2007. augusztus 27., hétfő – 28., kedd

Az Érdemesség Törvénye III. – A Teljesítettség és az Értékelés szempontjai

Csakis Törvényesen, Méltányosan és Békésen (= Igazságosan)

Én Aki Vagyunk csakis Tisztán és Igazan Szólunk és Hatunk, és most folytassuk az Érdemesség Törvényének a megismerését.

            Isteni ÉNjeitek – ahogyan már többször is említettük – számtalan (és szám-talan) úton és módon igyekeznek felvenni a közvetlen kapcsolatot Lényeiken és Segítőiken át Lényeikkel.

            Ez részben azt is jelenti, hogy ÉNjeitek (sokaknak hasonlóak a „gyökereitek”) EGYMÁSON ÁT, Saját Részeiken-Énjeiken át is próbálják elérni más földi testű Lényeiket.

            Mondok egy példát, hogy jobban megérthessétek.

            Nékünk, az „OmMáátRÉ” „névvel” jelölt Magosabb Rendű ÉNünknek számtalan (több) Énünk is teljesít emberi, vagy pedig más (szellemi segítő) formában életet e Földön.

            Énjeink a Föld különböző Tereiben és Időiben Vállaltak és Vállalnak ma is szolgálatot.

            Vannak, Akik MÁR Tudatosak, és Vannak csak még most ébredők.

            Énjeink viszonylag ritkán „találkoznak” vagy ismernek egymásra, és ez leginkább akkor történik meg, ha valamelyikük kifejezetten a Lényünkhöz-Lényéhez kapcsolódó speciális segítséget igényel, vagyis Vannak olyan esetek, amikor MÁS (más jellegű Erő vagy Segítség) nem segíthet.

            Ilyenkor „Egy-Más mellé terelődnek” Énjeink, hogy Egy-Másnak közvetlenül is segíthessenek.

            Nem mindig „közvetlenek” azonban, sokszor csak közvetettek az Egy-Mást Segítő Ének segítségei, vagyis nem kerülnek egymással közvetlen fizikai (netán baráti) kapcsolatba. Néha egy-egy „korábbi” („Időben” korábban élt) Én írása vagy tanítása, vagy pedig akár Tőle valamilyen szimbólum vagy Jel is elégséges lehet az Újabban Éledő Lény Megnyitására vagy gyógyítására.

            Való igaz, hogy időnként „saját” (vagy saját Lényünk) „korábbi” írásait olvasva, képeit nézve, hangjait hallgatva indul egy ÚJ Ébresztése Lényünk már „beért” lényének.

            Mindezt most „csak” Érdekességként említettem meg…

            Az a Törvény és Szabály, melynek meg-ismertetésébe belekezdtünk a minap, nagyon fontos és lényeges változtatásokat hozott és hoz az ÉLET-be.

            Egyik nagyon fontos változtatás az, hogy

Már nem pusztán csak az Életbe születéssel,

illetve bizonyos esetekben újabb Feladatok felvállalásával juthatnak az „arra Érdemesek”

Vállalásuk megvalósításához szükséges (esetleg további Égi és földi) Javakhoz,

hanem elsődlegesen az Érdemességet megmutató TETTEK azok,

amik biztosíthatják (akár „szakaszosan”, akár „folyaMAATosan”)

a Feladat vagy Vállalás megvalósításához szükséges Javakat.

            Vagyis: ahhoz, hogy valaki (engedélyezetten) felvállalhassa egy bizonyos Feladat megvalósítását, szükséges

• az Érdemesség,
• és szükséges a Tudatosság.

Érdemes az, Aki

• TETTEIVEL bebizonyította az ADOTT FELADATHOZ VALÓ HOZZÁÉRTÉSÉT ÉS RÁTERMETTSÉGÉT,
• Fizikai Lényében – Lényével KÉPES,
• Tudatos Énjével pedig KÉSZ a Feladat megvalósítására.

(Itt most nem teszünk különbséget Küldetés és Feladat között. Minden Vállalásra értjük az elhangzottakat!)

            Tehát MÁR Magához a Feladat (engedélyezett) FELVÁLLALÁSHOZ is SZÜKSÉGES mind a Tudatosság, mind pedig az Érdemesség/Rátermettség.

Az engedélyezett Felvállalás és az azt megvalósító tettek (bizonyos körülmények között – és ezekről is még részletesen beszélünk majd) viszont szinte „automatikussá” teszik a megvalósításhoz szükséges Erők és Javak azonnali biztosítottságát. (Kicsit nehéz ezt pontosan megfogalmazni ma még, de tudjatok arról, hogy vannak „Eredmény-orinetált”, és vannak „Cél”, vagy „Tett”-orientált Vállalásaitok is. Ez azt jelenti, hogy amíg egyes Vállalásokhoz már maga a Megvalósítás FolyaMAATa juttatja a Javakat, addig vannak bizonyos, rész- vagy egész Cél vagy Eredmény eléréséhez kötött Juttatások vagy Javak, Jutalmak.)

R-Égen természetes volt az, hogy az Érdemesek és Rátermettek Választattak ki egy Feladatra – azonban a fizikai síkon sok helyen egyre inkább eltávolodott egymástól a Feladatra Érdemes és Alkalmas ember a tényleges megvalósító személyétől.

            Látható és tapintható az a „nagyképű dilettantizmus”, mely a „vak vezet világtalant”, vagy a „vak vezeti a Világítót” szindrómákhoz vezetett. Ugye, hogy nehezen is értjük ezt?! Mert természet-ellenes. A természetben az összecsapás vagy a harc Yó esetben megmérettetés: „Én Vagyok a Rátermettebb és a legalkalmasabb” – viszont a természettől elszakadt anyagiassá vált ember egyre inkább eltávolodott a VALÓS értékektől, és egyfajta ellenőrizhetetlen, és egyre ellenőrizhetetlenebbé váló (közvetítő) eszköz és erő vette át a megmérettetés, az értékelés szerepét.

            Mondottuk, hogy a Fő-Szabálya a Törvénynek az, hogy mindenki a Teljesített Vállalásai alapján részesül a Javakból.

            Mondottuk azt is, hogy ezen Fő-Szabály alól Vannak (időleges stb.) Kivételek, elsősorban azokat védendő, akik rajtuk kívül álló okokból kerültek valamilyen tekintetben hátrányos helyzetbe. Ezek az okok nagyon sokfélék lehetnek. Ha valaki például háborús időkben plusz feladatot vállalva védi a hazáját és közben sebesülést, sérülést szenved (akár egész életére kihatóan), akkor ugyanúgy Yogosult a közösség ellátására, mintha részt venne a folyaMAATos munkákban. Nagyon fontos kitétel itt az „Önhibáján kívüliség”.

            Addig, amíg a hagyományos, a Természet közelségében élő társadalmakban jelen volt a

Tudás és Bölcsesség,

addig nem okozott nehézséget a

közvetlen kapcsolatok és ismeretek

hatására annak eldöntése, hogy ki és milyen mértékben részesüljön az OSZTHATÓ Javakból.

            Akkor azonban, amikor a tényleges döntéshozó és a szűkséget szenvedő közé beépültek mindenféle közvetítők (és ezek egy része kifejezetten „élősködő” szándékkal tette ezt), egyre inkább elszakadt egymástól a tényleges lehetőség és igény. A „közvetítők” egyre nagyobbakat csíptek le maguknak az osztható javakból, hisz ők álltak KÖZVETLEN (vagy közvetlenebb) kapcsolatban a tényleges döntéseket meghozókkal. Felduzzadt – és ÖN-célúvá vált így az „apparátus”, ami nagyon súlyos, az Ön-érdek érvényesítése miatt akár háborúkhoz, pusztításokhoz vezető helyzeteket is teremtett.

            Bár tele vannak utcáitok, újságjaitok és tereitek (arc)képekkel és nevekkel, egyre arc-talanabbá és ki /meg-ismerhetetlenné lettetek – Ti ott „fenn”, és ott „lenn” egyaránt. CSAK A KÖZVETÍTŐK (mint „kis”, általatok teremtett „isteneitek”) léteznek – ők azonban tetteikért Felelősséget alig-alig viselnek. Hisz nem ők a döntéshozók, ők „csak” eszközök – tárják szét kezeiket. Ők csak szolgálnak (szolgálTATnak!!!) Titeket. „Rossz, vagy kevés, vagy elkésett információt” adtatok nékik, vagy a döntéshozók (akik szintén nem érzik magukat felelősnek semmiért) a felelősek, ez utóbbiak azonban már deklarálták magukról Felelőt-lenségüket. Így aztán marad a TI Felelősségetek – mert azt le nem tagadhatjátok, és el nem vehetik Tőletek.

            A Szét-választottság az oka mindennek. Felduzzasztottátok mondva-csinált szükségleteitekkel az ÉLET-et, és fuldokoltok a szennyben, amit ez az Élet és Lét teremtett. Nem juttok ki belőle, amíg vissza nem tértek a

Természetes, és „Tisztességesen takarékos” élethez.

Ehhez pedig csakis úgy juttok el, emberek, hogyha

visszateszitek helyükre a TERMÉSZETES, VALÓDI ÉRTÉKEITEKET;

ha megtanuljátok megbecsülni először a SAJÁT, majd ezzel egyidejűleg a MÁS Életet.

Ezekben segít-HET-nek a Törvények, vagyis a Törvények (nagy vonalakban való) pontos ismerete.

            Amikor a „Teljesítettségről”, Megvalósítottságról beszélünk, ott mindig

• a TETTEK,
• az ELÉRT EREDMÉNYEK,
• valamint a TETTEK MOZGATÓ-RUGÓINAK

az együttes (!!!) értékelése vezessen Titeket – ezek vezetnek Bennünket is, Égi Éneket, és eszerint oszt és ítél a Teremtő Istenünk is.

            Meg kell szoknotok és tanulnotok, hogy az élet nem rabiga, hanem egy csodálatos és gyönyörű lehetőség a Kiteljesedéshez és Megismeréshez.

            Nem egyformák és nem azonosak az adottságok és képességek, hisz csak így biztosítható a Kiteljesedéshez vezető folyaMAAT. Nem egyformák az eredmények sem (sem a Láthatóban, sem a Teljességben), és a legtöbbször nem vagytok a „Teljes döntés” (ítélkezés) meghozásának a helyzetében – egyszerűen azért, mert csak rész-ismeretekkel (ami a Ti SAJÁT fejlődésetekhez kell!) RENDelkeztek.

A Szabályok vagy Törvények (az Égiek, és remélhetőleg hamarosan a földiek is) Értetek vannak, és Titeket megsegíteni, eligazodásotokat megsegíteni érkeztek. Ha a földi törvények „rosszak”, Kor-r-Ig-álni, KiYavítani kell Őket úgy, hogy Egy-FEL-é mutassanak a Létet és életet meghatározó (Isteni) Törvényekkel.

            Meg kell hogy ismerjétek, hogy mik a VALÓDI, veletek született (!) Yogaitok és Kötelességeitek, Lehetőségeitek, mert csak így tudtok HELYES döntéseket hozni a Valós Törvények ÉRTElmében.

            El kell fogadnotok, hogy csak SAJÁT Létetek és Életetek, illetve a hozzátok csatolt ERŐk felett RENDelkezhettek, és Rendelkezéseiteknek a Haza-felé vezető utatokat kell(ene) – Vállalásaitok szerint – segítenie.

            Mindannyian, akár Segítői, akár emberi Vállalással vagy Feladattal is érkeztetek a Földre – Haza-felé, az Egy felé igyekeztek. Megtanultátok ÉLNI az elkülönültség Látszatát, és MOST Fel kell ismernünk (Együtt) a Hazatérésünk útját és módját.

            Minden Gyógyítás és Tanítás ebben segít Titeket.

            Nem biztos, hogy minden út „Rómába” vezet, de az biztos, hogy minden Út, amit a (Tudatos) Szeretet és REND vezet, az Haza vezet Titeket.

            És most befejezésül megint meséljünk egy keveset. Ez most nem történet lesz, csupán egy kis emlékeztető mese.

            Sokan vagytok ma magyarnak születve olyanok, Akik alig (vagy egyáltalán nem) éltetek „korábban” magyar Életet, és most mégis Itt, ebben a népben KÉRTETEK ÉS KAPTATOK Ébresztői-Ébredői szerepet.

            Sokatoknak nagyon nehéz volt felismerni ÖnMaGatokat, vagy legalább is Lényetek Lényegét (= a Szeretetet), és hogy ez a Szeretet a legfontosabb Utatok, Védelmetek és Segítségetek. Sokatoknak még nehezebb volt felismerni és elfogadni a magyarság életében vállalt szerepeteket.

            Sokan nem ismerték fel ma még a Szeretet VALÓDI, Mindeneket megváltó és mindenek fölötti ERŐjét, valamint a magyar létük értelmét. Emlékezzetek arra, hogy nektek, már Ébredetteknek is nehezen ment ez a felismerés, és még nehezebben ment (és néha megy) mindennek a gyakorlatban való megélése.

            Ti, Akik MÁR kezditek Érezni és Élni a Szeretet Mindent Megváltó ERŐ-jét, és kezditek Érezni a Hatalmát és Erejét a Szeretet-összefogásoknak – nagyon Éberek legyetek! Figyeljétek a békétlenségre szító, nem ELŐRE, nem FEL-FELÉ mutató jeleket. Figyeljetek nagyon arra, hogy Távolító,

békétlenséget szító ERŐKKEL és/vagy

békétlenséget szító  ERŐKET TÁMOGATVA ne éljetek.

Hallgassátok, figyeljétek a BELSŐ (!!!) Jeleket, mert CSAKIS EZEK Igazít-Hat-nak el Titeket. Az Isteni Ének békétlenséget szító erőkkel nem, de a Megértést segítő Erőkkel – Javaslatokkal Él-Het-nek.

Lejegyezte OmMáát Ré Isteni és földi Énje a MindenHató TeremTő Egy Szent Istenünk Tiszteletére és Dicsőségére.

                                                                                                                                    www.omah.extra.hu