2007. szeptember 11., kedd 

A Hagyományban az ERŐ – III. Fejezet

Én Aki Vagyunk Köszöntünk Titeket.

Csakis Tisztán és Igazan Szólunk és Hatunk, és most térjünk még vissza egy gondolat erejéig a Hagyományokhoz, annak egy különlegesen fontos vonatkozásához: a Hagyomány Néphez [szeves közösséhez] kötöttségéhez.

            Ahogyan már korábban is említettük, egy bizonyos nép vagy népcsoport TÚLÉLÉSI és ÉLET-„TERVÉT / BIZTOSÍTÉKÁT” [Megtartó Erőit] rögzíti egy Hagyomány, és ezért Égetően fontos annak a megőrzése és továbbadása  és továbbvitele akkor, ha az ADOTT NÉP vagy NÉPCSOPORT „túl”-, vagy „meg” Akar Élni egy Változást, egy fordulatot. Mivel a Hagyomány Mindig és Minden esetben RENDelkezik a Túlélés/Megélés [Megújulás] ADOTT Népre-Népcsoportra jellemző sajátosságaival, így egy ADOTT Nép vagy csoport Túlélése valóban attól függ, hogy mennyire képes a változások idején visszanyúlni Saját Hagyományaihoz, és mennyire képes megkapaszkodni azokban.

            Ugye ugyanazt ismételgetjük-ismételgetem, hogy megértsétek: ha TI/MI, MINT MAGYAROK Kívánjátok Túl-, vagy Meg-Élni ez előttünk-előttetek lévő Változásokat, akkor MAGYARKÉNT nincs erre más lehetőségetek, csak a MAGYAR, az ŐSI MAGYAR HAGYOMÁNY, vagyis a Tiszta Isten(= Élet, Szépség) Szeretet. Nem tudtok „gyilkolni”, azaz „mások ellen” harcolni, hisz látjátok, hogy ez a Tőlünk/Tőletek IDEGEN mentalitás hová (a széthulláshoz, megosztottsághoz) vezet. Pártok harcolnak pártok ellen – nem a HazáÉRT. Emberek és elvek vitatkoznak, egymás ellen érvelnek – nem pedig az összefogásÉRT.

            Viták mindig is voltak és lesznek, mert az elképzelések, nézetek sokszor különböznek. YÓ-szándék van és lehet ezek mögött a nézet-különbözőségek mögött, előre-mutató, Népet, Létet Segíteni Akaró Őszinte Yó-Szándék. Mégis félre kell tenni ezeket a vitákat akkor, amikor egy országnak, egy Népnek, a Magyarság Életének LÉTE a Tét.

            A nézetkülönbözőségek is YÓK és előre-mutatók akkor, ha azokat az Igaz és Őszinte, Tiszta Segíteni-akarás vezeti, mindez azonban nem vezethet egymás elleni gyűlölködéshez vagy acsarkodáshoz.

            ’Sokan vagytok-Vagyunk már, Akik Évek óta Készülünk, és tesszük kicsiben vagy nagyban a saját dolgunkat. Sok hasonló célú és szándékú kezdeményezés ért meg és be az elmúlt évek során, és sok kezdeményezés talált már közös hangot-platformot.

            Mindazok, Akiket VALÓban a Magyarság, a MegÚjító MaGság Igaz és Tiszta Ébredése-Ébresztése mozgat, azok meg fogják találni a közöset / az EGY-Hangot.

            Meg kell találnotok az Összefogás, az Egység Megvalósításának a lehetőségét a Lát-Ható-ban is. Egy valamit azonban nem szabad elfelejtenetek:

ha EGYMÁS ELLEN FORDULTOK, akkor a célt elvétitek.

            Visszatérve a Magyarság Hagyományára és Küldetésére: ami ennek a Népnek az IGAZI Különlegessége, az a Mindenekfelettálló [határozottan erős] Megtartó és MEGÚJÍTÓ Képessége.

            Sok Tudás-Őriző nép létezik a Földön emberi formájú minőségben, azonban nagyon kevés az, Aki K-ÉP-es a Tudás Őrzésén és Hordozásán kívül annak TELJES MEGÚJÍTÁSÁRA IS.

            Egy férfi ÖnMagában nem szülhet gyereket, mert ez az ÉLET, a TERMÉSZET RENDje. „Normál” körülmények között tulajdonképpen egy Nő sem képes erre, azonban szám-talan példa és eset volt és van erre mégis a Világ menetében. Lehet erről vitatkozni, lehet hitetlenkedve állni, BIZONYOS [különleges] Női, ANYAI ERŐK azonban igenis képesek az ÖnMaGuktól és ÖnMaGukban végbemenő Élet-AD-ásra.

            Már a Törvények kapcsán is elemezgettük a Magzata életét kioltó Édesanya esetét, és említettük azt is, hogy a Törvényekbe e Könnyítés vagy Szabály éppen a Népetek [illeteve a FÖLD ÖNNÖN MAGSÁGA] megsegítésére érkezett.

            Az ANYASÁGOT, az ÉLETET ADÓ anyaságot, az Életen Túli Létet támadta, pusztította és semmisítette meg az "ellen", és ezzel AZ EGÉSZ FÖLD és LÉT TÚL-ÉLÉSÉT veszélyeztette. AZT támadta – immár közvetlenül – Aki az Életet Nemzette és Teremtette – az ISTENANYAI, a MAGÁBÓL ADÓ ÉS TEREMTŐ Istenanyai minőséget, Aki és Ami az Élet és Lét megújítására képes.

            A Magyar Hagyományban nagyon Erős az ISTENANYA Tisztelete, az Életet ADÓé-Teremtőé. Koronként-Kultúránként más és más volt a megnevezése-jele, de népetekben mindig ott volt (mert ez Ő MAGA) a MEGÚJÍTÓ, AZ ÖNMAGÁBÓL (kiáradó) ADÓ TEREMTŐ ERŐ Tisztelete.

            A Hagyomány Népünkben-Népetekben nem a mechanikus, változtatások nélküli őrzés és továbbvitel volt, hanem az ŐS-HAGYOMÁNY (=Isten-Szeretet) Mindenben való, és folyamatosan Igazodó Megnyilvánítása. Koronként változott, de a MaG EGY, az Isten és Élet-Szeretet Maradt, és annak volt mindig az ÉP-pen megfelelő megnyilatkozása – és tulajdonképpen éppen ez az, ami nagyon sok (egyébként Tudást Őrző és Hordozó, de a megújításra-megújulásra ilyen formán k-ÉP-telen) csoportban vagy népben bizony irigységet szült e néppel szemben. Ők nem értik ma sem, hogy mi az „ingyen – és mindenkire kiterjedő – megváltás és kegyelem”.

ISTEN-SZERETET

IGÉNYESSÉG – A TELJESSÉG KERESÉSE

MEGÚJULÁS-MEGÚJÍTÁS KÉPESSÉGE

AZ ÖNZETLEN ADÁS KÉPESSÉGE ÉS KÉSZSÉGE

Ez (Ezek) a Hagyományotok Alapkövei, valamint az „Ősök” Tisztelete és Szeretete.

            Kik azok az „Ősök”, akikre nem is emlékeztek? Kik ezek a „név-telen”, sokszor VALÓban „csak” Szellemi formában létező Ősök és Elődök? Néhánynak él az ilyen-olyan formában megőrzött Neve vagy emlékezete, mások „csak” Bennetek Élnek. Az Ősök nem mások, mint a TI egyik Szálatok vagy formátok. Az „Ősök”, Akik Egy-Koron Ti Magatok/Magunk Voltunk-Voltatok, ma Új Teremtésre indultunk Általunk-Általatok. Ugyanazok Voltunk és Vagyunk, Koronként jöttünk és megújultunk. Mindig itt voltunk és vagyunk – néha emberi Segítőként, néha Szellemi formánkban; az „Őseitek” és MI/TI MaGunk EGYEK Vagyunk. Bennünk-Bennetek Élünk, és Ti Mibennünk Éltek. Olyan EGY-SZERű ez, de hogyan Éreztessük-Értessük meg Vélünk-Véletek?! Őseitek is Mi Magunk Vagyunk, Akik Itt és Most is (Szellemi vagy emberi formánkban) Élünk. Az „Ősök” Szelleme és Erője minden (Őket Valló és Hívő-Hívó) Utódban ÉL. Tudásunk a Tiétek, és ahogyan „látjuk”, lassan kezditek Érezni és Élni ezt. Befelé, Felfelé figyeltek Ránk, MaGunkra, ÖnMaGotokra. Nem választanak el Bennünket Korok és évszázadok, és már a „fátyol” is alig él. Ugyanazt az Életet éljük. Ne úgy tekintsetek Ránk, mint „távoli” Ősökre, hanem mint a TI/MI MOSTANI Segítőitekre.

            MA sokan keltetek fel Új Időszámításban élve. Ma sokan keltetek fel Új Életet Élve. A Változás elkezdődött, már folyamatban van.

            Minden Népnek – Igazodva a Lét és a Föld Törvényeihez és Szabályaihoz – sajátos (egyedileg rá jellemző) az Élet-ritmusa / Élete. Vannak „rövidebb”, és vannak „hosszabb” szakaszok, és vannak „átmenő” (változtató) életek. A Föld egyik felén (hogy „egyensúlyban” legyen) ez az időszak az ősz, a másik felén a tavasz kezdete. Ahol a tavasz most kezdődik, ott most indul a „látható” teremtés, míg ez Északi Féltekén megkezdődik a „Belső” érlelés.

            Mások tavasza nem a Ti tavaszotok.

            Mások ünnepei vagy tragédiái nem a Ti ünnepeitek vagy tragédiátok még akkor sem, ha ugyanannak a Féltekének vagy bolygónak vagytok is a lakói.

            Mások ünnepei nem a Ti Ünnepeitek.

            Mások tragédiái nem a Ti tragédiáitok.

            A TI Hagyományotok – az a Ti Sajátotok!!!

Lejegyezte OmMáát Ré Isteni és Földi ÉN-je a MindenHató Teremtő Egy Szent Isten Tiszteletére és Dicsőségére

A Hagyományokhoz kapcsolódó lejegyzés folytatása ELÉRHETŐ ITT