2008. szeptember 30., kedd            (Szeptember 29 - Szent Mihály napja: „A Pásztorok elszámoltatásának és

                                                                                                                             szegődtetésének napja”)

TERELGETÉS

A JÓ PÁSZTOR ÉS AZ ELTERELŐ

            ÉNMI Aki Vagyunk és Vagyok Köszöntünk Titeket. Csakis Tisztán és Igazan Szólunk és Hatunk.

            Már egy „ideje” folyik az a Harc, folyik az a Kapcsolódás-akadályozás, amelynek kiküszöbölésére (=megszüntetésére és jövőbeli lehetőségének megelőzésére) törekszik szinte elsődlegesen az Isteni és Égi ÉN-ek többsége.

            Ennek a Harcnak a „Kezdete” maga is egy „homok-szem” volt, egy félre-értés: a Hatalom téves értelmezése/értése.

            A Hatalom nem más, mint a Jelenlét Hatalmának (Lehetőségeinek és Képességeinek) a megértése és élővé tétele.

            A Hatalom mindenkiben „adott” és jelen van, egyetlen Létező sem „nélkülözi” a Hatalmat, mely a LÉT-ből, Létezésből ered.

            A Hatalom lényege tehát az ÖnMaG megismerése és „felemelése”, TUDATOS ÉS MEGÉLT szintekre helyezése, és ebből adódott egy olyan félreértés, hogy ez csak (vagy főként) „mások fölé” helyezkedéssel érhető el.

            Összedől – e Földön is – az a „nézet” és „világ”, amely e félre-értésen/tévedésen, „homok-szemen” alapult, és most nyer értelmet Krisztus azon mondata, hogy nem homokra (homok-szemekre) építi EGY-Házát (= az EGY Hazáját), hanem „Kő-sziklára”, „Szilárd”, „Örök” Alapra. A „KŐ” ebben a példabeszédben utalás a Földön szükséges építkezés alapjára, és így áttételesen utalás az „ÖRÖK” Alapokra.

            Anélkül, hogy mélyebben belemennénk (most) ennek a példabeszédnek az elemzésébe, egy dologra mégiscsak szeretném felhívni a figyelmeteket: Jézus – fellelhető példabeszédeiben – gyakran használt „Képeket” a száraz okfejtések és egyik-törvényről-a-másikra-utalgatás helyett. Életből vett képekkel, a TERMÉSZETBŐL, Természetesből vett képek segítségével érzékeltette a törvényeket és működéseket, és ezekből kis történetek (példa-beszédek, mesék) kerekedtek.

            A magyar emberek „meséivel” pontosan ez a helyzet: példabeszédek, melyek ŐSI, ÖRÖK Bölcsességeket/Törvényszerűségeket rejtenek. A Mesék is, ahogyan Jézus Példabeszédei – kezdetben – lejegyzetlenül, a szíveken át megmaradva, szájról-szájra terjedtek és éltek. Azért maradtak fenn, mert ÉLET volt bennük, használható és Valós ismeret/bölcselet.

            EMBEREK (!) Erősítették meg a szívükkel, ÉREZTÉK MEG (!) a Bennük lévő ÖRÖK-Törvényeket/létet, és mondták el egymásnak, ADTÁK TOVÁBB szavakkal és életükkel.

            A „vér-tanúságot” halt emberek történetei, a (Valódi!) Szentek (=Szeretettel-Teltek) Élet-történetei tovább vitték az üzenetet, „mesékbe” fordultak több helyen, magukba olvasztva esetleg korábbi történéseket vagy eseményeket, és így ISMÉT Élővé lettek a már esetleg majdnem feledésbe merülő példák és történetek, Törvények.

            Minden kor ÚjraTeremti a Maga Megélései és Meglátásai által az Örök Törvényeket – „Működésbe lendíti/hozza” a sokszor elfeledett ÖRÖK-séget, és ezt teszi ebben a Különleges Korszakban élő Földi Emberiség is: Rácsodálkozik, Ráismer a Mindig és Mindenhol Működő Örök Értékekre és Törvényekre.

            Előkerülnek a régi példabeszédek és mesék, és MEGÉRTI az ember az üzenetét. Ráismer a mesékben/történetekben elhelyezett tudatos „csúsztatásokra”, ráismer a „homok-szemekre” --- és MEGÉRZI/MEGÉRTI (!) a Bennük elrejtett (=Kódolt) Valós, Mának szóló üzeneteket.

            Sokan foglalkoznak bizonyos Kódok/Szimbólumok értelmezésével – és kell is, hogy újra elinduljon a „kibontása” (Virágba, szárba szökkenése) annak a tartalomnak vagy lényegnek, amely ezekbe „becsomagolásra” (Mag-állapotba) került egykoron.

            (Azt is TUDNI kell, hogy ma ismét „születnek” kódok és szimbólumok, melyek a MA megélteket és megértetteket rögzítik/kódolják majd a Ma és Eljövendő számára.)

            A Szimbólumok „kibontásának” egyik módja az, amire egyre többen RÁÉREZNEK: „elgondolkodnak” rajta, hogy vajon VALÓJÁBAN mit jelenthetnek. A Gondolatokhoz társult érzések, a másokkal e téren megosztott gondolatok elkezdik kinyitni az „ajtót”, és a „Tudás HÍVÁSA” a Tény-Leg/Tények/Valóság Kutatóját elvezetik a Fel-Színes és Mélyebb Megismerésekhez.

            Kissé elfeledett mód ez a

„Belső keresés”

a Ma Emberében, pedig

a VALÓS és MÉLY Tudások mindig és minden korban ÍGY kerültek Fel-Színre.

            „Aki keres, az talál”, „Aki kopogtat, annak ajtót nyitnak”.

            Az már más kérdés, hogy Van-e elég elkötelezettség és Tisztaság annak meglátására, ami VÁLASZKÉNT ÉRKEZIK, mert ahogyan már többször utaltunk rá:

MINDEN

FELTETT

KÉRÉSRE/KÉRDÉSRE

VÁLASZ és SEGÍTSÉG Érkezik.

            AKARJÁTOK-e tényleg megérteni és meglátni a válaszokat? KÉSZEK Vagytok-e már feladni az eseteleges hamis illúziókat és vágyakat azért, ami ÖRÖK és VALÓS?

            Akarjátok-e „Mélységeiben” yobban megismerni a Valóságot – és ha igen, akkor MI-t jelent számotokra a „mélység”: jobban belemerülés egy adott Illúzióba/Valóságképbe, vagy pedig készen álltok arra, hogy a mesterségesen létrehozott Illúziók „mögé”, a VALÓ Mélyére nézzetek.

            A „válaszok” között (hogy „jó” vagy „rossz”-e az „irány”) nincsenek „megítélések”, hiszen vannak olyan Lelkek és Lények, akik

- még egy Illúzió adott világában további tapasztalatok szerzésére készek és képesek,

- míg mások az adott Illúzió világából már kilépésre készülnek.

Ennyiben tehát nem elítélendő az sem, aki még „maradni” szeretne egy Illúzió adott világában további megtapasztalásra.

            Sokan vannak ma még e földi világban olyanok, akik szívesebben élnének a földi Valóság által biztosított – értékes és sz-ÉP – Illúzió Tanuló/Gyógyuló-Gyógyító Világában --- és ezzel kapcsolatban nincs is semmi baj. Mindez VÁLASZTÁS kérdése.

            A „baj” a „homok-szemekben” gyökerezik, vagyis az Illúzió ezen Adott Világában mesterségesen létrehozott AZON működési formákban „rejtőzik”, melyek a Szabad Akarat Világában KORLÁTOZZÁK a Szabad Akaratot, vagy pedig egyenesen megfosztanak tőle „egyeseket”. A „baj” tehát ez a „kiszámíthatatlan” működése egy olyan Világnak, amely ’Eredetében’ (!) NEM erre REND-ezkedett be (vagyis vannak olyan szereplői ennek a játéknak, akik másoktól MEGKÖVETELIK az általuk folyamatosan változtatgatott szabályok betartását, miközben maguk teljes egészében kivonják ezek alól Önmagukat.)

            A Szabad Akarat Világának ÖRÖK, és e „játék” résztvevőinek MINDEGYIKÉRE vonatkozó Szabályai és Törvényei Visszaállításra kerültek, és ahogyan „látható” is már, a Fizikai Sík(ok) felé közelednek, és a Fizikai Sík(ok)on (mint ahogyan a Valóság többi síkján is) MINDEN hamis, és a Szabad Akarat és Isteni Rend működését korlátozó vagy kizáró Illúziót lesöpörnek.

1./ Létre jön ebből a „lesöpört” valóságból majd egy – a Rendnek megfelelően működő – Valóság azok számára, akik Lét-re hozták és fenntartották az Illúziók e Hamis és manipulatív „fátyolát” (vagyis oda kerülnek azok, akiknek „vágya” és „rezgése”/Felelőssége ma még ezekre irányul vagy ezekhez köt). A „homok-szemek” lesznek az ezt választók számára a „fátyol”, és ez majd kikerülhetetlenül a Rend szerint működik. Az így megteremtett és kikerülhetetlen Rendben az ezt választottak majd KÉPESSÉ lehetnek az Általuk létre-hozott Illúzióból MEGTALÁLNI a Valós Rendet. Ez számukra azért volt nehéz eddig, mert azt gondolták, hogy ez a mesterséges valóság csak a rajtuk kívülállókat köti, és ők ténylegesen egy „köztes” valóságban tengették (!) életüket, és az Általuk létre hozott Szabályokról és működésekről azt tartották, hogy „tőlük függetlenek”. Amit valaki Lét-re hoz (akár csak mint gondolt-formát is), az nem lehet soha (!) „tőle független” --- FELELŐSSÉGGEL tartozik érte. Mindaz a sok szándékos vagy kevésbé szándékos félre-vezetés és elterelés, amit ezek a „világból-magukat-kivonni-igyekvő” „homok-szem-készítők és terelők” az elmúlt időszakokban véghez vittek (vagyis a „mai napig” elgörgettek), nem válik le róluk és nem lesz a számukra semmivé, mivel „energetikailag” a „gyermekeik”, amelyekért felelősek.

            Akik tehát „felelősek” ezeknek a Jelen-Valóságban mesterségesen létrehozott hamis (=megtévesztő) Illúzióknak a létrejöttéért és/vagy működtetéséért (vagyis akik másokat megtévesztettek és tévedésben tartottak tudatosan vagy kevésbé tudatosan), azok „viszik magukkal” az „általuk választottat/létrehozottat”, míg akik

2./ a Jelen VALÓSÁG REND-nek megfelelő megtapasztalására vágynak (és az előbbi felelősség nem terheli őket), azok a Jelen Illúzió REND-nek megfelelően működő Valóság-változatába juthatnak.

3./ Mindazok pedig, akik átlátták és megértették a Valóság Jelen Illuzórikus Világának a lényegét, és a Valóság egy MaGosabb szintű megismerése felé haladnának tovább, azok számára megnyílt ez az út is.

            A Hamis, Elterelő erők működésének a Föld Valós Világaiban Vége.

            A „Terelésnek” a Mai Világban két fő típusa létezik, ahogyan erre a két fő irányra már a Tudás használata kapcsán utaltunk. Az „Elterelők” HAMIS irányokat, kártyavárakat mutatnak, míg a „Jó Pásztor” a Valósan Működő Törvények és Rend, Valós Ismeretek felé mutatja az utat.

            A Elterelő erők (homok-szemek) többségei gondolat-formák, melyek közül sokat TUDATOSAN azért alkottak, hogy ELFEDJÉK A VALÓT, vagyis

1./elfedjék és megzavarják az adott világban működő Törvényeket és elveket, és

2./ eltérítsék a megrajzolt személyes utakról az útjukat keresőket.

            Sokszor „testet öltött” ez az erő „Neheztelés” formájában, és teremtett végül sok-sok életen át megkötő/Elterelő „karmikus” kapcsolatokat. (A NEHEZTELÉS fogalmát olyan értelemben használjuk jelen írásaink során, amely összefoglalja azon gondolati formákat, amelyeknek valahogyan „utat nehezítő” vagy „úttól eltérítő” Hatása van.)

            Ezek a gondolatformák kezdetben csak „jövőbeli lehetőségként” jelennek meg, ám már ezzel is Létező Valóságként, Jelenlévő erőként, valós létezőként, „jövőt formáló lehetőségként” léteznek. Az emberek jelentős többsége ma még nem tud a tudatos énjével ezek létezéséről és sokszor manipulatív célú keletkezéséről/működéséről, viszont nap-mint-nap „tömegesen termeli”, teremti ezeket.

            Sokan, egyre többen foglalkoznak ezen „gondolati/érzelmi” szinteken létező „formák” megsemmisítésével vagy semlegesítésével, és így valahogyan kialakult egy egyensúlyi helyzet: ma már nem keletkezik több, mint amennyi nap-mint-nap elenyészik.

            A megsemmisítések és semlegesítéseik helyett azonban sokkal fontosabb lenne az emberekkel felismertetni az érzelmi és gondolati működéseik Hatásait és valós természetét.

            Van egy olyan része ezeknek a gondolati formáknak és mintáknak, amely e Föld VALÓS Rendjétől teljesen „idegen”. „Idegenek” hozták „más világaikból, más tapasztalásaikból” őket. Bizonyos részeik valahogyan „gyökereket” vertek és megtestesültek (lét-jogot nyertek – sokszor a SzeRves Rend ellenében), máskor „kómába”, azaz lét- és működés-képtelen állapotba kerültek. A működés-képtelen tagjaik gyakorlatilag olyanok, mint az elhalt területek: léteznek, de nem termékenyek (helyet és életteret foglalnak el, és ezzel beszűkítik mások élet-lehetőségeit.) Néha „yó”-szándékkal, máskor kevésbé Yó-szándékkal érkeztek --- de akár így, akár úgy: nem lettek SzeRvesek, és így elfoglalják holt létükkel a SzeRves élet élet-terét/idejét.

            Még ezek a „passzív”, helyet (teret-és-időt) foglaló létek is elterelnek, hiszen a szabad áramlásokban akadályozóak, nem is beszélve arról, hogy bizonyos élet-terektől konkrétan egyeseket meg is fosztanak. Pedig „csak” „vannak”.

            Vannak ezzel szemben olyan gondolati formák is, amik egyáltalán nem passzívak – sőt, éppen támadó-rendszerűek. Néha csak finoman, lépésről lépésre Hatnak, máskor (szó szerint) „mellbe-vágóak”. Sokan közülük a függőségek felé terelnek vagy abban tartanak, mások pedig indulatokat, nézet-eltéréseket szítanak. Ez utóbbiak azok, akik „rész-igazságokat” tartalmaznak úgy feltüntetve, mint az „Igazság Teljessége, mellyel összeegyeztethetetlen minden más állítás”.

            „Terelgetnek” ezek, és látszólag (és ténylegesen is) a Szabad Akaratra építkeznek. Hiszen „csak” vannak, jelen-vannak, „senkinek nem ártanak --- csak tanácsolnak és sugallnak, és ezzel tulajdonképpen csak választási lehetőséget biztosítanak…” Ismerjük a hangjukat. Ha lehetséges, akkor csak csendben, észrevétlenül Hatnak, máskor éppen határozottak és hangosak, hogy eszébe se jusson a meghallgatónak kételkedni a szavakban. Tudományosak – máskor spirituálisak --- mikor mi a „trend”… Múltat kutatóak, ha kell, vagy éppen a jövőbe néznek. Valós problémák mögé bújnak, máskor problémákat gyártanak, hogy elfedve legyenek… Néha rámutatnak a Valóság egy szeletére, majd annak egy (szerintük) szöges ellentétére. Megzavarás – elbizonytalanítás – információ-áramlás akadályozása, vagy éppen az információ túlzott árasztásával való elfárasztás --- mind megannyi és ISMERT módszer, „TELE” Van vele az élet…

            A gondolatok rendszerint valamilyen „hiányra” vagy „lehetőségre” mutatnak, és így jövő-utat rajzolnak. A gondolatokból tettek, a tettekből pedig Világok lesznek. A gondolatok tehát ’eredendően’ egy Létet és tudatosságot kiteljesítő, segítő szerepet töltenek be azzal, hogy rámutatnak valamilyen

- gyógyításra vagy kiegyensúlyozásra váró Mintára vagy Hatásra,

- máskor pedig újabb Lehetőségekre, melyek megismerésére/megtapasztalására éretté lett egy adott élet.

            Ma a felszaporodott – és bizonyos mértékig kiegyensúlyozott – gondolati formák a leglényegesebb egy-én-i és társadalmi visszásságokra irányítják rá a figyelmeteket, azokon a területeken sűrűsödnek, ahol a legnagyobbak a visszásságok, vagy a legnagyobbak a lehetőségek.

            A „Gyógyításra”, a „Rend-rakásra” hívják fel egy-egy adott, arra már megérett területen a figyelmet.

            Gyógyítást kérnek!

            Rend-rakást kérnek!

            Ahogyan már említettem is, bizonyos gondolati formák (Égi és földi közreműködéssel) már semlegesítésre, illetve megsemmisítésre kerültek és kerülnek nap-mint-nap.

            Az az oka ennek a „Szellemi segítségnek”, hogy ezeknek a manipulatív módon elindított Hatásoknak nem mindegyike látható át ma még az emberek számára, és emiatt ezeknek a semlegesítése/meggyógyítása, illetve a kitisztítása ma még nem az ember feladata („idegen” erők indították el vagy gerjesztik még ma is). A „zavaró” gondolat-formák összesűrűsödése mindig valami visszásságra vagy lehetőségre utal, és ezt az emberek többsége ma még nem ismeri fel.

Érdekes ugyanakkor az, hogy amikor valaki a tudatos ÉN-jével felismeri, hogy felelős a gondolataiért is, akkor egy nagyon gyors érzelmi és mentális, spirituális fejlődés veszi kezdetét a lélek vezetésével. Magának a „felismerésnek” is tehát az esetek jelentős hányadában komoly gyógyító, tudatszint-emelő ereje van, és ezért ítélték egyesek ennyire fontosnak ezen felismerés elpalástolását az egyszerű emberek elől. Akik pedig (üzleti célokból) képzést kapnak e működés alapjairól, azok számára természetes módszer és elvárt cél a mások „manipulálása”, csak arra felejtik el őket megtanítani, hogy ez milyen komoly következményekkel és felelősséggel JÁR Együtt.

            A gondolat-formák „hivatalos” „feladata” tehát az, hogy felhívják a figyelmet bizonyos

- hiányokra vagy

- visszásságokra,

- Lehetőségekre,

és amikor ezeket a Feladatukat sikeresen teljesítették, tulajdonképpen elenyésznek. Az, hogy a gondolat-formák ráirányítják a figyelmet valamilyen megoldásra váró dologra, mutatja, hogy a tudatosításban és gyógyításban is van, és a továbbiakban is lesz, lehet szerepük --- de nem ebben a mai, manipulatív működési formában.

            Rengeteg „zavarodott” gondolat-formát szül a tanácstalanság és kilátástalanság, melyek nem egy-egy hiányhoz vagy visszássághoz kapcsolódnak, hanem szinte „valamennyihez”, és így igazán nincs is „rendes” „helye” vagy gyógyulási-gyógyítási lehetősége. Kavarog, keresi valahogyan a „rendelt” helyét és szerepét, és időnként összeakad más zavarodott, vagy éppen rendje szerint élő hasonló teremtménnyel, mellyel összekapcsolódik, és így máris megváltozik mindegyikük Hatása. Talán érzékelhető ennyiből is ezeknek a gondolat-formáknak a kuszává lett működése, és akiket ez mélyebben foglalkoztat, azok bőven találnak már az elemetálokhoz kapcsolódó írásokat (emlékezetem szerint például a Ciprusi Mágus könyveiben bővebben is írt a keletkezésükről és működésükről).

            A Valós Világban tehát a keletkezett gondolatformák bizonyos hiányosságokra vagy lehetőségekre hívják fel a figyelmet, melyek feltárása tudatos odafigyeléssel nem okoz nehézséget. A helyzet felismerése és szeretet-teljes rendezése pedig mind „kívül”, mind „belül” gyógyítást eredményez egyszerre – és mivel az adott gondolat-forma betöltötte a rendeltetését, így a gondolat-forma elenyészik.

            A Szabad Akarat Sérült Világaiban olyan manipulatív gondolat-formák is léteznek, melyek célzottan szítanak ellentéteket (férfi és nő, idős és fiatal, munkavállaló és munkaadó, politikai és gazdasági közösségek között satöbbi), és amelyek kifejezett célja a megosztás növelése a közös tettek megakadályozásával, vagy a közös tettek eredményeinek más célok érdekében való elterelése.

            Ezeknek a gondolat-formáknak a fölszámolása és semlegesítése már nehezebb feladat, hiszen ez a Föld ilyen jellegű ellentétekre ’eredendően” nem készült. Ez a Föld nem a Valóság elferdítésére, hanem a valóság egyre mélyebb megismerésére készült, és ehhez állította össze Erőt és törvényeit. A széthúzásnak (szétszakadásnak!) ez a fajta manipulatív megtapasztalása nem szerepelt az eredetileg ide begyökerezett lények terveiben, és ennek megfelelően ezek kezelésére/gyógyítására sem rendelkezett a Föld megfelelő eszközökkel. Ezért került sor (a hamarosan bővebben ismertetésre kerülő) „Megbocsátás Alap-Minta” KRISZTUSI elültetésére, amelynek végső célja az volt, hogy a Földet és a földi emberiséget visszasegítse a MaGa által választott és vállalt Rendjébe, az Élet és Szabad Akarat Teljességébe és Sérthetetlenségébe, és a Szeretet Törvényének Valós működésébe.

            A Megbocsátás „Korhoz Igazított” Mintája/Ereje segíthet abban, hogy a látszólagos ellentétek elrendezhetőek legyenek, hogy a részek a nékik rendelt helyükre visszakerüljenek, és hogy egy Új, a Rendnek megfelelő Szabad Élet vegye KEZDETÉT.

Lejegyezte OmMáátRé Isteni-és-Égi-Földi-ÉN-je a MindenHató TeremTő Egy Szent Istenünk Tiszteletére és Dicsőségére

            Elmondom, hogy miért lettem „ügyész” ebben az életemben (az más kérdés, hogy „az”, aMIért ténylegesen ügyész lettem, néhány „nagyobb homok-szem miatt” megvalósíthatatlanná lett e földön 1992-ben. Ez a „homok-szem” az ifjúi lendület és a tapasztaltabb öregek közti neheztelésben és hatalmi harcban öltött testet.).

            Hogy egy „Máát” energia miért készül a jogi pályára, a törvények világába, talán már érthető.

            Azt „tudtam”, hogy nem dolgom a „végső döntés” kimondása, így bíró nem lettem. Az „Ítélkezés” itt ezen a Földön nem „Máát” „kompetencia”.

            Védő, ügy-véd sem szerettem volna lenni, hiszen nem akartam egész életemben csak a „mentő”-körülményekre koncentrálni, és esetleg a védelem érdekében valótlanságokat is állítani --- ugyanakkor nagyon becsülöm azokat a lelkiismeretes és tárgyilagos ügyvédeket, akik a REND-nek megfelelően segítik a tévútra jutottakat vagy bajba kerülteket.

            A „leg-tárgyilagosabbnak” – minden híresztelés ellenére is – a jogi pálya ügyészi része tűnt: összegyűjteni lelkiismeretesen a terhelő és a mentő bizonyítékokat, mindent, amit csak lehet – és ezek alapján hozni meg bizonyos enyhébb esetekben a „végleges”, vagy nagyobb ügyekben a bíróság munkáját előkészítő intézkedéseket.

            Sok híresztelés kering visszaélésekről rendőrségi, ügyészségi és egyéb más „hatalmi” szervezetekben, és ahol valamilyen „hatalom” nem megfelelő ember(ek) kezébe kerül, ott meg is jelenik rövid időn belül a visszaélések/törvény-kerülgetések hálózata.

            Személyes ügyeimben jó 16 éven át nem szembesültem ilyen – a hatóság részéről megjelenő – törvénysértéssel (kivéve az ilyenek esetében indult büntetőügyekben), az utolsó évben azonban szembe jött velem --- és innentől kezdve NEM TUDTAM felvállalni ezt a munkát. Elfogadhatatlan a számomra az, hogy TAGJA legyek egy olyan, a törvényesség egyik zálogaként nyilvántartott szervezetnek, melyben megtapasztaltam a magasabb szintekről legyűrűző NYÍLT (!) törvényszegést.

            Ha a közvetlen vezetőimmel (akiket azóta is tisztelek) együtt fel lehetett volna lépni ez ellen a jelenség ellen, akkor lett volna „értelme” az ott-maradásnak, azonban előjött az, hogy ők onnan kapják a fizetésüket, és szükségük van a betöltött állásukra.

            Megértettem ezt – és azt is, hogy semmi értelme nem lenne egyedül hadakozni, ha azok támogatására sem számíthatok, akik ISMERTÉK a tényeket.

            Egyedül akkor még – kellő tudatosság híján – nem ment.

            Pontosan tudom, hogy a hatalmi szférákban dolgozó egyszerű emberek többsége (!) jó-szándékú és becsületességre törekvő ember. Hatalmas lelki teher az ilyen szférákban dolgozóknak a vezetők vagy „hatalmasabbak” ilyen-olyan felszínre került ügye, nehéz szembesülni azzal, hogy a mindennapi tisztességes munkáknak mi a külső megítélése. Olyanokon csapódik le sokszor egy-egy ügy mellék-zöngéje, akinek semmi köze nincs a köztudatba bedobott információkhoz. Ezek a történések (ha valósak!) jó, ha bekerülnek a köztudatba, hogy jelezzék egy terület felmerült problémáit, másrészt a média sokszor eltúlozza, kiterjeszti a híreket, homok-szemeket rak le az utakon, melyek elbizonytalanítják azokat, akikben működik a Tisztességesség és Igazságosság. És pontosan ez utóbbi a homok-szemek célja: elbizonytalanítani azokat, akikben ma még ÉLŐ Módon Jelen Van a Szorgalom, Hit, Rend, Szeretet --- azaz az EGY-SzeRűség.

            A kislányaim az elmúlt napokban olvasták az iskolában a Borsószem hercegkisasszonyt (jutott ma eszembe „mosogatás” közben a homok-szemek kapcsán).

            A királyfi „IGAZI” hercegkisasszonyt keres, sok országot bejár, de „Igazit” sehol sem talál. Majd egy viharos éjszakán bekopogtat egy ázott leány a királyi palota kapuján, és azt mondja, hogy ő „Igazi” hercegkisasszony. A királyfi ANYJA (!) „Próbára” teszi a lányt, méghozzá úgy, hogy sok-sok dunyha alá egy borsószemet rejt el, és erre fekteti rá a leányt.

            Másnap reggel kérdezik a leányt, hogy hogyan aludt. A leány karikás, beesett szemekkel elmondja, hogy köszöni a szállást, de őszintén megmondja, hogy még ilyen rosszul soha nem aludt, valami egész éjjel nyomta.

            Vajon értik-e ennek a történetnek a lényegét a kisleányok és kisfiúk – vagy a szüleik? Netán tanítóik? Én is csak most értettem meg… Persze a kérdést máskor is feltettem magamban (erre „emlékszem”), csak akkor még nem tudtam MaGamban „mélyebbre” nézni, és nem értettem az érkező választ vagy jeleket. A kérdés a minap is felmerült bennem --- és most megérkezett a válasz a „homok-szemekkel”.

            Milyen is a „Yó” Király és Királyné? Mátyás király a mesékben „személyesen járja álruhában” a vidéket (hogy ténylegesen álruhában járt-e, vagy csak voltak olyan tanácsosai, akikben megbízott, ez szinte Egy-re mEGY), hogy „közvetlen” tapasztalások alapján tudja megítélni az országában (a „TeremTő Által Reá Bízott Térben-és-Időben”) a helyzetet és lehetőségeket. Egy „Yó” Király tehát törődik a népében/földjén felmerülő problémákkal, követi az események alakulását, hogy ha valami „homok-szemet” talál, akkor azt még idejében lesöpörhesse az útról. Ehhez nem árt, ha van egy „Yó” társa, felesége, hiszen a nők „megérzései”, a „belsőben”, elrejtettben való jártassága, a Lélek hangja iránti fogékonysága még ma is „közismert”. Ha tehát egy „Yó”-nak lenni igyekvő király tényleg „Yó” akar lenni, akkor megfelelő társ(ka)t keres Maga mellé, olyat, aki KÉPES a Mélyben megbúvó kis elcsúszásokat, homok- vagy borsó-szemeket is MEGÉREZNI.

            Az iskolából hazafelé jövet megkérdeztem a kislányaimat, hogy értik-e ennek a történetnek a lényegét, és hogy mit is jelentett a borsószem. Az első „gyermeki” válasz az volt, hogy „kényes” a hercegkisasszony --- aztán végül átbeszéltük, hogy valójában mit is jelent ez a mese. Így már jobban „örültek” a mese végkifejletének.

            „Bizony, bizony mondom” (vagyis: Így van, Igazat, Bizonyosságot mondok), hogy mi szülők is még csak most nyitjuk ki szívünket és elménket --- és legyünk óvatosak, mégis nyitottak, mert „ömlenek” onnan „Belülről”, „Mélyről” az Igazsághoz vezető meglátásaink és megértéseink, megérzéseink. Talán az elkövetkező sorok is mélyebb tartalmakat tárnak már fel ma BENNÜNK és ELŐTTÜNK:

János Evangéliumából

[10.1]

Példabeszéd az akolról

„Bizony, bizony mondom nektek: Aki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem máshol oson be, az tolvaj és rabló. Aki pedig az ajtón megy be, az a juhok pásztora. Ennek ajtót nyit a kapus, a juhok pedig hallgatnak a szavára. Juhait a nevükön szólítja, és kivezeti őket. Miután valamennyi sajátját kiengedi, előttük megy, a juhok pedig követik őt, mert ismerik a hangját. Idegen után pedig nem mennek, hanem elfutnak tőle, mert az idegennek a hangját nem ismerik.” Ezt a példabeszédet mondta nekik Jézus, de ők nem értették, mit mondott.

            Jézus ekkor ismét szólt: „Bizony, bizony mondom néktek: Én vagyok a juhok ajtaja. Mindnyájan, akik előttem jöttek, tolvajok és rablók, s a juhok nem is hallgattak rájuk. Én vagyok az ajtó: aki rajtam keresztül megy be, üdvözül, bejár és kijár, és legelőre talál. A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson. Én azért jöttem, hogy életük legyen, és bőségben legyen.

[10.11]

Jézus a jó Pásztor

Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja a juhokért. A béres azonban, aki nem pásztor, akinek a juhok nem tulajdonai, amikor látja, hogy jön a farkas, elhagyja a juhokat és elfut – a farkas pedig elragadja és szétszéleszti azokat -, mert béres, és nem törődik a juhokkal. Én vagyok a jó pásztor: ismerem enyéimet, és enyéim ismernek engem, amint engem ismer az Atya, és én is ismerem az Atyát; és én életemet adom a juhokért. Más juhaim is vannak, amelyek nem ebből az akolból valók. Azokat is vezetnem kell. Hallgatni fognak szavamra, és egy akol lesz, és egy pásztor. Azért szeret engem az Atya, mert odaadom az életemet, hogy ismét visszavegyem azt. Senki sem veszi el tőlem: én adom oda magamtól. Hatalmam van odaadni, és hatalmam van újra visszavenni. Ezt a parancsot kaptam Atyámtól.”

OmMáátRé KJ

                                                                                                                                      www.omah.extra.hu