2008. janu�r 28., h�tf�, janu�r 29., kedd                    A Hold most l�p �t a Skorpi�ba, fogy� f�zisban halad

A L-�LEK Segedelme

�NMI Aki Vagyunk �s Vagyok K�sz�nt�nk Titeket. Csakis Tiszt�n �s Igazan Sz�lunk �s Hatunk.

            Egyik Nagy (=Egy) „Hib�ja”, Hi�nyoss�ga Ma M�g a L�T�nknek �s �let�nknek a „Nem-Megfelel�-Id�z�t�s”, �s besz�lj�nk ma err�l egy keveset.

            MI, a MaGunk �s a f�ldi �n Nem-Egy-Id�s�kon �lj�k a L�Tet �s �letet.

            Az �GI �N az �R�Kben, m�g a f�ldi �n a f�ldi T�r-Id� V�LTOZ� Rend-Szer�ben �li - Egy�tt  az �letet.

            Ez a sz�tv�l�s l�tsz�lagos, illuz�rikus term�szet�, �s amint ezt a l�tsz�lagos sz�tv�lasztotts�got felismeri a f�ldi �n, �s ennek megfelel�en a f�kusz�t, Jelen-l�t�t az �R�Kbe teszi/helyezi, az lesz a megny�l�sa vagy kezdete az �r�k �letnek.

            Egy �r�k-Term�szet�, �s l�tsz�lagos m�land�s�gban �l� L�Tben �lj�k az �LETet.

            A F�ldi �n azonosult (�s a SzeRves bels� Hat�s miatt m�g a mai napig is valamilyen form�ban azonosulni k�nytelen – a Term�szetes Hat�s kedv��rt) ezzel a M�land�nak T�n� vagy L�tsz� Vil�ggal.

            A f�ldi �n-ek m�r kezdik felismerni �s �L-ni, �rteni ennek az �r�k �s L�tsz�lagos M�land�nak az EGYs�g�t �s term�szet�t.

            Amint az �gi �N �s a f�ldi �n Teljes eg�sz�ben �t�rzi �s Meg�li ennek az �R�Ks�gnek a Teljes term�szet�t, Onnant�l kezdve nagyon „k�nny�v�”, de nagyon neh�zz� is lehet az Itt-L�t �s a Teremt�s Term�szete.

            Lehets�ges, hogy Olyan Er�ss� �s M�lly� lehet a H�v�sa/Sz�v�sa az �R�Knek, hogy K�ptelen lesz a f�ldi �n Itt-Tartani az EG�SZet.

            Lehet, hogy Oly term�szetess� �s K�nny�v� lesz az �let, hogy semmif�le probl�m�t vagy gondot nem jelent majd sem az Itt-L�t, sem az Ott-L�T vagy elmenetel.

            Ezzel, ez ut�bbival kapcsolatosan azonban – mivel emberi, f�ldi IS a L�lek �s test – mer�ltek fel �s vannak ma m�g K�telyek-neh�zs�gek.

            Felmer�lhetnek olyan probl�m�k vagy gondok (gyakorlatiak vagy elm�letiek), amikkel szembe kell m�g n�znie a L�leknek �s a testnek, �s ez�rt besz�ln�nk (a testhez k�t�tt, �s �gy embers�g�ben is �l�) „R�sz�nkr�l”: Lelk�nkr�l.

            Lelk�nk a Szellem�nknek a Test�nkh�z k�t�d�, �s leger�sebben a Test�nkh�z „k�t�tt”, r�gz�tett r�sze.

            Test�nk a L�lek T�pl�l� Jelen-L�te n�lk�l nem l�tezhetne.

            Gyakorlatilag a L�LEK az, A-MI �s A-KI, Mint R�sze az EG�SZnek �s a R�SZnek �sszek�ti a v�gletesen elt�volodott R�SZeket.

            A Test a L�lek t�pl�l� Er�je n�lk�l nem l�tezhet.

            Eddig kev�sb� foglalkoztunk a L�lekkel, �s ez�rt most egy kiss� nagyobb figyelmet kell ford�tanunk erre a r�sz�nkre, hogy a m�k�d�s�t, �s �gy bizonyos fokig n�h�ny anom�li�j�t yobban meg�rtethess�k.

            A L�leknek Van egy a testet t�pl�l�-�ltet�, a Forr�ssal, illetve a TeremT�i Min�s�gekkel �sszek�t� SzeRepe.

            A L�lek egy „H�don” �t, a L�lek H�dj�n �t �rkezik az �ltala (j� esetben) V�lasztott T�rbe �s Id�be (�let-T�rbe �s Lehet�s�gbe, Testbe).

            A L�lek H�dj�n �tkel� L�lek elvesz�ti (l�tsz�lag) minden addigi K�pess�g�t �s Tud�s�t azzal egy�tt, hogy ezek valahogyan, valamilyen EL�H�VHAT� M�DON m�gis Ott Vannak a L�ny�ben.

            A L�lek a Benne – �s a Szellem�ben, a Szellemben – l�v� Tud�s�t �s Er�it teh�t valamif�le „cs�ra” �llapotban hozza MaG�val.

            Akkor, amikor a L�lek elkezdi (�r�me �s Szeretete vezet�s�vel) felfedezni a MaG�val, a MaG�ban hozott Tud�s�t �s K�pess�geket �s a Kincseket, akkor ezeket a Kincseket �s K�pess�geket �s Er�ket fokozatosan elkezdi „lehozni”, elkezdi „�tadni” a fizikai �n-nek.

            Vagyis az a Tud�s �s Kincs, ami a sz�let�s vagy le�rkez�s Pillanat�ban csak mint „elrejtett kincs” �s lehet�s�g l�tezett, az sz�p lassan elkezd lek�szni, bek�lt�zni a fizikai testbe �s �n-be.

            Ez a Tud�s lek�szva �s belek�lt�zve a fizikai �n-be felvesz egy bizonyos �j form�t vagy megnyilv�nul�st, hisz a L�leken kereszt�l a Tud�s egy eddig soha nem volt, soha nem l�tezett form�ban �s m�don nyilv�nul meg.

            Teh�t az �gi, csak Cs�r�ban vagy Lehet�s�gk�nt (mint �j tapasztal�si �tk�nt vagy Lehet�s�g-cs�rak�nt) lehozott Tud�s egy teljesen �j M�don nyilv�nul meg a TeremT� vagy a VIL�G �s a MaG, az �nMaG sz�m�ra egyar�nt.

            Egy Isteni (bev�lt) Tud�s �rkezik, hogy egy (ak�r egyedi) K�l�nleges �s k�l�nlegesen �rt�kes megnyilv�nul�ss�, tapasztalatt� legyen.

            Az a Tud�s, Ami �s Aki Most a L�nyeitekben �bred vagy �rkezik, Egy K�l�nleges Megtapasztal�s (�gi) Alapja.

            A M�sik Alapja Ennek a megtapasztal�snak a fizikai l�ny, illetve a fizikai l�nyben m�r megjelent, testet �lt�tt Jelen-L�t �s Tapasztal�s �s Tud�s.

            Ebb�l a „k�t” (gyakorlatilag) EGY-r�szb�l, Alapb�l j�n majd L�T-re az Eg�sz VIL�G-ot, �s az eg�sz emberis�get �s F�ldet is rem�lhet�en el�re, Fel-Fel� mozd�t� tapasztal�s.

            A TUD�S a Szellemi s�kokr�l vagy s�kokon „csup�n” egy „MaG”, egy lehet�s�g a Megnyilv�nul�sra, mint ahogyan az elsaj�t�tott f�ldi ismeret is csak egy lehet�s�g – a haszn�lata teheti �l� tapasztal�ss� vagy tud�ss�.

            Teh�t a L�LEK az, A-KI vagy A-MI �rzi, Hozza, Hordozza, K�zvet�ti ezeket a MAGokat vagy (Lehets�ges) Utakat.

            A L�lek egy K�l�nleges Egy-Vele-ge az �LET-nek.

            VAN egy bizonyos „K�l�n”, elk�l�n�lt �T-ja, Tapasztal�sa vagy �lete, �s ugyanakkor M�gis, Minden elk�l�n�lts�ge vagy l�tsz�lagos k�l�n tapasztal�sa ellen�re is folyaMAAT�ban kapcsolatban van a L�nye Fels�bb vagy Els�bb, �t Eredeztet� Von�saival.

            A L�lek (�s itt most besz�lj�nk csak �s kiz�r�lag a F�ldre �rkezett �s Rendelt L�lek-r�szecsk�kr�l) K�l�nleges teremtm�nye az Isteni Kettes Egy�ttesnek, vagyis az Aty�nak �s az Any�nak.

            Els�sorban Atyai, �s csak M�sod-sorban Istenanyai R�szecske.

            Mit �rtek ezalatt? Azt, hogy a L�lek els�sorban a form�ban �s a form�val, m�g a Szellem ink�bb az anyai min�s�gekkel l�p szorosabb kapcsol�d�sra (persze minden ilyen elk�l�n�t�s „s�nt�t” egy kicsit…)

            Vagyis a L�lek egyik specialit�sa (ellent�tben a Szellemi L�T-tel �s �lettel) a FORMA alkot�sa, a Forma el�k�sz�t�se az �t-Szellem�l�sre/�t-Szellem�t�shez.

            A L�lek teh�t, ahelyett, hogy „El-”, vagy Haza-v�gy�dna, ink�bb a lehets�ges legutols� pillanatig is k�sz�ti el� a testet a Szellem sz�m�ra.

            Ink�bb a „Szellemi” r�sz az, minden furcsas�ga ellen�re is, AKI V�gy�dik az EGYs�gre, �s a L�LEK az, AKI �LI a MaGa Val�j�ban Kalandos, megismer� �let�t. (Ez �gy term�szetesen nem teljesen pontos, ink�bb csak szeml�ltet�, �t-t�teles.)

            A L�lek teh�t elh�z az Egys�gt�l, m�g a Szellem Visszah�z, az Egys�g fel� terel, �gy teremtve egy egyens�lyi (teh�t megnyilv�nulni K�PES!) L�Tet �s �letet.

            A L�lek „k�t” az anyaghoz �s anyagi megtapasztal�shoz, m�g a Szellem H�z Haza az EGYS�Gbe.

            Akkor, amikor a L�LEK megfelel�en el�k�sz�tette az �t-L�NYeg�t�shez, �t-Szellem�t�shez az anyagi testet �s �letet, „H�tt�rbe” h�z�dik (de meg nem sz�nik!), �s �tadja a vezet�st a Hazat�r�st seg�t� �s el�k�sz�t� Szellemi, MaGosabb Min�s�g� �N-nek.

            Nem sz�nik meg (am�g L�tezik egy adott �let) a L�lek Maga, vagy a L�lek teljes elk�l�n�lts�ge, hiszen csak �gy biztos�that� valamif�le FORM�JA az elk�l�n�lt �LETnek.

            Vagyis: ha a Szellem teljesen �t-Szellem�ten� a testet „fel-oldva” MaG�ban a L�LEKet, akkor az adott FORM�NAK megsz�nne a teljes k�l�n�ll�sa �s L�te-�lete.

            A test-l�lek-szellem h�rmass�g�ban �s Egys�g�ben teh�t

- a f�ldi test a megnyilv�n�t� �s az �tszellem�l�sre, Hazat�r�sre V�r� �s K�sz�l�,

- m�g a Szellem az �sszetart� �s a HazaH�z�, az Egys�get hordoz�,

- �s a L�lek az, „A-KI-nek” a Jelenl�te sz�ks�ges, hogy egy adott forma mint forma is (!) L�tezzen. (Vagyis Egyszerre Elk�l�n�lten �s EGYben is l�tezzen.)

            Mi�rt Mondom �N Most el Mindezeket? Az�rt, hogy �REZZ�TEK meg a L�LEK Nagy (=EGY) Jelent�s�g�t.

            „�”, a L�lek az, melynek �L�, ER�-Teljes Jelen-L�te biztos�tja Egy-SzeRre a f�ldi Jelen-L�tet �s az �t-Szellem�lt, Felemelkedett �letet.

            Addig, am�g egy adott (fizikai form�j�) �let �s L�T L�tezik, addig „Benne” L�tezik az a form�j� �s tartalm� (Atyai �s Anyai Min�s�geket is hordoz�) L�LEK, mely K�pes az adott (besz�letett) T�r �s Id� �s egy�b Form�k �s lehet�s�gek figyelembe v�tel�vel fenntartani �s megtartani egyszerre az EGYs�get �s az elk�l�n�lts�get.

            Ahhoz, hogy egy adott Forma vagy �let HAT-hasson, sz�ks�ge Van (a Megnyilv�nulatlant�l) val� valamilyen elk�l�n�lts�gre (=ez a Jelen L�Te), m�sr�szt pedig, hogy a Szellem�nek (=V�llal�s�nak) Megfelel�en tudjon Hatni is, sz�ks�ge Van bizonyos kapcsolatra vagy �sszek�ttet�sre.

Ez ut�bbi (vagy mindkett�) a L�LEK:

• a Kapcsolatot, �sszek�ttet�st �s Egys�get,
• �s ezzel egyid�ben az elk�l�n�lts�get is biztos�t� �s hordoz� R�sze az �LET-nek/L�T-nek.

            Sok-f�l�k a „Lelkek”, nem csak olyanok, A-MI-k Itt E F�ld�n �lnek --- ez mindig az adott v�llal�snak vagy dics�s�gnek megfelel�en ker�l Ki-V�L-aszt�sra �s Fel-�P-�t�sre.

            Ez ut�bbir�l most csak az�rt besz�ltem, hogy tiszt�ban legyetek vele.

            Mi (lehet) a „baj” a L�lekkel (az emberi L�lekkel)?

            Az Emberben a SZ�V �s a L�LEK az, A-MI �s A-KI �sszekapcsolja (k�zvet�ti) a V�gesben a V�gtelent.

            Ezek teh�t egyszerre �l-nek „V�ges”, �s egyszerre „V�gtelen” �letet.

            A V�gest teh�t a V�gtelennel „k�t” r�sz kapcsolja �ssze benn�nk, �s ezek k�z�l egyik a L�lek, �s a m�sik a Sz�v.

            Ezek kapcsolj�k �ssze a „Tereket” „Id�ket” „V�gest” �s „V�gtelent”, vagyis VALAmilyen M�don �LIK is (hisz �sszeKAPCSOLJ�K!!!) ezeket.

            A L�lek �s a Sz�v FolyaMAATos, RENDelt Kapcsol�d�sban �l ezekkel a „l�tsz�lag” teljesen k�l�nb�z�, a VAL�s�gban �s Eredet�kben azonban Egy-l�nyeg� min�s�gekkel.

            HOGYAN teheti ezt meg a Sz�v �s a L�lek?

            M�s ez a kapcsolat, mint mikor a L�lek H�dj�n le�rkezik a F�ldre, a Testbe a L�lek.

            A „L�lek H�d” Egy-fajta Felejt�s-�tj�r� is egyben, �s csak nagyon k�l�nleges esetekben van lehet�s�g Teljes �s azonnali tud�s� lesz�let�sekre.

            A L�lek H�d egy-fajta �tj�r� teh�t, egy-fajta sz�let�s (=Teremt�s) Kapu, Egy-Szeri �tj�r�s, Egy-Szeri �sszek�ttet�s vagy kapcsolat „�g” �s „F�ld/f�ldi” k�z�tt.

            Ezzel szemben a L�lek �s a Sz�v a V�gtelennel FolyaMAATos �sszek�ttet�sben van – �s ez a nagyon l�nyeges! FolyaMAATos �sszek�ttet�sben mindaddig, am�g az �LET (adott form�ja) L�tezik �s �l.

            Ilyenform�n term�szetesen szoros �sszef�gg�s vagy kapcsolat is �ll fenn a Sz�v �s a L�lek K�z�tt --- de milyen ez a kapcsolat, miben hasonl�ak, �s miben k�l�nb�z�ek ezek az �sszek�t� Kapuk vagy Hidak?

            A Sz�v Egy-Fajta FolyaMAATos ER�-pumpa, �let-energia-pumpa, �LET-fenntart�, mozgat�, �ramoltat�.

            Ezzel szemben a L�lek (b�r ilyen szerepe is van!!!) nem els�dlegesen az �let „fenntart�s��rt”, hanem annak az �t-Szellem�t�shez Val� El�k�sz�t�s��rt, a Tanul�-�t alak�t�s��rt, a Sors-�sv�ny alak�t�s��rt felel.

            Vagyis a Sz�v l�ktet�se (mint az �LET l�ktet�se) a Forr�s, a MINDEN l�ktet�se – emiatt kiss� „anyaibb” term�szet�, m�g a L�lek (mint F� Forma-felel�s) els�sorban a forma fizikai ki-teljes�t�s��rt, �s annak az �t-Szellem�t�shez val� el�k�sz�t�s��rt felel, �s �gy szorosabb kapcsolatban van az „atyaibb” Er�kkel (term�szetesen egyik nincs a m�sik n�lk�l, �s a m�sik az egyik n�lk�l).

            �gy is fogalmazhatn�nk mindezt, hogy a Forr�s Szeretete a Sz�ven �t nyilv�nul meg �s t�r a T�r-Id�be, m�g az Atya (=az EGY) Szeretete a lelken �t �rkezik. (Term�szetesen ezek egym�s n�lk�l nem l�teznek, �s mint minden k�r�l�r�s vagy hasonlat, ez is csak meg�rt�st seg�t).

            A L�lek a Sz�v n�lk�l, ahogyan az Atya �s az Anya egym�s n�lk�l – nem sok�ig l�tezik.

            A bez�rult L�lek �s bez�rult Sz�v k�ptelen a f�ldi testbe „hozni”, ott terjeszteni, keringetni az �letet. Az ilyen bez�rult �s s�r�lt Sz�vek �s Lelkek ez�rt igyekeztek eddig, �s igyekezn�nek m�g ma is „elsz�vni”, elvenni m�sokt�l �let-Er�t, �s ahogyan tudj�tok, vagy n�h�nyan „l�tj�tok” is ezt, mindez a „napfonat-csakr�n” kereszt�l t�rt�nik.

            Vagyis ha a L�lek nem kell�en Teljes �s Er�s, akkor a napfonat-csakr�j�n (becsatlakoz�si „hely�n”) kereszt�l igyekszik p�tolni a kiesett (nem-�rkez�) Er�ket.

            A csakra nem kell� vagy hib�s m�k�d�se megterheli a felette l�v� sz�vet az „idegen”, m�sokt�l sz�rmaz� �s m�sokt�l elsz�vott, sokszor nem is tiszta, szennyezett Er�kkel, akad�lyokat (lerak�d�sokat) k�pezve a sz�v k�r�l, �s �gy hamarosan azt is bez�rja.

            Hogy melyik van (vagy volt) el�bb, ebbe most ne menj�nk bele, nem is ez a l�nyeg --- a l�nyeg az, hogy �rts�tek:

az EG�SZs�gesen m�k�d� L�lek �s Sz�v

a Ti Saj�t, „Autentikus”, Nektek Teljes Eg�sz�ben Megfelel� �ttal �s Er�kkel �s Lehet�s�gekkel

L�t el Titeket,

m�g a m�sokt�l „lopkodott” Er�kkel (mivel nem teljesen azonos a l�nyetekkel) gyakorlatilag szennyezitek a Saj�t �leteteket. �tvesztek �gy a „lopkod�ssal” m�sokt�l Er�ket �s (hozz�juk kapcsol�d�) terheket, mint mikor egy v�r�t�mleszt�s �tvihet bizonyos adotts�gokat vagy betegs�geket. (Az ilyen „lopkod�sok” tipikus esetei azok, melyekben a L�lek valamilyen „nem term�szetes” m�don ir�ny�tja mag�ra a figyelmet – pl. kiab�l, f�lelmet vagy haragot, b�ntudatot �breszt m�sokban, sajn�ltatja mag�t stb.)

            Kor�bban m�r arr�l is besz�lt�nk, hogy a lesz�let�ssel hozott „�let”-Er�, illetve a „Kiteljesed�shez” k�t�tt Er�k ma m�r „k�t�ttebbek”, �s ezen Er�k Ma M�r nem sz�vhat�ak el, nem csapolhat�ak �gy le r�lunk �s r�latok, mint volt erre lehet�s�g m�g csak egy �vvel ezel�tt is.

            Az �LET-Er� TELJESEN szem�lyhez k�t�tt� lett, az semmilyen m�don el nem vehet� --- viszont a L�lek �s test egy�tt rendelkezhet bizonyos sz�ken meghat�rozott k�rben az „�tad�s�r�l”.

            A Kiteljesed�shez k�t�tt Er�k egy r�sze ma m�r nem „szem�lyhez”, hanem „Feladathoz” k�t�tt --- vagyis a Feladathoz k�t�tt Er�ket nem haszn�lhatja fel a L�lek �s Test m�sra, csakis arra, amire Rendeltetett, �s ha a f�ldi �n nem v�llalja fel a megval�s�t�s�t az adott Feladatnak, akkor a „lelkek” egym�s k�zt �tadhatj�k az ilyen Er�ket (a V�llal�ssal egy�tt) a Megval�s�t�sra M�r K�szeknek --- ez az egyik biztos�t�ka annak, hogy a „Feladatok” Id�ben teljes�tettek legyenek!!!

            Visszat�rve a L�lekhez �s a Sz�vhez:

Ugyan�gy, ahogyan az �letben is: az Atya igaz�n Atya csak az Anya mellett lehet, m�g az Anya is teljes Anyas�g�t csak egy teljes Atya mellett �lheti meg --- �gy van ez a L�lek �s Sz�v eset�ben is, hisz oly szoros, oly SzeRves a K�zt�k L�v� �sszek�ttet�s �s Kapcsolat!

            A L�lek-„Magocsk�k”, a Lelkek – igencsak furcsa L�nyek: „t�pl�l�kukat” szinte teljes eg�sz�ben a Forr�sb�l, az �r�k-L�tez�b�l nyerik – �s MEGNYILV�NUL�SI Form�juk Minden esetben valamilyen „anyagi vil�g” vagy „anyag”.

            L�t�k c�lja teh�t Megnyilv�nul�s �s T�vols�g-Tart�s Mindent�l �s a MINDENt�l (a t�bbi Megnyilv�nultt�l �s a Megnyilv�nulatlan EG�SZ-t�l), �s ugyanakkor a C�ljukban ott van EGY MEGNYILV�NULT Egys�g �s EG�SZ megteremt�se.

            Most Mindig Ugyanarr�l besz�lve kiss� k�rbe-j�rjuk a Lelkeket.

            A Lelkek sajnos a L�T�k �s �let�k folyam�n k�l�nf�le s�r�l�seket (lev�l�sokat, elz�r�sokat) szenvedhetnek el.

            R�gebben a T�ltosok �s S�m�nok egyik f� feladata k�z� tartozott a L�lek-R�szecsk�k Gy�gy�t�sa �s RENDez�se --- hisz a Megnyilv�nul�s �s Megnyilv�n�t�s TELJESS�G�hez ELENGEDHETETLEN A L�LEK �P-s�ge �s TELJES-s�ge.

            Sokan „boncolgatj�k” �s bontj�k (sz�t) m�g ma is a Lelkeket, de csak kevesen �rtik k�z�l�k a L�lek Val�di, Eget �s F�ldet, Megnyilv�nul�t �s Megnyilv�n�t�t, �r�ket �s Jelent, V�gest �s V�gtelent �sszek�t� (�sszeKAPCSOL�) Szerep�t --- en�lk�l pedig igencsak neh�z (tudatosan) Yav�tani, Yobb�tani, K�nny�teni a L�lek (�s Hordoz�ja) helyzet�t.

            A L�lek az �lete folyam�n teh�t szerezhet k�l�nf�le s�r�l�seket: lev�lhatnak vagy elz�r�dhatnak, n�ha �sszekeveredhetnek vagy megzavarodhatnak „r�szei”.

            Leggyakrabban olyankor k�vetkezik be egy ilyen, a L�lek sz�m�ra sokkot, cs�kken�st jelent� trauma, amikor a L�lek v�gletes, ki�lezett form�ban azzal k�nytelen szembes�lni, hogy a Test nem v�llalja fel a L�lek V�llal�s�t vagy K�ldet�s�t. Ez a Lelkeket �r-het� legnagyobb „sokk” vagy csap�s.

            �rheti a Lelkeket „�tmeneti” (=visszaford�that�), vagy pedig „V�gleges” (=visszaford�thatatlan) csap�s vagy v�ltoz�s.

            A L�lek egy-k�t visszaford�thatatlan v�ltoz�st (�tjai t�bb-r�t�s�ge miatt) elvisel, �m amikor �gy �t�li meg a L�lek, hogy egy-egy ilyen v�ltoz�ssal a lesz�let�s c�lja megval�s�thatatlann� lesz, akkor elkezdi lebontani a MaGa k�r� �p�tett (f�ldi) �LETet, �s j�nnek a Hal�lhoz vezet� s�lyos esetek.

            Nagyon sok ilyen (emberi b�rben szerzett) s�r�l�snek a forr�sa a meg�lt szeretetnek – mint t�pl�l� Er�nek – a hi�nya.

            Sokan dolgozunk most a „Megbocs�t�ssal”, mint az egyik Leghat�konyabb „gy�gy-m�ddal”.

            A Megbocs�t�sban a L�lek �s az Emberi L�ny k�pess� lesz a dolgok m�g�tti mozgat�-er�k �s l�nyeg Val�di megl�t�s�ra, k�pess� lesz fel�lemelkedni a f�jdalm�n vagy a b�nat�n --- �s ebben az �llapot�ban a L�lekt�l (vagy a Lelken �t), esetleg a Sz�vb�l (vagy a Sz�ven �t) a test „plusz” (gy�gy�t�) Er�ket nyer.

A L�lek

ilyen alkalmakkor,

amikor a Megbocs�t�st (a Val�dit!) sz�ks�g-Szer�en k�vet� H�LA

(a Megbocs�t�s Meg�L�SE)

�llapot�ba ker�l,

Rend-Szerint (erre ir�nyul� Sz�nd�k �s K�r�s eset�n!!!)

nagyon gyorsan VisszaRendezHeti MaG�t az EREDEND� �llapot�ba,

vagy ha v�ltoz�s sz�ks�ges, akkor a Sz�ks�ges v�ltoz�sokat hoz� helyzetekbe ker�lhet.

A H�LA

�llapot�ban a L�LEK �s TEST T�LNY�LIK a F�ldi T�r-Id� Keret�n, �s „Egy Pillanatra” a „MOST”, az „�R�K PILLANAT” �llapot�ba ker�l. (A L�lek vezeti, vezet-Heti Ide el a Testi �letet!!!)

Az �R�M vagy SZERETET

(norm�l) �llapota is Egy-Fajta (szinte k�zvetlen) Kapcsol�d�s a „mennyekhez”, az �r�k Jelen-L�t-hez, �s ezekben az �llapotaiban a L�LEK (�s test) a Testi �n sz�m�ra is nagyon sok ER�t SzeRez (teh�t „�ber”, Tudatos �llapot�ban is n�veli Er�j�t!).

            Visszat�rve m�g egy gondolat Er�j�ig a Megbocs�t�s fontoss�g�ra: nagyon fontos

a Megbocs�t�snak a H�L�ban t�rt�n� megnyilv�n�t�sa vagy meg�l�se,

mert EZ hozhat Ma

(erre ir�nyul� SZ�ND�K �s K�R�S eset�n!)

Gyors �s Teljes L�LEK-gy�gyul�sokat.

            ~ Mert a L�lek (a m�sik „csatlakoz�si pontj�n”) a V�gtelenbe, a T�ren �s Id�n T�liba ny�lik, s onnan Hoz-Hat (ak�r pl L�LEK-gy�gy�t�) seg�ts�get, s Hoz-Hatja MaG�nak, az Emberben �l� L�LEKnek --- seg�tve ezzel Embert �s Lelket �s Szellemet… a Majdani TELJES EGGY�-lev�sre.

Lejegyezte OmM��t R� Isteni �s �gi-f�ldi �N-je a Mindenhat� Egy Szent TeremT� Isten�nk Tisztelet�re �s Dics�s�g�re, �s Lesz�letett Testv�rei Megseg�t�s�re

                                                                                                                                    www.omah.extra.hu