel sokat fejeznek ki és sokat megértenek belőle.”
(Gilbert White)
|
|
|
|
|
|
|
Írások - 2008 november |
|
|
20081124 II - Akkor az úgy is Van
2013.01.26. 16:41
2008. november 24., hétfő
Őseink Tudatosan éltek együtt Egymással, Istennel és a Természettel, a természet-adta Erőkkel.
Sok más „Tudó” mellett Wass Albert (például a Mese az erdőről című írásában) is figyelmeztet: mindenben, ami körbevesz bennünket, Isten, és az Ő Jósága, Szépsége, Kegyelme, sőt: Ereje van jelen, csak fel kell ismerni, és MaGunkon által élővé/Hatóvá kell tenni őket.
Az Engeszteléshez kapcsolódóan érkezett ima kapcsán (20081122-i üzenet) eszembe jutottak a tibeti imamalmok, melyekben ősi imákat helyeznek el, és ezeket meghatározott rend szerint forgatják, hogy „áramoljon” az Ima, és ereje tovább fokozódjon.
Eszembe jutottak Őseink (ÖnMaG iránti igényességüket megtestesítő) szent tárgyai, szimbólumai, melyekkel a hétköznapi életben IS körbevették magukat és szeretteiket, amelyek kifejezték hovatartozásukat, és láthatóvá tették a mindennapokban is az „istenes” életet.
Eszembe jutott, hogy régebben még voltak olyan felelős vezetői ennek a népnek, akik tisztelték e nép hagyományát és gyökereit, és meg tudták teremteni a fenn-Hatóságuk alá tartozók egységét úgy, hogy a sokszínűség gyönyörködtető és növelő erejét is megőrizték. Volt Egy Hatalom, amelyet mindenki tisztelt: Isten Hatalmát – és ezt kifejezték a Hatalmi jelvények, a művészet alkotásai, és a hétköznapi teremtések is.
Nem volt véletlen az, hogy egy-egy (használati vagy ünnepi, szakrális) tárgy elkészítéséhez milyen anyagot választottak, és azt milyen módon munkálták meg.
Nem volt véletlen, hogy egy-egy kegy-tárgyat milyen szimbólumokkal és kristályokkal vagy kövekkel ékesítettek, hogy egy-egy templomot vagy szentélyt, lakóházat hová építettek.
Kezdünk ráébredni lassan nem csak a bennünk „MaGunkban” lévő Hatalmunkra, hanem arra is, hogy Isten számtalan módon nyilvánul meg a környezetünkben, és ha ezen megnyilvánulások felé tudatos elfogadással és szeretettel fordulunk, akkor „Erőink” alkalmanként, vagy akár hosszabb távon is erősítőleg Hathatnak egymásra.
Sokan fordulunk ma már egyre fokozódó tudatossággal a Kristályok világa felé, egyre több kristály kezdi feltárni „titkait” azok előtt, akik a szívükön át, és szeretettel közelítik meg őket.
Testünkben is számtalan „kristály” rezeg, melyek összeköttetésben állnak a Föld (éteri/finom-anyagi és sűrűbb anyagi) kristályaival. Tudott, hogy a fák azonnal „továbbítják” üzeneteiket és tapasztalásaikat a többi testvérüknek (értve ez alatt fákat és más lényeket, például embereket is).
Vannak ma már közöttünk, akik tudatosan élnek és dolgoznak együtt ismét a tündér-világ lényeivel, vagy a természet más segítő lényeivel. Sokan hangolódtak már rá egy-egy (vagy több) „elemi” minőségre, és vannak, akik Angyaloktól tanulnak, vagy akiket Felsőbb Énjük tanít már.
„Látható” tehát, hogy ma már mennyi Segítő Erővel léphet kapcsolatba a szívén keresztül az ember, és például az Engesztelő Imák kapcsán is lehet kérni az Ő Segítségüket: kapcsolódjanak be a Földért és Népünk megújulásáért, a szükséget szenvedők megtámogatásáért végzett munkákba/imákba.
„Megkérhető” egy kristály (például egy rózsakvarc, de természetesen más kristályunk is), hogy imáinkat (amelyet például kinyomtatva vagy egy lapra leírva alá vagy fölé helyezünk) áramoltassa saját birodalmában, és a tőlük telhető mértékben támogassák a kéréseinket.
Megkérhetőek erre a fák, az elemek, megkérhető a Szent Koronánk, hogy támogassa meg kéréseinket.
Az engesztelő imát elhelyezhetjük egy kis tartóban például a szívünk fölé is azzal a szándékkal, hogy minden szívdobbanásunk áramoltassa, és hozza el Isten Kegyelmét, mely reményt és segítséget nyújthat minden szükségben lévőnek.
Amikor egy tibeti megforgat egy imamalmot, tudja, hogy imája eljut oda, ahová kell.
Ha a Mi Tudatunkat/Akaratunkat is áthatja a Szeretettel párosult Tudás, hogy imáink a Föld és Népünk megújulását segítik, és segítséget hozhatnak Isten Rendje és Kegyelme által, akkor az úgy is Van, és úgy is lesz…
OmMáátRéKJ
www.omah.extra.hu
| | |
|
|
|
A mai napra: |
|
„A valóság nemcsak az, amit a szem lát, és nemcsak az, amit a fül hall és a kéz meg tud fogni, hanem az is, ami rejtve marad a szem és a tapogató ujjak elől, és csak annak fedi fel magát néha, egy-egy pillanatra, aki a lelki szemével keresi, aki belülről tud figyelni és hallani, és képes a gondolataival tapintani.”
| | |
Áldozni
csak a benned lévő és általad LÉT-re hozott Szépséggel
másokat is SzÉpítve és gyarapítva,
Teljes és ÉP Szabad Akaratodból,
Szabad Akaratodat kinyilvánítva,
az Örök és Adott Élő KRISZTUSI Rendnek megfelelően
Lehetséges
és
Érdem-es.”
20100525 - Az Áldozatról - Szemelvények
A hibákról és a hibázásról:
A ’hibák’ segítenek ’nem-felejteni’ és ’felejteni’.
PIRAMIS - Őszintén akarok élni
Őszintén akarok élni,
Minden utam végigjárni,
Hinni abban, amire vágyom,
S ha hiszek benne küzdeni érte bármilyen áron.
Őszintén akarok élni,
És csak annyit elérni,
Jókedvem senkit ne bántson,
S ha fáj a szívem valamiért, ne nagyon fájjon!
Tőled csak annyit akarok kérni,
Hogy engedj őszintén élni,
Őszintén, szabadon, szépen,
Őszintébben, mint ahogy tegnap éltem.
Ne kelljen hazudnom senkinek
És hogyha valamit kérdezek
A válasz igaz legyen!
Szeretnék bízni mindenkiben,
Hinni, hogy nem fordul ellenem,
S nem árul el sosem.
AZ ERDŐ FOHÁSZA
Vándor, ki elhaladsz mellettem,
Ne emelj rám kezet!
Én vagyok tűzhelyed melege
hideg téli éjszakákon,
én vagyok tornácod barátságos fedele,
melynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől,
és gyümölcsöm oltja szomjadat.
Én vagyok a gerenda, mely házad tartja,
és én vagyok az asztalod lapja,
az ágy, melyben fekszel,
a deszka, amelyből csónakod építed.
Én vagyok a házad ajtaja,
bölcsőd fája, koporsód fedele.
Vándor, ki elmész mellettem
hallgasd a kérésem:
NE BÁNTS!
ÜNNEP
Az Ünnepeknek fontos része az „emlékezés”, amikor a dicső vagy épp a kevésbé dicső tettekre/megélésekre, az elődökre is emlékeznek, és ezáltal egyfajta folytonosság alakul ki (marad meg) az Ősök, Elődök, a Gyökerek irányába is. Az emlékezés a legtöbb esetben ma még ’intő’ példa is lehet arra, hogy mit szükséges megváltoztatni, miben szükséges változni akkor, ha valami yobb és teljesebb Élet a cél ---
az „Ünnep” Valódi Lényege azonban minden esetben a[zon] „Jelen Megerősítése, amely elvezet a ’vágyott jövőbe’.”
Az Ünnep általában MEGERŐSÍTI az Élet egy olyan részét/szeletét, amely „továbbvitelre érdemes”, amelyben ELŐREMUTATÓ/előrevezető Példa vagy Út [Működés, Erő] Van Jelen.
(Részlet a 20110802 - Níitottság, Nyitás... írásból)
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
'
