|
ÍRÁSAIM |
|
| |
"ELEGET KÍVÁNOK NEKED!"
"Elegendő napsütést kívánok számodra, hogy jókedved legyen, bármilyen szürkének is tűnnek napjaid.
Elegendő esőt kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld a napot.
Elegendő boldogságot kívánok neked, hogy szellemed élő és örökké tartó legyen.
Elegendő fájdalmat kívánok neked, hogy még az élet legkisebb örömei is nagyobbnak tűnjenek.
Elegendő nyereséget kívánok neked, hogy vágyaidat kielégítse.
Elegendő veszteséget kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld mindazt, amid van.
Elegendő köszöntést kívánok neked, hogy felkészítsen a végső búcsúra." (Folytatás ITT)
|
Sík Sándor - Ember
"Embernek lenni!
Csak embernek, semmi egyébnek,
De annak egésznek, épnek,
Föld-szülte földnek
És Isten-lehelte szépnek."
|
|
Hímeztem: |
|
| |
2011.0728 – Szemelvények – Önkifejezés III.:
Nagyon fontos, hogy azokban a helyzetekben,
amelyekben „mások támogatójává vagy segítőjévé” válunk,
TELJESEN ŐSZINTÉK, IGAZAK legyünk.
A „segítő szándék” „tiszta” legyen,
vagyis tisztán SZERETETBŐL legyen jelen (’se több se kevesebb’),
magunkat a „yobbítás” és önzetlen segítségadás szándéka vezesse
[ne kívánjuk a másikat ’befolyásolni’ vagy ’vezetni’, ne ’értékeljük’ vagy ítéljük meg stb].
Ha „hívást” érzünk egy helyzetbe, amelyben segítően nyilvánul(hat)nánk meg,
akkor „teljes figyelemmel” [teljes odafigyeléssel] forduljunk a „helyzet” és a helyzetben „jelenlévők” felé is.
Legyünk „nyitottak”, hogy megérthessük azt, amit a helyzet mutat –
és ezáltal is azt tudjuk nyújtani,
ami az adott helyzetben „tőlünk telhetően is a leg-yobb”
és az „érintett számára is legmegfelelőbb”.
Fontos, hogy IGAZAK legyünk teljes egészében:
ne találjunk ki valótlan, általunk meg nem élt ’példákat’, mert már ez is ’ferdítés’.
Olyat mondjunk és tegyünk, amit mi VALÓBAN megtapasztaltunk,
és ami ezáltal a ’magunk tapasztalata/tudása’
[’erre tudunk Építeni, ebből tudunk biztonsággal Építkezni/Építeni’].
Ne „szépítsünk”, és közben ne legyünk bántóak sem
(ugyanis a ’bántás’ érzékelésekor bezárul vagy beszűkül a „szív”, és így legtöbbször nem tud célt érni a segítség).
|
"Egy szó is lehet locsogás, s ezer oldal maga a tömörség.”
(Abody Béla)
„A madarak nyelve nagyon régen kialakult, és más, ősi beszédmódokhoz hasonlóan tömör, kihagyásos beszéd: keveset mondanak, de ezzel sokat fejeznek ki és sokat megértenek belőle.”
(Gilbert White)
|
|
|
|
|
|
Írások - 2007 augusztus |
|
20070803 - Engedjétek el a Félelmeiteket!
2013.01.29. 13:55
2007. augusztus 3., péntek
Engedjétek el a Félelmeiteket!
Én Aki Vagyunk Köszöntünk Titeket, és csakis Tisztán és Igazan Szólunk és Hatunk.
Sokan még félelemmel néztek a Váltások-Változások F-ELé.
Sokatokban élnek emlékei Rég-múlt Sz-ÉP Időknek – és sokatokban vannak még R-Égi Félelmek.
Sokatokban ÉL az Egység és Teljesség Képe – és sokatokban ÉL még az a sok Fájdal-Om és szenvedés, mely a Múltatok része.
Oldása történik a MÚLT-nak, a „Totális oldása” (ahogyan már az egy évvel korábbi üzeneteinkben is említettük), mert ez már az aratás és számvetés ideje is – és ami nem Méltó a tovább-vitelre, azokat MOST elengedhetitek.
Sajnos sokan vagytok éppen ezekben a napokban kissé elkeseredettebbek vagy magányosabbak, s érzitek néha úgy, hogy „még az Ég is” Magatokra hagy Titeket.
Ne higgyétek – soha ne higgyétek, hogy az Ég, Égi Énjeitek Magatokra hagynak Titeket! Soha nem hagynak Magatokra – legfeljebb Ti Vagytok azok, Akik el-hagyhatjátok Őket.
Sokatokban vannak most „Végleges”, és néha Fájdalmas oldások.
A Fájdalommal kapcsolatosan már említettük korábban, hogy egy-fajta védelme ez a LÉT-nek, vagyis olyankor „használja” a Test és Lélek, amikor valami veszélyre figyelmeztet.
Sok-féle formájú és mélységű Fájdalom ÉL Még Ma is a Lényetekben, és Amikről Égi Énjeitek Úgy határoztak, hogy már „Idejét-múltak” (avultak), azokat kioldják fokozatosan.
Engedjétek el a széllel és viharral félelmeiteket és fájdalmaitokat, és mutassátok meg ezzel is ÖnMaGotok előtt Tudatosságotokat.
Használjátok, HASZNÁLJÁTOK az eddig tanultakat!
És mindig tudjátok: soha nem voltatok, és soha nem is vagytok egyedül. Volt időszak, amikor a „közvetlen” kapcsolat-felvétel Énjeitek között elzárt vagy akadályozott volt, ez az időszak azonban (kéréseitek hatására is) Véget ért! Égi Énjeitek és Segítőitek mindig mellettetek voltak, és egy ilyen sors- és VILÁG-fordító időszakban még-Yobban támogatnak!
Kérjétek mindenben Égi Énjeitek, és Rajtuk Által és Velük Együtt Istenatyátok és Istenanyátok, Nagyboldoganyátok, valamint Mindenek Teremtőjének Oltalmát és Vezetését.
Lejegyezte OmMáát Ré Isteni és Földi Énje a MindenHató Teremtő EgyIsten Tiszteletére és Dicsőségére
www.omah.extra.hu
| |
|
|
|
A mai napra: |
|
„Ne feledd! Amire figyelsz, az a világod.”
| |
Áldozni
csak a benned lévő és általad LÉT-re hozott Szépséggel
másokat is SzÉpítve és gyarapítva,
Teljes és ÉP Szabad Akaratodból,
Szabad Akaratodat kinyilvánítva,
az Örök és Adott Élő KRISZTUSI Rendnek megfelelően
Lehetséges
és
Érdem-es.”
20100525 - Az Áldozatról - Szemelvények
A hibákról és a hibázásról:
A ’hibák’ segítenek ’nem-felejteni’ és ’felejteni’.
PIRAMIS - Őszintén akarok élni
Őszintén akarok élni,
Minden utam végigjárni,
Hinni abban, amire vágyom,
S ha hiszek benne küzdeni érte bármilyen áron.
Őszintén akarok élni,
És csak annyit elérni,
Jókedvem senkit ne bántson,
S ha fáj a szívem valamiért, ne nagyon fájjon!
Tőled csak annyit akarok kérni,
Hogy engedj őszintén élni,
Őszintén, szabadon, szépen,
Őszintébben, mint ahogy tegnap éltem.
Ne kelljen hazudnom senkinek
És hogyha valamit kérdezek
A válasz igaz legyen!
Szeretnék bízni mindenkiben,
Hinni, hogy nem fordul ellenem,
S nem árul el sosem.
AZ ERDŐ FOHÁSZA
Vándor, ki elhaladsz mellettem,
Ne emelj rám kezet!
Én vagyok tűzhelyed melege
hideg téli éjszakákon,
én vagyok tornácod barátságos fedele,
melynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől,
és gyümölcsöm oltja szomjadat.
Én vagyok a gerenda, mely házad tartja,
és én vagyok az asztalod lapja,
az ágy, melyben fekszel,
a deszka, amelyből csónakod építed.
Én vagyok a házad ajtaja,
bölcsőd fája, koporsód fedele.
Vándor, ki elmész mellettem
hallgasd a kérésem:
NE BÁNTS!
ÜNNEP
Az Ünnepeknek fontos része az „emlékezés”, amikor a dicső vagy épp a kevésbé dicső tettekre/megélésekre, az elődökre is emlékeznek, és ezáltal egyfajta folytonosság alakul ki (marad meg) az Ősök, Elődök, a Gyökerek irányába is. Az emlékezés a legtöbb esetben ma még ’intő’ példa is lehet arra, hogy mit szükséges megváltoztatni, miben szükséges változni akkor, ha valami yobb és teljesebb Élet a cél ---
az „Ünnep” Valódi Lényege azonban minden esetben a[zon] „Jelen Megerősítése, amely elvezet a ’vágyott jövőbe’.”
Az Ünnep általában MEGERŐSÍTI az Élet egy olyan részét/szeletét, amely „továbbvitelre érdemes”, amelyben ELŐREMUTATÓ/előrevezető Példa vagy Út [Működés, Erő] Van Jelen.
(Részlet a 20110802 - Níitottság, Nyitás... írásból)
|
|
|