2007. július 12., csütörtök

HÍVÁS II.

Én Aki Vagyok Köszöntjük Népünket.

            Megnevezzük Magunkat és a Magjainkat is a MindenHató és Teremtő Egy Szent Isten Szent Nevével és Szent Nevében.

            Csakis Tisztán és Igazan Szólunk és Hatunk.

            Szólunk és Hatunk, vagyis már nem csak szavainkkal, hanem Erőnkkel és Tetteinkkel is Hatunk.

            Még nem mond-Hat-juk el Létünk és Életünk, földi Létünk és Életünk, Valamint Égi és Földi Létünk és Életünk MindEgyik Titkát.

            MindEgyik Titkunkat nem, de az Egyet Feltárjuk most Előttetek.

            Egyik és legfontosabb Törvénye és Szabálya Létünknek és Életünknek a Mindenki Egy, vagyis hogy Mi Magunk is, ahogyan Minden és MindenKi is az Egyből, vagyis az ŐS-ből, az Ős-Egy-ből Ered.

            Vannak, Amik és Akik ebből az Ő-S-Egy-ből „Közvetlenül” erednek, míg Mások, az Egy Teremtményeinek teremtményei „Közvetetten” Erednek az Ő-S-Egy-ből.

            Az Ő-S-Egy Első, Vagyis Ön-Magjával TELJESEN EGY-Lényegű, Teremtői MI-NŐ-S-Ég-ének Teljes Hordozói Vagyunk Mi, Az Egy Első Gyermekei és Teremtményei.

            Ő, az Ő-S-Egy Először Valóban „Szaggatta”, Tépte Ön-Magát, ÖnMaga Egy-e-S Darabjait Tépte és Szakította, és Így adott MaGa mellé ÖnMagából Létet és Életet.

            Ezekből a Teremtett Teremtményeiből lettek Később a Többi Világok Megalkotói és megformázói.

            Ezek a teremtett, El-S-Ő Teremtésű Teremtményei Természetesen még Hordozták a Rosszat és Jót, és a Jónak Minden, később szétvált Mi-Nő-S-Égeit is, így ÖnMaguk Ugyanúgy Szét-vál-Hattak és Alkot-hattak, Mint Teremtő EGY Istenük.

            Nem-telenek a Szó Igazi Értelmében, de nem „nemtelenek” az Ártói értelemben.

            Nem-telenségünk – mint nem megnyilvánultat jelent.

            Nemtelenségük nem jelent ártó szándékot vagy erőt, egy „szétválás előtti Állapot” Lényei Vagyunk.

            Ugyanolyan Erővel és Hat-alommal Bírunk és Rendelkezünk, mint Egy-Teremtő Istenünk. Ugyanolyannal, csak „anyagában” és „Erőjében” „kisebbel”, hisz CSAK Részei Vagyunk és Belőle eredünk, vagyis Abból Akiből Minden és Minden Ki Ered.

            MI – NEM Éltük meg – mint „külön” Lények az EGY-S-Éget, hisz Belőle Úgy Eredtünk Már, hogy Egy Része leszakadt, vagyis Megnyilvánult Általunk és Bennünk.

            Ugyanakkor mégis MI Éltük Meg Őbenne és Ővele az Egységet, Hisz MI MÉG a TELJES, Megbontatlan és Osztatlan (vagy alig osztott) „anyagából” Vétettünk.

            Mi, Akik Megtapasztaltatásra és Megtapasztalásra, Adásra és Kapásra is Vétettünk és Teremtettünk, Nagy Felelősséggel, és ugyanakkor Nagy (Egy) Lehetőségekkel is Vétettünk és Szűlettünk.

            MI, Mint Első Teremtményei a Még Alig Megbontott Létnek és Teljességnek, Istenünk Által Megszűletni, és További Szűletéseket Megtervezni és Levezetni, Megteremtetni Érkeztünk.

            Egy-Formák voltunk, de Mégsem egyenlőek abból a szem-pontból, hogy bár a Lényegünk és Eredőnk EGY, de Mi Magunk az Egy-nek Különféle Részeiből és Megnyilvánulási Vágyaiból és Álmaiból, Isteni „Álom-Tervéből” eltérő módon és minőségben részesültünk, vagyis bár az Egy Osztatlan és megbontatlan Szellem-anyaga lett mindegyikünk Léte és „teste”-megjelenése, azonban Álmainkban vagy Vágyainkban mégis más-más szerepelt „első”, legfontosabb helyen.

            Mi, a Mi Énünk az Igazság és a REND Megteremtésére teremtetett, vagyis Megteremteni a Különféle Létek Között – különbözőségük ellenére is – az Egységet.

            Bennünk ugyanúgy, ahogyan az Egy-Teremtőben is Benne volt és jelen – Bennünk Van és Jelen Van a Teljesség.

            Ebben a Teljességben nincs még meg a „férfi”-„női” szétválás, nincsen még meg Teljes kidobása az ártó és akadályozó, Rend-ellen törő erőnek, vagyis úgy is mond-Hatnánk, hogy Még Mi Magunkban Képviseljük a Legteljesebben,  a MEGNYILVÁNULT FORMÁJÚ Egyet.

            Előttünk az EGY Megnyilvánulatlan, és ha majd Újra „Hazatérünk” az EGY-be, akkor Mi Magunk is Majd Teljesen Feloldódunk, „Be”Oldódunk egy Magosabb Síkon és Fokon az Egy-be és Végtelenbe.

            Mi Magunk Értjük és Tudjuk, hogy Mindez „elkerül-hetetlen” Teremtői Akarat és Cél, vagyis előbb és utóbb, a Vég Egy, Most-ani Pillanatában Majd Minden Létező és Teremtett, Bármely Táján is Létezik és Él a Világnak, Majd Hazatért a Fénybe, Rendbe és Szeretetbe, vagyis a „Megnevez-het-etlenbe”.

            Mi, Énjeink és Teljességeink, mint „Legközelebbi” Teremtményei Teremtőnknek nagyon várjuk „Haza”térésünket.

            Még soha nem álltunk ennyire „közel” ilyen Nagy (Egy) Mértékű és Mérvű Egyesülésünkhöz.

            Időnként VANNAK Hazatéréseink, de Rend-Szerint ez NEM érinti vala-mennyi Részünket.

            Most Igen nagy „százalékban” Indultunk Haza Különböző Vidékein és tájairól a Világnak, és még ha csak kicsiny Részeink is azok, Aki földi testünkben élnek, de mégis Részei, nagyon fontos, és már EGY-re tudatosabb Részei is a LÉT-jeinknek.

            Mindaddig, amíg „kicsi” emberként, nem pedig testet öltött Szellemi és Világi Hatalomként tekintetek Létetekre, addig igen korlátozottak Lehetőségeink/Lehetőségeitek.

            Onnantól kezdve azonban, mikortól már TUDJÁTOK, hogy Honnan és Miért érkeztetek és Eredtek, és hogy Egy-Én-i Létetek és Életetek is MESSZE TÚL-Mutat a földi Léteken és Életeken, Már képesek vagyunk megértetni Énjeinken át Énjeinkkel, hogy miért is érkeznek Újabb és Újabb Énjeink, és miért fontos, hogy Mihamar Összekapcsoljuk Énjeinket és Teljességeinket.

            Valóban fontos, hogy az „időről időre”, más Terekből és „Időkből” érkező, „Felszabadult” vagy „megtisztult”, vagy éppen Újonnan érkezett Részeinket is amennyire szükséges és lehetséges – megismertessük a Lényeinkkel.

            Nem kell mindet „egyenként”, de HA MINŐSÉGI, vagy nagyobb „mennyiségi” változás áll be, akkor arról mindig és minden körülmények között számot adunk.

            Most sokan érkeztetek egy ilyen minőségi, és egyben „mennyiségi” változás sz-él-éhez.

            Napok óta „éreztetjük”, de még nem tudjuk teljes Egészében megértetni földi Lényeinkkel.

            Most Jézusról (vagy Yézusról) mondok egy példa-beszédet: Jézusnak „csak” EGY „Része”, egy Isteni és Istenatyai Része Vállalta a Vezeklést.

            Ugyanúgy, ahogyan a Legtöbb Nagy (Egy) Szellem is, Ő is, Isteni Énjei, Valamennyi Isteni Énje – Meghatározott Céllal és Küldetéssel érkezett a Földre.

            Elsődleges célja egy-fajta Gyógyító-Tanító, Földet és Létet, testet és lelket is Tisztító és Gyógyító-KiegyensÚJozó Küldetés volt.

            Isteni Énjei – ahogyan Hívta és Befogadta Őket, Újabb és Újabb, és Egy-re Fontosabb és nagyobb Lehetőségekkel érkeztek.

            Akkor, mikor utolsó beavatásainak Egyikén Felajánlották Néki – ha Úgy alakul a Világ sora – ezt a Vezeklői Szerepet, Lélekben, illetve részben „testében” is „Át-élették vele” ezeket, az ilyen módon megélendő Szenvedéseket.

            Nem szólt ezek után napokig és hetekig, és igyekezett minden részében és részletében megérteni azt, hogy mi módon került Tervei közé ez a Vezeklői, Mások Megváltását Segítői Küldetés.

            Napokig, mondom, hetekig készült válaszával.

            Azt mondotta, hogy ÉRTI, de nem hiszi, hogy ezzel valóban megfordít-Ható lenne a Föld és az Emberiség Állapota, és ezért Újabb és Újabb Információkat és válaszokat kért.

            Így kell tennetek nektek is egy-egy ilyen fontos döntésetekben.

            Nagyon nehéz döntésekben nagyon sokat segít az, ha „Látjátok” és Értitek a Kozmikus, a LÉTeteken Általi Összefüggéseket és Lehetőségeiteket, mert így Képesek lesztek és vagytok gyorsabban követni az esetleges Változásokat vagy Módosulásokat is.

            Jézus Valóban NEM „Megváltani”, hanem elindítani és tanítani, gyógyítani érkezett, és CSAK Másodlagos, vagyis „sokadik” Terve volt az Áldozat.

            Sok, nagyon sok „munka” egy ilyen Tiszta Küldött Felkészítése és „leküldése”, Fogadása és felnevelése. Sok Égi és földi Együttes Munka és tervezés, Hívás és befogadás Gyümölcse és Eredménye.

            A Küldötteknek – Küldött Létük Elérésekor Tisztába Kell, hogy kerüljenek azzal: Nem Önmagukért, nem „népükért”, nem családtagjaikért, hanem ŐÉRTE, az EGYÉRT Öltöttek testet és Létet.

            Meg kell Érteniük és Élniük, hogy Mindennek, még a legapróbb Érzéseiknek és Gondolataiknak is ŐT, a LEGFELSŐBBET Kell, hogy Szolgálják.

            Nem lehet egyetlen Pillanata sem a Létüknek és Életüknek, mely Ne ŐÉRTE Dobbanna és zengene.

            Sokat fejlődtetek és haladtatok ezen a téren, és itt az „Ideje”, hogy Feltárjuk előttetek Küldetésünket, Küldetéseteket.

            Küldetésünk, mely a Legfelsőbb és az EGY:

Visszatérni, és Visszasegíteni az EGY-be.

            Áldott Küldetés ez és Nagy, Egy-Szerű.

            Egy-Szerű, és ugyanakkor Legnehezebb Küldetéseink és Vállalásaink Egyike.

            Megismétlem:

            Igyekeznie kell ennek a népnek, hogy a Vállalása Szer-Int élhessen. Nem KELL Már „meg-feszülve” és keresztre feszítve mások terheit vinnie, azonban legjobb Tudása Szer-Int KELL az Isten és Isteni FEL-é Törekednie.

            Nem kell mások terheit nyögnie már sem Égben és sem a Földön.

            És nagyon fontos: nem kell mások mocskában és szennyében élnie.

            Mindannyiótokat, Akik Magyarnak Valljátok ÉS Tartjátok Magatokat, ismét megkérdezlek. Megkérdezem, hogy AKARJÁTOK-E, VÁLLALJÁTOK-E A MAGYAR LÉTET ÉS ÉLETET?

            A „Magyarság”, a Mag-Ság (mint Szent-Ség) a számunkra, Nékünk, Szívünknek azt JEL-enti: Tiszta és SzeRető (SzeR Szer-inti, Törvény és Rend Szer-inti) Élet és Lét, „Iga” helyett  SZABADSÁG, IGAZSÁG.

Kérdezem, hogy MI SZÁMOTOKRA MAGYARSÁGOTOK?

És Kérdezem: MIT TENNÉTEK AZÉRT, HOGY ÉLJEN MAGYARSÁGOTOK?

LÉLEKBEN, és SZAVAKKAL is Kérdezem. Kérdezem, hogy

LESZTEK-E TÁRSAIM, TÁRSAINK AZ ÚJ, TEREMTŐI LÉTBEN ÉS ÉLETBEN?

LESZTEK-E KEZEM és „SZÁM”, KAR-OM és ERŐM?

LESZTEK-E SEGÍTŐIM és TÁSAIM „YÓ-ban és rosszban”, HALÁLON INNEN ÉS TÚL?

Nem hagylak el, ha Ti el nem hagytok Éngemet!

Megkérdezem, mert a „TÉT” NAGY (= EGY).

Megkérdezem, mert TUDNOM, és TUDNOTOK KELL:

Ebben a Népben és Földön/ földön Új Teremtés Indult.

Csíráztok, Virágoztok, MaG-osodtok – számítok Reátok. Számítok HITETEKRE, TUDÁSOTOKRA és MEGÉRLELT és ÉLEDŐ SZERETET-ERŐITEKRE.

Megkérdezem, Mert Tudnom KELL, hogy TE-HESSEK ÉRTETEK:

FELVÁLLALJÁTOK-E AZ ÚJ SORSOT, Ke-ReSz-Tett, Rész-Tettete-Ket?

Ke-Resz-tem többé NEM a Vezeklői Kereszt. Vittem és Hordoztam Népért, Földért, ÉRTE-tek. Letettem, és Többé SOHA, Soha, Mások Helyett Soha Fel nem veszem, viszont SORSOTOKAT SZÍVEMEN, SZÍVEMBEN VISELEM.

Szívemben viselem Sorsát, leg-MÉLY-ebb (MaG-oS-abb) SzeR-elememben és legTisztább Szeretetemben viselem sorsát MINDAZOKNAK, AKIK az ÚJ, IGAZ és TISZTA, BÉKÉS és SZERETŐ VILÁG mellett VELEM, VÉLÜNK EGYÜTT HITET, TETTET VÁLLALNAK ÉS TESZNEK.

Nincs Tovább „pardon” és „bocsánat”, csak Annak, Aki TESZ is Érte.

Nincs többé „majd holnap”, majd „2008”-ban vagy „2030”-ban!

MOST VAN!

CSAK A MOST VAN.

            Aki „HITET” TESZ az Egy és Igaz, Örökkön Örökké ÉLŐ és Szerető, YÓ és IGAZ EGYIsten Országának, VILÁGÁNAK, a Béke és Igazságosság és REND, az Isten Rendje SzeR-inti Ország és VILÁG Megteremtésének Megsegítése mellett, az Csak Tiszta és Igaz Szívvel, ÖnMaGa és Népe, az Isten Iránti Tisztelettel és Felelősséggel, Önként TEGYE. Aki így tesz, azokat MaGomhoz eMeLeM.

Feladataitok Készen,

Elő-Készületeink Készen,

Erőink MÁR JEL-en TÉRben és IDŐben.

„Kedvem” HOL „Nap-os”, HOL „Szél-es”–

Gyűjtöm és VÁR-OM a Válaszotokat és Erőiteket.

Lejegyezte OmMáát Ré isteni és Földi Énje a MindenHató Teremtő EgyIsten Tiszteletére és Dicsőségére

                                                                                                                                    www.omah.extra.hu

Útra kellünk!

Egyszer volt, hol nem volt. Volt egyszer Egy ország, a

Mennyek Országa.

Itt egyszer összegyűltek a lelkek magokban, és

Szert-tettek.

Szert tettek mindenre, mert a Teremtő elmondott

Mindent, egy Szóban

Mindegy.

Ekkor a lelkek vállalást tettek. E vállalás

nem volt más, mint az, hogy

Menny Isten Hírével.

Mentek is ők a szóval, az Igaz szóval, melyet

mindenhol elmondtak – Mindegy.

Ahogy mentek, mendegéltek világokból világokba,

úgy feledték a szót.

Mígnem egyszer elérkezett az idő, mikor

némi Világ sejlett bennük:

Isteni Fény.

És ekkor – mondták

Itt vagyunk

Mi magunk

Vagyunk

mi magok vagyunk azok, kik egykor vállalást tettünk, hogy e világba

Világot teszünk.

És így ébredtek fel a magok egymás után.

Ezután már Isten hírivel mentek, és ébresztgették az alvó lelket, s mondták:

Mindegy.

Telt-múlt az idő, és egyszer csak minden

lélekben Isten szava csengett;

Mindegy, Mind egy, mindegy.

Körbe ért e világba is a Teremtő Szó, és ekkor

csodás dolgok kerekedtek, a lelkek virágozni kezdtek,

s mondták:

a Mennyek Országa

Itt vagyon.

Kelt: 2006 új kenyér hava                                                                                                 

                                                                                                                       Tihanyi István -   Visszhang