Kicsoda Kaltes-asszony?

�s tegy�k hozz�: kicsoda Joli-T�rem? Ez a k�t Istenasszony igen fontos szerepet j�tszik a F�ld �let�ben. N�zz�k meg v�zlatosan, hogy mit mond err�l Pa�l Zolt�n Arvisur�j�nak els� k�tete:

A Mennyei Szent Birodalmat Ata-Isis teremtette. Ata-Isis az �si �jszak�ban 7 eget teremtett. A legfels� �gbe �p�tett egy aranypalot�t mag�nak, egy ez�stpalot�t pedig �da asszonynak, a feles�g�nek, aki az �si Szelek Asszony�nak le�nya volt.

            Ata-Isis legnagyobb gondja az volt, hogy az �r�k �gi l�ngon az �let-Eledel�t elk�sz�tse. �da pedig az ez�stkors�j�val, s�t�t sz�rnyaival a t�tong� s�t�ts�gbe rep�lt, �s az �let-Ed�ny�be �gi ned�t gy�jt�tt az �tkez�seikhez. Am�g Ata-Isis az �r�k l�ngot �lesztgette, addig �da mindk�t palot�t kiseperte. Minden alkalommal igen sok arany- �s ez�stpor rep�lt a t�tong� mindens�gbe. �da sz�rnycsapkod�sa sor�n �si sz�l t�madt, amelynek forgatag�ban �da megterm�keny�lt, �s az aranypalot�ba aranytoj�st, az ez�stpalot�ba ez�sttoj�st tojt.

            Ekkor az �r�k l�ngon Ata-Isis meleg�teni kezdte az aranytoj�st, amelynek h�ja felpattant, �s sok t�zeshab t�rt ki bel�le, amit az �si sz�l a nagy mindens�gbe sodort. Ut�na az ez�sttoj�ssal �da is ugyanezt csin�lta, s ebb�l j�gfeh�r hab keletkezett, amit az �si sz�l a t�zes nap ut�n sodort, �gy lett a Vil�goss�g.

            A nagy Mindens�g aranypor�t Sz�l-asszony gyors forg�sba hozta, az mindenf�le port mag�val ragadott, hatalmas t�zgoly�v� n�ve megvil�g�totta a nagy s�t�ts�get. �da ez�st�s holdja minden p�ra- �s es�cseppet mag�hoz r�ntott �s j�gg� fagyasztva v�nszorgott a t�zes nap ut�n. Sz�l-asszony munk�ja nyom�n es�felh�k keletkeztek, a nap �s hold hat�s�ra es�vel, h�val �s j�ggel vert�k meg Ata-Isis arany-, �s �da asszony ez�stpalot�j�t.

Az �let-Eledel�t sokszor nem ett�k meg, hanem a k�t palota k�z� �nt�tt�k, ebb�l a csapad�kok hat�s�ra �let-Mag keletkezett, �s kin�tt bel�le egy �ri�si fa. Ez az �let-fa egy nagyon magas hegy tetej�n n�tt. Ennek a f�nak a tetej�r�l Ata-Isis a nap forg�s�t szab�lyozta. �da gyakran elrep�lt a nagy Mindens�gbe, �s csak minden negyedik h�t napj�n ind�totta el a fa tetej�r�l a Holdat, �s szab�lyozta a Hold forg�s�t. Ez�rt a k�l�nf�le felh�k egym�st kergett�k. A f�n minden mad�r f�szket rakott, �s alatta mindenf�le �llat �lt. Az �let-fa a mellette lev� szent t� �let-viz�b�l t�pl�lkozott. A fa tetej�r�l Ata-Isis gyermekei ind�tott�k el a csillagok milli�it.

            �gy az �let-vize k�rforg�ss� alakult, �s megteremtett�k Ata-Isis birodalm�t.

Amikor ben�pes�lt a legfels�bb �g, akkor Ata-Isis az �let-fa egyik gy�m�lcs�b�l ledobott egyet a hatodik �gbe, �s r�engedte az �let-tav�b�l kicsap�dott vizet. Amikor a fa gy�m�lcs�b�l olyan nagy fa fejl�d�tt, hogy fel�rt a hetedik �gbe, elk�ldte legid�sebb fi�t, Sis-T�remet, hogy n�pes�tse be csal�dj�val a hatodik eget. Ata-Isis kiadta a parancsot, hogy a „Fels� Mennyei Szent Birodalom” mint�j�ra �p�ts�k fel ut�dai a maguk mennyei birodalm�t.

            Sis-T�rem igen k�l�n�s k�r�lm�nyek k�z�tt feles�g�l vette a boszork�nys�gra hajlamos term�szet� H�rpia-T�remet. (H�rpia-T�remre sok panasz �rkezett az �gi-lak�kt�l Ata-Isishez, mert igyekezett ellent�teket, ellens�gesked�st sz�tani m�sok k�z�tt. Ata-Isis gonoszs�ga miatt H�rpai-T�remet meg�tkozta, �s t�bbek k�z�tt elrendelte, hogy H�rpia-T�remnek Rossz-asszony mivolt�t az �giekkel szemben �r�kre korl�toznia kell, boszork�nys�g�t az �iekre nem ruh�zhatja. A Vil�g-H�napok rendj�t �s fejl�d�s�t ellen�rizheti, a beavatottak homlok�n az �giek �m jelz�s�t szab�lyozhatja, de Ata-Isisnek az �gi-B�kess�gre val� igyekezet�t meg nem akad�lyozhatja. Mint l�tjuk, sajnos az �gi vil�gban is jelen volt a cs�b�t�-fondorlatos er�.)

Amikor k�s�bb Sis-T�rem csal�dja is nagyon elszaporodott, � is ledobott az �let-f�j�nak gy�m�lcs�b�l egyet az �t�dik �gbe. Mikor a kis f�cska annyira megn�tt, hogy el�rte a hatodik eget, akkor elk�ldte legkedvesebb fi�t, Numi-T�remet, hogy n�pes�tse be az �t�dik eget. Numi-T�rem feles�ge lett Joli-T�rem (aki majd a k�s�bbiekben a F�ldet kapja gondoz�sra).

            Numi-T�rem sz�leihez hasonl�an szint�n ben�pes�tette az �t�dik eget, majd az �let-f�j�nak gy�m�lcs�b�l � is ledobott egy kis magot a negyedik �gbe, hogy fiai versenyre kelve a feln�tt f�n lemenve megmutass�k, hogy melyik�k a leg�letreval�bb. A versenyb�l a legkisebb fi�, Had�r-T�rem ker�lt ki gy�ztesen, �s Ata-Isis �t jel�lte ki Vil�gfel�gyel� Aranyfejedelemnek. �t b�zta meg azzal, hogy a T�remek alkot�sait gondozza, �s rendezze az �gi-J�szellemek �s az �gi-Rossz Szellemek birodalm�t, valamint a teremtett �gi-lelkek sor�t. �r� b�zatott az �let �s Hal�l harc�nak ir�ny�t�sa.  Ez�rt a negyedik �gben mindegyik testv�re r�sz�re aranyos palot�t �p�tett, �s a negyedik eget h�t arany-birodalomra osztotta fel. Ezzel megalkotta a Fels�-T�remek aranyos eg�t.

            A Vil�gfel�gyel�-Aranyfejedelem azut�n el�ltette a harmadik �gben Ata-Isis vil�gf�j�t, �s a feln�tt f�n lemenve j� helyet csin�lt a J�-Szellemek birodalm�nak csupa ez�stb�l az ez�st�s-�gben.

            A m�sodik �gben a Vil�gfel�gyel� Aranyfejedelem �jabb vil�g-f�t �ltetett a Rossz-Szellemek r�sz�re, amelynek gy�kerei lel�gtak az els� �gbe, ahol az Ata-Isist�l sz�rmaz� lelkek fognak �lni, de a kett�t elv�lasztotta a Vas-�ggel.

            Az els� �gben egy nagy t� k�zep�n volt egy kis sziget, amelyb�l kihajtott a T�remek vil�gf�ja, amelyen a J� �s a Rossz szellemek feljuthattak a k�z�ps� �s a fels� egekbe, a T�remek parancs�ra.  Ekkor a Vil�gfel�gyel� Aranyfejedelem megalkotta a nagy Terembur�t, amely a k�z�ps� vil�got elv�lasztotta az als� vil�gt�l. Ezt a Terembur�t, a k�k sz�n� s�torleped�t nagyon er�snek alkotta meg a Vil�gfel�gyel� Aranyfejedelem, hogy az  �gi-Lelkek az als� vil�got �s annak meger�s�tett csillag-ablakait el b�rj�k tartani. Ezeken a csillag-ablakokon figyelik az �s�k ut�daikat, hogy mennyire �rv�nyes�lnek erk�lcseik a f�ldi szinteken.

            Ata-Isis fia, Sis-T�rem, aki a hatodik �gben �lt, fi�val, Numi-T�remmel egy�tt egy t�zes �stb�l t�zgoly�kat dob�ltak sz�t a k�kl� mindens�gbe. Mire este lett, m�r t�bb ezer goly� csillogott szertesz�t a v�gtelen k�ks�gben.

            Sis-T�rem mag�hoz h�vta a mennyei lak�kat, �s megparancsolta, hogy mindenki v�lasszon az eldob�lt mennyei goly�kb�l, gondozza, f�nyes�tse azokat, �s vigy�zzon r�juk.

            Joli-T�rem, az �gi lak�k gazdasszonya volt Numi-T�rem feles�ge. Mivel az ap�sa, Sis-T�rem nagyon sok munk�val l�tta el a meny�t, mindig f�radt volt. Sis-T�rem neki is adott a mennyei goly�kb�l, �s f�nyes t�zes labd�j�t a legs�r�bb felh�k k�z� gur�totta.

            Numi-T�rem feles�ge, Joli-T�rem kapta teh�t a legs�r�bb felh�k k�z� gur�tott F�ldet. (S�gorn�je, m�s �r�s szerint testv�re) Kaltes-asszony a saj�t bolyg�j�t megtal�lta, de Joli-T�rem nem akadt r� a saj�tj�ra a sok bolyg� k�z�tt. H�t fia kereste, majd egyik�k megtal�lta, �s elmondta, hogy a f�ldet teljesen v�z bor�tja.

            Ekkor (Joli-T�rem k�r�s�re) Kaltes-asszony, aki a saj�t bolyg�j�n m�r �letet teremtett, a f�ld �sviz�b�l b�v�rkacs�val el�sz�r k�vet �s iszapot, majd v�g�l term�talajt hozatott fel. A saj�t v�r�shas� Cethal�val ezen hordal�kot a h�t�n megtartatta, �s az �let-Anya ezen a vegyes hordal�kon �letet teremtett. �gy fejl�d�tt fokozatosan a F�ld.

            Kaltes-asszony �lmot var�zsolt a v�r�shas� cethal szem�re, �s az�ta az m�lyen alszik. Ha fel�bred, t�zet f�j az orr�b�l. Ha nem b�rja a hasa a F�ld bels� t�z�nek a meleg�t, kiss� elmozdul, s f�ldr�sznyi ter�letek cs�sznak le a h�t�r�l az �sv�zbe, a k�hegyek megremegnek �s a r�juk �p�lt, humuszon fejl�d�tt vid�kek is megrend�lnek,

            Kaltes-asszony teh�t a b�v�r kacsa �ltal felhozott iszapot �sszegy�rta, embereket, �llatokat, maradakat k�sz�tett ebb�l a massz�b�l, majd �letet lehelt bel�j�k.  Este h�r�l adta Joli-T�remnek, hogy  az �gi lak�k�hoz hasonl� �letet teremtett a f�ld�n. Joli-T�rem, a F�ld-Anya az Arvisur�k szerint nem mindig az egekben �l, hanem gyakran van itt k�z�tt�nk.

            Joli-T�rem legkisebb gyermeke lett a Vil�gfel�gyel� Aranyfejedelem, akinek feladata volt az is, hogy az embereket az �let harcaiban megseg�tse. K�s�bb � lett Sis-T�rem legkedvesebb unok�ja, �s sz�rnyal� feh�r lovat kapott az�rt, hogy ellen�rizze az �ltala alkotott vil�got.

            Ruda-T�remnek, az �gi-kov�csnak megparancsolta Sis-T�rem, hogy minden �gi lak� r�sz�re k�sz�tsen ezer�les l�ncot, amelyeken leereszkedhetnek a saj�t goly�ik ellen�rz�s�re.

            Numi-T�rem elk�ldte j� szellemeit: J�s�got, Sz�ps�get �s B�lcsess�get, hogy boldog�ts�k az embereket, de ugyanakkor �tba ind�totta a rossz szellemeit is: �rm�nyt, �rd�g�t �s a Hal�lt, nehogy nagyon elszaporodjanak az emberek.

            K�s�bb a f�ldi �letet figyel� 24 legfels�bb �gi-lak� felaj�nlotta seg�ts�g�t az embereknek, hogy az �let harcaiban megseg�tik �ket. (K�s�bb, Agaba f�s�m�n idej�n tartott egyik tan�cskoz�son p�ld�ul a hunok Sis-T�remet, a j�szok Kaltes-asszonyt, az avarok Numi-T�remet stb. v�lasztott�k f� seg�t�j�k�l.) A T�remek sokf�le dologgal seg�tett�k az embereket, magvakat k�ldtek a F�ldre, a kov�csol�sra �s m�s gyakorlati mesters�gekre, a gy�gy�t�sra, �telek tart�s�t�s�ra stb. is megtan�tott�k �ket.

            A Vil�gfel�gyel� Aranyfejedelem hamar r�j�tt, hogy Kaltes-asszony F�ldj�n (Sz�riusz) az emberek sokkal okosabbak �s fejlettebbek, mint Joli-T�rem birodalm�ban. Ez�rt Had�r-T�rem olyan rep�l�ket szerkesztett, amelyeken Kaltes-asszony birodalm�b�l k�ld�ttek l�togathatt�k meg Joli-T�rem F�ldj�t. A k�t birodalom l�nyei hasonl�ak voltak, csak a F�ld�n �l�k �rtelme volt elmaradottabb. Ezeken a szekereken t�bb l�togat�s is t�rt�nt a F�ldre. N�ha el�fordult, hogy az �rszek�r elromlott, �gy a Kaltes-asszony birodalm�b�l j�ttek a F�ld�n telepedtek le. El�sz�r egym�s k�z�tt h�zasodtak (k�l�nb�z� t�rzsekb�l val�k voltak), majd ha valamelyik�k meg�zvegy�lt, akkor f�ldiekkel is h�zasodtak, �s ebb�l is sz�lettek eg�szs�ges ut�dok.

            Az �si Szelek-asszonya gyakran �sszeveszett az Ata-Isis birodalombeliekkel, ez�rt m�rg�ben elk�ldte az �st�k�s s�rk�nyk�gy�t az �gi gyermekek bolyg�inak megzavar�s�ra. Joli-T�rem F�ldj�nek sz�p fejl�d�s�t is megirigyelte, ez�rt Kemi-asszony Holdj�t az �st�k�s s�rk�nyk�gy� fark�val a F�ldh�z v�gatta. Kaltes-asszony �s Joli-T�rem azonban ezt hamarabb �szrevette, �s a F�ldet kit�r�tette az �tj�b�l. Az �st�k�s s�rk�nyk�gy� farka azonban m�gis el tudta �rni a F�ldet, �s Joli-T�rem legkedvesebb f�ldr�sz�t, Atlantiszt a tengerbe s�llyesztette.

            Az egyik �rszek�ren �rkezett a F�ldre Kaltes-asszony birodalm�b�l Anyahita �s 7 t�rsa. Az � szeker�k is elromlott, �gy k�nytelenek voltak Ataiszon maradni. � tan�totta meg k�s�bb az �gi birodalomb�l hozott �jabb rov�s�r�st, �s elkezdte lejegyezni, illetve tov�bbadni az �gi eredet� tan�t�st. Nagyon sokf�le gyakorlati �s szellemi k�pz�snek vetette meg az alapjait, sok beavat� iskola j�tt l�tre. Az � hat�s�ra sz�nt meg az emberev�s, �s tan�t�saiban hangoztatta: „H�bor�skod�s, Kaltes-asszony birodalm�nak szok�sa szerint megsz�ntetend�, hisz Joli-T�rem F�ldj�nek �rt�kei �s tenger viz�nek titkai m�g csak kezdeti felt�r�sban vannak! Azonban az itteni csillagj�sok b�lcs tudom�nya szerint, ha a V�z�nt� Vil�gh�napj�ba fogunk �rni, Joli-T�rem F�ldje is el�ri azt a magasabb tud�st, amellyel Kaltes-asszony birodalma most rendelkezik, �s fokozatosan �t fognak t�rni a b�k�s viszonyok megteremt�s�re.”

            Kaltes-asszony birodalm�b�l, Kaltes-asszony szekereir�l vagy Kaltes-asszony l�mp�csk�ir�l m�g sok�ig fogj�k figyelni t�rsf�ld�nk b�lcsei a mi F�ld�nket, �s �r�lnek a fejl�d�s�nknek. Az �gi eredet� beavatottak mindig tudnak egym�ssal �rintkezni m�g nagy t�vols�gokb�l is a gondolat-rezg�sek tov�bb�t�s�val. Ez a rezg�s gyorsabban terjed a hangn�l �s a f�nyn�l is. F�ldi hatalmass�gok soha nem tudnak el�je akad�lyokat g�rd�teni.

            A fizikai szint� l�togat�sok egyre ritk�bbak lettek, mert a t�vols�g a k�t birodalom k�z�tt �lland�an n�tt.

            Anyahita a k�vetkez�ket mondta a J� �s a Rossz, valamint az �r�k Vil�goss�g �s a S�t�ts�g viadal�r�l:

            Volt Kaltes-asszony birodalm�ban, a messzi �z orsz�gban egy J�b nev� becs�letes, igazs�gos �s istenf�l� f�rfi. Gazdag �s szerencs�s ember volt. 7 fi�t �s 3 l�nyt, 7000 juhot �s sok m�s vagyont �s sok bar�tot mondhatott a mag��nak. Egyszer Isten vit�ba sz�llt miatta a S�t�nnal. A S�t�n azt �ll�totta, hogy J�bot elhagyja az Isten-f�lelme, ha elveszti gyermekeit, vagyon�t �s bar�tait. De Isten b�zott J�bban, �s megengedte a S�t�nnak, hogy azt tegye vele, amit akar, csak az �let�t nem veheti el. A S�t�n az Isteni enged�ly birtok�ban munk�hoz l�tott, s el�bb megfosztotta J�bot vagyon�t�l, majd gyermekeit�l, eg�szs�g�t�l �s minden�t�l. De J�b minden csap�s ut�n magasztalta az Istent, s akkor sem sz�nt meg �t magasztalni, amikor a feles�ge is elszakadt t�le, majd bar�tai is eltasz�tott�k magukt�l. „Isten adta, Isten elvette, �ldott legyen az � neve!”- hirdette. V�g�l is a S�t�n megh�tr�lt, �s Isten mindent visszaadott J�bnak, amit t�le a S�t�n az Istenf�lelm�nek a kipr�b�l�sa sor�n elvett. �si vagyon�t megk�tszerezte, �s b�nat�t �r�mre v�ltoztatta. Az �let-f�j�hoz visszat�rt a feles�ge, �s h�s�g�t az Isten 7 fi�val �s 7 le�nnyal jutalmazta. Ezzel a J�s�gos �gi-Atya bebizony�totta, hogy az emberis�g hite a leger�sebb a nagy Mindens�gben, mert a J� �s a Rossz, a Vil�goss�g �s S�t�ts�g �r�k harc�ban a J�s�g �s a Vil�goss�g az Isten akarat�t hirdeti.

            Ennek a hitnek a hirdet�je volt Magya fejedelem is, akiknek ut�dai lettek a Magyarok, az egyistenh�v�knek nevezett j� emberek, akikhez m�s t�rzsek gyermekei is csatlakoztak. �gy az Anyahita kegyhely �s Joli-T�rem dombjai k�z�tt (Ataiszon) megtelepedett egyistenh�v�ket magyaroknak nevezt�k. Ezen egyistenh�v�k k�vet�i nem k�peztek k�l�n t�rzset, hanem a j� embereknek a vall�si k�z�ss�g�be tartoztak. Ezen k�z�ss�gek tagjai soha nem h�bor�skodtak, hanem az Anyahita �ltal ler�tt egy igaz Isten hit�ben nevelt�k fel gyermekeiket. Anyahita kegyhelyen tartott�k meg �sszej�veteleiket a Hit, Rem�ny �s Szeretet nev�ben.

            Azon a haj�n, amelyen Anyahita �s m�g h�t t�rsa �rkezett Kaltes-asszony birodalm�b�l, csak Anyahita �s Armogur voltak beavatottak, �m-jel�, l�tnoki er�vel rendelkez�k, akik minden Kaltes-birodalombeli tudom�nnyal rendelkeztek. Anyahita �s a d�lceg Armogur �sszeh�zasodtak, �s harmadik gyermek�k sz�let�sekor Anyahita a l�b�ra megb�nult, �s ett�l kezdve csak az �gi tudom�nyokkal foglalkozott.

            A Kaltes-asszony birodalm�b�l �rkezettek t�bbs�ge is t�bb-Isten-hitben �lt. T�bben tisztelt�k a B�lcs R�tent, a Napistent, a Holdistenn�t, a F�ldany�t, az �letany�t, �s a Viharistent. Ezen hitek le�r�s�t is r�gz�tette Anyahita. Anyahita csup�n egyed�l volt egyistenh�v� a legkisebb fi�val, Atonnal. Az � hit�t vett�k �t a magyar egyistenh�v�, sok nemzetis�g� h�v�k. Ez a csoport, amennyire lehetett, mell�zte a h�bor�skod�st, gyilkol�st, �s Anyahita k�r� csoportosultak. �gi-eredet� hitben �ltek.

            A beavatott, szent�let� asszony egyre r�tta Kaltes-asszony birodalm�nak egy igaz Isten hit�t, a Vil�g teremt�s�t, �s az ott lak�k magasabb termel�si szok�sait meg�r�k�t� t�bl�it. Aton fia fel�ll�totta az Igazmond� Eml�koszlopot, amelyikre ler�tta az �desanyj�t�l hallott Igazsz�l�sokat. Ezen Aranyoszlopot k�s�bb a szav�rdok magukkal egy�tt a Zagrosz hegys�gbe menek�tett�k, �s Kaltes-asszony birodalm�nak ezen legr�gebbi tud�sa innen terjedt sz�t.

            Az agab�k keresked� t�rzse ezen igazs�gokat aranylapokra m�solta le, �s t�bb helyre menek�tett�k az id�k folyam�n.

KJ