20070913 - A Hagyomány BeFogAdókat keres
2013.01.29. 13:17
2007. szeptember 11., kedd – szeptember 13., csütörtök
Én Aki Vagyunk Köszöntünk Titeket.
Csakis Tisztán és Igazan Szólunk és Hatunk.
„A Magyar Hagyomány Be-Fog-Adó-kat keres”
Ennek a Népnek, amelyben Élitek az Életet, Különleges Hagyománya
Van.
Sajátos annyiban, hogy szinte alig van jelen a Láthatóban, és még így is Át-Hat Mindent és Mindenkit.
Sajátos annyiban is, hogy oly sok nép és nemzet tört TUDATOSAN a Léte ellen, és ennek ellenére
túlélte
azokat, Akik ellene törtek. És minden látszat ellenére Erősen és Mélyen Jelen Van a Magyar Nép-Lélekben.
Bár sokan keveset Tudtok mind a mai magyar helyzetről, mind pedig az Ősök Hagyatékáról, valahol mélyen mégis nagyon kötődtök ehhez a nemzethez és néphez. Most
Éled
ez a Nép és Hagyomány hosszú Csipkerózsika-, vagy inkább Halotti-Álmából, és bizony nem hisz a szemének…
Nem hiszi, hogy mindaz a Pompa, Fény és Gazdagság, Erkölcs, Tartás és Tudás, mely egykor a Sajátja volt, ennyire elenyészett. Nem hiszi, hogy fiainak-lányainak többsége ma már a magyar nyelv Sz-ÉP-ségét alig érti, és inkább más népek nyelvét beszéli. Nem hiszi, hogy vannak, akik még olvasni, számolni, írni se tudnak, és vannak, akik elfeledték a Saját (!) Hitüket. És még sorolhatnám napestig.
Az Éledő-Ébredő Magyar Hagyomány és Élet
KERESI a beFogAdókat.
Vannak „helyek” a Szív Hangján Éneklőknek, a Hangokat Értőknek, és vannak a Színekkel, Képekkel, Mozdulatokkal festőknek. Vannak a Házakat építőknek, házakat tervezőknek, istállókban, mezőkön, erdőkben Rendet teremtőknek. Hív a formák és számok világa, a Rend, a földi-Rend világa, az oktatás-nevelés, a kultúra, kapcsolat-teremtés, a hírek, a tájékoztatás világa. Hívnak a csillagok és bolygók Fényei-Hangjai, az orvoslás, gyógyítás, a tanítás Erői…
EGY VILÁG VAN KI-bOMlóban, és befogadókat, árasztókat keres.
A Magyar Hagyomány az Isten/Istenanya-Szeretet.
A Magyar Hagyomány a Békés, Igényes, a Teljesség felé Törekvő, Szerető Élet.
A Magyar Hagyomány Feléledt.
Lejegyezte OmMáát Ré Isteni és Földi Énje a MindenHató TeremTő Egy Szent Istenünk Tiszteletére és Dicsőségére
Kicsit talányosra sikeredtek a fenti szavak, de igyekeztem pontosan átadni a „hallottakat”. A Hangok világa nem csak az énekeket, dalokat, hanem a szavakkal történő tanításokat is magában foglalja, és én ez utóbbiban vagyok most jelen. A Magyarok mindig erősen kötődtetek (mint minden tanító nép vagy nemzet) a Hangokhoz, szavakhoz. A tiszta szó és hang, mint az Égi és földi kommunikáció legfontosabb, leg-szélesebb körben használt közvetítő Erői különleges JELenTŐsÉGgel bírnak e népben.
Az a FÉNY-VILÁG, Ami Most Van Kibomlóban, VALÓban egy Csodálatos és Különleges Álma, Terve a Yó-Istennek.
A Világ, mely már megfogant, és bizonyos tekintetben már ki is hajtott Bennünk-Bennetek, Különleges Fényeket-Erőket Rejt, melyeket ma még nem értünk. Meg-érteni majd csak azután fogjuk Őket, hogyha Meg-tapasztáltuk, Meg-éltük Őket. Emiatt kissé nehezebb, talányosabb a megfogalmazásom sok tekintetben, de hát hogyan is lehetne megmagyarázni (még e gyönyörű Teremtői nyelv birtokában is) az elmével Ma még át nem foghatót. Hogyan magyarázható meg például egy vaknak a szín, vagy a süketnek a hang? Valami hasonló előtt állunk, mert MÉG nem teljesen működnek azok a Képességeink, amikkel az Újat majd befogadjuk és árasztjuk. Most Van Kialakulóban nagyon sok Új Képesség és Készség, Amiknek birtokában már játszi könnyedséggel vesszük majd az akadályokat.
Az, hogy „Hívnak”, Várnak a Hagyományok, az nem kép vagy mese, hanem a Valóság.
A Hagyomány, mely Jelentős részében „Isten-Szeretet” – Szabad, Tudatos és Szerető
MEG-NYILVÁNÍTÓKAT keres.
A Hagyomány Maga a Nép megélése / Tapasztalata / Túlélése, Életté tett Valósága, Tudása, Hite. Nagyon sokatokban ÉLED a (ma még számotokra elképzelhetetlen és felfoghatatlan – de teljes Egészében Létező, Valós) Tudás, és ezeket bizony „Lát-hatóvá”, „Ért-hetővé”, „Hall-Hatóvá” kell tenni a még nem halló és látó ébredők számára.
Az, hogy a Hagyomány és Megújított Élet Befogadókat, és Magukon keresztül Át-, Tovább-Adókat „keres”, ez egy K-ÉP, és a Valóság. A Hagyomány, melyben jelen volt-van a múlt, és melyben Jelen van-lesz a Jövő, a MÁ-ban megfogant és ÉL. Még első-sorban a szívekben, a szívek mélyén „melegszik” és Él. „Szokja” a Földi, az emberi Létet. Alkalmazkodik, és Alkalmas Átadókat, befogadókat keres. Ahogyan annak idején Özséb is „gyűjtötte”, „egyesítette” a „Lángokat”, úgy a Fény Magjai Ma is „Termékeny” befogadókat keresnek. „Válogatnak” is egy kissé – ma még megtehetik a Kéréseitek Szerint.
És most térjünk vissza egy kissé a képek és talányok világából, hogy segítsük a megértéseteket.
A Világotokban nem csak a természetben, éghajlatban, természeti jelenségekben, hanem a politikai és emberi életben, a kapcsolatok terén is igen különös jelenségek zajlanak. Egyfelől jelen van egy mérhetetlen ellenállás a Külön-érdekes és titkos globalizációval szemben, másfelől pedig jelen van egy nagyon mély vágy a békére-megegyezésre, az egymáshoz való Valódi közeledésre. Az emberek a világ sok táján kezdik elveszíteni a hitüket és reményüket a „globális”, áttekinthetetlen politikában, és alulról szervezkedve igyekeznek valamiféle kiutat találni a kisebb és nagyobb problémáikból.
Mindez azt is jelenti, hogy külön-érdekű-közösségektől / politikai pártoktól teljes egészében mentes közeledési, ismerkedési kezdemények sokasága jelent meg az elmúlt években, és a személyes kapcsolódásokon keresztül, a „kis-emberek” szintjén kezdődött el a Valódi Változás / Megújulás.
A nagyhatalmak korlátozott ereje és tehetetlensége egyre inkább megmutatkozik az őket súlytó természeti katasztrófák során, és egyre nagyobb fejetlenségek várhatóak a majdan bekövetkezők kapcsán is. Kiderülnek majd a központi szervek bürokratikus túlkapásai és élet és lét-ellenes intézkedései-Hatásai, kiderülnek az egyéni profitérdekek és egyéb különös mozgatórugók visszásságai – és mindezekkel egy-időben pedig megmutatkoznak a szeretet-közösségek látható-fogható-élhető eredményei. Megmutatkoznak nagyon hamar a VALÓDI értékek Élő, Működő Hatásai – mert azok ÖRÖKek, Örök-Érvényűek, Mindig és Minden körülmények között Ható-Képesek.
Akkor, amikor sorra zárják majd be kapuikat a non-profit szervezetek sikereitől megszégyenült kormányzati szervek, akkor, amikor kiderül, hogy az egészségügyben kapott ellátás sok-sok embert beteggé, kiszolgáltatottá tett, akkor, amikor nem marad majd „kapaszkodója” az addig hitetleneknek – Lát-Hatóvá lesznek az addig Hitből-Szeretetből tett lépések. Nem a „távoli”, hanem a közeli, nagyon közeli jövőről Mesélek. A „konkrét” megvalósulások eltérőek lehetnek, időben és helyekben lehetnek eltérések – de a FolyaMAAT Meg-fékez-hetetlen. Csak az Igaz, Való Értékek maradnak meg a Mélyben és Fel-színen Egyaránt.
Ennyi volt e Mai tört-Én-et és Mese, vagyis Mása Annak, Ami/Aki Van.
Lejegyezte OmMáát Ré Isteni és Földi Én-je a MindenHató TeremTő Egy Szent Isten Tiszteletére és Dicsőségére
20181026 II - Képek, példabeszédek (elérhető ITT):
"A Hierarchiával foglalkozó utóbbi írások kapcsán többször kopogtatott a gondolat: (a ’tényszerű’ értékelések mellett) az érintettek felé irányuló figyelem-felhívásokban ’érdekes-furcsa’ képeket használtam. Valószínűnek tartottam, hogy akiknek az írás szólhat, szívesen használnak ilyen képeket, vagy pedig jobban értik az ilyen „példabeszédet” (talán mostanában így kommunikálnak egymással).
Voltak ezen írásokban is olyan ismertetett képek (például a lepusztult-romos kép, vagy a búcsú-érintéses példabeszéd), amely képeket ÁtVilágító jelleggel érzékeltem, és ’dolgozni kellett velük’, amíg ki tudtam bontani az értelmüket.
Más képi kifejezés (például térjenek LÓHALÁLÁBAN haza) csupán az írás közben ’jött’, erőteljes érzet kapcsolódott hozzá, így érzékeltem, hogy valami fontos jelentése vagy jelzése lehet.
A FÖLDANYA sokszor felhívta a figyelmet arra, hogy egy mástól eredő kép / példabeszéd használata „terelő / félrevezető” is lehet [gyakran valamilyen irányból-érdekből megszűri az információt], és ezért csak olyan képek-megélések továbbadása lehetséges, ami saját megtapasztaláson (=a saját Valóságon) alapul.
(2011. július 28.) „…Nagyon fontos, hogy azokban a helyzetekben,
amelyekben ’mások támogatójává vagy segítőjévé’ válunk,
TELJESEN ŐSZINTÉK, IGAZAK legyünk.
A ’segítő szándék’ ’tiszta’ legyen,
vagyis tisztán SZERETETBŐL legyen jelen (’se több se kevesebb’),
magunkat a ’yobbítás’ és önzetlen segítségadás szándéka vezesse
[ne kívánjuk a másikat „befolyásolni” vagy „vezetni”, ne „értékeljük” vagy ítéljük meg stb].
Ha ’hívást’ érzünk egy helyzetbe, amelyben segítően nyilvánul(hat)nánk meg,
akkor ’teljes figyelemmel’ [teljes odafigyeléssel] forduljunk a ’helyzet’ és a helyzetben jelenlévők felé is.
Legyünk ’nyitottak’, hogy megérthessük azt, amit a helyzet mutat –
és ezáltal is azt tudjuk nyújtani,
ami az adott helyzetben ’tőlünk telhetően is a leg-yobb’
és az ’érintett számára is legmegfelelőbb’.
Fontos, hogy IGAZAK legyünk teljes egészében:
ne találjunk ki valótlan, általunk meg nem élt „példákat”, mert már ez is „ferdítés”.
Olyat mondjunk és tegyünk, amit mi VALÓBAN megtapasztaltunk,
és ami ezáltal a ’magunk tapasztalata/tudása’
[’erre tudunk Építeni, ebből tudunk biztonsággal Építkezni/Építeni’].
Ne „szépítsünk”, és közben ne legyünk bántóak sem
(ugyanis a „bántás” érzékelésekor bezárul vagy beszűkül a ’szív’, és így legtöbbször nem tud célt érni a segítség)…”
Ha a Hierarchia lényei valóban vonzódnak a kitalált példabeszédekhez / nem a saját közvetlen megélésükön alapuló (ki-tudja-honnan-eredő)(ki-tudja-igaz-e) tanító-történetekhez, az akár a Birodalmukba befogadott „idegen lényeg” hatása is lehet (Valóság híján valamivel terelni volt szükséges a Hierarchia lényeit). Az ilyen kitalációk akár fegyverré / irányítási eszközzé is válhattak (pontosan megfigyelhető ez sajnos jelenleg is a FÖLD-Világában / a FÖLD-Világa egy meghatározott Közelségében --- például a vallási hit vagy a politikai jellegű beavatások „dogmáinál”).
Példabeszéd és példabeszéd között is nagy lehet a különbség.
1./
Amikor a kép vagy történet egy saját személyes átélésen és annak értékelésén alapul, az valós megtapasztalás, és a képben-történetben a megtapasztalás letisztult lényege jelenik meg. Az ilyen megélés valamilyen formában a teremtő minden kiterjedésében megnyilvánul (lehetséges, hogy a szellemi-lelki megélés az erőteljesebb, és a fizikai-anyagi megélésben csak egészen enyhe megtapasztalásként jelenik meg --- vagy épp fordítva). Ezt mint saját megtapasztalást hasznos is lehet megosztani a társakkal.
Hasonló megítélés alá eshet egyes Közösségekben a Közösség tagjai által korábban megéltek tanulságainak emlékeztetőkbe befoglalása (versekbe, képekbe, mesékbe beszövése), és azok továbbadása az ifjaknak. Ezek az emlékeztetők valamiért fontosak azon Közösség tagjai számára, és ezért ’hagyományozódnak’. Ezeknek is mindig Valós megtapasztalás az alapja.
Az ilyen ’hagyomány’ nem csak a tapasztalat ’felszínével’, hanem annak valós mélységével is rendelkezik. A Közösség tagjai (amikor szükségük van rá) képesek kibontani az ilyen ’hagyomány’ több-rétegű értelméből azt, ami adottan-fontos tanulság a számukra.
2./
A másik példabeszéd a „kitaláció” (kitalált történet), amely mindig terelni szándékozik valami felé. Néha szájba-rágja a tanulságot, hogy biztosan ne tévessze el a hallgató. Az ilyen példabeszéd veszélyes, és akár sértő is lehet. „Érdek” van benne (ennek megfelelően befolyásol és terel), és a „valós mélység” gyakran nem érhető el az érintettek által, csupán az érdek „felett” lévő „(terelő) felszín”.
Ami a saját megélésen alapul, aminek az értelmét magunk találjuk meg (nyilván a MEGTARTÓINK vezetésével is), az Valóság, és abban azt látjuk (és mások számára is talán azt tudjuk megmutatni) ami-adottan-éppen-fontos a számunkra és talán mások számára is.
Az, hogy mit látunk meg egy képben, jelezheti azt is, hogy minek a megvalósítására vagyunk már készen (vagy éppen mivel foglalkozunk), és mi az, amit nem tudunk meglátni (és így nincs itt az ideje azzal foglalkozni).
A mai Irgalomhoz kapcsolódó írás végére (elérhető ITT) néhány korábbi lejegyzés részletét is oda-idéztem. Sok évvel ezelőtti írások, akkor is több hónapon keresztül foglalkoztam az Irgalom megértésével. Akkor addig lehetett eljutnom.
A VILÁGBAN (és valószínűleg a YOSÁG egyes Házaiban is) a képi megértés nagyon erőteljes (lehet).
Itt a VILÁGBAN az ÁtVilágításokat saját megélésként tapasztaljuk meg, helyzetek / képek segítik a pontos megértést.
Sok megértés letisztult lényege gyakran egy nagyon egyszerű képi (vagy fogalmi) megjelenésben is megformálódik.Talán innen ered a képek használata és szeretete. Innen ered, hogy ha képben érkezik az információ, azt ki kell bontani, néha érlelgetni-továbbépíteni szükséges. A FELÉPÜLÉS és a KIBONTÁS is saját munka / tapasztalat eredménye.
A saját tapasztalaton alapuló képek használata ’jó út lehet’ a megér(te)téshez --- akkor, ha az megfelelő letisztulás után adatik tovább másoknak (mert az a Saját Valóság).
*****
20140702-i lejegyzésből (elérhető ITT):
MAGOKNAK…mert fontos, hogy Tudatosítsák / értsék-és-megéljék a ’kereszt’ valódi jelentését.
A ’kereszt’ nem ’teher’, pláne nem ’fájdalmas teher vagy megkötés’.
A ’kereszt vállalása’ immár [valódi értelme szerint] a Változás TÖRVÉNYES Megnyilvánulásában való Tudatos Jelenlét, és e Tudatos Jelenlét által a Változás folyamatának a TÖRVÉNYESEN Megnyitott ’irányban / úton’ való Biztos Megtartásában [akár Megerősítésében] való teremtő jelenlét.
Az ÉLET Megújulásához kapcsolódóan: 20181120 (elérhető ITT)
'szemezgetés' az írásaimból:
|