2007. december 2., vasárnap, december 3., hétfő, december 4., kedd

Csak a Megtisztult Szívnek Van Esélye Az Új Életre

ÉNMI Aki Vagyunk Köszöntünk Titeket, és csakis Tisztán és Igazan Szólunk és Hatunk.

            Folytatva még a tegnapi, minapi gondolatokat: mit is jelent tulajdonképpen az ember „Hálózat-építő”, Összekötő Szerepe? Miért Van Ebben a Tovább-fejlődésének Egyik Fő Iránya vagy Nagy Lehetősége? Miért Különleges az Ember, az Emberi Faj?

Mert Képes MAGÁBAN, ÖnMagán keresztül Összevegyíteni, Eggyé tenni a legkülönfélébb eszméket, dolgokat! (Al-KI-MI-a) Képes Teljesen különálló, különböző minőségű dolgokat is emberi LétéVEL vagy emberi LétéBEN összekötni, eggyé tenni – szintetizálni, Teljesen Különálló Minőségekből ÚJ EGY-et LÉT-re Hozni! Értitek már az Emberi Faj Különlegességét és Csodálatosságát? Ezért Van Ma Is Minden Emberi Formában Élő Lény Előtt Nyitva a Továbblépés Lehetősége!!! Mindenki, Aki ÉL, Képes Magában (Elfogadása és Szeretete Által! ~ ez ugyebár az Isteni Összetartó, Mindenben Jelen Lévő Erő, „ragasztó és átalakító anyag”) Összevegyíteni, EGGYÉ Tenni is a Legkülönfélébb dolgokat! Ezt csináltátok eddig – s csináljátok ma is – „kicsiben”, és a sok „kicsi” Hamarosan Összeáll Egyetlen HATALMAS Egésszé!!! Az „Irány” nem mindegy – és ez a legfontosabb. Ez az Akarat, a Szabad Akarat.

            Különleges adottságokkal és képességekkel rendelkező Emberi Faj Teremtése vette annak idején kezdetét e Föld Terében-Idejében. Ilyen Nagy Mélységek Át-Hidalására eddig még nem volt Példa a Teremtés menetében.

            Külön-féle Hatások Érték az Ide érkezőket már a kezdetek kezdetén is, és ezeknek, vagyis

• az Ak-Kor Rendelkezésre álló „Hatásoknak, eszközöknek”,
• valamint az Át-Hidalni Kívánt Távolságoknak és További Terveknek a függvényében került megtervezésre-kidolgozásra az ember lelki és pszichés, testi és szellemi stb JelenFöldi felÉPítése.

Egy Fejlődést, Fejlődés-Ívet kellett „Nagy-Vonalakban” megtervezni, melyben Teljesen különálló érzékeivel/érzékeléseivel és érzékszerveivel az Ember majd Magában Egyesít Különféle („teljességében” akkor sem pontosan meghatározott, vagyis növelhető és csökkenthető „számú” és „minőségű”) dolgokat.

            Vagyis: egy olyan, Különleges Képességekkel is Rendelkező Speciális Emberi Faj Megteremtése vette kezdetét annak idején a Földön, mely Összekötheti, Egybe-kapcsolhatja Magában és Maga Által az Árnyékot, a Teljes Fény-hiányt és a Fényt, illetve a Fény és Teremtés Számtalan Minőségeit is! (Ezért Van Ma „Lehetősége” Minden „SzeRvesen” Itt-Levőnek a Haza-Térésre.)

            Vagyis Képesnek kellett lennie a Teremtménynek arra is, hogy fizikai formájában/formájával Jelen legyen és Éljen Árnyékban/Fény-hiányban/sötétben, és ugyanakkor Képessé kellett, hogy legyen (majd Idővel) a Tiszta Fény befogadására, sőt Növelésére, Átalakítására és formázására, vagyis (a Fény Felé) Új Utak SzeRves, MaGából Kinövő Nyitására is.

            Hogy a „sötétben” is láthasson-eligazodhasson-élhessen az Emberi Lény, ebben kezdetben csak Érzék-szervei segítették (a Lát-ható-ban eligazító érzékszervei). Kezdetben tulajdonképpen éppen ezek használata (ezek használatának a megtanulása) az, ami egyre jobban el is távolítja az Embert a Fény Valós Természetének felismerésétől, a Fény Formák nélküli, de mégis Mindig és Mindenhol Jelen Lévő Világának Megtapasztalásától.

            Az Ember fizikai érzékszervei finomabbá, pontosabbá válásával részben távolodik a Valós, testet nem öltött, vagy inkább testében/testével nem látható minőségeitől, és ugyanakkor érzékszervei mégis segítséget is nyújtanak (majd) a Látszat mögötti Valós tartalmak meglátásához szükséges képességei Kifejlesztéséhez.

            A fizikai érzékszervek segítségével az ember fokozatosan kezdi megismerni és feltérképezni a Látszatban megnyilvánuló („Külső”) Valót, az őt körülvevő Teret. A Való megismerésére kezdetben nincsen más lehetősége, csakis a megfigyelő, megismerő képessége.

            Miután az összegyűjtött tapasztalatok hatására megjelenik majd az analitikus vagy elemző gondolkodás, úgy elkezd (szorosan egymáshoz nem kapcsolódó) dolgok, történések, események (vagyis „külső” dolgok) között is összefüggéseket találni és tovább keresni, vagyis a Láthatóból fokozatosan elkezd közeledni a láthatatlanban (is) megnyilvánuló összefüggések felé.

            Így kezdi el az Ember Magán keresztül, ÖnMagán BELÜL Összekötni, összekapcsolni a kintit a kintivel, a kintit és bentivel, a láthatót a láthatatlannal, az Árnyékot a Megvilágosító („szellemi”), Megértést segítő Fénnyel, hisz Mindegyikben él, mindegyiknek Gyermeke. BENNE EGY lesz:

• a felismerő, a felismert, és a felismerés hármassága és egysége (Isteni Világ)
• és a választás kettős, megosztott világának is résztvevő, élő gyermeke (vagyis Kilépett az Isteni Egység Állapotából).

            A Külső és a Belső egyre tudatosabb összekötése/összekapcsolása megnyilvánul a Külső történések egyszerűbb és bonyolultabb elemzésében és az összefüggések felismerésében, majd pedig az Ember fokozatosan fordítja figyelmét a Külső Hatások Által Kiváltott, és Egyre Erőteljesebb Valóságként megnyilvánuló Belső történéseire: a gondolataira és érzéseire – vagyis itt ismét Új (külső-belső, gondolkodás-érzelem) dolgok között keres, és talál is összefüggést és összeköttetéseket, valamint mindezek Kifejezésére Eszközöket és lehetőségeket!!!

            A Kommunikáció terén ugyanez a helyzet:

- kapcsolatokat,

- kapcsolódást keres,

- hozzá akarja kötni magát – hisz ezért nevez el mindent – a Külsőhöz és Belsőhöz egyaránt, és ahogyan fejlődnek gondolatai és érzései, úgy árnyalja is (hangjában és szavaiban is) a kifelé (mások felé) ható kifejezés-módokat. Közölni akarja érzéseit és gondolatatit, kapcsolódási pontokat és formákat keres Belső Tartalmai Kifejezésére.

            A Jelölést, Utalást, Figyelemfelhívást egyre inkább árnyalják a kiváltott gondolatok és érzelmek/érzések, egyre nagyobb hangsúlyt kap a Külső megnyilvánulásokban is a Belsőben (nem Lát-Hatóban) kiváltott Hatások Minél pontosabb, árnyaltabb megjelenítése/kifejezése.

            A Hangok adta lehetőségek egyre szélesednek: magasság és mélység, hangerő, hangutánzó mondatok és szavak, majd pedig az egyre élesebben elkülönülő Beszédhangok is megjelennek.

            És ez még csak a kezdet! Az érzelmek ezeknek a finomodó hangoknak és hang-hatásoknak a hatásaira egyre tovább árnyalódnak, egyre szélesebb körben válnak kifejezhetőekké, vagyis egymást erősítve, oda-vissza hatva gazdagodik mind a gondolatok és érzések világa, mind pedig a hozzájuk kapcsolódó kifejezés-módok világa. Vagyis oda-vissza hatnak a hangok és gondolatok-érzések is egymásra.

            Ahogyan egyre árnyaltabban, gazdagabban és pontosabban fejeződnek ki a gondolatok és érzések (a Belső Valóság), úgy válik egyre színesebb egyéniséggé az Ember és Emberi Lét, és mindezek Hatására Egyre Újabb és Újabb (külső) Hatások befogadására és magába olvasztására válik képessé. Vagyis ahogyan finomodik és gazdagodik a befogadó és feldolgozó képessége, úgy hozhatóak a közelébe (a „látó” vagy „érző” mezejébe) újabb és újabb Hatások, amik tovább stimulálják, fejlesztik és finomítják a (külső és belső) érzékeléseit.

            Jönnek az illatok, formák és a színek, elvont fogalmak – bár a színek és illatok eddig is igen jelentős szerepeket töltöttek be. Most azonban kifejezetten az agy, az érzékelés számára fontos változtatások és ingerek érik újból az embert. Új-Fajta Kapcsolódások jelennek meg az ember és környezete, az ember és a környezetében, a TÉR-ben élők között.

            A virágok és növények, színes és illatos virágú fák és növények elbűvölik az embereket. Kezd az ember felfigyelni a Természet Szépségére, változékonyságára és ciklikusságára, körforgására, és elkezd Képekben is gondolkodni, és kifejezésmódjában is megjelennek a képi rajzok, kezdetleges vonások, jelek és írások. Kezd lassan összekapcsolódni a kép, az érzés és a hang, és ezzel egy jelentős lépést tesz az Emberiség az Elvont gondolkodás, illetve a Művészetek, a Művészi (tehát az elsősorban a Belsőt megjelenítő) kifejezésmódok felé.

            A kezdeti írások elsődlegesen a megértést segítő képi jelek, vonások, körök, számjelek voltak – de már tudatos alkotásokként jöttek létre. Önmagukban talán nem olyan feltűnőek, nem olyan jelentősek, ám ezek nélkül nem indulhatott volna fejlődésnek az emberi, az egész Földet körülölelő kifejezésmód és kommunikáció. Az Ember képessé válik a „mulandó”, kis körben-közösségben ható üzenetközvetítésből kilépni, és a Kommunikációt tulajdonképpen „személytelenül” személyessé, és „Tértől, Időtől” függetlenné tenni.

            Tehát az ember elkezdi magában (megfigyelés alapján, tapasztalati úton – szervesen) összekapcsolni a belsőt a külsővel, a gondolkodást és az érzelmeket ezek KIfejezésével. A mások felé irányuló (hangokkal, majd képekkel, jelekkel való) összekapcsolás vágya vezeti el Őket, az Emberi Elődöket a Múlt és a Jövő Felismeréséhez – vagyis a Jelenben élő ember nyomaival a MÚLT-ra utal, gondolataival pedig már néha a Jövőt tervezi – és itt tulajdonképpen el is érkeztünk egyik leglényegesebb állomására ennek a Kommunikációban („Hálózat-építésben) való kiteljesedésnek.

            Elérkeztünk arra a pontra, mikorra belehelyezte magát az Ember a TÉR-be és IDŐ-be, vagyis Valóságként Képes Megélni és Tudatával is átfogni a Tér-Idő nyújtotta lehetőségeket.

            Kifejezésmódjával összeköti tehát a külsőt a belsővel, gondolatait az érzéseivel-érzékelésével, hangokkal, majd látható és maradandó jelekkel, képekkel is kifejezi gondolatait és érzéseit, és végül elérkezik a Tér és Idő Tudatos érzékeléséhez és megéléséhez.

            Érzésein és gondolatain keresztül kapcsolódik az Ember egy Láthatatlan szférához, mely ugyanúgy szerves Része ennek a földi életnek, mint maga a látható-élhető testi világ.

            Talán nem is sokan gondoltátok végig eddig, hogy mennyi minden történik Belül, Bennünk-Bennetek, ami nem látható, és ha végignézzük a LÉTet és Életet, tulajdonképpen a Történések és események jelentőős része a nem-láthatóból mozgat, indít Bennünket-Benneteket.

            A Külsőben, Láthatóban zajló történések vagy események tulajdonképpen közömbös történések, ám hogy ezek Bennünk-Bennetek hogyan nyilvánulnak meg és jelentkeznek: Ez Maga Az Élet. „Kint” semlegesek, valamilyen szinten „létezőek” a történések és események, ám hogy ezeket miként élitek meg, miket mozgat meg, mit hoz elő (megnyilvánultként) Belőlünk-Belőletek: Ez Az Igazi Út, Ez az Igazi Élet.

            Egy Idő Után eljut oda az ember, hogy felismerje mindezt: „kint” minden csak Múlandó és Látszat, és Egyetlen Biztos és Létező Pont Vagy Valóság („Viszonyítási Alap”) Van: és ez pedig nem más, mint Önnön Maga, Önnön Léte és Szeretete.

            A Látszat-világ minden bugyrát és mélységét-magasságát megjárt ember kifejezi földi tapasztalatait és vágyait, megéli ezeket, majd pedig – tudása és tapasztalata birtokában – kezdi felismerni Léte/Élete CÉL-ját és Eredetet, majd Önnön Életében az ÖnMag, az Élet és Létezés, Megismerés Célját és szerepét.

            És hogy miért Kimeríthetetlenek ennek az Útnak vagy Fejlődési Ívnek az Előttünk/Előttetek álló lehetőségei? Mert annyira sok és sokféle Képességet és Érzékenységet fejlesztett ki egy-egy csoportjában vagy tagjában az Ember, hogy ezek összekapcsolódásaiból előre meg nem határozható Újak Jönnek Létre és Keletkeznek FolyaMAATosan!!! És mindezek a további Összekapcsolódásoknak és Fejlődéseknek a MA LÉTEZŐ Lehetséges ALAJAI!!! Az Ember összekötött Földrészeket, Korokat, Kultúrákat és Lét-formákat, és bár még nem tudtok „hivatalosan” róla, de már Van kapcsolata Távoli Világokkal is „fizikai” vagy szellemi megnyilvánulások formájában.

            Ahogyan annak idején az ember teljesen „Tudat”- és (mai értelemben vett) „Ön-Tudat”-talanul elindult (ha nem is teljes egészében magára hagyatottan!!!) e Világ feltérképezésében néhány érzéke és érzékszerve segítségével (kicsiny gyermekeitek ugyanezt az utat járják végig „néhány év alatt” újra és újra – s hoznak magukkal a már meglévőkre építhető újabb képességeket és érzékenységeket), úgy tulajdonképpen MA is egy ilyen Új Teremtési és Kiteljesedési Út Kezdő Lépéseit teszi meg az Ember.

            És a „Határ” Valóban a Csillagos Ég, az eddig még soha (megnyilvánult formájában nem létezett) Mindens-ÉG.

            Az Élet Virága kapcsán többször is beszéltünk a „Mandorláról”, vagyis a Fény azon megnyilvánulásáról, mely síkban ábrázolva két, egymás kerületén lévő középpontú, azonos sugarú kör közös területe.

            Sokan most ilyen „közös területben”, Mandorlában Élitek Már az Életeteket.

            Két Világ Találkozására készült e Földi Lét, és a Találkozás-Összeolvadás/Váltás Már kezdetét vette és folyik. Kinyilvánítottátok sokan, hogy az Új Elindítását Választjátok és Segítitek – miközben még (bár egyre tisztuló és finomodó) földi testben éltek.

            Küzdelmes egy út volt ez eddig, és mégis mély és gyönyörűséges! Az Ember ma képes akár egyetlen rövid „élet” alatt is bejárni a legnagyobb magasságot és mélységet (fordítva szerencsésebb).

            Egy-egy életben jelen lehet (megélhető!!!) a teljes „Isten-telenség” és Isten-tagadás/Istentől-elszakítottság, valamint a Teljesen Istenivé (szeretővé) lett ÉN/Élet is. És ez a Nagy Lehetősége Ma az Embernek, ezért figyelik Ma Árgus és Kíváncsi Szemek és Fülek és Egyéb Érzékek-Lények az Emberi Ébredéseket. Most dől el, hogy Eddig Mit értetek/Értünk el.

            Az Ilyen tapasztalások és Életek a „Hitelesek” és Emberiek: mikor egyszerre jelen van benne mélység és Magosság.

            Az Ilyen, mélységeket és Magosságokat, vagyis nagy távolságokat bejárt ember tud igazán Hitelesen kinyilvánítani, tanítani és példát mutatni, választani és dönteni.

            Az, amit Ti legnagyobb átokként vagy csapásként éltek meg, az adja tulajdonképpen az Emberi Lét és Élet értelmét: Összekötő, Kapocs szerepét.

            Aki nem él meg Magosságokat és mélységeket, az Taníthat, Gyógyíthat, de soha nem lehet Teljesen Hiteles, hisz nem köt össze Magában Magosságot és Mélységet. Leg-Nagyobb (EGY-ebb) Tanítótok a Keresztfán, néhány Óra és Pillanat alatt Megélte ezeket!

            Aki nem élte meg a „Lentet”, az nem tudja Igazan és Kellően értékelni a „Fentet”.

            Aki soha nem nélkülözött és küzdött, annak nem édes a munka, a siker gyümölcse, és megfordítva is így igaz. Vagyis aki soha nem élvezhette munkája gyümölcsét, az képtelen megérteni a küzdés, akarás értelmét.

            És hogyan válhatna egy nép hitelesen Megváltó vagy Tanító Néppé, ha nem él meg Magosságot és Mélységet?

            Mily Magosságokat Élt meg e nép, és milyen mélységeket! Sokféle Tudás és tapasztalat van Bennetek-Bennünk és mögöttetek, és ezért Lehet Majd Ma Is Hiteles és Erős az Ébredés, az ÖN-MAG-ra ismerés!

            Aki a Mélységekből képes úgy kilábalni, hogy eközben nem befolyásol, nem pusztít és nem tapos másokra, nem ránt magával még mélyebbre, vagy nem temet maga alá másokat, Aki Képes az utolsó falatját is odaadni a nála rászorultabbnak, az nagy valószínűséggel nem fog további pusztulást hozni a világra.

            ~~~”Istennek Karja (Ereje) és Oltalmazó (!) Kardja azokkal, Kiknek a Szíve Szeret, s Kiknek Lénye elfogadja és Követi a RENDet.

            Az Ítélet, mely a Szívben és a SZÍVben dől el, már közel.

            A SZÍV Ítél, csakis a SZÍV.

            Ne legyen Szívetekben Félelem, Harag. Legyen a Szívetek Hittel és Reménnyel, Szeretettel Telve. Csak a Megtisztult Szívnek Van Itt ÉLETre esélye, hisz csakis ők lesznek képesek befogadni és élni az Új Fényeket-Erőket” (így lesznek „kapcsolódás-képesek”).

Úgy képzeljétek el a fejlődést, mint a spirál-köröket. Felülről nézve egy spirál csak körnek tűnik, ám oldalról nézve látható: a vég- és a kezdőpontja e köröknek egymás „felett”, Magosabb síkokon helyezkedik el.

            A Föld az „elszakadással” (bár többször volt sajnos eltérése a Kijelölt Útjáról) elindult a „kör” „felső” pontjáról, megjárt mélységeket, majd fokozatosan visszatér az Egység érzékeléséhez és megéléséhez. A végpont azonban – ha kellő Tisztaság és Erő Van Jelen, egy Magosabb Kezdő Pontban folytathatja életét. (A „Mandorlában” élők segítik új pályára a Föld Életét). Az Egy-ből/Egységből annak idején Tudatos vállalásával kiszakadt Föld és Emberiség Újra felismeri és Megéli az EGYet/Egységet, és egy Magosabb szinten kezdhet Új Vállalást/”körforgát”/Életet.

            A Magosabb Szint eléréshez és megéléshez az eddigiekhez képest „nagyobb” és teljesebb Egy-ség Tudat, és legalább a Krisztusi, Feltétel Nélkül Elfogadás és Szeretet MEGÉLT Szintje szükséges.

            Ezek az ALAPJAI és Ki-Induló-Pontjai az Új Emberi Kiteljesedési Lehetőségeknek.

            Tehát csakis FEL-felé! -  hisz a megrajzolt Út arra folytatódik Új lehetőségekkel és Új Utakkal tovább.

Lejegyezte OmMáát Ré Isteni és Égi/Földi ÉN-je a MindenHató TeremTő Egy Szent Istenünk Tiszteletére és Dicsőségére

                                                                                                                                    www.omah.extra.hu