2007. december 7., péntek

Az Örök-s-Ég Közelében

ÉNMI Aki Vagyunk Köszöntünk Titeket. Csakis Tisztán és Igazan Szólunk és Hatunk.

            Ennek a „két” NÉP-nek, amelyben Élitek a LÉT-et (Földi Élet) és Életet (Magyar nép) igencsak hasonló a sorsa és élete.

            Ennek a Magyar népnek, ahogyan a Föld Életének is – voltak már Dicsőbb Napjai, és mégis: Még mindig csak Élni/Létezni, Kiteljesedni és Gyarapodni, Szeretni szeretnétek.

            Vagyis ennek a Népnek és nemzetnek, a magyar Népnek és nemzetnek Nincsenek a szó hagyományos, földi értelmében vett „hatalmi” törekvései, ellenben vannak az Életet Szebbé/Széppé és Yobbá tevő törekvései és vágyai.

            Miért Különleges és Érdekes ez? És miért igyekeztek leginkább ezt a másokat támogató és szerető viszonyulást kiölni – akár háborúk és pusztítások által is – belőletek? Mert Ez a Föld SzeRves Képlete, és az „Istenség” Földi Eredete.

            Vagyis Mindazok a Szerves, lényeges beavatkozásoktól nagyrészt mentesen fejlődött társadalmak és népek álltak s állnak jelenleg is az ellenek támadásainak tüzében, Kiknek Kultúrája és Eredete nemesen (beavatkozásoktól mentesen) SzeRves – vagyis akik a legtöbbet hordoznak, vagy őriztek meg SzeRvességükből. (Génmanipulációs törekvések ember/állat/növény esetében)

            Kutatják a „Vér”-vonalakat (Eredetet), vizsgálják a Hagyományokat és nyelveket – és bizony igencsak megdöbbennek ma egyesek. Megdöbbentő, és talán mások számára érthetetlen is a magyar nyelv árnyaltsága és gazdagsága, és ami talán még ennél is megdöbbentőbb: a SzeRves (tehát nem változásoktól mentes!!!) Állandósága.

            Jönnek sokan, akik kutatják e Nyelvet, és akik igazán kutatják, azok előbb-utóbb „bele-szeretnek”, mert ez Valóban Nem Más, Mint az Állandóság és a Szeretet Nyelve.

            A Magyar Nyelv tele van „A”-val „Á”-val és „E”-vel – és nem véletlenül van olyan nyelvi játékotok, melyben Mindent Kifejezhettek E hanggal.

            E-Világ a GyErmEk-nEk Világa/Fénye/Kiteljesedése.

            TErEmtő, IstEn, Egy, SzErvEs, szErEtEt     - és mAgyAr, mAg, AtyA, AnyA – EgyszErűEn a tEljEssÉgEt hordozza nyElvEtEk.

            ErEdEt, Ég, mEnnyEk, IstEnEk, tEn, Én, nEkEm, ÉnEk és zEnE – különlEgEs EgyvElEgE istEnnEk és EmbErnek, lÉtEzŐnEk.

            Ennek a Nyelvnek Van Egy Különleges ErEjE/ErŐjE/kÉpEssÉgE, és ez nem más, mint a Mindennél pontosabb Kifejez-Ő-kÉszsÉgE.

            Ennek a Nyelnek Nincs „párja” Játékosságát és Kifejezőkészségét és képességét illetően – vagyis FolyaMAATos Alkalmazkodásra Képes és Kész, és Mindemellett Megőrzi Alapjait és Állandóságát, vagyis Időt-Álló Nyelnek bizonyult (mert hogy annak is Teremtetett: Örök – vagyis a „gyökere” Istenhez Vezet, Belőle Ered!!!).

            Az „Idő” nemesítette, időnként egy-egy tudatos behatás pusztította vagy gyengítette – de ahogyan már említettük is: az, Ami SzeRvesen fejlődik és SzeRvesen jött létre (mert hogy ILLESZKEDIK az Isteni Tervbe és Projektbe) nem pusztítható el teljesen, és egy-egy pusztítás után is viszonylag gyorsan Új (kissé más, de alapjaiban ugyanazon) Életre kel.

            SzeRves, ahogyan NÉPE is, mely Érti és Őrzi és Hordozza. „Vigyázza”, Érti és Éli Szívével-lelkével, és folyaMAATosan gazdagítja Öntudattalanul is a JELEN LÉT-ével és Életével. Használja, Műveli, Nemesíti – mint a Yó Gazda a reá Bízott Földet és Életet. És Amíg Őrzi és Becsüli Gazdagságát és Szépségét ennek a nyelnek népünk és népetek, addig e népnek „nagy” baja nem lehet!!!

            Nyelvében (is) Él a Nép és a Nemzet. Hagyományának legmélyebb és legtisztább Alapjait (gyökereit!) Őrzi egy-egy nép eredeti nyelve. Nem véletlen a „hódítók” folyaMAATos nyelv-pusztító, erőszakos „nyelv-újító”, vagy pedig egyenesen nyelv-törlő törekvése.

            Édes Anya Nyelv. Az „anyatejjel” Magunkba szívott alapjaink/alapjaitok/kódjaitok – a Lélek rögzülése egy adott kultúrában/kultúrkörben. A „kódok” kinyitója, a Kifejezésmódok egyik legelső Sajátos Formája, a Génekben rögzítet Tudás Hordozója.

            A Nyelv – a hanggal együtt – az ember legősibb kifejezésmódja-megnyilvánulása, az első Igazán Tudatos Kapcsolata a Környezetével. Az Első hangok Indították el a Tudatos Összekapcsolódásokat, és az első nyelvek indították el a tudatosan emberi közösségeket és civilizációkat.

            A nyelvek mindig összekapcsolódást és elkülönülést is jeleznek, és ezek majd idővel az írásokban, képi szimbólumokban és jelekben is kifejeződnek.

            A Nyelv tehát az ÖSSZETARTOZÁS és EGYSÉG legősibb megnyilvánult kifejezése!!!

            Lehetnek egyházak és pártok és más bontó, megosztó „szó-lam-ok”, de a Lelket Bekötő Nyelv az Egységben mindig Meghatározóbb. Meghatározó akkor is, ha határok vágják szét vagy darabolják fel egy Szerves Nép életét és testét – mert a Lélek a Nyelvből Ért.

            És ezért vagytok Ti, Vagyunk MI, Magyarok Egyek: Egy (kissé még fájó, de ÉLŐ és Gyógyuló!!!) Test és Lélek. És Ezért „Koronája” vagy Vezetője Minden Magyarnak (ha hiszi és ha nem) a Szent Lélek, a Magyarság Szent Lelke, és Annak (egyik) Testet Öltött JEL-képe: A SzentsÉGes Korona.

            A Nyelv és a Korona Ennek a Népnek és Nemzetnek Mindig és Mindenhol az Összetartozását és Egységét Jelképezte/Hordozta/Őrizte.

            EGY A LÉLEK: ezt hordozza, és ezt fejezi ki a NYELV és a KORONA. Mindkettő a „fej”-hez (egy „magasabb” minőséghez) is köthető, de mindegyiknek Eredője a Tiszta és Igaz Szív.

            A Lélek leszületésével Néphez és nemzethez (vagyis Feladathoz, közösséghez) is „köti” magát – és ezt a NYELVvel teszi meg. A Nyelv Szavai és hangjai adják meg számára elsődlegesen a Megvilágosító Erőt, az Istenhez (=ÖnMaGhoz) vezető Út Első Lépcsőfokait.

            Népünk és Népetek, mint SzeRves Emberi Lét és Élet –  mindig „szerette” Tudni, ismerni más népek nyelvét (összekapcsoló, hálózat-építő szerep), azonban soha nem kényszerítette még a határokon belül élő más népekre sem nyelvét (amikor ezzel próbálkozott, ott már bizony nagy baj volt!!! Nem is „engedték meg” ez utóbbit az Égiek.)

            A Magyar pontosan Tudta és Tudja, hogy Nyelvében Él a Nép és a Nemzet, és hogy szinte nincsen nagyobb bűn és Isten Elleni Vétek annál, mintha egy Nép vagy Nemzet Más Népekre kényszeríti saját nyelvét vagy szokását – hisz ezzel „torzítja”, Teljességétől igyekszik megfosztani Isten egyik „arcát”, megnyilvánulását – és hogy Aki Ilyet tesz, annak ténykedéseit nem sokáig tűrik (mint Rend-del szemben Hatót) az Égiek.

            Krisztus Meg-váltotta Egy-Szer az Embert/Emberiséget. „Tiszta” lapot adott, Új kezdetet, MINDENEK számára Új Lehetőséget.

            Volt, Aki kihasználta ezt, visszaélt vele – és máig sem akarja élni/érteni:

• MI SzeRvessé (Tudatossá és Szeretővé, Rend-követővé) nem Válik, MI SzeRvessé nem lesz – az nem Nyer az Új-ban/MegÚjultban Életet.
• Ki Nem Tisztel LÉTet és Életet, Ki Nem fogadja el a „játék-szabályokat” és nem követi a Kijelölt Utat és Rendet (mely az Élet és Akarat Teljes Tisztelete) – az E Földön, ahogyan Krisztus is mondotta, nem nyer Új Életet. (Akarat, Választás szabadsága)

            EgySzer Váltotta meg Krisztus Szenvedéseivel és Áldozatával Az Embert és Emberiséget.

            EgySzeR, és Aki ÉLT és Él VELE – azt MindÖrökre.

            Örökségükhöz Segíti Most Krisztus Mindazokat, Kiknek Szíve és Élete megnyílt Tanításaira és Szeretetére-Erejére-Szavaira.

Lejegyezte OmMáát Ré Isteni és Égi/Földi ÉN-je a MindenHató TeremTő Egy Szent Istenünk Tiszteletére és Dicsőségére

                                                                                                                                    www.omah.extra.hu