 |
ÍRÁSAIM |
|
|
| | |
"ELEGET KÍVÁNOK NEKED!"
"Elegendő napsütést kívánok számodra, hogy jókedved legyen, bármilyen szürkének is tűnnek napjaid.
Elegendő esőt kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld a napot.
Elegendő boldogságot kívánok neked, hogy szellemed élő és örökké tartó legyen.
Elegendő fájdalmat kívánok neked, hogy még az élet legkisebb örömei is nagyobbnak tűnjenek.
Elegendő nyereséget kívánok neked, hogy vágyaidat kielégítse.
Elegendő veszteséget kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld mindazt, amid van.
Elegendő köszöntést kívánok neked, hogy felkészítsen a végső búcsúra." (Folytatás ITT)
|
Sík Sándor - Ember
"Embernek lenni!
Csak embernek, semmi egyébnek,
De annak egésznek, épnek,
Föld-szülte földnek
És Isten-lehelte szépnek."
|
|
Hímeztem: |
|
| | |
2011.0728 – Szemelvények – Önkifejezés III.:
Nagyon fontos, hogy azokban a helyzetekben,
amelyekben „mások támogatójává vagy segítőjévé” válunk,
TELJESEN ŐSZINTÉK, IGAZAK legyünk.
A „segítő szándék” „tiszta” legyen,
vagyis tisztán SZERETETBŐL legyen jelen (’se több se kevesebb’),
magunkat a „yobbítás” és önzetlen segítségadás szándéka vezesse
[ne kívánjuk a másikat ’befolyásolni’ vagy ’vezetni’, ne ’értékeljük’ vagy ítéljük meg stb].
Ha „hívást” érzünk egy helyzetbe, amelyben segítően nyilvánul(hat)nánk meg,
akkor „teljes figyelemmel” [teljes odafigyeléssel] forduljunk a „helyzet” és a helyzetben „jelenlévők” felé is.
Legyünk „nyitottak”, hogy megérthessük azt, amit a helyzet mutat –
és ezáltal is azt tudjuk nyújtani,
ami az adott helyzetben „tőlünk telhetően is a leg-yobb”
és az „érintett számára is legmegfelelőbb”.
Fontos, hogy IGAZAK legyünk teljes egészében:
ne találjunk ki valótlan, általunk meg nem élt ’példákat’, mert már ez is ’ferdítés’.
Olyat mondjunk és tegyünk, amit mi VALÓBAN megtapasztaltunk,
és ami ezáltal a ’magunk tapasztalata/tudása’
[’erre tudunk Építeni, ebből tudunk biztonsággal Építkezni/Építeni’].
Ne „szépítsünk”, és közben ne legyünk bántóak sem
(ugyanis a ’bántás’ érzékelésekor bezárul vagy beszűkül a „szív”, és így legtöbbször nem tud célt érni a segítség).
|
|
|
"Egy szó is lehet locsogás, s ezer oldal maga a tömörség.”
(Abody Béla)
„A madarak nyelve nagyon régen kialakult, és más, ősi beszédmódokhoz hasonlóan tömör, kihagyásos beszéd: keveset mondanak, de ezzel sokat fejeznek ki és sokat megértenek belőle.”
(Gilbert White)
|
|
|
|
|
|
|
Írások - 2007 július 12 - július 31 |
|
|
20070721 - Hívás IV.
2013.01.29. 14:13
2007. július 21., szombat
Hívás IV.
„Bárcsak egy főúr se jött volna el harcolni az Ámenre és akkor a halálos, pusztító járványt meg tudtuk volna előzni… de ők most is csak haszonra… a jólétükre gondoltak… Attól féltek,… hogy a szabad költözködés és a győzelmes üldöző harc… a jobbágyok feletti hatalmukat… csökkenteni fogja!... Vajon vállalni fogja-e valaki közülök… minden vagyonával… a török teljes kiűzése végett a végső harcot?... Vajon lesz-e, aki a nyomdokaimba fog lépni?” – ezeket a szavakat Hunyadi János a halálos ágyán mondotta tábori papjának.
Az 1456 július 22-én a török seregek felett Nándorfehérvárnál győzelmet arató Hunyadi János a főúri és nemesi tábortól magárahagyatottan halt meg szörnyű kínok között 1456 augusztus 11-én. Ekkor már Európában, pápai rendeletre mindenhol zengtek a harangok délben – győzelmet hirdetve. Sem Európa, sem a magyar főúri seregek nem törődtek a még meglévő veszéllyel, nem akarta vagyona és élete kockáztatásával végleg kiűzni Világunkból a meggyöngült ellent.
A magyar főurak akkor is saját életüket és vagyonukat, privilégiumaikat féltették, és ezért a Hunyadi mellé ált parasztságban is ellentéteket támasztottak, akik így elhagyták a harctereket, és részben ezért is ütközött nehézségekbe a halottak temetése – és tört ki a halálos vész.
„Hunyadi a győzelmi-tor másnapján nemzetgyűlést tartott Nándorfehérváron. … Déli 12-kor megszólaltak a harangok és a keresztes seregek papjai imát mondtak a győzelem emlékére. A legnagyobb vesztesége a csata győztesei között a parasztságnak volt. Estefelé a főurak és a nemesek, mintha csak összebeszéltek volna, elhagyták Nándorfehérvárt.
… Hunyadi János a temetkezések irányításánál beteg lett, mivel a főurak semmilyen irányítást nem vállaltak, és a csapatok rendjét hazatérésükkel megbontották. … Sajnos egy-két főnemes hatására és a nemesség bomlasztása miatt a győztes paraszt és kézműves csapatok egy része is elhagyta Nándorfehérvárt, és a 14 tömény csonka haderőből alig maradt 20.000 harcos, akik fáradtan még a temetkezést is csak vontatottan tudták ellátni.” (Paál Zoltán: ARVISURA (Igazszólás) II. kötet 1011. old.)
Nándorfehérvár emlékére – mintegy temetésére és emlékének megőrzésére – még ma is szólnak a harangok. Sokak szívében (ahogy Szilágyi Erzsébet, Mátyás szívében is) ez a fájdalom, nem pedig a győzelem harangja volt. Ünnepeltek, akik nem tudták, hogy mit vesztettek. És akik tudták, hogy mit veszítettek, azok reménykedtek abban, hogy valaha majd lesz olyan igaz és méltó vezére e népnek, aki képes lesz végre megteremteni az egységet.
„Remek” alkal-OM ez EMLÉKEZNI, és (Tudatosan) hívni a Segítőket. „Remek” alkal-OM ez számot vetni azzal, hogy MI ÉR TÖBBET.
Akkor „bele-haltak” az Igaz kevesek.
Mit tennétek? Mondjátok: Mit tennétek, hogy ÉLJEN Dicsőn és Szabadon, Méltón és Igazan ez a nemzet? Mit tennétek, hogy utódaitok többé ne féljenek és ne rettegjenek? És mit tennénk MI? Mindent, amit csak kértek, és aminek megValósításához segítséget adtok és kértek.
Ennyi volt e Mai Tört-Én-et és Mese, vagyis Mása Annak, Ami Van.
Lejegyezte OmMáát Ré Isteni és földi Énje a MindenHató és TeremTő Egy Szent Isten Tiszteletére és Dicsőségére
www.omah.extra.hu
Már egy éves a honlapunk. Ajánlom elolvasásra az egy évvel ezelőtti (Oroszlán Újholdban olvasható) 20060722 – Nándorfehérvár napján című írást)
Újult Erőkkel folytatjuk a Déli IMÁ-kat, és Aki teheti, kérjük, hogy minden délben Egy-Gondolat Erővel (ha csak egy gondolat Erejéig is) kapcsolódjon hozzánk a szívével. KJ
| | |
|
|
|
A mai napra: |
|
„Ne feledd! Amire figyelsz, az a világod.”
| | |
Áldozni
csak a benned lévő és általad LÉT-re hozott Szépséggel
másokat is SzÉpítve és gyarapítva,
Teljes és ÉP Szabad Akaratodból,
Szabad Akaratodat kinyilvánítva,
az Örök és Adott Élő KRISZTUSI Rendnek megfelelően
Lehetséges
és
Érdem-es.”
20100525 - Az Áldozatról - Szemelvények
A hibákról és a hibázásról:
A ’hibák’ segítenek ’nem-felejteni’ és ’felejteni’.
PIRAMIS - Őszintén akarok élni
Őszintén akarok élni,
Minden utam végigjárni,
Hinni abban, amire vágyom,
S ha hiszek benne küzdeni érte bármilyen áron.
Őszintén akarok élni,
És csak annyit elérni,
Jókedvem senkit ne bántson,
S ha fáj a szívem valamiért, ne nagyon fájjon!
Tőled csak annyit akarok kérni,
Hogy engedj őszintén élni,
Őszintén, szabadon, szépen,
Őszintébben, mint ahogy tegnap éltem.
Ne kelljen hazudnom senkinek
És hogyha valamit kérdezek
A válasz igaz legyen!
Szeretnék bízni mindenkiben,
Hinni, hogy nem fordul ellenem,
S nem árul el sosem.
AZ ERDŐ FOHÁSZA
Vándor, ki elhaladsz mellettem,
Ne emelj rám kezet!
Én vagyok tűzhelyed melege
hideg téli éjszakákon,
én vagyok tornácod barátságos fedele,
melynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől,
és gyümölcsöm oltja szomjadat.
Én vagyok a gerenda, mely házad tartja,
és én vagyok az asztalod lapja,
az ágy, melyben fekszel,
a deszka, amelyből csónakod építed.
Én vagyok a házad ajtaja,
bölcsőd fája, koporsód fedele.
Vándor, ki elmész mellettem
hallgasd a kérésem:
NE BÁNTS!
ÜNNEP
Az Ünnepeknek fontos része az „emlékezés”, amikor a dicső vagy épp a kevésbé dicső tettekre/megélésekre, az elődökre is emlékeznek, és ezáltal egyfajta folytonosság alakul ki (marad meg) az Ősök, Elődök, a Gyökerek irányába is. Az emlékezés a legtöbb esetben ma még ’intő’ példa is lehet arra, hogy mit szükséges megváltoztatni, miben szükséges változni akkor, ha valami yobb és teljesebb Élet a cél ---
az „Ünnep” Valódi Lényege azonban minden esetben a[zon] „Jelen Megerősítése, amely elvezet a ’vágyott jövőbe’.”
Az Ünnep általában MEGERŐSÍTI az Élet egy olyan részét/szeletét, amely „továbbvitelre érdemes”, amelyben ELŐREMUTATÓ/előrevezető Példa vagy Út [Működés, Erő] Van Jelen.
(Részlet a 20110802 - Níitottság, Nyitás... írásból)
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
'
