2008. m�jus 25., vas�rnap – j�nius 2., h�tf�

Az Illeszked�s T�rv�nye II.

„Statika” �s „dinamika”

�NMI Aki Vagyunk �s Vagyok K�sz�nt�nk Titeket. Csakis Tiszt�n �s Igazan Sz�lunk �s Hatunk.

            Besz�lj�nk ma m�g az „ILLESZKED-�S-r�l” – mint

• a „statika”, „az Alap �s a Fel�p�tm�ny” Egyar�nt fontos �s meghat�roz� T�rv�ny�r�l,
• �s „dinamik�j�r�l”, azaz t�rv�ny-szer�s�g�r�l/m�k�d�s�r�l.

            Az Illeszked�s a

„statika”

oldal�r�l azt jelenti

a./ - hogy „Egy”-r�szr�l „MI KAP LEHET�S�GET �LET-re” egy adott Vil�gban a Teremt�t�l (TeremT�t�l, illetve az adott Vil�gban teremt�si k�pess�ggel felruh�zott Teremt�kt�l) (= „Megny�lv�nul�sba bocs�t�s”, az �let Lehet�s�ge, „Alapba-olt�s”),

b./ - jelenti a megval�sult „�let” �s L�T-K�pess�get egy-egy adott VIL�G-ban, vagy pedig azon bel�l egy adott „kisebb” Vil�gban vagy k�z�ss�gben, (= a Megny�lv�nultban megmarad�s k�pess�ge, �letben-marad�s K�pess�ge)

c./ - tov�bb� jelenti egy-m�shoz rendelt/rendelhet� (vagyis az egym�s mellett l�tez� vagy �sszetartoz�) r�szek k�z�tti Kapcsol�d�sok k�z�l a „Pontos” Megfelel�seket (= K�z�s utak Lehet�s�ge).

            A k�t ut�bbi esetben ink�bb a „Fel�p�tm�nyben” (L�t-Hat�ban) Jelennek meg az Illeszked�sek, m�g az a./ esetben a „megnyilv�nulatlanb�l” a „megny�lv�nultba” l�p�sr�l van sz� (~ az „Alap” b�r VAN, de Rend-SzeRint „l�thatatlan”.)

            Az Illeszked�sr�l az els� eml�tett form�j�ban: a „Megny�lv�nul�sba bocs�t�sr�l”

- els�dlegesen (�s v�gs� soron) a TeremT�,

- �s „m�sodlagosan, vagy pedig „kieg�sz�t�en” a TeremT� Melletti, n�ha pedig az „als�bb” szint� (vagyis a Megny�lv�nulthoz „k�zelebbi” szint�) Tan�csok „d-�n-t”-hetnek (figyelemmel arra, hogy a „bent-�l�” teremt�si k�pess�gekkel rendelkez�k mire v�gynak, mit szeretn�nek, �s milyen K�pess�gekkel-K�szs�gekkel rendelkeznek).

Az Illeszked�s teh�t ebben az �rtelm�ben �s „V�gs� soron” Teljes Eg�sz�ben a TeremT� „V�gy�nak” f�ggv�nye. Teljes Eg�sz�ben az Hat�rozza meg, hogy a TeremT� Egy Adott Teremtett VIL�G-�ban „Mit” �s „Hogyan” K�v�n (V�gyik) Megtapasztalni. Ez d�nti el a „statik�t”, vagyis az Alapot, �s a Megny�lv�nul�s minden egy�b, erre �p�l� form�j�t. (Hogy a TeremT� V�gy�t pedig mi hat�rozza meg, err�l m�r besz�lt�nk egy kor�bbi fejteget�s�nkben…)

            A „M�k�d�sben” (=Mozg�sban, �raml�sban, „dinamik�ban”) viszonylag „sz�k�sek”, b�r (figyelemmel az Alapok �s Fel�p�tm�nyek v�ltozatoss�g�ra!) m�gis T�gak �s Hat�r-talanok (az Illeszked�s vonatkoz�s�ban is) a Lehet�s�gek. A Mozg�sok/V�ltoz�sok Egy Adott Teremtett VIL�G-on bel�l viszonylag egys�gesek, b�r lehetnek (id�nk�nt vagy helyenk�nt) kisebb elt�r�sek. M�gis: a Mozg�sok �s V�ltoz�sok – �ppen a Tapasztal�sokat egys�ges�tend�, �s a tapasztal�k sz�m�ra az eligazod�st �s �letet megk�nny�tend� – viszonylag egys�gesek. Mag�t

a „v�ltozatoss�got”

az „Alap”-ra �p�l� egy�b Szerkezet/statika hat�rozza meg.

            Egy p�ld�val vil�g�tjuk meg, hogy yobban meg�rthess�tek.

            A Jelen Teremtett VIL�G Alapja Mindegyik Vil�G�ban az �let �s az Akarat S�rthetetlens�ge �s Szents�ge, illetve a mozg�si/v�lt�si „ir�nyok” �s lehet�s�gek tekintet�ben a Szeretet T�rv�ny�nek �rv�nyes�l�se. Ez ut�bbi azt foglalja mag�ban, hogy Minden Szeretetb�l ered� �s szeretettel v�grehajtott tett – ha az nem s�rti az ALAP, illetve az ezekre �p�lt SzeRves Szab�lyokat �s T�rv�nyeket – „Fentebb” emel, k�zelebb emel az �nMaG, az �nVal� felismer�s�hez/Meg�l�shez. Ellenben a SzeR, a T�rv�ny ellen�ben val� halad�s, vagy �ppen a T�rv�nyek biztos�totta keretekkel/Lehet�s�gekkel val� nem-�l�s nem visz k�zelebb az �nVal� meg�l�s�hez �s a Teljess�ghez.

            E Teremtett VIL�Gban teh�t ezek az ALAP Szab�lyok �s T�rv�nyek Mindenhol ugyan�gy Meghat�roz�ak �s �lnek, vagyis ett�l elt�rni nem lehet. Ezekre az Alap-Pill�rekre �p�lnek r� azt�n a „F�-Oszlopok”, majd a „Falak” �s egy�b „statikus”, nem mozg� (=„tart�”) elemek.

            Ezek az Alapra felrakott elemek egy kicsit mindenhol m�s-milyenek, �s ennek oka a TeremT� „�lland�” �s „Egy-SzeR�/EgySzeRi” volta. A TeremT� �lland�s�g�ban/V�ltozatlans�g�ban Minden csak EgySzeri lehet, Minden Megny�lv�nul�sa Megism�telhetetlen, �s ebben a megism�telhetetlens�g�ben VAN, nyugszik benne Maga a Mozg�s, a Dinamika. A Teremt�s teh�t mindig (az „�lland�s�g�b�l kifoly�lag”) „megism�telhetetlen”, V�ltoz�s�ban �s Mozg�s�ban azonban bizonyos „szab�lyokat”, „REND”-et k�vet. (P�ld�ul mint az „�let Vir�g�nak” mint�ja.) A Mozdulatlans�g(�)b�l el�t�r� dinamika bizonyos REND SzeRint „ism�tli” �nMag�t – persze soha nem „teljes eg�sz�ben”, viszont m�gis „pontosan, �s egy adott REND SzeRint Y�l k�vethet�en/felismerhet�en”.

            A TeremT�, a Teremt-�s V�gya is egy bizonyos dinamika SzeRint „id�nk�nt” „ism�tli”, �j-ra-teremti �nMag�t. Egyik legfontosabb V�ltoz�s vagy Dinamika, ami meghat�rozza E Jelen Teremt�s Minden sz�n-pad�t: az a MEGISMER�S V�gya, mely pedig felt�telez

- egy „ki�rad�st” (az ismeretlenbe, pontosabban a M�G-nem-ismertbe),

- majd pedig felt�telezi a Tapasztal�(R�sz)-�s-Tapasztal�s „Visszah�v�s�t”.

            Egy-Fajta oda-vissza �RAML�S teh�t ennek a Teremt-�S-nek a dinamik�ja, egyfajta Kit�gul�s �s Visszah�z�d�s (bizonyos „form�k” vagy „Rend” szerinti) v�ltakoz�sa. Keletkez�s --- majd a Tapasztal�s �s Elm�l�s, �s mindez (ahogyan az ad�s-�s-elfogad�s-�s-tov�bbad�s dinamizmusa kapcs�n m�r el�t�rbe ker�lt) egyben egy tapasztal�s fin�l�ja--- �s egy �j tapasztal�s nyit�nya.

            Kil�p�s az egyik kapun --- hogy azt�n bel�phessen a Tudat �s L�T egy „m�sik” Tapasztal�sba.

            �s mi�rt lehets�ges ez a „Ki-Be-V�lt�s”, „Ki-Be-B�j�cska”? Az�rt, mert a Jelen Teremtett Vil�gokat Ugyanaz az „Anyag” �s „Alap” �s „F�-Dinamika” Hatja �t, „R�szei” Egy-M�sba (a SzeR �s az Alap-T�rv�nyek �tj�n!) �t-J�rHat�ak.

            Sokak sz�m�ra term�szetes a Vil�gok k�zti utaz�s �s �tj�r�s gondolata �s Val�s�ga, b�r az ember ebben m�g nem ismerte fel teljesen a lehet�s�geit E Teremtett Vil�g�ba’. M�gis elk�pzelhetetlen ma a legt�bb ember sz�m�ra ennek az Egy-SzeR�s�ge �s T�k�letes Jelen-Val�s�ga.

            Az emberek sz�m�ra eddig (a Tapasztal�si �tj�nak megfelel�en, m�g ha att�l egy kiss� vagy nagyon elt�r�en is) be volt z�rva ennek a Ki-FEL-�, M�s-fel� ir�nyul� Tapasztal�snak (Kapcsol�d�snak, �tj�rhat�s�gnak) a legt�bb �tj�r�ja/kapuja. N�ha R�-akadt egy-egy utaz�ja az emberi vil�goknak egy-egy �tj�r�ra, de legt�bbsz�r az ember (mivel s�r�lt volt a szabad akarat) nem megfelel�en haszn�lta, �s �gy ink�bb lez�rattattak ezek az utak (hogy lehet�s�g szerint az akarat-s�rt�sek tov�bb ne „fert�zzenek”, tov�bb ne Hassanak).

            Krisztus (a Y�zusi, �s m�g n�h�ny m�s megny�lv�nul�sa) Seg�t�ivel olyan Utakat, olyan „biztons�gos” kapukat igyekezett hozni �s bek�tni az ember Jelen Vil�g�ba, mely Egy-SzeRre lehet

• „Gy�gy-�r”
• �s „Ki-�t” (=kapcsol�d�s lehet�s�ge M�s Val�s�gokhoz)

a „Keres�”, m�ghozz� a „Tiszta sz�vvel” Keres� sz�m�ra.

            Az Illeszked�seket tal�n a legpontosabban

valamilyen szempontb�l „k�z�s” rezg�startom�nynak

nevezhetj�k. Az ’egym�snak-megfelel�s�g’ „k�t ir�nyb�l” is el��llhat. L�T-re j�het Illeszked�s/Kapcsol�d�si Lehet�s�g

- „azonos”, egyforma rezg�sekb�l,

- vagy pedig egym�st kieg�sz�t� „rezg�sekb�l” vagy „szintekb�l” is.

            A „Hasonl� hasonl�t vonz �s er�s�t” elv alapj�n az Illeszked�s az „azonos” rezg�sek vonatkoz�s�ban ny�lv�nval�, m�g az „egym�st-kieg�sz�t�” rezg�sek vonatkoz�s�ban egy kiss� m�s a helyzet, b�r k�ts�gtelen, hogy ez ut�bbiak is „pontosan illeszked�ekk�” lehetnek.

            Isten – a Maga Megny�lv�nulatlan �s Megnyilv�nult Val�j�ban is MAGA a SzeR �s Szeretet, �let. Ebben az „Egys�ges” Min�s�g�ben �tHat Mindent, a-mi csak �-Bel�le ered, �s �gy ny�lv�nval�an Isten „mindenben jelen Van” (Isten mindennek �L� „r�sze”, illetve minden �let Isten „r�sze”.)

Isten „FORM�”-ban l�v�/l�tez� „r�szei” – �ppen az�rt, hogy a forma �s a k�l�n�ll�s�g megtapasztalhat� legyen – bizonyos „t�vols�got” KELL, hogy tartsanak Istent�l �s egym�st�l, �s ez�rt minden L�tez� „rezg�sei” egy kiss� m�smilyenek is.

            N�ha azonban Isten V�gya �ppen az, hogy ezek a (l�tsz�lag) sz�tv�ltan �l� r�szei is �J-ra (�j Form�ba, vagy pedig az �nMAG-ba) Egyes�ljenek, �s ennek �rdek�ben olyan „KIEG�SZ�T�” Rezg�sek j�ttek l�tre, melyekben a L�tez�k „egy�tt” Teljes(ebb)ekk� lehetnek. Ezek a n�ha L�tsz�lag nagyon is k�l�nb�z� rezg�sek – akik egyes�l�sre Rendeltettek – k�l�nleges „vonz�-�s-tasz�t�” Er�vel Rendelkeznek. Vonzz�k egym�st, hiszen egyes�l�s megtapasztal�s�ra Rendeltettek, �s ugyanakkor arra is figyelemmel kell lenni�k, hogy m�gis �n�ll�/k�l�n l�ttel is Rendelkezzenek (vagyis meg�lhess�k „k�v�lr�l” �s „bel�lr�l” is az eggy�-lev�seket.)

            Ezeknek a „k�ls�leg-�n�ll�ss�gukat-is-meg�rz�” eggy�-lev�seknek az el�seg�t�s�t �s lehet�s�g�t biztos�tj�k a harmadik dimenzi�s szinteken

• az egym�st-kieg�sz�t�s�g vonatkoz�s�ban p�ld�ul az �letkorok �s a „nemi k�l�nb�z�s�gek”,
• �s ugyanakkor a harmadik dimenzi�ban is l�tezik p�ld�ul az azonos �rdekl�d�s (mint „k�z�s” rezg�s) egys�g-teremt� ereje.

„Elm�lt” �leteitekben/�leteinkben sokan hoztunk

• „Illeszked�si Lehet�s�geket” a „Fels�bb” Vil�gokb�l/Vil�gokba,
• �s az ezek majdani megval�sul�s�t seg�t� „�tj�r�st seg�t� Pontokat/Kapukat”.

Sokan hoztuk �s h�rdett�k a Szeretet Tiszta �tjait Ember-�s-Isten, Ember-�s-Term�szet, Ember-�s-az-�llatok/N�v�nyek-Vil�ga, Ember-�s-a-F�ldanya-Val�s�ga k�z�tt, �s a N�pek Testv�ris�g�t h�rdet�k, a M�v�szeteket Szeret�k sz�les t�bora, valamint sok tud�s is ezek k�z� a Kapcsol�d�si-Pont-hoz� „exped�ci�k” r�sztvev�i k�z� tartozott.

            Hogy mik lettek ezek k�z�l �let-K�pesek, vagyis ITT, E Teremtett Val�s�gban melyek lettek �l�k �s �let-K�pesek (b./ pont), ezek nagyj�b�l felm�rhet�ek, m�g akkor is, ha ma nincs is jelen mindegyik�k a „l�t-hat�” val�s�gban. Rengeteg ember SZ�VE �s elm�je fogadott be, s tett MaG�ban �L�V� (Szeretete/�r�me, V�gya �ltal) Kapcsol�d�si Pontokat/Csatorn�kat a TeremT� (m�s) VIL�GA fel�, vagyis Lett „MaG�ban” SzeRves m�don �let-K�pess�, „Illeszked�v�” M�s-Vil�gok ir�ny�ba is („sz�rnyak visszan�veszt�se a felmutatott lehet�s�gnek megfelel�en „bel�lr�l”!).

            Ezekhez

• a SZ�V SzeRint SzeRvess� lett -,
• Tiszta Szeretet-Min�s�geket �s �r�met �lni/�l�v� tenni k�pes
• ki�p�tett

„csatlakoz�si pontokhoz” kapcsol�dva �rkez(Het)tek eddig is, �s �rkez(Het)nek ezut�n is a K�l�nf�le Teremtett Vil�gok K�ld�ttei �s K�pvisel�i

--- r�szben seg�teni saj�t itt-l�v� t�rsaikat/csal�dtagjaikat, �s rajtuk �ltal a F�ldet, t�bbieket,

--- r�szben pedig felm�rni a tov�bbi k�z�s utak lehet�s�geit (�k mit szeretn�nek megtapasztalni emberi-�letben, illetve az ember milyen v�gyai illeszkedhetnek az � val�s�gukhoz �s lehet�s�geikhez).

            Most, amikor egy Korszak, egy „Vil�g” (Tapasztal�si ciklus) v�get �r, kezdet�t veszi a k�vetkez�.

            Az Ember Most Lehet�s�get Kapott �s Kap arra, hogy visszaillessze mag�t a REND-be, �s ennek megfelel�en �LJEN Akarat�val, Teremt� Hatalm�val. Az emberis�g REND-be Illeszkedett Tagjai Megh�v�sokat kaptak a tov�bbi (F�ldi �s egy�b) Utak El�k�sz�t�s�be, Megtervez�s�be, valamint tov�bbi Illeszked�sek (Kapcsol�d�si Lehet�s�gek) felt�rk�pez�s�be �s el�k�sz�t�s�be.

            Mindazok teh�t, Akik K�szek �s K�pesek MaGukat Vissza-Illeszteni az Eredend� REND-be (�let- �s Akarat Tisztelete �s Szents�ge, S�rthetetlens�ge, valamint a mozg�s ir�ny�t illet�en a SzeR(etet) T�rv�nye), azok „meg�rzik” azt, hogy �N-jeik (megnyilv�nul� Szeretet�k �s �r�m�k, V�gyuk �ltal) a Teremt�s mely tov�bbi (Illeszked�sre lehet�s�get ny�jt�) �tj�ra szeretn�k vezetni f�ldi �N-j�ket.

            Azok, Akik „Illeszked�v� lettek” a Jelen Teremt�s REND-j�be, �s ezen bel�l a F�ld Rendj�be, azok megh�v�st kaptak (m�r) valamennyien az �j F�LD (F�ldek) „tov�bb”-Teremt�s�re. „Hallj�k” a H�v�sokat, �rzik a Teremt� V�gyakat, L�tj�k, �rzik az „Ir�nyt”, ir�nyokat --- �s Akik k�vetik ezeket a Bels� Sugallatokat �s Hangokat, azok m�r elkezdt�k a V�lasztott �tjuknak megfelel� Illeszked�sekhez a „Becsatlakoz�sokat”.

            A (REND-nek �s Rend-nek megfelel�) „el�re-mutat�” V�GY-ak megjelen�se jelzi az „Illeszked�s (k�zelebbi vagy t�volabbi) Lehet�s�g�t”, majd k�s�bb a Szorosabb/T�nyleges Kapcsol�d�s Lehet�s�g�t. Lehet, hogy egy adott v�gy k�rbej�r�sa ut�n az �N �gy �t�li meg, hogy mindez sz�m�ra m�gsem okoz, m�gsem „hoz” „el�g �r�met”, �s ez�rt m�s utat, m�s csatlakoz�si pontokat keres. Az �N-ek legt�bbsz�r azt az utat v�lasztj�k, �s azt tal�lj�k meg a legk�nnyebben, amely sz�mukra a legt�bb „�r�mmel” (KiTeljes�t� SzeR) kecsegtet. Ebben tudnak Mind a MaGuk, mind pedig k�rnyezet�k sz�m�ra a legt�bb dinamik�t/lehet�s�get meg�lni, �s �gy (�nMaguk �s m�sok sz�m�ra is!) tov�bbi Felemel�/KiTeljes�t� Illeszked�si �s Csatlakoz�si Lehet�s�get teremteni.

            Az „emberrel”, az emberek „csillagnemzets�g�vel” kapcsolatosan m�r kor�bban megeml�tett�k, hogy az Ember K�pes Mag�ban a Legk�l�nb�z�-f�l�bb Vil�gok �s Val�s�gok, V�gyak �s megny�lv�nul�sok SzeRves �sszekapcsol�s�ra �s Eggy�-t�tel�re. Az Ember Maga egy csod�latos, kapcsol�d�sokra „SzeRkesztett”, TEREMT�SRE (!) is Teremtett L�tez�. Ez ut�bbit seg�ti a szabad akarat.

            ~~~”�rezt�tek m�r �gy „Isten-Igaz�b�l” mag�nyosnak magatokat?

            �rezt�tek m�r a „MINDENT �tHat�” mag�nyt?

            V�gytatok m�r „mindenn�l yobban” egy t�rsra, aki t�nyleg a „t�rsatok”, nem pedig puszta k�s�r�t�k lenne?”

            A TeremT� „Mindenn�l Yobban” „V�gyik” Erre az Egy�tt-m�k�d�sre --- arra, hogy Egyik vagy M�sik, vagy pedig ha lehet, akkor „Minden” Gyermek�t T�RS-k�nt MAGA „mell�” emelhesse (hogy Gyermeke meg�rjen az „�n�ll�” vagy „t�rs”- teremt�i min�s�gre, �s a Gyermek akarjon is szabad akarat�val �lve „�n�ll�sulni” vagy „t�rsulni” a REND keret�ben, azaz „�r�ks�g�ben”.) Nagyon m�ly V�gy az, hogy Tapasztal� �s Tapasztalni V�gy� EGY�TT Rajzoljon/Tervezzen �j, MindEgyik�k Sz�m�ra KiTeljes�t� �r�mmel j�r� utakat --- hogy k�l�nleges, soha nem l�tott �s nem volt „sz�n-ek”, Vir�gok/Vil�gok ny�ljanak akkor, amikor EgyM�shoz �R (Illeszkedik) a Teremt�i (!) Akarat.

            Egy gondolat erej�ig m�g t�rj�nk vissza a fenti „c./” pontra, a „Pontos” Illeszked�sre (konkr�t kapcsol�d�sok el�felt�tele). Miut�n m�r az �let Lehet�s�g�t a TeremT� Egy Adott Vil�gba Be-lehelte, majd ez az �let-kezdem�ny �l�v� �s Szervess� lett, meg lehet figyelni, hogy milyen K�pess�gekre �s V�gyakra (Lehet�s�gekre �s Ir�nyokra) �bred. Ezek a „benti” v�gyak lehetnek egym�snak ak�r „sz�ges” ellent�tei is, vagy pedig egym�st�l szinte teljesen f�ggetlenek, vagy pedig egy-ir�nyba is vezethetnek. Lehetnek olyanok, akiknek „k�z�sek” a v�gyaik, vagyis egym�shoz vagy pedig egym�sba „illeszkednek” (azonosak, vagy pedig kieg�sz�t�ek, ahogyan ezeket az el�bb m�r r�szletesebben kifejtett�k). Ezekben a megk�zel�t�sekben a „statika”, az alap-�s-fel�p�tm�ny” vonatkoz�s�b�l k�zel�tett�k meg az illeszked�st.

Dinamikai

szempontb�l pedig az Illeszked�s az, amikor

az Inform�ci� �s Er�, Lehet�s�g szabadon (akad�lyok �s g�tak n�lk�l) �ramolhat.

            Miel�tt m�g tov�bb-l�pn�nk az Illeszked�s T�rv�nye „T�rv�nyszer�s�geinek” a megismer�s�ben, fel kell h�vnunk a figyelmeteket egy fontos T�NY-re --- m�gpedig arra a T�rv�nyre �s REND-re, mely „lehet�v� teszi Itt E F�ld�n az �letet”.

ITT, E F�LD�N is L�TEZIK �s �L az �let, vagyis a TeremT� VaLaHa (figyelj�tek e sz� m�ssalhangz�it!) ki-LeHeLte a V�gy�t �s �lmait, hogy Illeszkedjenek, azaz Alapjai legyenek (!) az E T�rben �s Id�ben teremtend� L�T-nek. Ebb�l az Alap-b�l n�tt ki MINDEN �let.

            Mindez pedig azt jelenti, hogy e F�ld�n is a TeremT� V�gya, Megtapasztal�si V�gya Teremtett �letet �s L�T-et MINDEN MOST ITT �L� SZ�M�RA. Vagyis Mindazok, akik emberi vagy pedig m�s form�ban JELEN VANNAK, L�TEZNEK �s �LNEK E F�ld�n, illetve b�rhol a VIL�G-MINDENS�G-ben „kapcsol�dva ide”, azok a TeremT� V�gy�nak �s Akarat�nak k�sz�nhet�en VANNAK itt, �s LEHETNEK ezut�n is jelen.

            Az ember – mint „Teremt�sre Teremtetett” (Szabad Akarattal is b�r� Teremt�) – K�l�nleges helyet foglal el ebben a Teremtett Vil�gban, �s Tov�bbl�p�se k�rd�s�ben „R�szben” (=Saj�t R�sz�t illet�en) Rendel-kez� �lettel b�r. Illeszked�s�nek (!) megfelel�en biztos�tott (!) a Tov�bb-l�p�s lehet�s�ge a sz�m�ra a Jelen Teremtett Vil�gban.

            Az Ember Maga eddig is (!) szabadon Rendelkezhetett SAJ�T L�T-�vel �s �let�vel, mert „szabads�ga” kiterjed (!) erre. �P-�theti, vagy visszafel� is fejtheti saj�t sors�nak sz�lait.

            Minden kult�ra m�sk�nt �s m�shogyan �t�lte (itt-�lte) meg (pr�b�lta �s gyakorolta) az emberi �N (!) �lettel Val� Rendelkez�st. Most csak err�l a REND �ltal biztos�tott lehet�s�gr�l besz�l�nk b�vebben, mert azt m�r tal�n �rtitek, hogy a m�sok �lete feletti rendelkez�s, a kialakult �letet �s akaratot s�rt� form�j�ban nem tartozik a F�ld ’Eredend�’ Rendj�be. Az Akarat-s�rt�s kezdeti lehet�s�ge megteremtette ezt a megtapasztal�st �s utat is, ez azonban olyan k�zvetlen�l �s m�lyen s�rtette �s s�rti a szabad-akarati Val�di L�T-et �s Tapasztal�st, mely a bent �l� REND-k�vet�k k�r�sei alapj�n „ki-�ratott” a tov�bbi tapasztal�si lehet�s�gek k�z�l. („Nem-illeszked�v�” ny�lv�n�tott Minta – vagyis tov�bbi ilyen tapasztal�sokra a F�ld nem ny�jt �let-lehet�s�get.)

            „�ldozatk�nt” azonban b�rki „felaj�nlhatta” („egy-oldal� nyilatkozat�val”), �s felaj�nlhatja ezut�n is az �let�t (csak �s kiz�r�lag a SAJ�T �let�t, vagy saj�t munk�j�nak szabad akarattal nem rendelkez� „gy�m�lcs�t” – az �LET TELJES TISZTELETE MELLETT!, nem puszt�tva a saj�t �s m�s �letet) a TeremT�j�nek vagy pedig szerett�nek, ha �gy �t�li meg, hogy ezzel �nMaG�n �s/vagy a m�sikon seg�thet --- �s ebben senki �s semmi nem akad�lyozhatja meg. (Itt most a Tiszta �ldozat-Mint�r�l besz�lek, mely egy nagyon Magas �s Tiszta Szeretet-Min�s�g. Az ember ma m�g ennek a Tisztas�g�t �s Teljess�g�t a Maga Val�j�ban nem l�thatja �t, mert a Teremt�v�-�r�s FolyaMAAT�ban tanul� �tj�nak m�g csak az elej�n tart. Kor�bban a Gr�lt keres� lovagokhoz kapcsolt szimbolik�ban a pelik�n kapcs�n �rintett�k az �ldozatis�g egyik, a „sz�l�h�z”/tan�t�hoz kapcsol�d�, t�pl�l�, tan�t� mint�j�t --- ezen t�l azonban sz�mtalan megnyilv�nul�sa �s mint�ja l�tezik a Tiszta �ldozatis�gnak.)

            K�ros volt sok tekintetben az �nkez� v�gekhez rendelt sokf�le k�s�rlet a „b�ntet�sekre”, „elrettent�sekre”, mert sok helyen kitasz�tott� lettek �gy azok, akik pedig ez-�ltal �LETET mentettek.

            Y�d�s – a maga m�dj�n szint�n �letet mentett, a mag��t �s m�sok�t is, m�g sokszor az �letben maradottak meg�ltek, vagy puszt�tottak m�sokat. B�rmennyire is nem tetszik az, amit most mondok: a SAJ�T �lete fel�l mindenki a v�laszt�s�nak megfelel�en, szabadon d�nthet, �s ebben nem korl�tozhatja �t senki sem.

            Istennek ez a fajta szabads�g (az �n-�lettel Val� Rendelkez�s Szabads�g�nak, illetve a L�T „v�gess�g�nek”) Megtapasztal�sa volt az egyik Eredend� V�gya vagy c�lja a jelen �T-on. Mindazok, akik FELISMERIK az �letben elrejtett, az �letben megb�v� Isteni MAGot �s Szents�get, azok nem fognak „t�rni” az �let ellen, az �let Egyetlen megnyilv�nul�sa ellen sem --- �m am�g id�ig eljut fejletts�g�ben a L�lek �s ember, addig sokf�le tapasztal�son �tmehet, �s ezek k�z�tt (ebben a Vil�gban!) Lehets�ges az �n-�let-elvet�se is.

            A SAJ�T �let�vel �s L�t�vel, az ADOTT �let�vel �s L�t�vel Mindenki szabadon Rendelkezhet e f�ldi Val�s�gban.

            M�S �lete felett viszont senkit sem illet meg Rendelkez�si jog, �s ez szint�n nagyon fontos Alap-T�tele ennek a Vil�gnak.

            Hogyan „illeszkedik” mindez az „Illeszked�s” T�rv�ny�be? Nagyon is „itt” Van a helye.

Mindaz,

ami S�RTI vagy KORL�TOZZA

a M�s �let�t/L�t�t, Szabad �nRendelkez�s�t �s T�rv�nyes Akarat�t,

tov�bb�

ami S�rti vagy Korl�tozza

az Egy-�n-i �nRendelkez�s Szabads�g�t,

az nem Illeszkedik Bele a F�ld Rendj�be, �s mint ilyen, hamarosan „kisepertetik”.

            Tal�n kiss� szokatlan lehet ez a megfogalmaz�s, de a l�nyege ez: ami nem Illeszkedik a F�ld Meg�j�tott-Eredend�-RENDj�be/Rendj�be, az „elt�vol�ttatik” (=nem lesz „k�pes” „megkapaszkodni”, mert nincsen SzeRves „gy�kere”).

            Miut�n a F�ld Visszakapta, Befogadta Meg�j�tott-Eredend�-REND-j�t, elkezd�d�tt ennek az Isteni REND-nek a F�LD-be val� beilleszt�se �s �l�v� t�tele.

A F�LD „MaG�ba Illesztette” az Isteni RENDet,

�s elkezdte ennek megfelel�en �L�V� TENNI az �nMaGa v�lasztotta Rendj�t.

A F�LD, �s Mindazok, Akik SZERETIK �t, �s ezt a K�z�s �letet �s �let-Teret v�lasztott�k tov�bbi Tapasztal�suk �s �let�k sz�n-ter��l (ak�r fizikai, ak�r szellemi form�j� seg�t�k�nt), elkezdt�k „Konkr�tan” megrajzolni �s megtervezni azt, hogy MILYEN K�Z�S �LETET SZERETN�NEK a Rend v�lasztott �j Keret�ben/K�r�ben. Mindazok, akik a F�LD�n (F�ldeken) �lni akarnak a REND-nek megfelel�en, azok „�let-sz�lait” �s �let-Lehet�s�geit a F�ldanya �ld�s�val meger�s�tette, �s ezekhez az elm�lt �r�kban-napokban „meg�rkeztek a TeremT�i Y�v�-hagy�sok”, vagyis „ahol volt „kell�” �l� Tiszta Szeretet, oda az Isteni Y�v�-hagy�s �s �ld�s bek�ttetett �s �L�V� lett”.

            Mindez pedig azt is jelenti, hogy „hivatalosan” is ELKEZD�D�TT A J�V� (=Jelen) F�LD �P�T�SE.

            Mindazok, akik a „F�ld REND-nek megfelel� �let�t v�lasztott�k”, azokat a F�ld �s a TeremT� is e v�laszt�sukban meger�s�tette. Nem t�rek most ki ism�t arra, amit m�r kor�bban is lejegyezt�nk a-vonatkoz�sban, hogy ELS�DLEGESEN a F�ldAnya kompetenci�ja annak eld�nt�se, hogy kit fogad be, �s minek ad (az elk�vetkez�kben) �letet. Bizonyos „minim�lis szeretet-szintet” hat�roztak meg „egy�tt” a F�ld �s az �g, �s aki e szinten, vagy pedig e-f�l�tt �L �s „rezeg”, az bevonzotta �s „megk�t�tte” MaG�ban az �let-Lehet�s�geket (vagyis „Illeszkedik” a F�ld Tov�bbi Terv�be/�let�be), m�g akik nem �rt�k el e rezg�s-szintet, azoknak az �tja m�sfel� vezet (azon utakra, ahov� rezg�seik „illeszkednek”).

            Nagyon fontos volt (az elm�lt h�napok �s �vek tal�n legfontosabb t�rt�n�se �s munk�ja volt) ennek az „�J”, Meg-�j�tott „Illeszked�snek” a Beh�v�sa �s befogad�sa. Sz�mtalan „felm�r�s” �s �gi-f�ldi „teszt” eredm�nye volt az az �gi „Hat�rozat”, melyben valamennyi (a F�ld�n L�tez�, illetve a F�ldh�z kapcsol�d�an m�shol L�tez�) �let �s L�T-forma egys�ges Hat�rozatot hozott a tov�bbi Illeszked�seket (K�z�s Lehet�s�geket) illet�en. Egyet�rtett abban minden csal�d �s r�szt-vev�, hogy

• meg kell sz�ntetni v�g-�rv�nyesen a REND ellen�ben halad� Hat�soknak a m�sokra val� k�zvetlen �s k�zvetett kihat�s�t,
• valamint meg kell sz�ntetni az ilyen Hat�sok minden kor�bban l�tezett �s/vagy m�g a jelenben is Hat� Mint�it �s Hat�sait.

Ezeknek a megval�s�t�s�ra t�bbf�le n�zet is l�tezik. N�h�nyan a „Tudat” bizonyos ter�leteinek „blokkol�s�t”, m�sok pedig a Rend-s�rt�k azonnali „kiemel�s�t” k�rik. Lehets�ges m�g az is, hogy egy�nileg v�laszthatnak majd ezek k�z�tt az �N-ek --- az azonban m�r bizonyos, hogy bizonyos mint�k az „eml�kekb�l” �s a „Val� �letb�l” is „t�r�ltetnek”, m�g m�sok „eml�kk�nt, tapasztalatk�nt, p�ldak�nt” jelen lesznek.

            Az Illeszked�s teh�t az els� vonatkoz�s�ban azt jelenti: MI AZ, AMINEK �LETET, �LET-LEHET�S�GET ADOK?

            M�sodik k�rd�sk�rben az Illeszked�s azt jelenti, hogy a teremtett Vil�gban MI MARADT �LETBEN, �S MILYEN M�DON HATOTT AZ, AMINEK �LETET, �LET-LEHET�S�GET ADTAM?

            Harmadsorban pedig azt jelenti, hogy MINDAZOK K�Z�L, AMINEK �LETET �S �LET-LEHET�S�GET ADTAM �S �LETBEN MARADT, AZOK K�Z�L MIK L�PHETNEK TOV�BBI SZERVES KAPCSOL�D�SOKBA (K�Z�S UTAKRA)?

            Most teh�t (mint tapasztal�si lehet�s�g!) mind a h�rom „fokozata” megny�lt az Illeszked�s T�rv�ny�nek az Ember sz�m�ra.

A „Teremt�v� �rt” (= bizonyos Alap-Szintet el�rt Tudatos-�s-Szeret�) ember sz�m�ra

    - megny�lt a lehet�s�ge annak, hogy bekapcsol�djon SAJ�T J�v�je (=Jelene) megrajzol�s�ba, vagyis lehet�s�get kapott a TeremT�i FolyaMAATok „legkor�bbi” szakasz�ba val� tudatos bekapcsol�d�sba (V�gyak „el�re” vagy „ki”-k�ld�se),

    - ugyanakkor (�s lehet�s�g szerint az el�z�vel egyid�ben) Neki MaG�nak is Yoga �s Lehet�s�ge van TAPASZTAL�K�NT IS MaG�t beillesztenie az el�tte �ll� Teremt�s FolyaMAAT�ba/V�lasztott �tj�ba (az egym�st „kieg�sz�t�”, vagy pedig az „azonos/k�z�s” rezg�sek figyelembe v�tel�vel).

Az Ember a „V�gyait” tulajdonk�ppen „b�rmire-ir�nyul�an” kik�ldheti a Teremt�s most-form�l�d� Vil�g�ba, ha az a REND-nek megfelel, illetve V�gy�nak van Itt E F�ld�n Vala-MI-f�le „gy�kere” (lehet�s�ge). Mindezek „Tervk�nt”, „MaGk�nt”, „Lehet�s�gk�nt” ker�lnek egyel�re „feljegyz�sre”, mint (most, vagy k�s�bb) „v�laszthat�” Ki-Teljes�t� Minta vagy �t --- �s hogy ebb�l majd mi nyer �letet („konkr�t” �let-lehet�s�get �s �let-k�pess�get), ezt majd az ide-�rkez� tapasztal�k, �s az „�let” d�ntik el.

Besz�lt�nk m�r arr�l is, hogy „norm�l k�r�lm�nyek k�z�tt” egy „V�gy” megjelen�se mindig SzeRves Utat �s lehet�s�get jelez, melyre m�r meg�rett, vagy pedig hamarosan �rett� lesz egy adott �let vagy L�T. Sajnos azonban az ember eddigi �tj�t �rint�en t�rt�ntek olyan V�gy- �s Tapasztal�s-behoz�sok e F�ldre, melyek „k�v�lr�l-j�tts�g�k” miatt IDEGENEK a t�bbs�g sz�m�ra, �s ennek ellen�re (bizonyos megt�veszt�s vagy r�-er�ltetetts�g miatt) m�g ma is jelen vannak �s Hatnak az ember tudat�ban. Ezek a Mint�k nem vett�k figyelembe az ember adott Yogait �s Lehet�s�geit, �s nagyon sok torz mut�ci�t eredm�nyeztek az emberi Vil�g�ban. Minden olyan minta ezek k�z� tartozik, amely a megoszt�st �s befoly�sol�st, megt�veszt�st, a m�s �let�nek �s akarat�nak semmibe-v�tel�t hirdeti. Ezeknek a k�v�lr�l j�tt, �s alapjai/Hat�sai miatt SzeRvess� soha nem lehet� mint�knak a felsz�mol�sa �s kitiszt�t�sa m�r a fizikai s�kot �rint�en is folyik, �s �rezhet�ek a tiszt�t�sok Hat�sai.

            Vannak tov�bb� olyan (a RENDdel nem �tk�z�) v�gyai is jelen a TeremT�nek �s az itteni Teremt�v� �rteknek, melyek a F�ld „eg�sz�t” illet�en ma m�g „nem illeszked�ek”. Y�zus sok V�gya �s tan�t�sa sem volt a maga kor�ban teljes eg�sz�ben illeszked� az emberek akkori vil�g�ba, viszont lehet�s�get teremtettek tov�bbi „lehets�ges” k�z�s utak kutat�s�ra. Y�zus Seg�t�ivel Felm�rte az ember �s F�ld akkori �llapot�t, mintegy „F�ny-k�pet” k�sz�tett, melyet MAG-�ban r�gz�tett --- hogy onnan kiindulva, az ember Val�s szintj�r�l elindulva seg�thesse SzeRves fejl�d�s�ben vissza az Eredend� V�laszt�sba �s Szabads�gba, REND-be az embert �s a F�ldet. Ilyen „Fel-m�r�seket” k�sz�teni az�ta is RendSzeResen �rkeznek emberi, illetve szellemi form�j� Seg�t�k �s K�ld�ttek. Minderre „addig” volt �get�en nagy sz�ks�ge a F�ldnek �s Embernek, am�g vissza nem �ll�ttatik a Jelen �T a Szabad V�laszt�sokat �s az �let/L�T Szents�g�t biztos�t� Ered� RENDj�be. Innent�l kezd�d�en ism�t „cs�kken” majd a (f�ldi form�j�) K�ld�ttek jelen-l�te. MaG�ra marad az ember „egy id�re”, hogy (ahogyan ezt szeretn�, akarja) MaGa fejleszthesse/tapasztalhassa �nMaG�t.

            Az Illeszked�shez kapcsol�d�an m�g egy fontos dologra szeretn�m felh�vni a figyelmeteket.

            Az Illeszked�s teh�t valamif�le rezg�s-egyez�s, „�r�met (f)okoz�” k�z�s-rezg�s, megfelel�s --- �s mint ilyen: „Egy Szint”-en lev�st is jelent.

Az azonos „szinteken” l�v�ket – hogy akaratuknak megfelel�en szabadon l�tezhessenek – „ajt�k” �s „�tj�r�k” v�lasztj�k el egym�st�l a kapcsol�d�s „szoross�g�nak” f�ggv�ny�ben.

A „szinteken” bel�li „saj�t terekbe” (L�T-be �s �letbe) csak azok a kapcsol�d�sok �s v�ltoz�sok l�phetnek be, melyeket

• beh�vtok,
• K�rtek,
• �s beengedtek.

            Ahogyan az embert is „teste” v�lasztja el a m�sik L�t�t�l/test�t�l, �gy a szabad akarat M�s Vil�gaiban is Van mindig, azaz L�tezik bizonyos elk�l�n�lts�g. (Az „elk�l�n�lts�g” teremti meg a szabad-akarat� �sszekapcsol�d�sok lehet�s�g�t.)

            A szabad akarat l�tez�se teh�t mindig felt�telez valamif�le elk�l�n�lts�get, a k�z�s v�llal�sok/tapasztal�sok miatt azonban mindig felt�telezi valamif�le „kapcsol�d�si lehet�s�g” sz�ks�gszer� jelenl�t�t is.

Ezeket a „kapcsol�d�si lehet�s�geket” a szabad akarat adott form�j�nak l�tez�i teremtik meg (t�bbs�g�ben) a maguk sz�m�ra.

A Rendnek megfelel�en j�rt tapasztal� �tjukon

a r�szt-vev�k k�z�tti Illeszked�sek

sz�ks�gszer�en megjelennek

a k�z�s v�gyak f�ggv�ny�ben.

A mozg�soknak �s v�ltoz�soknak, �t-Rendez�d�senek

t�rv�nyszer�en el��ll� k�vetkezm�nye

a k�l�nf�le �j illeszked�sek (kapcsol�d�si szintek �s lehet�s�gek) megjelen�se.

Mindez az egym�st�l „t�volabb” es� Vil�gok vagy szintek k�zt is t�rv�nyszer�en m�k�dik, amikor Vil�gok �s K�pvisel�ik Tudatos Kapcsol�d�sok L�trehoz�s�ra t�rekednek egym�ssal.

A „K�z�s V�gyak”

mindig L�T-re hozz�k

az Illeszked�seket (=SZINTeket, ahol a k�z�ss� lev� tapasztal�sok lehets�gesek),

majd

a szinteken/Illeszked�seken bel�l L�T-re j�nnek

a Konkr�t �sszekapcsol�d�si/�tj�rhat�s�gi felt�telek.

Ez ut�bbi „Fel�gyelete” �s megseg�t�se M��T egyik legfontosabb „V�llal�sa” az Elk�vetkez�/ Jelen Val�s�gban.

A „pontos” m�k�d�snek nagyon fontos „alap-szab�lya” az, hogy

„tiszteletben tartom a m�sik �let�t/L�T�t �s Akarat�t,

�s a m�sik is tiszteli az �n �letemet/L�Temet �s akaratomat”.

Ahhoz, hogy a r�szek Kapcsol�d�sra l�phessenek egym�ssal, sz�ks�g van valamif�le

kommunik�ci�ra,

a sz�nd�k �s v�gy jelz�s�re/kifejez�s�re. Ezek a kommunik�ci�s form�k �s lehet�s�gek rendk�v�l sokr�t�ek/sz�nesek, v�ltozhatnak Egy-�n-enk�nt vagy „szintenk�nt”, �let-formak�nt vagy feladatonk�nt…

A Kommunik�ci� valamilyen �L� megjelen�se vagy form�ja

mindig „Illeszked�seket”, illetve „Kapcsol�d�si Lehet�s�geket” jelez.

Az egyik f�l valami miatt kapcsolatba k�v�n l�pni a m�sikkal, �s ezt a sz�nd�k�t valahogyan jeleznie kell a m�sik ir�ny�ba.

Ha a m�sik k�pes �s k�sz a jelz�s fogad�s�ra, akkor LEHET�S�G Van a szorosabb kapcsol�d�sra, �m a Lehet�s�g m�g nem azonos (!) mag�val a K�zvetlen kapcsol�d�ssal.

Egym�s pontos megismer�se, majd az ezt k�vet� egym�s fel� ir�nyul�

K�R�Sek

azok, amik kezdet�t jelenthetik egy szorosabb egy�tt-m�k�d�snek. Tal�n egy �vvel ezel�tt kezdt�nk el �rni az „ismerked�st�l” a „jegyess�gig”, majd pedig az „esk�v�sig” terjed� lehet�s�gekr�l, aj�nlom ezeket ism�telt �tolvas�sra. (2007-es Kos �jhold, 20070420 - �n, az Istenanya tan�tom n�pemet – IX. fejezet)

            A magyarban nagyon pontosak a kifejez�sek az Illeszked�seket k�vet� kapcsol�d�si lehet�s�gekre. A „l�ny-k�r�s” egy szorosabb, de m�gis er�s k�t�s n�lk�li ismerked�s kezdete bizonyos kialakult szimp�tia/v�gy �s ismerets�g ut�n. A l�ny Igenl�s�vel (akarat k�z�s kifejez�se!) kezdet�t veszi az ismerked�s k�t�ttebb, de m�g sem visszaford�thatatlan-erej� szakasza. Amennyiben pedig az „Illeszked�sek” „pontoss�” lesznek, egy �j k�z�s teremt�s veheti majd kezdet�t.

            Nagyj�b�l �gy megy ez a „Val�” Vil�gban is:

• A V�gy megjelen�s�t k�vet�en K�z�s K�r�s �s Akarat IND�T majd utakat,
• illetve K�z�s K�r�s �s Akarat K�THET �SSZE L�teket/Utakat.  

(Egy k�t �vvel ezel�tti �r�s r�szlete:)

„A n�k k�nnyebben tudnak ma k�rni, �s ez�rt  t�bbet kapnak, emiatt t�bbet is tudnak adni.

Mindenkinek meg kell tanulni M�LT�S�GGAL K�RNI. Ez a szabad akarati l�tez�s alapja. 

Csak azt adhatunk, amit k�rsz. 

Gondold �t, mit k�rsz. Fogalmazz pontosan �s mondd ki.  Ha kimondtad, ut�na fogadd el �s k�sz�nd meg mindazt, ami �rkezik.

„K�rem, elfogadom �s k�sz�n�m.”

Az �r�s folytat�dik a II. r�szben. A II. r�sz el�rhet� ITT.