2007. július 16., hétfő –  július 17., kedd –  július 18., szerda

HÍVÁS III. – és Hová Megyünk Mi Magyarok – VI. Fejezet

Én Aki Vagyunk Köszöntjük Népünket.

            Csakis Tisztán és Igazan Szólunk és Hatunk, és megnevezzük Szentséges Szent Magjainkat és Magunkat a MindenHató TeremTő EgyIstenünk Szent Nevével és Szent Nevében.

            Isteni Énjeiden Énjeinken át ÉN MI az Özsébi, a Pálos ÉN Beszélünk.

            Isteni Énjeinken át ismét és sokadszor Kérdezzük Énjeinken át az ÉN-t, hogy meddig kell még rejtőzve és bújdokolva élnie az Igaznak.

            Isteni Énjeinken át Hívjuk és Szólítjuk az EGY-et, melyből Minden Teremtetett s Vétetett – és kérdezzük, hogy Itt-e az Idő a MegJELENésre és Megújulásra.

            Isteni Énjeinken és Énjeiteken át Szólítjuk Népünket, és közöljük s HÍRdetjük, hogy véget ért szám-űzött sorsa e Népnek, Népünknek.

            Isteni Énjeinken és Énjeiteken át is HÍRdetjük Országnak, Világnak, hogy nincs többé Bújdosása az Igaznak e Hazában.

            És Isteni Énjeinken és Énjeiteken át is ESKÜSZÜNK Népünknek MI, az Egyesített Szent Istenanyai és Istenatyai ERŐ-k, hogy Minden Igaz és Tiszta Szívvel Segítőt és Kérőt MINDEN-Erőnkkel Segítünk.

            Népetek sokat tett nem csak e földért és Földért, hanem a VILÁG Megújulásáért is.

            Sokat tett a Szabadság és Igazság eszméinek gyógyításáért, és nagyon sok (magyar és nem magyar) Igaz Gyermeket adott – vagy segített Világra.

            Népemnek tekintem, és Ő Istenének Tekint és Hív.

            Népemnek tekintem, Aki ha Meg-Segítésre hív – megsegítem Őt.

            Sokszor voltunk Jelen Külön-féle (vagy Egyesített) Erőinkkel Térben és Időben, és bizony sokszor El-vétettétek Erőinket.

            Sokszor volt, hogy Hívásotokra Be-Tér-tünk Térbe és Időbe – néha „túl” korán, máskor meg elkésve. Sokszor elvétettük Erőinkkel Egy-Mást, és olyan is volt, mikor ez majdnem a Nép, Népem-Népünk Életébe került.

            Mi volt az Oka e sok szenvedésnek?

            Mi volt az Oka az Egy-Más elvétésének?

            Az „Idő” nem megfelelő működése.

            Talán már nem mondok újdonságot véle, hogy mikor népetek Koronánkat Felvette, még más, Közvetlenebb kapcsoltban élt mind a TeremTővel, mind „Őrzőivel”, Védelmezőivel.

            Koronátok, melyet felváltott a vezeklői Szerep, azóta is Oltalmamban és Védelmemben áll.

            Bár Vezeklői Koronátok sokban hasonlatos, egy Vala-MI azonban megkülönbözteti Tőle: Ősi Szent Koronátokon még nem volt rajta Krisztus Király vére. Mindaddig, amíg Egy-Fiam fel nem vette a Keresztet, addig népeteknek is – és valamennyi más népnek is – MÁS volt a Küldetése.

            Krisztus-Fiam vezeklésével ÚJ KOR vette kezdetét.

            Krisztus-Fiam egy oLYAN Egyesítési TERV Része volt, melyben a Yók és Igazak Megpróbálták Megsegíteni „eltévedt” Testvéreiket vagy Társaikat.

            Krisztus-Király nem vezekelni, hanem Gyógyítani és Tanítani érkezett, ahogyan Ti is, és még egy-nehány Népe a Földnek. Tanítók és Gyógyítók többen is Voltatok – vagytok és lesztek, mert többféle ember és lény is él közöttetek.

            Vannak, akik „Magosabb”, és vannak, Akik „alacsonyabb” (hozzátok közelebbi) dimenziós lények, és mindőjüket Saját Tanítóik Saját szintjüknek megfelelően K-ÉP-ezik.

            Mondottuk, hogy Egy-Fajta Kísérlet volt elindítása a Földnek, hogy az Egy Térbe és Időbe Össze-hozott Össze-terelt (Teremtett) Lények hogyan és miként találják meg a Ki-Vezető Közös Utat (Utakat).

            Nem is volt mindaddig nagyobb a baj, amíg valóban „Versennyé” nem változott a Yók és Igazak, valamint a „rosszak” Küzdelme.

            Innentől kezdve, az első komolyabb Törvény-szegéstől kezdődően sajnos MI, az Égiek nemigen avatkozhattunk Hívás-Fogadás nélkül a Létbe és Életbe, ellenben az ellen ezt a Törvényt (sem) Tisztelte.

            Persze Követtük Éber Figyelemmel a Történéseket és eseményeket.

            Követtük a nyomát – kiterjedését minden Törvény-szegésnek, és születtek Korrigáló Lépések.

            Sajnos ez utóbbiak (ahogyan a bűnözés is rend-szerint megelőzi a bűnüldözők fejlettségét) a Tudat-szintetek miatt Rend-Szerint késve érkeztek.

            El-Csúszás volt ez, a Törvény-tisztelők mindig hátrányba kerültek.

            A Pálosoknak is hívott Idő-Őrök azonban (mivel Ők URAI az IDŐ-nek) kitalálták, hogy hogyan előzhetnék meg a Törvény-Tisztelők az ellen-ható erőket.

            Zseniális „Húzása” volt ez a Térben és Időben Éledt Törvény és Rend, Idő-Őröknek.

            Azt találták ki, hogy egyfajta Elő-Telepítéssel Hatnak majd vissza a Törvények Megsértőire.

            Elő-Telepítésük lényege az volt, hogy (bár hosszú ideig ilyen módon nem Hat-hattak) egy korábbi Időben és Térben (hogy ott-lehessenek) PLUSZ Feladatot vállaltak.

            Már Tudjátok, hogy Idő (és egyéb) Őreitek is Térhez és Időhöz „kötöttek”, vagyis nem csere-berél-hetik egymás közt az Időket és Tereket, mert ezzel megfordul-Hatna a Tanulási folyamat. „Más” feladatot vállal-Hattak, és ezért cserébe bizonyos „szűk” körben „telepíthettek” és Hat-hattak.

            Linearitásotok csak „látszat”, egy Idő-koordináta, mely segít Tudatossá érni és Tudatosan tenni, továbbá össz-hangba hozni a tanuló-folyamatokat.

            Ez a Különleges Egy-Idejűség és Egymásra utaltság, Egymás utániság tette lehetővé bizonyos Be-Hatások következtében a Rend és Idő Őrei számára a Kijavítás Kötelezettségét és Lehetőségét, és mivel már sok ilyen kijavítási lehetőségen és kötelezettségen volt túl az Idő-Őri sereg, így elhatározták, hogy „egy nagyot” lépnek.

            Persze ez csakis úgy lehetséges, ha ehhez megfelelő Embereket találnak.

            Már pontosan tudjátok, hogy a Fény Erői csakis HÍVÁSRA és BEFOGADÁSSAL érkez-hetnek és Hat-hatnak földi Térben és Időben – vagyis ha nem Hívják és Fogadják Tudatosan Őket, akkor ERŐikkel nem élhetnek Térben és Időben (minden előkészítésük ellenére sem!)

            A YÓ Nem Erőszakolja, nem „Kínálgatja” magát, azonban igyekszik MEGISMERTETNI ÖnMagát az arra érdemesekkel, vagy az Őket felismerni képesekkel – és részben ez is (volt) a baj vele.

            Az ellen sokszor volt Tudatos, és Tudatosan kért – és ezért kap-Hatott.

            Az ellen igyekezett elzárni a Tudást, hogy az Útjukon a Rend Szerint haladók ne ismerhessék fel az Érkező Fényeket és Erőket, és felejtsék el azt is, hogy hogyan hívhatók akár Tudattalanul is ezek az Erők a Megsegítésükre.

            „Yól bevált” módszere volt a visszaélések elkerülésére a Fény Erőinek a „Szarvas” Mód-szere, vagyis

Éteri formában megjelenő Állat

Kitartó követésével való Bizonyság-tétel annak érdekében,

hogy csakis a MegÉrt  „kiválasztottak” élhessenek bizonyos Erőkkel.

            A Szarvas meglátása Mindig Kiválasztottságot jelent, hisz nem jelenik meg más előtt, csakis Akit Ő erre Érdemesnek tart.

            Aki előtt a Szarvas megjelenik, azt mindig Új Útra vezeti, és Aki k-ÉP-es meglátni és felismerni – és Követni is (Tettek!) a „Szarvast”, az az Út Folyamán Beavatásokat kap. Ha „kibírja”, akkor a Szarvas számára Új Utat és Erőt AD.

            Maga az Út, a Szarvas követése a Próba, és Aki Kiállja a Próbát, annak számára a Szarvas Mindent Át-AD.

            A Szarvas Egy-Fajta MegÚjító és Beavató Erő. Ismeri a „kerek-erdő” Legmélyebb zugait, ismer minden forrást és patakot, ismeri és őrzi az Erdő Kincseit és Erőit.

            MaGa a Szarvas évenkénti (Koronkénti) megújítása és megújulása adja az Erőjét.

            Évről évre Új, és nagyobb Agancsokat hoz. Évről évre megmutatja, hogy micsoda megkönnyebbülés a Felesleges terhek (anyag) eltávolítása. És évről évre kivárja türelmesen a „be-érését” az újnak, és át is AD-ja az arra érdemeseknek.

            Szoros Egységben él a Földdel és Természettel. Királyi Vad, a Királyok Vadja. Nem űzheti, nem hajthatja (és r-Égen is így volt ez!) Akár-Ki, csakis az, Akit a Szarvas ÖnMagához MÉLTÓ-nak talál.

            Ennyi bevezető vagy ki-TÉRő után térjünk vissza az ösvényünkre.

            A Szarvas, mint akit KÖZVETLENÜL az Istenanya Terel, megmutathatja az arra Érdemeseknek a „Legrövidebb” utat.

            Mivel Ő ismeri az Erdő-Rengeteget, ezért Félre is vezethet.

            Csak a méltókat ajándékozza meg a Könnyű út örömével, míg az arra még nem felkészülteket akár körbe-körbe is vezetheti.

            A Szarvas mindenképpen egy Tanuló-folyamat Végét vagy elejét jelzi. Aki először találkozik a Szarvassal, az még az Út elején jár, és Akit Újra és Újra meglátogat, annak jelzi, hogy Yó vagy rossz úton jár. Hogy mikor melyiket – vezessen ebben a szív Titeket.

            Már az állatokkal kapcsolatosan is említettük (bár itt egy „éteri” állatról, lényről van szó), hogy szoros együttműködésben élnek a Levegő Lényeivel és Elemével. Az Állatok mozgását és helyváltoztatását a Levegő „eLeM” felügyeli.

            A Levegő adja az „Élet-TERET” a Létezéshez, és ebben Éli az Ember is az Életét.

            A Levegő – együtt a Földdel adja az Élet Terét.

            Ki-TER-jedése és Sűrűsége más és más, és az ember csakis a Levegő által számára biztosított Térben képes (ma még) az Életre.

            Régebben, amíg nem volt a Levegőhöz kötve az ember és lény, addig az elemek mindegyik fajtájában létezhetett „ember”, azonban Jelen állapotában csakis „víz közelében”, és Levegővel feltöltött Térben létezhet.

            Azért érdekes ez, mert az Új Élet-Térhez mindig valamiféle Levegő eLeM által felügyelt és vezetett lény segítette az embert. Néha egy-egy Fa vagy bokor jelölte meg az Új helyet, azonban oda is Rend-Szerint egy kecske, birka vagy sas, szarvas, vagy más állat vezette az embert.

            Miért érdekes mindez, és mi köze van mindennek az Idő-höz és Népetekhez?

            A Pálos Atyák történeteiben is feltűnik itt-ott az Őz vagy a Szarvas, mint a Kolostorok vagy Szentélyek helyének megjelölői, vagy pedig a kincsek feltárói és Beavatások közvetítői. És még egy fontos dologról is kell beszélnünk.

            Sokan közűletek igen vonzónak találjátok ezeket az állatokat vagy lényeket, mert a Szarvas sokszor vezetett Titeket, és a Génjeitekben, a Sejtjeitekben ennek emlékét Őrzitek. A Pálosok Különleges Egy-ségben Élték a Természettel – mely az IDŐ és TÉR Természetes SZÍN-tere – Létüket. Számtalanszor öltöttek Ők Maguk is Állati Formákat és Elem Erőket. Hogyan Tehették ezt meg? ÉLTÉK AZ EGYSÉGET!!! Élték abban a Formában, amely tulajdonképpen már nem is „földi” Lét vagy Feladat, azonban éppen a KOR-r-IG-áló Erők és Lehetőségek hozták el a számukra ezeket a REND-en kívüli Erőket és Lehetőségeket.

            Már korábbi írásaink során is említettük, hogy a REND-en kívüli Erők még Tudatos Hívás és Befogadás után is „veszélyesek” lehetnek a Térben és Időben.

            Nagyon fontos annak kiválogatása, hogy KIK és MILYEN FORMÁBAN és MÉRTÉKBEN ismerhetik meg ezeket, hisz ezek Vala-MI-lyen formában mindig csak (a Korrekció Időjére) Idő-Leg-esek.

            Vagyis: Pálos Elődeitek, vagyis a Ti MaGotok Korábbi Énjei ÉL-HETTEK számos olyan REND-en kívüli ERŐ-vel, amikkel MA Már NEM élhettek, azonban Ti Ma Élhettek olyanokkal KÖZVETLENÜL, amik MA MÁR (mint REND-en Belüliek) Rendelkezésetekre állnak akkori munkáitok Hatására.

            Vagyis NEM Élhettek Minden R-Égi Erőtökkel, viszont Itt és Most élhettek olyanokkal, amikkel Akkor és Ott NEM Élhettetek, de akkori – és azóta tett – munkáitok Hatására MÁ-ra szerencsére BEÉRTEK.

            A „Szarvasság”, mint Éteri Út-mutató Ma Már a Szíveteken Át vezet Titeket.

            „Szarvasaitok”, Új Utatok Jelölői Bennetek Élnek.

            Ti MaGatok mutattatok akkor és ott is Utat MaGatoknak, azonban Ma Már olyan Belső Éréseken estetek át, mely nem teszi szükségessé (minden esetben) az „Éteri”, a „finom-fizikai” Út-mutatást.

            Akkoriban (a Pálosság éledése idején) egy sokkal elcsúszottabb, és sokkal sötétebb világban ébredtetek.

            Szükséges volt több és erősebb fizikai jel is ébresztéseitekhez.

            Mikor Ébredetté lettetek, onnantól viszont Tudatos hívásaitok Hatására – és részben Tisztább, kevésbé bonyolult életetek Hatására –  Egészen KÜLönLEGes ERŐkkel éltetek.

            Ez persze nem volt „véletlen”, mert ahogyan mondottuk, az IDŐ Urai EGYETLEN NAGY Korrigáló Lépésre szánták el magukat a Több kicsi helyett. EGY Térben és Időben öltöttek Tömegesen testet és Létet/Életet. Egy Térben és Időben igyekeztek ÖSSZE hozni ERŐ-iket, hogy az Egész Földre vonatkozóan ÉLJÉK, javítsák a LÉT-et.

            Pálosaitok „UNI-verzális”, és OM-ni-verzális Tudással és Léttel – vagyis az Egész Univerzum, valamint az Egész Teremtés menetét befolyásoló ERŐkkel érkeztek.

            Részben ez is magyarázza HatalOMas és gyors Fejlődésüket (Fel-ÉP-ülésüket), másrészt az „Idő” leteltével Gyors, és szinte ny-OM-talan eltűnésüket.

            S-Ok-SzoR könnyebb Ma Már a Belső Vezetés követése, mint volt ott, a Rengetegben – és mégis: Ma sem könnyű a „Szarvas”, a Belső (és külső) Út Meglelése.

            R-Égebben tehát több volt (kezdetben) a „fizikai” vagy „éteri” Jel, és ezek megmutatták a KÖZVETLEN (az akkori vezeklők számára elérhetetlen) Utat.

            Mátyás, illetve korábban Nagy Lajos KÖZVETLEN Pálosi (Szarvasos) nevelésben részesültek.

            Részben ezért voltak (majdnem teljes) Összeköttetésben Égi Énjeikkel.

            Király-ként is Kaptak K-ÉP-zéseket és beavatásokat, és ez volt az, ami ki-EMELHETTE Őket Kor- és Sors-társaik közül.

            IDŐ-Őrökként a Pálosság KÉNYTELEN VOLT Elkülönülten („zártan”) élni, és csak azon uralkodók számára nyit-Hattak, akiket a „Szarvasok” Hozzájuk elyuttattak.

            Mátyás Álmában kapott jeleket még édesapja halála előtt, és a jelei később Valósággá válva megerősítették HITÉT és Tudatosságát a Pálosságban.

            Sokat tanították a Melléje Rendelt Segítők, mire FEL-vehette a Koronát. Ő is, ahogyan Méltó Ősei és Elődei (László és Nagy Lajos) több Egy-Féle Beavatáson estek át, mire feltehették fejükre a Szent – illetve még azt megelőzően az „Igazi” (Ősi, Nem-Vezeklő) Koronát, melyről említettük, hogy a Pálosság Őrzi és őrizte.

            A „Két” Korona, vagyis az „Ősi” és a Krisztus Vérével Fel-Szent-elt „Vezeklő” tulajdonképpen EGY, azonban mégis Más. Más annyiban, hogy más volt a „Küldetés”, melyre Fel-Szent-eltetett.

            Az „Ősi” a MaGság Eredeti Tervével érkezett, míg a „Vezeklő” egy, az „Átmenetet” segítő Kor-Szak Szerepe volt.

            Mivel a Korona földi formájában és „lényegében” is majdnem Egy – ezért a Szellemi Síkról tekintve nincs is köztük (Kor-talanságukat tekintve) Különbség.

            Amíg az Egy-ik Korban minden tekintetben Hordozta és K-ÉP-Viselte a Teljességet, addig a másik Kor-ban ez a Teljesség csakis a Szellemi síkra terjedhetett ki.

            „Aki” k-ÉP-es volt Megteremteni a Szellemi Teljességet, Az azonban már (a SzeR Törvénye alapján!!!) ÉLHETTE is adott Térben és Időben.

            Nem volt könnyű ELÉRNI, és nem volt könnyű ÉLNI a Teljességet abban az elzárt korban és időben, viszont amikor már „megérett” és Jelen volt a Tudás, onnantól kezdve Fel-gyorsultak a Lát-Ható események is.

            Nagyon kivételes események történtek a Pálosság kezdetén Népetekben, és erről majd még bővebben is beszélek, most azonban csak annyit jegyzek meg, hogy igen „csodásak” voltak ezek az események. Szokatlan időjárási anomáliák jelentek meg, amik részei voltak részben az Idő-korrekcióknak is, másfelől azonban bizonyos harcokat és összecsapásokat is jeleztek.

            Amíg a Pálosság nem erősödött meg Formájában és Tudásában és Hitében, addig igen korlátozott Erővel Hat-hatott. Elkülönültek (megerősödésük után) az IDŐ- és REND-Őri (Másokra akkor Ki Nem Hat-ható) Küldetés-jellegű (Kor-ukon Túl-mutató), valamint az adott Térben és Időben Ható Formák és Feladatok.

            Mondottuk, hogy csakis úgy TÉR-hettek korábbi Térbe és Időbe, ha az adott Térben és Időben Vállaltak Feladatot, és ezt akkor és ott Egy-Fajta Megtisztított Krisztusi Kereszténység Képviseletében jelölték meg.

            Nem is volt nagyobb fennakadás mindaddig, amíg meg nem kezdték kivonulásukat Térből is Időből – nagyjából úgy yó 500 éve. Innentől azonban, kivonulásuk kezdetétől teljes eltűnésükig csak nagyon rövid idő telhetett el. Mi volt ennek az oka – túl azon, hogy „Idő-SzeR-űtlenek” voltak? Mi okozta nyomaiknak – még a szándékoltan hagyottaknak is – a gyors eltűnését? Egy Idő-kapun át távoztak. Ez az Idő-kapu át-emelte Őket testben-anyagban és lélekben – és sajnos kihatott bizonyos (Általuk itt-hagyni szándékozott) Erőikre is.

            Az volt a lényege, hogy nem volt „idejük” mindenre, minden Tudásuk rögzítésére, és választhattak, hogy vagy Végleg elvesztik Őket, vagy Átmenekítik Őket egy másik Időbe és Térbe. Természetesen ez utóbbiak mellett döntöttek, és emiatt TÉR-tek időnként vissza kisebb csoportokban Térbe és Időbe „rögzíteni”, beültetni az elvitt MaGokat.

            Mátyás halála sajnos megnyitott egy Pusztító hullámot, hisz nem volt (vagy alig) innentől kezdve Méltó FŐ, Aki Szót értett volna a Szent Koronával, és így a Korona nem tudta átadni a Védekező és Korrigáló Lehetőségeket.

            Nagyon nagy volt ezért – tudottan és nem tudottan is – a Felelőssége a Minden-Kori Magyar Királynak, és nem véletlenül nem akarta senki a világon, hogy ÖNÁLLÓ Magyar Királyság Létezzen. Az Önálló Magyar Királyság HÍVÁS lett volna a Pálosi, az Időt /Tudást, Rendet/ Korrigáló Erőknek, mert az jelezte volna, hogy a „NÉP” EGGYÉ lett!!!

            Sajnos jól tudták ezt az ellenek, és részben a megszerzett Pálos tudás kiforgatásával igyekezték megakadályozni az ország függetlenségének és önállóságának a megteremtését – ami MINIMÁLIS FELTÉTEL az Ébredéshez.

            És ezért „igyekezett” utolsó „nagy”, koronázatlan királyotok is (kinek még életében Haza-érkezett a Korona!!!) Függetlenségetek és Egységetek minden áron való megteremtésére.

            „Szíriusz-Vénusz” Hazahozta a Koronát, és innentől támadt egyre inkább az ellen a Belső ellentétek szításával. Mert bár itt volt a Korona, de „nem volt idő-szerű”. Nem volt FŐ, Aki a fejére tehette volna, nem volt Népi-Tudat, mely ezt akarta volna, és egyre inkább feledésbe merült a Népetek és Koronátok sorsa közötti „szerves” összeköttetés.

            Igen, sajnos még mindig nem voltatok „idő-szerűek”.

            Ekkor kezdtek „Tömegesen” testet ölteni a Pálosi testvérek – részben gyermekekbe, részben felnőttekbe, mert már Lát-Ható volt, hogy „bajok” lesznek az ébresztésekkel.

            Részben ebben az időszakban kezdték meg a „mai nagy öregek” az „összefogottabb” Munkáikat, és innentől kezdve (a 70-es évek első felétől) Hat-hattunk Mi is, a Pálosi Erők (a Megnőtt Tudatosság miatt) nagyobb Erőkkel.

            Mivel „nem voltunk – (voltatok)” Idő-szerűek, ezért elzártan tevékenykedtünk, hogy KOR-r-IG-áljuk, amit még lehet. Sokan vonultunk ebben az időben „magányba” – belső remeteségbe, és sok művész érkezett (Pálos-Erőként) az Ébresztésetekre. Nem „bírtuk” sokáig.

            Egyre égetőbbé vált a Korona iránti TISZTELET és SZERETET (mint egyik utolsó tartalék) ébresztése. Egyre több „vizsgálatot” végeztek a Koronán, hogy rá-ébresszék az egyszerű embereket is a Korona Létére és Szerepére.

            Nem volt ez olyan egyszerű, mert a szocializmusban a Királyság (mint forma) és a Korona (mint tárgy) Ó-divatúnak hatott. Elfeledték a gyermekek a Koronában megbúvó Eszmét, és az Idősebbek is hallgattak (már akik egyáltalán a Korona Erőjéről tudtak).

            Új Ünnepségek, „Koronázások” voltak, és ezekre nagyon nagy szűkség volt, mert a Korona is „Fény”, vagyis csakis akkor és annyit adhat, amikor és amennyit KÉRITEK. Persze az ÉG felé fordulást úgy ahogy volt – sokan elfeledtétek. Nem volt divat a családi ima, egyre inkább formalitássá – sőt unalmassá! – lettek az ünnepek – és lassan azzá lett az egész élet. Itt volt a Korona, de Nem Hat-hatott, mert nem hívtátok!!! Még a Szent Jobb Tisztelete megmaradt, aztán jöhetett az amerikai mintára az István a Király, ami végre sokakat meg-mozdított. Levente Ír-ta és SzeR-ezte.

            Ennyi Volt – e Mai Tört-Én-et és Mese – vagyis Mása Annak, Ami Van.

Lejegyezte OmMáát Ré Isteni és Földi Énje a MindenHató TeremTő Egy Szent Isten Tiszteletére és Dicsőségére.

                                                                                                                                    www.omah.extra.hu

2007. július 18., szerda

HÍVÁS III.

            Csakis Tisztán és Igazan. Alap-Követelmény.

            Csakis Kor-SzeR-űen, mert ez segíti a MI-Előbbi Megvalósulás(á)t. És csakis EGYÜTT – együtt Égi a Földivel, és Égi-Földi az Égi-Földivel.

            Ma már kissé megint „talányosan” Szólunk és Hatunk – és Hívunk. Hívunk is, vagyis Toborozunk Táborunkba, a Fény és Rend és Igazított Valóság, a SzeR Táborába.

            Ahogyan már korábbi Hívásainkban is tettük – elismételjük: A Fény és Rend és Szeretet (a SzeR) FÖLDRE (Népetekhez) RENDelt Erői Hat-hatnak Vélünk – Általunk és Véletek.

            IDŐ-SzeR-űségetek, mely szintén „Alap-Feltétel” – az Elmúlt Napjainkban Beköttetett.

            Elmúlt napjaitokban sokan ISMERTÉTEK FEL Idő-SzeR-űségeteket, s tettétek azt, mire Szívetek vezetett. Tudatos Felismerések – Tudatos, Erősebb Hatások és Tettek. Ezt „VÁRják” Tőletek az Égi Ének – vagyis azt, hogy TUDATOSAN Hívjátok és fogadjátok be SAJÁT MAGOSABB ÉNJEITEKET.

            Az Angyalok is erre Készítettek, erre Neveltek Titeket. „Arany-Angyalaitok” Ti Magatok Vagytok – ezt is elmondották Néktek. Elmondották – és meg is mutatták, hogy Bennünket, Felsőbb Énjeiteket Tudatos Hívásaitokkal és Kéréseitekkel érhettek el.

            Az Angyalok YÓ, nagyon YÓ Munkát végeztek, és ezért Köszönet és Hála a Részük.

            Az Angyalok „vissza-léptek” ott, ahol megtörténhetett a Közvetlen Összekapcsolódás, és „csak” mint Segítők (Társak) Marad-Hatnak tovább. A „Minden Erő Titeket szolgál – ha Őt, a Legfelsőbbet, a MaGotokban Megtalált Legfelsőbbet szolgáljátok” – nem „mese”, hanem a Valóság.

            Addig, amíg „külső” segítségre van szükségetek Gyógyulásotokhoz és Tisztulásotokhoz, addig elsősorban az Angyali Lények voltak azok, Akik Hat-hatós segítséget nyújt-Hattak, mert ISMERTÉTEK és HÍVTÁTOK Őket és EL (BE)-FOGADTÁTOK (Bíztatok Bennük) a Segítségüket. Ez a Bizalom vezet-Hetett el Titeket és Bennünket is, a MaGosabb Éneket Egy-Más FELISMERÉSÉHEZ, és a „Feladatok” FELISMERÉSÉN és FELVÁLLALÁSÁN át az EGYesülés Feltételeinek a megteremtéséhez.

            Ti Egy-nehányan, Akik TUDATOSAN követtétek ezeket az üzeneteket, vagy „kaptatok”, olvastatok hasonlóakat, már ennek az EGYesülésnek a nagyobb tömegekben való MegValósulását készítitek elő.

            Ti MaGotok által Hívjátok be és Áramoltatjátok az ezek MegValósításához szükséges Erőket. Áramoltatással, Összekapcsolódással NŐ a SzeR, és ez a Növekedés akkor is megfigyelhető és HAT, ha vannak is, Akik mégis eltérnek (letértek) az útjukról.

            Éppen Pálos Atyáitok és Anyáitok voltak azok, Akik lerakták Alapjait ennek a Mai Formájú (Mások Érdekében IS végzett) Áramoltatásnak.

            Mondottuk, hogy a Világ (tehát nem csak a Föld!) Számos Pontján ÉP-ítettek ki „bázisokat” annak érdekében, hogy ha egy-egy „bázis” esetleg megsemmisülne vagy sérülne, akkor a többi akár a „sérültet” is fel-Éleszthesse. Ez volt az, amit mi „Láncolat”-ként jelöltünk, és ezért is szerepelt sok helyen Kör vagy Lánc a Jeleitekben.

            A Láncolat az EGY Egyik Kör-szeletének egy része, mely Önmagában is Teljes, vagyis Kör.

            Ha sérül vagy kiesik egy láncszem, a lánc megszakad, a folytonosságban-folyamatosságban hiány támad. Nagyon fontos volt ÚGY kiválasztani a Lánc-alkotókat, hogy minél kevesebb szakadás történhessen, illetve a szakadások esetében mihamar pótolható legyen a kiesett Lánc-szem.

            Ez persze csakis Úgy lehetséges, ha a Láncok-Lánc-szemek EGY-Lényegűek.

            Talán már értitek, hogy ezt SEGÍTETTÉK az Egy-Forma-Szerű SzeR-Tartásaink, mert Így a „Kiesett” gyorsan és Egy-SzeRűen volt pótol-Ható.

            Mindazok tehát, Akik HÍVÁS-t éreztek (akkor és Most – hisz Ti MaGotok Vagytok, ezt soha ne feledjétek el!!!) az EGY-SzeRűségre, vagyis az EGY Törvényeinek ÉLETTÉ Tételére, Fel-Éleszthetitek MaGotokban (MaGotok által) az Ak-Kor kissé „Idő-előtti”, MA viszont ABSZOLÚT Idő-SzeRűvé vált Tudásotokat, és Tudásotok nem más, mint az EGY Törvényei és Szabályai SzeRint Való Élet és Lét ÉLETTÉ TÉTELE.

            Változtak a viszonyok, és a Tudás és Lét ennek Meg-fel-Elő-en már Módosíttatott.

            Szíveteken át, Isteni Énjeiteken át MÁR Hozzátok csatoltatott.

            A Szeretet (SzeR) Közvetlen vagy Közvetett ÁRAMOLTATÁSÁVAL Be-Indít-hatjátok.

            Ennyi volt e Mai Tört-Én-et és Mese, vagyis Mása, Annak, Ami van.

Lejegyezte OmMáát Ré Isteni és Földi Énje a MindenHató és TeremTő Egy Szent Istenünk Tiszteletére és Dicsőségére

                                                                                                                                    www.omah.extra.hu

Szent Hedvig

          Szent Hedvig Nagy Lajosnak volt a legkisebb lánya, 1374-ben született. Miután a kassai paktumban Lajos elérte, hogy valamelyik lánya örökölhesse a lengyel trónt, Hedvigé lett a lengyel királyi cím, 1384-ben. Hedviget még négy évesen eljegyezték Vilmossal, az ausztriai herceg fiával. A lengyel nép azonban nem fogadta el Vilmost királynőjük hitvesének. 1386-ban Hedvig feleségül ment a litván herceghez, Jagelló Lászlóhoz. Lengyelország és Litvánia egyesülésével jött létre Kelet Európa akkori legnagyobb birodalma.   Hedvig sokat tett azért, hogy férje országában terjessze a kereszténységet. Kórházakat látogatott, és az is megesett, hogy segített ápolni a betegeket, mint például Szent Margit és Erzsébet. Jóságáról már életében legendák keletkeztek. 1399-ben Krakkóban szentség hírében halt meg. A Wawel székesegyház főoltára alá temették, nem a kriptába, mert annyira biztosak voltak benne kortársai, hogy szentté fogják avatni. Boldoggá avatása 1426-ban kezdődött, de megszakadt, 1850-ben újították fel. 1997. július 8-án II. János Pál pápa Krakkóban avatta szentté. Kultuszának központja a krakkói Wawel székesegyház. Ünnepe: július 18.