20080204 - Az �J(ak) Sz�let�se

  2013.01.28. 07:14

2008. febru�r 4., h�tf�

 

Az �J(ak) Sz�let�se

 

�NMI Aki Vagyunk �s Vagyok K�sz�nt�nk Titeket. Csakis Tiszt�n �s Igazan Sz�lunk �s Hatunk.

 

            A „hat�s” nap ut�n ma �rjuk, �lj�k a „hetes”-et (napunk sz�mjegyeinek �sszege: 16; 1+6= 7).

 

            T�l Vagyunk a „Hat�s” napokon, amikor nagyon Er�-teljesen Tisztultunk, Tiszt�tottunk, �s b�r m�g a Hold Ereje egy r�vid ideig (�jhold cs�t�rt�k�n, 4 �ra 44 perckor; 19-es nap; gy�r� alak� Napfogyatkoz�ssal, mely Magyarorsz�gr�l nem l�that�) seg�ti az elenged�seket – �s haszn�lj�tok is ki ezeket! - , m�gis: Akik elv�gezt�k az elenged�seiket, azok kezdj�k el K�sz�l�s�ket a Be-Fog-Ad-�sokra. �s arra is �rdemes odafigyelni, hogy szerd�t�l kezd�dik a b�jti id�szak.

                                                                                    

            Nagyon sok Er� �rkezett �s k�ttetett term�szetesen ebben a (Hold (!) szempontj�b�l elenged�si) id�szak�ban is a F�ldeteknek, hiszen egy-egy Hold-ciklus, ahogyan egy-egy nap is, tulajdonk�ppen egy-egy „kicsiny �v”.

 

            Minden napban is van elenged� �s befogad�si r�sz, �s minden h�napban is vannak kit�ntetett napjai vagy id�szakai az elenged�seknek �s a befogad�soknak, �s term�szetesen a nagyobb �v-k�rnek is vannak „ink�bb” elenged�, �s „ink�bb” (t�l-nyom�r�szt) befogad� r�szei.

 

            A Nap �s a Hold (k�zels�g�k �s Hat�saik miatt) term�szetesen azok az �gi Testeink, melyeken �t „leg-k�zvetlenebb” m�don sug�rz�dik vagy �rkezik meg a Teremt�i �t vagy Akarat, �s ez�rt Van Kit�ntetett Helye a bolyg�(egy�tt)�ll�sokban is a Napnak �s a Holdnak.

 

            Egy nap alatt a F�ld j�rja k�rbe (k�pletesen, maga k�r�l forogva) a Nap-utat, egy h�nap alatt a Hold p�szt�zza v�gig ugyan�gy az �gi utat, �s egy �v alatt term�szetesen a Nap, a MaGa leger�sebb F�ny�vel �s Hat�s�val j�rja be a N�ki Rendelt Utat.

 

            Egy-egy ember egy-egy �lete alatt, sz�let�s�t�l a hal�l�ig szint�n (egy-egy adott, �ltala v�lasztott szempontb�l) v�gigj�rja ezt a F�ld sz�m�ra Rendelt „k�r-k�r�s”, �s m�gis el�re-halad� utat.

 

            Az ember megsz�letik egy bizonyos Nap-Hold-Bolyg�-Csillag-stb �ll�ssal, majd ebb�l ki-indulva j�rja be a N�ki Rendelt Nap-utat.

 

            Nem olyan egy�rtelm� ma m�g �s m�r felfedezni minden emberi �letben ezeket az egym�s ut�ni, egym�st kieg�sz�t� �s seg�t� tapasztal�si utakat vagy k�r�ket, �s legink�bb az�rt van ez �gy, mert („eddig”!!!) t�bbnyire csak „egy-egy” megtapasztal�st, „k�l�n�ll�” �letet �lni �rkeztetek.

            Ezt szolg�lta a sz�let�s form�ja, vagyis a „k�nokkal” val�, felejt�s f�tyol�n �t t�rt�n�, a fizikai form�t tekintve �n-Tudat-talanul �rkez�s.

 

            Ma m�r (ak�r a sz�let�s „fizikai”, ak�r „lelki” vagy „szellemi” term�szet�t is n�zz�k) sokf�le sz�let�s l�tezik.

            Vannak Lelki �s Szellemi �jj�-sz�let�sek vagy Ki-teljesed�sek, melyekben t�bbnyire megmarad az addigi �let, vagy ak�r n�h�ny m�r felfedett „kor�bbi” �let Tudatoss�ga, �s ker�lt�k – szinte m�s „bolyg�-�ll�sokat” MaGatokhoz vonva – „�jj�-sz�letett” �llapotba.

 

            Ezek az „�jj�-Sz�let�skori” Bolyg�-�ll�sok �s Hat�sok (m�g fizikai testben val� l�tez�setek ellen�re is) sokszor sokkal Er�sebb� �s meghat�roz�bb� lesznek, mint Maga a Sz�let�si K�pletetek.

 

            T�bben vagytok m�r, Y� sokan, Akik „t�bb” ilyen �jj�-Sz�let�ben is r�szt-vettetek vagy r�szes�ltetek.

            T�bben vagytok, Akik m�r azt is tudj�tok, hogy �gy „MeG” mikor sz�lettetek vagy sz�lettek, MaGatokba �j MaGot, �j Sors-utat vagy lehet�s�geket mikor fogadtok �s �rleltek.

 

            Sokan (itt ez �szaki f�ltek�n) a tavasszal vagy a ny�rral �ritek el vagy meg ezt az �jj�-Sz�let�st.

            Vannak, Akik az „erre kidolgozott” H�sv�t k�r�li id�szako(ka)t v�lasztott�k, vagy az �v valamely „f�ld” elemhez kapcsol�d� jegy�t.

 

            A Sz�let�seknek vagy �jj�-Sz�let�seknek valamilyen Tudatos vagy Tudott M�don K�t�dnie kell valamilyen „f�ld”-min�s�ghez ebben az emberi L�T-ben vagy �letben, m�g akkor is, ha „csak” �jj�-Sz�let�sr�l van sz�.

 

            A F�ld a Maga forg�s�val mindennap v�gigp�szt�zza az Eget, ez�rt mindennap hoz �s H�v minden min�s�get.

            A Hold „havonta” j�rja v�gig – kiss� hosszabban �s alaposabban elid�zve egy-egy t�j�n az �gnek – az �gi Kereket.

            Leg-Er�-Teljesebb Hat�sait a Csillagos �gnek maga a Nap k�zvet�ti, m�g yobban feler�s�tve az Onnan �rkez� (vagy h�vott) Er�ket.

 

            Minden napban, �r�ban �s percben, Pillanatban Ott Van az �jj�-sz�let�s Es�lye �s Lehet�s�ge.

            A Nap, a Hold, a Csillagok j�r�sa, �s a F�ld mozg�sa, p�ly�ja seg�thet bizonyos Er�ket �s Lehet�s�geket yobban, mindenki sz�m�ra el�rhet�v� tenni --- ez azonban legink�bb �s els�dlegesen csak a „test(ek)” �tja.

 

            A L�lek �s a Szellem Nincsen k�tve sem „Id�”-h�z, sem „T�r”-hez, hanem T�l-ny�lik �s T�l-Hat minden ilyen k�t�tts�geken.

 

            A L�lek �s a Szellem (testben �lve) bizonyos Hat�saiban m�gis korl�tozott --- mindaddig, am�g a L�lek �s Szellem (ahogyan ez a RENDeltet�se!) �t nem vette az ir�ny�t�st az � teste felett, pontosabban (�s ez a helyes kifejez�s) meg nem tanult a Test Egy�tt �s Egyben �lni az �GI(r�szei)vel.

 

            Innent�l kezd�d�en az „�jj�-Sz�let�sek” �s tov�bb-l�p�sek m�r nem els�sorban Bolyg�- Nap-, vagy Hold-�ll�s-f�gg�ek, hanem a Test �s L�lek �s Szellem Egy�tt-m�k�d�s�nek a f�ggv�ny�ben t�rt�nnek mindezek.

 

            Vagyis a Nap �s Hold �s Csillagok „Id�ben”�s „T�rben” t�rt�n� j�r�s�nak tudatos�t�s�val �s figyel�s�vel

• egyr�szt pontosan �s tudatosan k�vethet�ekk� v�lnak bizonyos, az Eg�sz F�ld �s minden L�nye vonatkoz�s�ban �rkez�, fontos �s meghat�roz�, leggyakrabban ciklikusan ism�tl�d� Hat�sok �s esem�nyek,
• m�sfel�l viszont az �ltaluk K�pviselt �s Hozott Er�k �s Hat�sok Tudatos�t�s�val r�szben ki is emelhet� a L�lek �s a Test a F�ld, vagy az ilyen Hat�sok „fogs�g�b�l”.

 

Az „Id�” Jelen Hat�sai – melyek egyre kev�sb� �ttekinthet�ek – �t-sz�nezik a Tereket, �s az Id� Jelen (eddig ismert) form�inak sz�tboml�sa k�vetkezt�ben nagyon nagy jelent�s�g�ekk� v�lnak a Bels� viszony�t�si Pontok vagy �rt�kek.

Az „Id�”, mely mindenk�ppen �sszef�gg a bolyg�k kering�si p�ly�j�val vagy idej�vel --- Jelen (eddig ismert) form�j�ban sz�tes�ben.

Az Id� fogalmainak �s l�ny�nek v�ltoz�sai egyre ink�bb a-fel� terelik a (tudatos) emberis�get, hogy a M�lt �s Jelen �s J�v� Illuz�rikus H�rmass�g�b�l Kiutat tal�ljon a Jelen, a Most-Pillanat Val�s�g�ba, �s ennek egyik m�dja p�ld�ul a Bolyg�k �s Csillagok �s �gitestek sokas�g�nak, illetve ezek Hat�sainak, mint T�R-nek a Tudatos�t�sa. T�R-nek, mely mindig �s mindenhol „k�r�lvesz”, Hat�rol, �s �t-Hatja a L�ny�nket.

 

Akkor, amikor p�ld�ul az Oroszl�n K�pviselte Hat�sokra Van Sz�ks�ge Testnek-L�leknek �s Szellemnek, m�r nem kell „kiv�rni”, am�g a Nap, a Hold, vagy a Bolyg�k �s Csillagok el�rik a p�ly�juk ezt t�kr�z�/k�zvet�t� pontj�t, hanem ha Tudott el�tt�nk az Onnan (Rajta �t) FolyaMAAT�ban �rkez� Hat�s, akkor a Hat�s a Lelken �s Szellemen �t bek�thet� az adott T�r-Id�-Rendszerbe (Testekbe).

 

Mindez nem jelenti azt, hogy innent�l semmibe kellene venni a Nap, a Hold, a Bolyg�k �s Csillagok j�r�s�t �s �ll�s�t --- �ppen ellenkez�leg:

Fontos Tudni �s Figyelni Jelzett Hat�saikat, mert ilyenkor Hatnak Leg-Er�sebben �s Leg-Teljesebben a Bolyg�ra �s annak minden L�ny�re, �s ezeket, a F�ld Minden L�nye sz�m�ra �rkez�   Hat�sokat �s �ld�sokat ostobas�g lenne nem felhaszn�lni �s megbecs�lni. Puszt�n azt jelenti, hogy

 

amikort�l m�r EGY-gy� lett a Test �s a L�lek �s a Szellem,

akkor m�r az adott L�tet �s �letet

„Id�n �s T�ren T�li”, azokt�l „f�ggetlen” Hat�sok �rhetik el K�ZVETLEN�L

Szem�lyes �T-j�nak �s FEJL�D�S�NEK megfelel�en,

EGY-�N-i vezet�s�nek f�ggv�ny�ben,

melyek az �ltal�nos el�re-jelz�sekkel, mindenkire Hat� m�don el�re nem jelezhet�ek.

 

Vagyis Rendk�v�l fontos �RTENI �s Haszn�lni (!) az �V-, a HOLD- �s a nap-k�rben �rkez� Hat�sokat, de az „EGY-�N” szempontj�b�l legal�bb ilyen fontos, vagy m�g fontosabb figyelni �s �lni a SAJ�T (beavat�si, Sz�let�si, �jj�-sz�let�si) ciklusokat.

 

M�r az �sszel is utaltunk arra, hogy a Seg�t�k �s K�ld�ttek t�bbs�ge k�t f� id�szakban, a tavaszi �s az �szi nap-�j-egyenl�s�gek k�r�l �lik meg pr�ba-feladataikat vagy beavat�saikat, �s ha erre K�SZek, akkor �jj�-sz�let�seiket.

Az a „csoport”, mely �sszel „sz�letik”, seg�ti a tavasszal-sz�let�ket, �s �sszel megfordul ez a helyzet --- vagyis a K�ld�ttek sincsenek magukra hagyva f�ldi testi �jj�-Sz�let�seikben…

 

Sokan fogtok sz�lni-sz�letni az elk�vetkez� h�napokban �s hetekben --- ha m�r nem tett�tek meg az elm�lt egy-k�t h�tben.

Sokan fogj�tok seg�teni (s tegy�tek ezt nagy odafigyel�ssel �s szeretettel) t�rsaitok sz�let�s�t, �jj�-�led�s�t.

Sokan fogtok r�ismerni „sz�l�-sz�let�”, vagy �ppen „sz�l�st-seg�t�” szerepeitekre.

Sokan fogj�tok meg�lni a sz�let�st k�nok �s f�jdalmak n�lk�l – Tudatosan �s �R�MMEL.

 

            Figyelj�tek a Nap, Hold, Bolyg�k, Csillagok j�r�s�t-Hat�s�t, mert ezzel nagyon sokat seg�thettek MaGatoknak �s M�soknak --- �s mindezeken t�l, vagy �ppen ezekkel egy�tt figyelj�tek nagyon a BELS� Hangokat �s H�v�sokat, SAJ�T „EGY-�N”-i Utatokat.

            Ne „lep�djetek meg” Bels� Hangotok H�v�s�n – ha a Csillagok a F�ld eg�sz�re vonatkoz�an �ppen m�st mutatnak --- Saj�t �tjaitok EGY-�N-i Er�ket, �s Lehet�s�geket, K�l�nleges „Aj�nd�kokat” Hoz-Hat-nak. Fogadj�tok El, Be Szem�lyes ER�iteket �s �T-jaitokat.

 

Lejegyezte OmM��t R� Isteni �s �gi-f�ldi �N-je a MindenHat� TeremT� Egy Szent Isten�nk Tisztelet�re �s Dics�s�g�re, Sz�l� �s Sz�let� T�rsai Megseg�t�s�re

 

 

                                                                                                                                    www.omah.extra.hu

 

2008. febru�r 5., kedd

 

Nem az els� olyan �jszak�n vagyok m�r t�l, amikor „f�l-�lomban” a „G�nc�l” hangjait stb elemezgetj�k…

 

Igen �rdekes �s fontos alakzatai a t�li �s a ny�ri �gboltnak is a Nagy Medve 7 f�nyes csillaga, vagyis a G�nc�lszek�r, valamint a Sarkcsillagot (Polaris) a r�dja v�g�n tart� Kisg�nc�l. A Nagy G�nc�l legismertebb csillagai a n�gysz�get form�l� test, �s a h�romsz�get form�z�an el�reny�l� h�rom csillaga.

            A n�gysz�g a F�ldet �s f�ldi testet, m�g a h�romsz�g az Istenit, Istens�get jelen�ti meg (Isten „szem�t” is rendszerint h�romsz�gbe z�rtan �br�zolj�k).

            A szek�r egyfajta j�rm�, mely valamif�le ER� hat�s�ra k�nnyebb� teszi az utaz�st, az utat.

            A szek�r el�reny�l� r�dja az, mely mell� (itt a F�ld�n) a von�, h�z� er� k�ttetik.

            Az �gi Szek�ren a H�z� vagy hajt� ER� az „Isteni”, az Isteni �N, az EGY.

            Hogy is van ez? A csillag-alakzat neve a magyarban: G�NC�L SZeKeRe. Vagyis:

• G: �Gi, eGY
• N: �N, aNYa, N�veked�s
• C: C�l (magyar rov�sjele egy felfel� mutat� „cel�ke”, azaz ny�lvessz�)
• L: L�Lek (rov�s ligat�r�ban k�t egym�snak ford�tott „L” jele k�t sz�rnyat form�z, L�lek-mad�r)
• SzeR, SzeK�R, SzeRKeZeT

Vagyis (egyik �rtelmez�sben) az �gi �N-nel, az EGGY� lett �N-nel t�rt�n� �sszekapcsol�d�s ut�n a C�L k�nnyen el�rhet�, er�lk�d�s n�lk�l hazavihet� a test (testi �let). Ha a „testet” (n�gysz�get) az „Isteni r�szek” (EGY) vezeti, akkor k�nny� a L�lek �tja, k�nny� az �t Haza.

 

M�sok Medv�t l�ttak ebben a form�ban, m�ghozz� „NAGY”-ot, vagyis EGY-et.

A Medv�k Csillagnemzets�ge a Krisztusi Szeretetet Tan�t� Nemzets�g, vagyis annak az eszk�znek vagy m�dszernek tan�t�i �s ismer�i, mely a legk�nnyebben Haza-vezethet.

 

Ma viszonylag kevesen �lnek az emberek k�z�l egy�tt a medv�kkel --- ann�l t�bben �l�nk kisebb termet� „k�pvisel�ikkel”, a kuty�kkal vagy eb-ekkel.

 

Melyik�nk tud vajon annyira �szint�n szeretni, s mindezt annyira �szint�n kimutatni, mint egy igazi h� t�rs, a felt�tel n�lk�li szeretetet �l� �s gyakorl� kutya? Ha csak r�n�z�nk, m�r pontosan l�tjuk az �r�m�t: a szem�t is alig nyitja ki, de a farka m�r mozog. Nem az�rt szereti az embert, mert az enni ad neki, hanem az�rt, mert az ember VAN.