20080508 - SegítsÉg
2013.01.26. 19:57
2008. május 6., kedd, május 8., csütörtök
SegítsÉg
ÉNMI Aki Vagyunk és Vagyok Köszöntünk Titeket. Csakis Tisztán és Igazan Szólunk és Hatunk.
Képzeljünk el egy (bár több is Van, de most csak az „EGY-ikre” figyelünk”) Hatalmas Oszlopot ÉG és FÖLD Között, amely olyan, mint egy hosszú és sima törzsű, kapaszkodók és ágak vagy sérülések nélküli fa. („Ágai”, VálasztHató Útjai Már a MaGosban vannak.)
A Fa TÖRZS-Én, úgy közép-magasságán (szíve táján) vagy egy kis kapaszkodó, és ebben egy segítő van, aki kezét nyújtja lefelé. (Át-lendíthet bizonyos akadályokon vagy nehézségeken.)
Mélyen Alul hatalmas a tömeg --- tolonganak és ugrálnak a megszeppent emberek.
Nem érik el a fentről lenyúló segítő kezet; túl magosan Van a lenyújtott kéz. De ha le is érne a kéz a szintjükre, csak egy-egyet menthetne vagy emelhetne…
Valami más segítség, valami „mindenki számára” élhető és elérhető segítség kellene.
Megoldás lehetne, ha az Oszlop köré – mely „biztosan” Utat mutat – körbeállnának alulra emberek, és vállukra felmásznának a többiek, és így segítenék egymást Egy-re feljebb, Egy-re Feljebb… Talán még célt érnének, viszont akik alul állnának, igen csak nagy terhet vinnének…
---------------------
A következő képben „Segítség”, könnyítés érkezik… Majdnem „két-embernyi” távolságra egymástól, egymás felett egy-egy kiemelkedés jelenik meg körben az oszlopon végestelen-v-ÉG-ig… Sok-sok kis kiálló kör-palló vagy kapaszkodó egymás fölött sorban… Végig az ÉG-ig.
És az emberek „párokat” (kisebb vagy nagyobb „közös”(s)ÉGeket) alkotnak, SEGÍTŐ párokat (vagy csoportokat). Egyikük alulra áll, és vállára, nyakába veszi a másikat. A magasabban lévő felkapaszkodik, felhúzza magát, majd maga után húzza társát, aki előtte a magosba emelte – mert csak ÍGY juthatnak mindketten tovább… és folytatódik a kapaszkodás-húzás, kinek mennyi az Elszántsága, Hite, Ereje, Szeretete… Az „Oszlop” Sz-ÉL-es --- Mindenki elfér Rajta/körülötte…
Aki így tesz, az vagy azért teszi,
-
mert szereti MAGÁT,
-
vagy azért, mert szereti a MÁSIKAT (Yó esetben mindkét irányú szeretet /=Fel-Emel-Ő Erő/ jelen van),
-
és mert ÉL Benne az Élet és Akarat Szentségének tisztelete (!) (különben az „Oszlop” közelébe sem léphetne!)
– tehát Élő módon Van Jelen Benne a Tudatosság és Szeretet bizonyos („Fent”, a MAGosabb BirodalOM-ban a további LÉT-hez meghatározott) „Alap”-M-ÉRTÉK-e.
Az „Oszlop” Ment-Én FEL-vezet a (kellő szintű és MaGosságú) Tudatosság és Szeretet:
a SEGÍTÉSBEN (= Együtt-működésben) is MEGNYILVÁNULÓ
Tudatosság és Szeretet.
EZ
az ALAP-SZINTJE a További FÖLDI ÉLET-nek.
Ez a „Könnyítés”-Segítség Érkezett a KEGY-Elemmel. Nem „újdons-ág” ez, csak „Erejében” lett „Teljesebb”.
Lejegyezte OmMáátRé Isteni és Égi-Földi ÉN-je a MindenHató Egy Szent TeremTő Istenünk Tiszteletére-Dicsőségére és „Kérésére
www.omah.extra.hu
(Részlet a Júdás Ev-angel-iuma a magyar néphez című könyvből:)
„Az útkeresők jelénél beszéltünk az eltérőkről.
Sok az eltérő a Hozzám igyekvők között.
ELTÉRÉS minden, ami több, vagy kevesebb a tiszta szeretetnél.
Ami kevesebb, az ismert: a gyűlölet, a gőg, a harag, a széthúzás és ellenségeskedés – a mások és Önvaló elleni támadások egyaránt ebbe a körbe tartoznak. Csakhogy eltérés az is, ha a mások megsegítésének szándéka motivál, azonban – megsértve a szabad akaratot és az alázatot – a szeretet nevében igyekszel befolyásolni másokat. Megtörténhet ez erőszakkal is. Nincs szükségem a „hit őrzőire” ebben az értelemben, és ilyen „hittérítőkre” sem.
CSAK A PÉLDA, A SZERETŐ ÉLET
AZ ÉN UTAM.
Ugyancsak elhajlás a mások befolyásolása félelem vagy lelkiismeret-furdalás, bűntudat ébresztése útján. Az ilyen „tudatos” térítők szintén ártanak maguknak és a befolyásoltnak is: olyan példát mutatnak, mely elzár ahelyett, hogy a kiteljesedés felé vezetne. Sem az erőszak, sem az álszent hittérítés nem az Én Utam.
AKI HOZZÁM IGYEKSZIK, AZT
A SZERETET,
ŐSZINTE MEGBOCSÁTÁS ÉS
BŰNBÁNAT
VEZESSE.
Nem kell anyagi áldozatot hoznotok, hogy megszabaduljatok bűneitektől. A szív az, mely megmutatja szándékát – és higgyétek el, ezt Én pontosan látom. Nincs helye hamisságnak és csúsztatásnak e birodalomban.
A ELYES ÚT TEHÁT: A MÉRTÉKLETESSÉG.
Az „arany közép”, a SZÉLSŐSÉGEKTŐL MENTES SZERETŐ ÉLET.
A hibák görgetése helyett a MEGBÁNÁS, és a LEHETŐ LEGHAMARABBI KIJAVÍTÁS az, AMIVEL NEM TÉRTEK LE AZ ÚTRÓL.
Így Hozzám juttok. Ne tévelyegjetek.
És most a keresztről.
Az Én jelem.
A Te jeled.
Ez a kereszt nagyon univerzális jel, és számtalan értelmezése van. Ez mind helyes. Mind egy része a teljességnek. Én most azt mondom el, ami rád vonatkozik.
A „kereszt”, ami a vízszintes vonal – az oszlopon helyezkedik el.
Az OSZLOP a hozzám vezető út. Aki ezen jár, az Hozzám érkezik.
Az oszlop a HÍD, az ÖSSZEKÖTŐ a fent és lent, az Atya és a Föld, a Szellem és az anyag, a menny és a Föld között. Ez az oszlop tulajdonképpen nem más, mint a Teljesség, mely mindent magába foglal. Része az Egésznek, és rész az Egészben. Ez az oszlop nem más, mint a Lélek (elkülönült rész), mely része a Szellemi Teljességnek, és része az emberi, anyagi létnek is. Ez a Lélek a Hazavezető út ismerője. Ha tehát a Lélek útját követed, a szíved útját, akkor Hazatalálsz.
A „KERESZT” azonban, mely keresztezi és kettéosztja ezt az oszlopot – az az ÁLDOZAT. A kereszt az áldozat jele, a segítők jele. Egy olyan lélek jele, aki ismeri a Hazavezető utat, és mégsem azon dolgozik, hanem „megáll” az úton, magába fogadja a polaritást, minden eltérést, hogy azt a találkozási pontba gyűjtve elvigye. Ez az áldozat: megállás az úton, amikor MÁR NEM MAGADÉRT DOLGOZOL, HANEM MÁSOK MEGSEGÍTÉSÉN. Amikor nem a Hazafelé vezető út megtalálása a cél, hanem a polaritás magadba fogadása és átlényegítése. Ez a kereszt: az áldozat és a szolgálat. A szolgálók, áldozók mindig a Hazafelé vezető úton vannak, nem térnek le. Viszik a keresztet, a benne levő jót és rosszat, hogy életükkel (vagy halálukkal) megváltsák, és Fényt hagyjanak hátra.
Aki áldozatot hozni érkezett, az nem a Hazafelé vezető út „megtalálásán” dolgozik, az az Úton VAN. Eltérései is lehetnek, hisz útkereső, de a feladata a polaritás magába fogadása. Ma mind ezen dolgoztok.
A szolgáló életében egyensúlyba kerül a jó és rossz, fent és lent. Ez az egyensúly az, mely Hozzám vezet. Minden energia a középpontban összpontosul, és ott átalakul. Megváltódik jó és rossz – és elhagyja a polaritás világát. Egységük megteremtődik – így Hazatalál. A polaritás „EGY”-gyé válik, így elhagyja a polaritás világát, visszatér az Egységbe. Dimenziót vált. Ezért dimenziókapu.
Ti már nemcsak a Hazafelé vezető úton dolgoztok, hanem a Megváltás folyamatán. Eltéréseitek már helyrehozhatók, hogy a Hazavezető Út biztos ismeretében vállalt áldozatotokat is meghozzátok. És mi ez az áldozat? Saját lényetek megtisztítása minden negatív vagy pozitív túlkapástól. Ebben az állapotban ugyanis Fényteremtőkké, fáklyákká váltok. Már nem az utat keresitek, hanem az utat mutatjátok.
Fáklya és Fény: ezek vagytok ti.
Már nem útkeresők, hanem útmutatók.
Példák, követendők.
A tudatos áldozat nem halál. Életetekkel váljatok példává. Öleljétek magatokhoz elvesztett és megtagadott részeiteket is, bocsássatok meg minden túlkapást – és emelkedjetek. Ez az Út Hozzám.
A kereszt tehát kitárt karotok, mellyel egyensúlyt teremtetek. Szívetek a kereszt találkozási pontja, és Én ott várlak titeket. A jel, mely halálomhoz kötődött, mára dimenziókapuvá vált: ölelő karotok középpontja, szívetek. A jel tehát, mely eddig halálomra emlékeztetett titeket, most már ölelő karomat jelentse számotokra, és lássátok e jelben a Megváltás Legszentebb Titkát: Szeretetemet irántatok. Emlékeztessen arra is, hogy mind követőim, apostolaim és tanítványaim vagytok ma, itt és most. Létem minden pillanata áldozat volt, melyet értetek hoztam, hogy segíthesselek benneteket a Hazafelé vezető úton. Nem könnyű az út, de csak általa juthattok ki önként vállalt rabságotokból, mint emberek, és mint nemzetek, és mint földi polgárok egyaránt.
*****
TUDATOSODÁSOTOK - egyesülve a Szeretet törvényével, a Lét és a Szabad Akarat tiszteletben tartásával - AZ EGYETLEN MÓDJA FELSZABADULÁSOTOKNAK.”
|