2008. március 21., Nagypéntek, március 24., Húsvét Hétfő

M-Ég(EGY)SzeR: – a Megbocsátás Ereje

ÉNMI Aki Vagyunk és Vagyok Köszöntünk Titeket. Csakis Tisztán és Igazan Szólunk és Hatunk.

Hatni nem csak szavakkal/szókkal és a jelen-léttel és tettekkel tudunk --- hanem Hatnak Érzéseink és Gondolataink.

A Gondolatokon és Érzéseken át „sugallunk”, vagyis „vázolunk” és megmutatunk Lehetőségeket vagy Választásokat, állomásokat.

Hatásaink, már A-MI az Égi és a Földi ÉN Együttes Hatásait illeti, sokatoknál egyre Tisztábbak és Pontosabbak, és Egyre „rövidebb” Idő telik el a Sugallat és a Megnyílás-Megnyilvánulás, a Megértés és a MegVALÓsító Tettek-Megnyilvánulások között.

Most pedig TÉRjünk RÁ a mai témánkra, a MEGBOCSÁTÁS TéMájára.

Sokan és sokat, sokfélét gondolnak és mondanak a Megbocsátás Erejéről.

            Sokan és sokféleképpen értették és értelmezték az elmúlt egymás utáni korokban, illetve egy-egy koron belül is sokszor igencsak sokféle értelmezése volt és van.

            Krisztus idejében (is) más volt az Értelme és Jelentése, mint volt/lett Krisztus Keresztre feszítése, vagyis Kínhalála után --- és Napjainkban ismét ÁTÉRTÉKELŐDÖTT, Át-Értelmeződött a Működése és a jelentése.

            Túlzottan „mély” értelmezéseibe nem megyünk – az elmúltakat illetően – bele, ellenben szeretnénk Rá-Világítani a MAI ÉRTELMÉRE és Jelentésére-Jelentőségére, mert hogy (ahogyan sok más „ki-Igazított” Energia vagy Fogalom) ez is A HELYÉRE KERÜLT.

            Krisztus egy Új Kort, az Áldozattal megsegített Aranykort nyitotta meg. Hívják ezt sokan máshogyan és sokféleképpen, a Jelentése azonban egy: egy „Fel”- és „Meg”-VILÁG-osodott, ÖnMaGára eszmélő-ismerő emberiség megterem(tőd)ése, és az emberiség Teremtővé érésének e Kor a Kezdetét jelentette.

            A Kezdetét – hiszen még majd csak ezután bontakoz-Hat ki az Emberiség IGAZI Teremtő Ereje…

            A Teremtővé Ért Ember és Emberiség előtt FEL-tárulnak az addig elérhetetlennek „tűnő” (Teremtői!!!) Távlatok, és a kiszolgáltatott, vagy „sodródó” Ember és Emberiség LEHETŐSÉGET kap a BEKAPCSOLÓDÁSBA, a Teremtői Folyamatok Irányának és Módjának megHATározásába.

            Úgy tűnik, hogy a Földön Ma Teremtővé Érő és Ért Emberek egy Sajátos és Különleges Teremtői Utat indítottak és indítanak, és a „FÖLD”, az „Új” és a „maradó” egy Sajátos Krisztusi Út Első Lépcsőfokaivá váltak!

            Krisztus, a Kristály-fiú – és a „párja”, a MAGAnya vagy MAGdaléna, ahogyan már korábban is utaltunk erre, EGY-Fajta Teremtési Útra Hívta Meg az Embert és Emberiséget, a BÉKE és a SZERETET (Megvilágosult, Építő, Kiteljesítő Szeretet) Világába, melynek Ő MAGA a „Királya” vagy Megálmodója (~ Ő a „Teremtői Vágy” vagy „Szikra” MEGNYILVÁNULÁSA”, ennek az Útnak a „Fel-Elő-Őse”, Megteremtője vagy Megrajzolója).

            A Krisztusi-Kristályos Szeretet-Útnak sokféle fajtája és változata (megnyilvánulása) van.

            Az Ember és Emberiség egy olyan „Meghívást” Kért és Kapott Erre a Krisztusi-Kristályos Szeretet-Útra (mint az Ember és Emberiség által „Választható” Út-ra), mely bizonyos előkészítést-előkészületet igényelt.

            Krisztus és „Elődei”, Követői, Segítői „megnézték”, „felmérték” az Embert és Emberiséget, felmérték a (kapcsolódási) Lehetőségeket, és a „Hívások” Hatására Tanítóként érkeztek.

            Itt-Létüknek a célja az volt, hogy tanítsák, felkészítsék az Embert és Emberiséget A-(k)Korra, mikor majd ez az „Út-Találkozás”, csatlakozás vagy összekapcsolódás (= Új Közös Kezdet) lehetővé lesz.

            Ez persze (ennek előkészítése és életté tétele) (emberi szempontból is) „időt” vett igénybe, és a „Világ” és „Űr” Arányainak és Törvényeinek a figyelembe vételével és betartásával történhetett minden.

            Hogy hogy és mint történt ennek a közeledési és összekapcsolódási folyamatnak az előkészítése és kezdete, ez egy érdekes történet, azonban sokkal fontosabb az, hogy mindezekből MI ma a L-ÉN-yeges.

            Krisztus egy Különös-Különleges Eszközt és Utat hozott (Saját MEGÉLT Példájával kötötte be e Földre!) az Ember-Emberiség számára, EGY-fajta „Gyorsabb”, részben az Áldozatisághoz is kötődő formában, és ez tulajdonképpen az addig szinte teljesen „ismeretlen” Megbocsátás fogalma-Lehetősége volt. Megjegyezzük azonban, hogy a Megbocsátásnak ÖnMaGában Nincsen szoros kapcsolata vagy összeköttetése az Áldozati Szereppel!!!

            A Megbocsátásban – a LEGMAGOSABB  szinten – Egy-fajta Totális Oldás és Megtisztulás Megy Végbe a Kapcsolatokban, és az adott Lét Minden Más Vonatkozásában.

            A Megbocsátás nem pusztán Tettek vagy Szavak alkalmazása-kinyilvánítása.

            A Megbocsátásban – Egy HÁLA-SzeRű Állapotban – a Tudatos Jelen-Létben és Tudatos Szeretetben olyan biológiai és kémiai és érzelmi és egyéb (~MINDEN-féle) Átalakulásokon megy át a Lélek és a Test, melynek Hatására nem csak a „Látható” Kapcsolati viszonyokban, hanem a belső-és-külső pszichés és egyéb megnyilvánulásokban vagy mintákban is bekövetkezik egy „gyökeres”, a gyökereket IS Érintő Változás és Átalakulás, mely a Szó Szoros értelmében is a Teremtő „Elé”, a Mennyekbe emel.

            A Megbocsátás nem szó, nem kimondott szavak, vagy így-úgy végzett tettek, vagy ezek  „eredménye”.

            A Megbocsátás egy „Nemesedési” FolyaMAAT, vagy annak a „vége”, végeredménye.

            A Megbocsátásban, a VALÓdiban, Olyan Mélyen (=Teljesen) Van Jelen a Megbocsátás és Átélés és Elengedés, Tudatos Jelenlét és Szeretet, mely a Szó Szoros Értelmében MEGVILÁGOSODÁST, Egy Más(ik) VILÁG-ba jutást eredményez. Ez a „Másik” VILÁG egyszerre VALÓságos és Képletes. Egyszerre Van Jelen Benne a Sors-Váltás és Sors-Változtatás Útja és lehetősége, és Egyszerre Van Jelen Benne a TEREMTŐVÉ Érés Megízlelése.

            Krisztus, amikor a kereszten Megbocsátott, azt nem csak kimondott szavaival, hanem EGÉSZ LÉNYÉVEL, Egész Emberi és Isteni Lényével Együtt és Egyben tette, s tette lehetővé innentől kezdve

M I N D E N

Ember számára, hogy ezt az „Állapotot” vagy Utat elérje-megélje.

            A Megbocsátás egy KÜLÖNLEGES, Különös Megsegítői Út, melyben Összekapcsolódik és Eggyé lesz Isten és Ember.

            A Megbocsátás az EGYSÉGBE-OLVADÁS és Megértés egyik Különleges (Krisztusi) Útja.

            A Megbocsátásban Nincsen „számítás” vagy „érdek”, nem válogat, nem méricskél --- csak „VAN” --- és ez vezet el, visz el a „VAN” Állapotba, a Létezés, a Békesség és Megbékélés, Megértés (Teljes) Állapotába.

            Az az Ember, Aki K-ÉP-es ÍGY, EGÉSZ Lényével Átélten-Megélten és Ítélkezés-és-Válogatás-Mentesen, Tudatos Jelen-létben és Szeretetben Élve a Megbocsátás, a „Totális” Ráhagyatkozás, Befogadás-és-Elengedés Állapotába Jutni,

Az KILÉP az addigi Sors-Köréből,

és a Választása Szerint ÚJ-ba l-ÉP-Het.

            A Megbocsátással (mint fogalommal vagy szóval) ugyanaz a helyzet, mint sok más SZENT fogalommal és szóval --- tudatosan törtek „értelme” és „Léte” ellen.

            A Megbocsátás – voltak (és vannak???) közösségek, „korok”, mi-kor – „megvásárolható” formalitássá, penitenciává válthatóvá lett, és ez maga a Krisztusság és Krisztusi Út és Áldozat megcsúfolása, az Áldozat nemességének (anyagi, földi érdekekre való) lesilányítása.

            A Lelkiség itt is, ebben a Szent Útban is sok esetben mellőzött, kirekesztett lett – és ezzel az Út az adott formájában „értelmét-veszett”, „hatástalan” lett.

            „Megbocsátok”- hírdetik, hogy ezt mondja Isten, és Isten Valóban IRGALMAS és KEGYELMES. Egy Valamit azonban elfelejtenek ezek az Irgalmat (vagyonért, pénzért ÁRULÓ) elemek: Isten IGAZSÁGOS is, és ez az egyik Legfőbb Jellemzője. Mert Isten MAGA A TÖRVÉNY ÉS A REND.

            Isten IGAZSÁGA és IRGALMASSÁGA igencsak yól megfér egymással a Krisztusi jellegű világokban, és nem merül fel köztük ütközés vagy probléma --- ellenben a jelen földi világokban és vallásokban ennek a „kettőnek” a megnyilvánulása-megnyilvánítása, és a köztük lévő „ellentmondásoknak” a feloldása, kezelése mindenhol egy különleges, sokszor a „legfőbb” „probléma”. És hogy miért is van ez így? Miért „ütközik” Irgalom és Igazságosság? Mert a (kis) földi hatalmak és közösségek, „egyházak” „saját” igazságokat, saját, az istenitől „független” törvényeket és szabályokat alkotnak --- elfelejtve, hogy „Istentől” soha és semmi nem lehet (mert Isten Maga a LÉT és ÉLET!) Független!!!

            Addig, amíg Istenre – mint „tőletek” különálló és független (vagy esetleg „nem-létező”) VALA-MI-re tekintetek, addig nem érthetitek meg ISTEN-t és az ÉLET-et.

            Addig, amíg Isten a „felhők fölött” és a „Mennyekben” sz-ék-el és lakik, addig a SZÍV-ben élő Isten meg (szinte) nem nyilvánulhatik. És mi ennek a szétszakítottságnak a „következménye”? Totális Zűrzavar az emberi szívekben és elmékben, életben.

            Mivel szétválasztatik „két” (vagy több) szervesen összefüggő és szétválaszthatatlan rész és egész, így (szinte) felfoghatatlanná lesz az emberi értelem számára a Megbocsátás és Irgalom és Igazságosság Mélyen Egy-Másban Gyökerező LÉTe és fogalma.

            A „Családokat” hozza fel példabeszédeiben a Krisztusi ÉN, hogy Istent és Embert Egymáshoz közelebb hozza.

            A Családokban Isten az „Atya” és az „Anya”, vagyis a „Gyermek” (=az eljövendő)  megformázója, megalkotója, elindítója, nevelője és támogatója. NEM (!) „Ura” és „Parancsolója”, hanem „engedi”, hogy (választott) útját járja Gyermeke, még akkor is, ha ezzel (látszólag) „távolabb” is kerül mindattól, Ami és Aki Ő MAGA.

            Isten „Szerves” része (mint Atya és Anya) a Családoknak, és tudjuk, hogy a családok is – ahogyan Isten megnyilvánulásai is – sokfélék lehetnek: a pusztítótól a mélyen és igazan szeretőig, az egymás ellen harcolóktól az egymást támogatóig igencsak sokfélék lehetnek, ahogyan sokféle tanulási és megnyilvánulási-megnyilvánítási út és lehetőség áll (ma is) az Emberek előtt.

            A „Szabad Akarattal” bíró tanuló-utakon „nincsen”, vagyis csak nagyon „ritkán”, a Sors-fordulók idején, vagy a „korszakok” végein vannak „kény-szerek” --- és ezek is többnyire csak „látszólagosak”, hiszen az utak elindításakor ezek is szabad akaratból kerültek (éppen a „bent élők” védelmére) beépítésre.

            Kény-szer alatt a „Sors” (látszólag „befolyásolhatatlan”) Útját értem, mely néha „megújít”, néha pedig „töröl” --- már a „formákat” illetően.

            A „törlések” esetében általában nincsen (a törlés módját illetően) választása a Bent lévőknek, ezek többnyire a Bent élők sors-útjainak és eredendő választásainak az eredményei (többnyire „tapasztalási” utak, nem pedig „fejlődési” utak. Ilyenek is vannak.) Ám a Föld és a földi Élet nem ilyen uta(ka)t jár. A Föld nem pusztán „tapasztalásra”, hanem FEJLŐDÉSRE, NEMESEDÉSRE Rendeltetett Út (Utak) Része!!!, vagyis ide (itt és most, kéréseiteknek és választásaitoknak megfelelően) nem „törlő”, hanem MEGÚJÍTÓ Erők Érkeznek/Érkeztek.

            Ennek a Megújítói-Segítő útnak volt és Van az Egyik Küldötte-Követe-Képviselője a Krisztusi Jézus és sok-sok Követője.

            Az Ő Általuk hozott út a Megbocsátás és a Szeretet Útja, a Szeretetben és Szeretet Által Megélt TELJESSÉG Útja --- melyet nagyon sok ember választott Szerte E Világban.

            Krisztussal kapcsolatosan említettük azt is, hogy Ő MaGa az Isteni Igazságnak is Egyik Megtestesülése vagy „Sugara”.

            Nagyon sokan készülnek – ha nem is mindenki – a „Krisztusi” Megrajzolt, Megálmodott, MEGTEREMTETT VILÁG-ba.

            Nagyon sok ember Készül, és KÉSZ is Át-L-ÉP-ni ebbe a Krisztusi, Szeretet VILÁGBA, mert Ezt Választotta --- nem csak a szavaival, hanem az ÉLETE, TETTEI, MEGNYILVÁNULÁSAI Által is ezt NYÍL-vánítja.

            Krisztus (Szeretet-)Útja – már ami a Felemelkedés Útját, Útjait illeti – nem az egyetlen, viszont egy olyan Lehetőség és Út, mely tulajdonképpen minden, ezt az Utat komolyan Választó számára (a Szeretet természetének, mindenhol és mindenben Jelen-lévőségének köszönhetően) viszonylag „könnyen” elérhető és megélhető.

            Úgy került „kidolgozásra” és begyökereztetésre jó két-három évezreddel ezelőtt, hogy az akkori emberiség állapotát figyelembe véve elérhető legyen mindenki számára az Új Világ Lehetséges Kezdő Idejére.

            Nagyon sokat nőtt az elmúlt néhány száz és ezer évben az emberek Tudatossági és Szeretet-Szintje, és ugyanakkor sajnos nagyon sokat ártottak, tettek ez-ellen az egyházak és titkos társaságok Világ-szerte.

            Néha „csak” Irigység, máskor ennél sötétebb Érzelem vagy Jelenlét vezette az elleneket, pedig a Szeretet soha nem „támad”, hanem csak „Van” --- mindig és mindenben Jelen Van, és épp ezért nem „elvenné” vagy „csorbítaná” a Másik, a „féltett” Utakat. Épp ellenkezőleg: a Szeretet Jelen-Léte és Ereje Segíthette (és Segítette) volna a Másik, a Többi Felemelkedési Utat --- mint ahogyan néhány út esetében ez be is bizonyosodott (voltak olyan másik Szent ösvények és Utak, Akik/A-MI-k „MaGukba építették” a Megbocsátás és Szeretet Erejét, és ezzel Felgyorsították Saját Eredendő Útjukat --- míg azok, akik (nyíltan) a „Szeretet ellen törtek”, a Szeretet Sajátos, Mindenben és mindenkiben Jelenlévő minőségére tekintettel – a SAJÁT Erejük, Saját Létük ellen is törtek.)

            Ma már egyre több ellen-lábas vagy ellen, Erő is kezdi felismerni ezt a TörvénySzeRűséget, vagyis azt, hogy a Szeretet nem akadálya, hanem segítője MINDEGYIK – alapvetően – nem pusztításon és elnyomáson, megtévesztésen alapuló útnak, vagyis Mindazon Erőknek és Utaknak Segítője és Támogatója (is lehet), Akik az EGY Törvényei SzeRint Kiteljesítőként és Megismerőként, nem pedig korlátozóként vagy megtévesztőként, illetve bármilyen minőségben és mennyiségben megosztóként Hatnak. (Eddig, ahogyan tapasztalhattátok, a Megbocsátás és a Szeretet Ereje által azok is Erősödhettek és gyarapodhattak, akik a megosztás és szétválasztás útján haladtak --- no de térjünk vissza a Megbocsátás Erejére és Mai Hatására). Miben „változott”? Miben TÉRt vagy KERült vissza a „Saját” helyére, SzeRepére? Mind-Járt Meg-Ért-itek --- mert már Meg-Értetek sokan ennek a Megértésére.

            A Megbocsátás és az Ítélet/Ítélkezés-nélküliség a SzeR és a Szeretet „ALAP”-Minősége, vagyis MaGa az Elvárás-mentesség, ami ugye a szabad-akaratú LÉTekben és Életekben (szintén) Alap-követelmény.

            A Megbocsátásban, annak a megélésében – ahogyan már utaltunk is erre – a Tapasztalás és a LÉT/Élet a „VAN”-ság, a Létezés egy nagyon MaGos állapotába kerül(het), melyben EGGYÉ LESZ A GONDOLAT ÉS ÉRZÉS ÉS ÁTÉLÉS/LÉTEZÉS, vagyis Eggyé lesz a LÉT/Létezés, és ezzel MEGVALÓSUL egy ÁTÉLT Isten-Közeliség vagy Isteni-EGYSÉG, melyben Egy lesz a szétvált Teremtő és Teremtett, és ez a „Legmélyebb, Legősibb Köz-Ős Vágy és Akarat”.

            A Megbocsátásban tehát, annak a legmélyebb és legTeljesebb Változatában olyan Isteni (Megvilágosító), az Egész Testet és Lényt átható Állapot vagy Érzés Jelenik meg (ölt ”Testet”), melyben TELJESEN EGY Lesz Atya-Anya-Gyermek, Véges és Végtelen.

            A Megbocsátásnak ebben a „Végtelenségi” Állapotában olyan („egyébként”, vagy „más módon” elérhetetlen) „Kapuk” Tárulnak Fel a Szíven (=az Ős-Eredőn át), mely (egyéni, vagy csoportos megnyitás után – egyénileg vagy csoportosan is!!!) a „Mennyekbe”, a Teremtés/Teremtő „Méhébe”, Szívébe, Kebelébe emel. „Innen” pedig „Látható” és „Megérthető” a MINDEN és Minden, vagyis az, hogy Minden a MINDEN-ből, mint Ős-Anyából vagy Ős-Eredőből Ered, és hogy minden tapasztalás/megtapasztalás mögött ott Van a Szabad-Akarat, Szabad-Választás, és a Tudás és Megtapasztalás, KiTeljesedés Utáni Vágy.

            Ti, MI, Emberek, még csak most kezdjük-kezditek feltárni ennek a „Kozmikus”, Mindeneket Átható, és Mindeneket Éltető és Mozgató Összefüggésnek az Értelmét és Létét, és ennek a Megtanulása és Életté Tétele az egyéni és közösségi, csoportos életeitekben sokszor okoz szinte a tudat-hasadáshoz hasonlatos állapotot. Emberi fogalmaitok és tapasztalásaitok, korlátozottságotok sokszor SZÖGes ellentéte annak a Végtelenségnek és Állapotnak, amely Valemennyiőtök, Valamennyiőnk Része! Néha úgy érzitek, hogy „nem működnek”, vagy csak korlátozottan érvényesülnek bizonyos Erők vagy törekvések, és ebből sokszor azt a következtetést von(hat)játok le, hogy ezen Véges Térben és Időben Nincsen jelen az Isteni és az Isten --- pedig csak arról van szó, hogy Istent az adott Pillanatban vagy Időben nem a „yó” helyen keresitek. (Persze ez a fogalmazás is téves, hiszen Isten Mindig megtalálható Minden(Létező)ben, sőt: a LÉT-ben és „Nem-Lét”-ben.) Akkor mégis mit jelent az, hogy „nem a yó helyen keresitek”, vagyis nem ott, ahol azt a „legkönnyebben” és „LegTeljesebben” megtalálhatnátok Ti, „mostani” Állapotú Emberek?

            Isten a LegTeljesebben a SzeRben, és annak MEGNYILVÁNULT Állapotában/Formájában, a Megbocsátásban és Szeretetben Van jelen – különösen ebben a Jelen Tér-ben és Idő-ben. Isten más-más megnyilvánulásokban IS Jelen Van „szinte-Teljességében”, de a Jelen-Földi-Valóban ebben a két minőségben, a (Hálával telt) Szeretetben, és a Megbocsátás Teljességében VAN JELEN a mindannyiótok számára „legkönnyebben elérhető” „formájában”.

            Ezek olyan „KAPUK” is egyben, a-MI-k a Szíven át (mindig és mindenkor és mindenhol!!!) MegNYÍL-Hatnak, és „közvetlen”, „Saját-Yogú” Kapuként, mindenkihez „Alanyi-jogon”, a SzeR-Élő-Yogán” kapcsolódnak.

            A Földön ez az Út, ez a „Saját-Yogú” Út Krisztus előtt egy kissé „más-formában”, nem ennyire Határozottan és nem ennyire „közvetlenül” – bár elérhető formában létezett, azonban a szívet és Tudatot elsötétítő és bezáró manipulációk következtében ezek az utak szinte bezáródtak, „blokkolódtak”, ellehetetlenültek. A félelmek, a más, mesterségesen gerjesztett érzelmek és félelmek hatására sokaknál olyan mély „élet”- és Szív-sérülések keletkeztek, melyek ezeknek a „Saját yogú” Utaknak az elérését (tehát minden más úttól és lehetőségtől független, bármikor elérhető kapuk elérését) lehetetlenné tették.

            A Krisztusi Áldozat – bár a VALÓban „csak” Egyszer került rá sor a Föld Terében és Idejében – Még Ma Is Hat.

            HAT --- bár nem abban a „formában”, és nem azzal a „tartalommal”, ahogyan azt sokan „tudjátok” vagy „hiszitek”.

            A „Tudás” és a „Hit” is Jelentős Változásokon ment át az elmúlt néhány ezer évben, „Kiváltságosok” Tudásából és Hitéből „Mindenki” számára elérhető (és használható) Tudásokká és Hitekké lettek a segítő utak --- de még sem egységesen.

            Sokan elfeledik, hogy „Mások” ma már a viszonyok, mint a „régiek” vagy „A(k)Koriak”, és sok út esetében előfordult az is, hogy hordozóik és őrzőik „elmulasztották” „aktualizálni”, megújítani Tudásukat és MAGukat, és ezáltal „Erejét-vesztetté” tették bizonyos értelemben vagy vonatkozásokban a Hitüket vagy Tudásukat.

            Talán (itt) a legismertebb az egyházaitok példája. Mérhetetlenül sok Hit- és Tudás-Erő gyűlt össze „falaik” között, ám ezeket sokszor elzárták és nem áramoltatták, nem „újították”, s tették ezzel sokszor „sötétté”, elavulttá útjaikat.

            Csak az ÉLŐ HIT ÉS TUDÁS KÉPES A MEGÚJULÁSRA, és ezért is van ma kissé (másokhoz képest is!) „nehezebb”, vagy „kevésbé-irigylésre-méltó”, de korántsem reménytelen helyzetben NÉPETEK.

            A SzeR és a Szeretet ÉLŐ formájában ebben a Népben Ma Is Jelen VAN és ÉL, --- sőt: (Tiszta formájában) ÉLNI AKAR. Tudása pedig Éled!!!

            Ma sem tör ez a nép mások „élete” vagy „érdeke”, akarata ellen, egyszerűen ÉLNI AKARJA a SzeRves, Szeretet-Teljes Életet.

            Sokak számára, a közeli és távoli szomszédok és rokonok számára is „érthetetlen” egyrészt ez az ÉLNI-AKARÁS, másrészt az a SZÍVÓSSÁG ÉS KITARTÁS, amivel ez a Nép, Aki a VILÁGért a Keresztet (Tudatosan) Felvállalta és Hordozta, még ma is él. És hogy tulajdonképpen nem is akar mást, mint ÉLNI, és az ÉLETET (Ősi Kódjai Szerint – ezekben megújulva!) segíteni --- bár ma még sokan képtelenek ennek a megfogalmazására és megélésére személyes életükben.

            Érthetetlen e nép bizonyos területeken való szívóssága és talpraesettsége, jelenléte, míg más területeken az elfordulása vagy élhetetlensége --- és ez a „Gyökereiből” ered, vagyis a Szíve Mélyén Rögzített Útjának a Következménye.

            Hiába mondják azt egy tanítónak vagy dalnoknak, hogy remek kőfejtő is lehetne belőle ---  elmennek követ is fejteni, ha muszáj --- de a szívük mélyéből mégis csak tanítanának és dalolnának, MERT EZ VAN A SZÍVBE, A GÉNEKBE KÓDOLVA. Ennek a Népnek a Kódja AZ ÉLET, A SZER ÉS REND, SZERETET TÁMOGATÁSA ÉS MEGSEGÍTÉSE, és a pusztítás (nagyon mélyről jövő vágyként, parancsként!) elkerülése. Nem akar „elvenni”, hanem ADNI akar, még akkor is, ha már magának is alig van --- és éppen ezt használták ki mindig a „megszállók” vagy „szövetségesek”. Ez utóbbiak csak vettek, vettek, elvettek --- míg Ti, az Élet és SzeR és Szeretet Védelme érdekében, amíg csak lehetett, szívetek-szerint-Tettetek.

Élhetetlenség az, ha nem pusztítotok? Ez a legnehezebb kérdés és válasz volt mindig ennek a népnek a számára. Hogyan lehet Életben maradni ott, ahol a pusztítás dúl? Hogyan lehet védeni a SzeRt, Szeretetet, Tudást és Életet ott, ahol valami különlegesen zavart szív vagy elme uralma van --- s hogyan és meddig lehet „tűrni”, és mit lehet és kell „elviselni” a SzeR és Szeretet, Élet VÉDELME (és megsegítése!) érdekében?

Számtalan példa van arra, mikor ártatlanokat, papokat és szerzeteseket, lányokat, asszonyokat és gyermekeket, és férfiakat kínoztak vagy öltek (ténylegesen, vagy „csak” lelkükben) halomba’ --- mert ők sokszor még csak nem is védekezhettek. „Legyen meg Isten Akarata” – és Áldozattá, „múlttá”, időnként követendő példává lettek. De meddig tűrhető el a pusztítás, és meddig vihető az Áldozatiság?

Krisztus (Ténylegesen!!!) EGYSZER halt meg az Emberért, hogy Kiutat mutatva Hazavezesse őket a VILÁGba, és nem kétezer-szer --- ahogyan ezt sokan hitték, vagy (még mágiájukat is bevetve e cél érdekében) hinni szerették volna. EGYSZER – bár voltak, akik azt gondolták, úgy „hitték”, hogy Krisztus Újra és Újra, évről és évről „meghal” (s viszi magával a bűnöket) a kereszten. (Az más kérdés, hogy a Krisztus Mindig Segítette a Keresztet-vivőket!!!)

Krisztus EGYSZER halt meg EMBERKÉNT, Isten-Emberként, Megbocsátó és Szerető Istenként-és-Emberként – PÉLDÁT HAGYVA, PÉLDÁT MUTATVA ezzel --- és egy Új Utat is, Új LEHETŐSÉGET nyitva mindazoknak, akik élik e földi életet. „Halálával” sokakat megsegített, ám a PÉLDA mégis az „ÉLETE” --- és ezt kellene végre MEGÉRTENIE Mindenkinek!

Kiutat mutatott, Kiutat hagyott, egy „plusz” kiutat „bűnösnek” s „bűntelennek” --- a Megbocsátás, a Megbocsátáson Általi Égbe-Emelkedés útját. És ezt nem pusztán „halálával”, hanem az Általa Élővé tett ÉLETÉVEL TANÍTOTTA MEG!!!

Sokan félre-értették az Áldozatot, és azt hitték-hirdették évezredeken át: „nem baj, ha elkövetitek a bűnt, Jézus majd ’közbenjár’, Megbocsát, és eltünteti a bűnöket” --- csakhogy ez NEM a Szeretet-és-Megbocsátás-szerinti Jézus által felmutatott út vagy élet! Ez egy torz játék vagy játszma, amit azok kezdtek el, akik az Áldozást és Áldozatot félre-értelmezték és ki-fordították. Úgy gondolták, hogy a Világ innentől kezdve felosztható új-féleképpen: Áldozatokra és Áldoztatókra, és az Áldozatok (Krisztus által „kötelezően” előírt) Megbocsátása majd feloldja, semmissé teszi az „Áldoztatók” Felelősségét.

Milyen nagyon tévedtek, és mily sokszor, hány „fórumon” és „hangon” Hangot adtak ennek Küldöttek!!! A Megbocsátás Égbe emel – s nem pedig „levezető-szelepe” a bűnöknek, vagy pedig kibújási lehetőség a tényleges karma vagy felelősség alól --- s mindazok, akik kifordítva éltek a Hatalommal és a Megbocsátással, azok mostanában igencsak csodálkoznak. Szeretnék, ha ez másképpen lenne, az Igazság és a Valóság azonban – Teljes Összhangban az Isteni Keggyel/Kegy-Elemmel ez: FELELŐSSÉG-OLDÁS NINCSEN, és a „Ki-emelkedés” sem lehet máshogyan, csakis a (belülről jövően) TELJESSÉ TETT MEGBOCSÁTÁS Által. (Nem „törlődnek” a „lajstromok” sem a „pénzért-vett-kegyelem” által, sem pedig a „Teljes Megbocsátással”.)

A papíron, pénzért, kényszerrel vagy fenyegetéssel, csalással, megtévesztéssel vett „megbocsátások” csak „pap-ír-ok” és megtapasztalások – nem pedig Isteni (Oldásos vagy Szabadulás) Utak. Csak Az, Aki Tiszta Szívéből és Tiszta Szívvel (!!!), megtisztultan Képes Isten Elé Jutva ÖnMaGában a MEGBOCSÁTÁSSÁ LENNI, az nyer „Oldást” vagy „Irgalmat” (=Megbocsátás-Általi-(Személyes)-Kiutat). (Esetleges Felelőssége azonban – mint „hiány”, vagy tanuló-út megmarad.)

A Megbocsátás és a Szeretet Rend-Kívül „Személyes”, „Saját Yogú”, Saját Átélést-Megélést, Személyes Erő-Feszítéseket (de nem erőlködést!!!) Feltételező Utak.

„B-Első”-Át-Lényegítő Utak --- és erre az ÚT-ra és KIÚTRA nagy szüksége volt és Van a „szárnya-szegetté lett”, vagyis a Belső Felismerések és megtapasztalások felé Terel(ődöt)t Emberiségnek.

A Megbocsátás nem kimondott szó vagy Érzés, Érzelem --- a Megbocsátás ÁLLAPOT, ahogyan a Szeretet sem érzés csupán, hanem Állapot.

A Megbocsátással a Csoport vagy Nép vagy Egy-Én KIEMELI MAGÁT egy adott Sors-Körből vagy Ciklusból, és egy AKARATA-SZERINTI Választott Másikba helyezi át magát.

A Megbocsátás nem méricskél – az egy más erő szokása. A Megbocsátás a VAN, a LÉTEZÉS Szabad, és Korlátlan Lehetőségeket biztosító Állapota.

Mit jelent a „gyakorlatban” mindez – például a Népetekre vonatkoztatva?

Azt jelenti ez, hogy „tűrni kell” a pusztítást-pusztulást, az Élet és az Akarat elleni „támadást” (ahogyan azt egy „rendes” Áldozat teszi)? Nem – hacsak valaki nem akar Tudatosan és Szabad Akaratából, Belső Vezetését követve Ily Módon Segíteni Másokat. Ez VÁLASZTÁS kérdése, és ahogyan már utaltam is erre: a Megbocsátás NINCS szoros összefüggésben vagy összeköttetésben az Áldozatisággal!!!

A Belső Vezetéseket Követve, a Megbocsátás és a HÁLA Állapotaiban,

az Isteni Közelségben és Közvetlenségben

MINDIG

megnyílnak KIVEZETŐ, Segítő Utak

--- és ezért lenne EGY-re ÉG-etőbben szükség arra, hogy megtisztult szívvel és élettel-Lélekkel egyre többen jussatok el ebbe a Tudatos és Mély Szeretet és HÁLA, Megbocsátás, és az ezeken át érkező Szabad Választást, „Tisztán látást” jelentő Állapotokba.

Krisztus EGYSZER halt meg, EGYSZER Áldozta fel magát a kereszten, és e Nép Áldozatiságának ideje is a VÉG-éhez érkezett.

Addig, a-MI-g e Nép nem lép ki TUDATOSAN az Áldozat Reá TESTált, és kezdetben Tudatosan felvállalt szerepéből, addig igencsak nagy nehézségekbe ütközik annak a KIVEZETŐ ÚT-nak a Felismerése-Meg-Látása, mely pedig már sokatok szívében és tetteiben ITT VAN, és HAT.

Az Áldozatiság Keresztje Már E Nép Vonatkozásában is Letétetett --- NEM VISZI, NEM HORDOZZA (Nem Kell, hogy Vigye és Hordozza!!!) e Nép „Mások helyett” a Keresztet/Terheket!!! Megbocsátás nélkül azonban nagyon nehéz ezt felismerni és élni… és ezért lenne fontos és érdemes KRISZTUSI MEGBOCSÁTÁSSAL befejezni a megKezdett Utat --- s FELVENNI AZ ÚJAT, az Újonnan-FEL-vállaltat.

Ma már nem „Krisztus szenvedéseinek enyhítése”, vagy a szenvedés-út újra-élése lenne (Van) a FEL-AD-at --- hanem a Fény és Szeretet/Rend MI-nél Teljesebb Befogadása-Növelése-Megélése-Árasztása, a Krisztusi Minőségek Példa-értékű Megélése és továbbadása!!! AD-ása annak, A-MI és A-KI az ÉLET (Bennetek hordozott és Élő!!!) LÉNYEGE és MAGA. Vagyis a Fel-Ad-at ma már nem a „szenvedés”, hanem az Élet és az Öröm, a SzeR és Szeretet ÉLETTÉ TÉTELE, Áramoltatása és AD-ása. EZ a Legtisztább és legnyilvánvalóbb „megmutatása” és „kinyilatkoztatása” annak, hogy számotokra is VÉGET ÉRT AZ ÁLDOZAT KORA, és hogy KÉSZEN ÁLLTOK AZ ÚJ ÉLET ÉS ÚJ MINŐSÉGEK (=MEGÚJULÁS) (NÉPETEKET IS ÉRINTŐ!!!) BEFOGADÁSÁRA.

Amint „befogadjátok” és „Élitek” MEGÚJULT MINŐSÉGEITEKET, úgy szorulnak ki a Jelen-Létből az ÚJ-at fel nem vállaló, megújulni-nem-képes-és-kész elemek…

Csak a SAJÁT-ERŐből-Befogadott-„FÉNY”-nek van az ÖnMAG-ot is Megújító (= „Nemesítő”), és Mindeneket Át-Ható Hatalma.

Csak a FÉNY-t ÍGY, „Saját Yogon” Befogadottaknak, és a „Saját” FÉNY Által Megújítottaknak Van „Jövőt”-Építő, és „Jelent-formáló”, „Saját-Yogú” Hatalma.

Lejegyezte OmMáátRé Isteni És Égi-Földi ÉN-je MindenHató Teremtő EgyIstenünk, és Krisztus-Urunk Kérésére

2008. március 26., szerda

Reggeli meditációs kép:

„EGY ANYÁ-nak KÉT Gyermeke van – és a Két Gyermeknek vittünk, adtunk egy-egy „úszógumit”, amik kissé porosak voltak, és nem is voltak teljesen felfújva. Az „úszógumik” kékes árnyalatúak voltak valamilyen mintával körben – így, hogy nem voltak teljesen felfújva, nem látszódhatott a „minta” teljesen…”

            A Menekülésre, megmenekülésre, Túlélésre Rendelt Erők és Segítő Eszközök (mint a „Szeretet” és a „Megbocsátás”) --- nem „Új-keletűek”, már hosszú ideje élhet vele az Emberiség és Ember. Tehát a „porosság” azt jelenti, hogy már régóta a Rendelkezésünkre állnak ezek a „Végtelenség” eléréséhez segítő „menekülési” eszközök.

            Arra is határozottan emlékszem a KÉP-ből, hogy az úszógumik nem voltak „teljesen”, nem voltak keményre felfújva --- vagyis LÉLEK-zettel, a SAJÁT LÉLEKzetével, Lelke és teste együttes munkájával teheti mindenki Teljessé a Mentő-fel-SzeRelését…

(A „Halak” „vizes” korszakában érkeztek ezek a „levegővel” működő-képessé tehető „segítő”-eszközök.)

            „EGY ANYÁnak KÉT Gyermeke” --- akár a „dualitás” világa is lehet(ne) --- de itt „többről”, másról is szó van: MINDEGYIK Gyermeknek adatott ez-eszköz --- ÉLHETNEK VELE. SAJÁT Erejükből, Saját Erőfeszítéseikből!!! Saját Akaratukból – és a Saját Útjuk (Útjaik) SzeRint (is).

            Használatuk „Lehetőség”, és nem kényszer.

            Emlékeztek még a régi Igékre: „Gyertek, s Én MaGamhoz emellek Titeket!”; majd néhány évvel ezelőtt már változott a hang: „Utolszor nyújtom felétek kezem, és még elérhetitek; Gyertek, hogy MaGamhoz emeljelek Benneteket, hogy meggyógyítsam szívetek!”

            Néhány hete-hónapja pedig: „Gyertek ÚT-ánam, előttetek járok, és mutatom az Utat!” (Már nem fogja Urunk vagy Asszonyunk a kezünket, hanem Előttünk Halad, és ha AKARJUK és TESSZÜK, akkor „mutatja az Utat”.)

            És Még Mindig Itt a KEGY, a Kegy-„Elem”, amelyet a Jézussá lett Krisztusnak köszönhet Ember és Föld --- itt Van a „mentőmellény”, a „régi poros eszköz”, mely a legnagyobb mélységből is Isten Tenyerére, Isten Szívébe, Életbe emelhet… Itt a Megbocsátás, a Tiszta és Igaz HÁLA és Szeretet Ereje… a VALÓDI Megbocsátás és HÁLA és Szeretet Mennyekbe emelő Ereje.

            Ez a „Kegy” nem azt jelenti, hogy „minden bűn töröltetik” --- bár szorosan véve még ez sem áll távol az Igazságtól --- ennél azonban többről van szó. Arról van szó, hogy a Tiszta és Igaz HÁLA vagy Megbocsátás vagy Szeretet (Örök) Állapotában (Akik ezeket ÉLIK, azok „Tudják”, hogy szinte lehetetlen „megkülönböztetni” ezeket, mint ahogyan minden mást is nehéz „külön definiálni” ebben a „Teljes-Egység-Állapotban”) – tehát ebben a Különös Egység-Állapotban az Ember (vagy „lény”) KIEMELI MAGÁT egy adott kör-ből vagy Állapotból, az ADOTT LÉT (bizonyos meghatározott) szintje FÖLÉ emeli MaGát, és ezzel Lehetőséget Teremt és Nyer egy Új Megtapasztalásra vagy Választásra.

            Nem vész el a Felelősség, nem törlődik az addigi Tapasztalás vagy Út, viszont ez mégsem az emberi értelemben vett vagy használt „Ítélet”. A LÉNY-ben (Tanuló-útjának köszönhetően, vagy ennek következtében) Jelen lehetnek „hiányok”, Hiányosságok --- melyek részben a „Felelősségnek” (=addigi Élet-útnak) a következményei vagy lenyomatai --- és ezek a legtöbb esetben meghatározzák (bizonyos „Irányokba terelik”!!!) a további utakat --- azonban ez mégsem ÍTÉLET, hanem egy-fajta gyakorolt és megélt különleges „Kegy”.

            Talán a Személyes Út Minden Látható Elemét Figyelembe Véve „Igazságtalannak” Tűnhet Egy Ilyen Kegy --- azonban ha ennek a TELJES megnyilvánulását, a(z adott körülmények között lehetséges) Teljes (legalább) Belső Átalakulást vesszük figyelembe, akkor már MÁS Képet látunk: egy különlegesen megÉLT és megÉRT „Teljes” Utat.

            Ez az, amire az elmúlt napokban szerettem volna felhívni a figyelmeteket. Sokan ismeritek és Élitek a (Saját Megélt) Megbocsátásotok Kegyelmét a Személyes Életetekben, illetve ezek Ki-Hatását a FÖLD Életére.

            Sokan Élték és Tapasztalták Meg a Megbocsátás Sors-fordító, vagy ÉP-pen Sors-Ki-Teljesítő Hatását Személyes Életükben, vagy éppen szeretteik életében…

            Ma Is ÉL a Megbocsátás „Minden Körülmények Közötti” (=Különleges) Sors-Gyógyító SzeRepe --- de ahogyan már utaltunk is erre: csakis a TELJES BELSŐ ÁTALAKULÁSBÓL EREDŐ, és ezeknek a Külsőben is megjelenő és visszatükröző Megélése esetén.

            Munkát igényel ez, szigorú „Fel”-TÉTelekkel, néha még yóvá-tételekkel is --- melyek a Teljes Belső Átértékeléshez elvezetnek, és melyek majd a Teljes Átértékelődés Után a Külső Megnyilvánulásokban vagy Tettekben is Következetesen meg kell, hogy jelenjenek…

            „Fogy az idő” --- a „Mentő-mellény” „rajtatok” --- Van-e Bennetek Elég LÉLEKzet és Akarat, Elszántság és Tett/Erő, hogy MŰ-ködővé tegyétek a(k)Korra, A-MI-Korra kell…

            „Mit tegyek?”

            Amint mondottuk, kissé már „poros” is ez a mellény, használatát oly régóta tanítjuk…

            Megbocsátás…

            Szeretet…

----------------------------

            ~ Napok óta kint van egy figyelmeztetés a lépcsőházunkban: „Rágcsálóirtás --- vigyázat, mérgek kerültek kihelyezésre --- melyek emberre és állatra veszélyesek --- ellenszere a K vitamin…” (Emlékeztek még a patkányos mesére? A Hírek és érdekességek rovatban olvasható…)

            Mindannyian tudjuk, hogy számunkra mik a „mérgek”. Tudjuk, hogy „hogyan néznek ki” és „hol vannak”, és azt is, hogy ezektől jobb távol-tartani magunkat, mert az ÖnValótól Távolítanak, és pusztítják a LÉT-et. Ezek a „mérgek” többek között a harag, gyűlölet, m-értéktelenség, féltékenység, félelem… Vannak „nagyon” veszélyesek, és kevésbé vészesek…

És ismert a „mérgezés” Ellen-SzeRe: a K-EGY-gyel érkezett; a Megújuláshoz vezető Megbocsátás és Szeretet. (Nagyon sok imában szerepel a Kegy-gyel Élt Istenanya és Krisztus Közben-járásnak a kérése --- Akik a Magukban Megélt EGY-séggel Utat nyitottak az Isteni K-EGY-nek…)

            Vannak Más Utak is --- de ezzel MINDENKI Élhet!!!

Megbocsátás

HÁLA

Szeretet

Teljessé és Eggyé lesz Általuk a LÉT és Élet.

Lejegyezte OmMáátRé Isteni és Égi-Földi ÉN-je a MindenHató TeremTő Egy Szent Istenünk Tiszteletére és Dicsőségére

                                                                                                                                    www.omah.extra.hu