 |
ÍRÁSAIM |
|
|
| | |
"ELEGET KÍVÁNOK NEKED!"
"Elegendő napsütést kívánok számodra, hogy jókedved legyen, bármilyen szürkének is tűnnek napjaid.
Elegendő esőt kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld a napot.
Elegendő boldogságot kívánok neked, hogy szellemed élő és örökké tartó legyen.
Elegendő fájdalmat kívánok neked, hogy még az élet legkisebb örömei is nagyobbnak tűnjenek.
Elegendő nyereséget kívánok neked, hogy vágyaidat kielégítse.
Elegendő veszteséget kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld mindazt, amid van.
Elegendő köszöntést kívánok neked, hogy felkészítsen a végső búcsúra." (Folytatás ITT)
|
Sík Sándor - Ember
"Embernek lenni!
Csak embernek, semmi egyébnek,
De annak egésznek, épnek,
Föld-szülte földnek
És Isten-lehelte szépnek."
|
|
Hímeztem: |
|
| | |
2011.0728 – Szemelvények – Önkifejezés III.:
Nagyon fontos, hogy azokban a helyzetekben,
amelyekben „mások támogatójává vagy segítőjévé” válunk,
TELJESEN ŐSZINTÉK, IGAZAK legyünk.
A „segítő szándék” „tiszta” legyen,
vagyis tisztán SZERETETBŐL legyen jelen (’se több se kevesebb’),
magunkat a „yobbítás” és önzetlen segítségadás szándéka vezesse
[ne kívánjuk a másikat ’befolyásolni’ vagy ’vezetni’, ne ’értékeljük’ vagy ítéljük meg stb].
Ha „hívást” érzünk egy helyzetbe, amelyben segítően nyilvánul(hat)nánk meg,
akkor „teljes figyelemmel” [teljes odafigyeléssel] forduljunk a „helyzet” és a helyzetben „jelenlévők” felé is.
Legyünk „nyitottak”, hogy megérthessük azt, amit a helyzet mutat –
és ezáltal is azt tudjuk nyújtani,
ami az adott helyzetben „tőlünk telhetően is a leg-yobb”
és az „érintett számára is legmegfelelőbb”.
Fontos, hogy IGAZAK legyünk teljes egészében:
ne találjunk ki valótlan, általunk meg nem élt ’példákat’, mert már ez is ’ferdítés’.
Olyat mondjunk és tegyünk, amit mi VALÓBAN megtapasztaltunk,
és ami ezáltal a ’magunk tapasztalata/tudása’
[’erre tudunk Építeni, ebből tudunk biztonsággal Építkezni/Építeni’].
Ne „szépítsünk”, és közben ne legyünk bántóak sem
(ugyanis a ’bántás’ érzékelésekor bezárul vagy beszűkül a „szív”, és így legtöbbször nem tud célt érni a segítség).
|
|
|
"Egy szó is lehet locsogás, s ezer oldal maga a tömörség.”
(Abody Béla)
„A madarak nyelve nagyon régen kialakult, és más, ősi beszédmódokhoz hasonlóan tömör, kihagyásos beszéd: keveset mondanak, de ezzel sokat fejeznek ki és sokat megértenek belőle.”
(Gilbert White)
|
|
|
|
|
|
|
Írások - 2007 december |
|
|
20081208 - Az Újjá-születés Ideje
2013.01.28. 20:27
2007. december 8., szombat
Az Újjá-születés Ideje
ÉNMI Aki Vagyunk Köszöntünk Titeket. Csakis Tisztán és Igazan Szólunk és Hatunk.
Tavasszal Vet a Szeretet, Nyáron Árad a Fény/Erő, Ősszel Új Sorsot, Új Hálót Sző a Minden(ség), és a Tél az Élet és Lét Megújulásának-Újjá-születének megszentelt Ideje.
A T-ÉL (visszafelé olvasva: LÉT) tehát nem pusztán az elmúlás és a halál, hanem elsősorban az ÚJJÁ-születés megszentelt (valamennyi vallás és nép megemlékezései között is fontos szerepet kapott) ünnepe.
T-Él-en Rend-SzeRint Csodálatos dolgok, csodálatos testet-öltések történnek és Új Kezdetek kezdődnek még akkor is, ha Fény-hiánya és hidege miatt sokan nem is annyira szeretitek ezeket az időket.
Éppen a Fény és meleg hiánya az, ami Erő-Teljes Szám-vetésre és Belső Vizsgálódásra és Újjászületésre is készteti az embert és természetet egyaránt – és ez a mostani T-Él (és talán az elkövetkezők is) egy kissé különlegesebbek, Nagyobb (Egyebb) Jelentőségűek lesznek, mint az eddigiek.
Sokan már Érzitek és Élitek az ÚJ-at – és ez így helyes, hisz választásaitoknak megfelelően kell, választásaitok szerint Yó, ha Élitek az Életet.
Sokan elköteleződtünk az ÚJ megformázása, megteremtése, előkészítése mellett, és az Elköteleződések Óta bizony már az Elkötelezettek az ÚJ-ban is ÉL-nek.
Tavasz a Vetés, a nyár és ősz az érlelés, az ősz a betakarítás, számvetés, a Tél pedig az Újjászületés. És a Tél Végén indul az Újabb Vetés és Teremtés.
Ez a Tél nem csak egy egyszerű Tél. E Mostani Tél Lezárása egy Hosszabb, sok-sok ezer évet is magában foglaló emberi-korszaknak.
Ez a Tél – mert hogy ezt Teremtette meg az Emberek egy JELentős része – Különleges lehet és lesz.
Különleges lehet és lesz – mert az „Ébredések” elérték a „kritikus” Fény-„tömeget”, mely elindította a sötétséget felszámoló/feloszlató Vég-et és Ítéletet.
Ítél a feltámadt, Megnyilvánult Fény, Mely a Vég-re és Kezdet-re beragyogja a Szívet és Időt és Teret.
Készüljetek – és KÉSZEN LEGYETEK! MOST Éljétek meg (már a T-ÉL-ben is) a Feltámadt Életet! Ne halogassatok – hanem a Jelent Éljétek! ÉL-vezzétek, ÉL-jétek Tudatosan és Szeretőn (Tudva, hogy milyen Irányban vált-oz-va élitek az életet) minden soha vissza nem térő Lehetőségét és Pillanatát ennek a Tavasz-Elői/Előtti-TÉLnek.
Lejegyezte OmMáát Ré Isteni és Égi/Földi ÉN-je a MindenHató TeremTő Egy Szent Istenünk Tiszteletére és Dicsőségére
www.omah.extra.hu
| | |
|
|
|
A mai napra: |
|
„A valóság nemcsak az, amit a szem lát, és nemcsak az, amit a fül hall és a kéz meg tud fogni, hanem az is, ami rejtve marad a szem és a tapogató ujjak elől, és csak annak fedi fel magát néha, egy-egy pillanatra, aki a lelki szemével keresi, aki belülről tud figyelni és hallani, és képes a gondolataival tapintani.”
| | |
Áldozni
csak a benned lévő és általad LÉT-re hozott Szépséggel
másokat is SzÉpítve és gyarapítva,
Teljes és ÉP Szabad Akaratodból,
Szabad Akaratodat kinyilvánítva,
az Örök és Adott Élő KRISZTUSI Rendnek megfelelően
Lehetséges
és
Érdem-es.”
20100525 - Az Áldozatról - Szemelvények
A hibákról és a hibázásról:
A ’hibák’ segítenek ’nem-felejteni’ és ’felejteni’.
PIRAMIS - Őszintén akarok élni
Őszintén akarok élni,
Minden utam végigjárni,
Hinni abban, amire vágyom,
S ha hiszek benne küzdeni érte bármilyen áron.
Őszintén akarok élni,
És csak annyit elérni,
Jókedvem senkit ne bántson,
S ha fáj a szívem valamiért, ne nagyon fájjon!
Tőled csak annyit akarok kérni,
Hogy engedj őszintén élni,
Őszintén, szabadon, szépen,
Őszintébben, mint ahogy tegnap éltem.
Ne kelljen hazudnom senkinek
És hogyha valamit kérdezek
A válasz igaz legyen!
Szeretnék bízni mindenkiben,
Hinni, hogy nem fordul ellenem,
S nem árul el sosem.
AZ ERDŐ FOHÁSZA
Vándor, ki elhaladsz mellettem,
Ne emelj rám kezet!
Én vagyok tűzhelyed melege
hideg téli éjszakákon,
én vagyok tornácod barátságos fedele,
melynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől,
és gyümölcsöm oltja szomjadat.
Én vagyok a gerenda, mely házad tartja,
és én vagyok az asztalod lapja,
az ágy, melyben fekszel,
a deszka, amelyből csónakod építed.
Én vagyok a házad ajtaja,
bölcsőd fája, koporsód fedele.
Vándor, ki elmész mellettem
hallgasd a kérésem:
NE BÁNTS!
ÜNNEP
Az Ünnepeknek fontos része az „emlékezés”, amikor a dicső vagy épp a kevésbé dicső tettekre/megélésekre, az elődökre is emlékeznek, és ezáltal egyfajta folytonosság alakul ki (marad meg) az Ősök, Elődök, a Gyökerek irányába is. Az emlékezés a legtöbb esetben ma még ’intő’ példa is lehet arra, hogy mit szükséges megváltoztatni, miben szükséges változni akkor, ha valami yobb és teljesebb Élet a cél ---
az „Ünnep” Valódi Lényege azonban minden esetben a[zon] „Jelen Megerősítése, amely elvezet a ’vágyott jövőbe’.”
Az Ünnep általában MEGERŐSÍTI az Élet egy olyan részét/szeletét, amely „továbbvitelre érdemes”, amelyben ELŐREMUTATÓ/előrevezető Példa vagy Út [Működés, Erő] Van Jelen.
(Részlet a 20110802 - Níitottság, Nyitás... írásból)
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
'
