2007. m�jus 24., cs�t�rt�k

�n, a Mindenhat� �s Teremt� EgyIsten Sz�l�tom �s Tan�tom N�pemet – V. Fejezet

A SZERETET T�rv�ny�r�l, �s el�tte m�g egy kicsit a L�t SZENTs�g�r�l

�n Aki Vagyok a F�ny �s a Rend �s a Szeretet �s �j Er�d OmM��t R� Szent Er�d, k�sz�nt�m L�t�nket.

            Isteni �njeiden �t �n, Mi, a Mindenhat� �s Teremt� EgyIsten is Sz�l�tjuk �s Tan�tjuk N�p�nket.

            Miel�tt r�t�rn�nk a mai t�m�nkra, vagyis a SZERETET T�rv�ny�re, vess�nk egy �t-tekint� Pillant�st m�g a L�t�nk SZENTS�G�re.

            A L�t�nk Szents�ge �s S�rthetetlens�ge ugyan vajon mit is takar-Hat?

            Tal�n kezdj�k az Egy-Szer�bben �rthet�vel, vagyis L�t�nk �s �let�nk, �s ezek �ltal L�tetek �s �letetek S�rthetetlens�g�vel.

            Az, ami „S�rt-het-etlen”, vagyis ami (Hat�sokkal) nem s�rthet�, az Vala-Mi-K�ppen �P. Olyan �P-s�g, mely sem „k�v�lr�l”, sem „bel�lr�l” (m�g ha alak�that� is) meg nem bonthat�, el nem puszt�that�.

            Sajnos nagyon sokan a s�rtetts�get csak a puszt�t�s eset�ben �rzik bek�vetkezettnek, pedig ugyan�gy S�rt�s kateg�ri�ba esik Valam-Mi Rend-Szernek a nem megfelel� �talak�t�sa vagy megbont�sa is.

            S�rthetetlen teh�t az, Ami vagy Aki:

1 – soha el nem puszt�that�,

2 – az, Ami vagy Aki el�rhetetlen vagy megbonthatatlan,

3 – tov�bb� az, Aki vagy Ami �nMag�nak folyamatos fenntart�s�ra �s meg�j�t�s�ra is K�pzett �s k-�P-es.

            Az „�P”-s�g szavatok hangz�sa �s tartalma jellemzi legjobban a S�rthetetlens�get, vagyis valami olyat nevez�nk �s h�v�nk s�rthetetlennek, ami �nMag�t folyamatosan �P-en tartja �s Meg�j�tja.

            A meg�j�t�s nem jelen mindig ugyanolyan v�ltoz�st vagy �llapotot, hisz az „�P”-s�g nem azonos a v�ltozatlans�ggal.

            N-�P-etek vonatkoz�s�ban is t�bbsz�r haszn�ltuk ezt a megbontott, vagyis �P-s�get H�v� �s Id�z� (Ig�z�) �r�sm�dot.

            N-�P-etek vonatkoz�s�ban val�ban meg kell, hogy jegyezzem, hogy n�petekben Val�ban Van Egy Olyan �nMeg�j�t� K�pess�g �s K�szs�g, ami alkalmass� tett Titeket Egy-Koron, �s alkalmass� tesz Most is a MAG-s�g, vagyis a

„Bes�r�tett” �P-s�g �s Meg�j�t� K�pess�g

elvisel�s�re, befogad�s�ra, hordoz�s�ra, kibont�s�ra �s tov�bbad�s�ra.

(Mindezek teh�t a „s�rthetetlens�g” �s Mag-s�g „kell�kei”.)

            MAGs�gotok, vagyis a Bennetek M�G „alv�”, de ugyanakkor

Teljes �s �p Tud�sotok

�s (mind a Tud�s, mind a L�t vonatkoz�s�ban L�tez� �s �l�)

Meg�j�t� K�pess�geitek

elkezdtek felny�lni a napokban.

            Sokan tapasztalhattok most „Cs�-RA” T�neteket, vagyis „h�z�, fesz�t�, fesz�l�” �s „neh�z”, „itt f�j”, „ott f�j” t�neteket, vagyis „�rzitek” a Bennetek Alakul� �s „helyet” keres� �s tal�l� Er�ket.

            Cs�r�z�sotok teh�t, nektek, Meg�rt �s �bredett, Tudatos MAGoknak, ebben az �vben (�s tal�n ilyen form�j�ban utols� alkalommal L�tetekben) megkezd�d�tt.

            Sokan �rzitek n�ha f�radtnak �s kimer�ltnek, vagy �ppen „t�lzottan is felt�lt�ttnek” Magatokat, �s ez mind amiatt Van, hogy most bizony nagyon saj�tos �s k�l�nleges, a

Teljess�get Kibont� �talakul�sokban

vesztek R�szt.

            Sajnos sokan nem ismeritek fel ezeket a Jeleket, �s r�gi m�dokon viszonyulva hozz�juk r�gt�n gy�gyszereket, vagyis legt�bb esetben h�tr�ltat� m�rgeket vesztek be, ahelyett, hogy �tadn�tok Magatokat a f-Oly-aMA(A)T-nak, �s pihenn�tek.

            Mondottuk, hogy nagyon fontos, hogy amikor ilyen �talakul�sokat �s V�ltoz�sokat �ltek, akkor

sz�njatok t�bb id�t Magatokra �s Pihen�setekre.

            Vannak elv�gzend�, �s n�ha val�ban halaszt�st nem t�r� feladatok, de amit most lehet, azt igyekezzetek gyorsan �s alaposan, lehet�leg id�- �s energiavesztes�g n�lk�l elv�gezni, vagy egy kicsit k�s�bbre hagyni.

M�R Itt Vannak a „P�nk�sdi” Er�k,

�s v�rj�k H�v�saitokat �s Befogad�saitokat.

            M�r itt Vannak, �s sokat K�z�l�k m�r Be is Fogadtatok, �s ezek m�r „k�sz�tik el� T�rsaiknak” az Utat.

            Sokan nem �rtitek m�g, hogy milyen fontos id�szakokat �ltek meg mind a Saj�t, mind pedig a F�ld �s N�petek �let�ben.

            Sokan majd csak ut�lag fogj�tok felismerni azokat a Hatalmas Er�ket �s Lehet�s�geket, amikkel ezekben a napokban �lhettek, �s rem�lj�k, hogy �gy ismeritek majd fel �ket, hogy nem elmulasztott Er�k, hanem K�s�r�itek �s Seg�t�itek lesznek.

            Ahogyan mondottuk, Sok (F�ny �s Szeretet �s Rend = Vil�g) Er� k�r bebocs�t�st Sz�veiteken �s Szeretet-H�djaitokon �t Vil�gotokba.

            Sokf�le form�ban �s helyen fogj�tok meg�lni elk�vetkez�, Rend-K�v�l fontos napjait a L�tnek, de Egy Vala-Mi-ben,

a Szeretet �s H�la �RZ�S�ben �s �L�S�ben

J� Lenne, ha az Egys�g Bennetek, s Rajtatok �ltal is a F�ld�n �s N�petekben Egy-s�ges �s Teljes lenne.

            S�rthetetlen teh�t az, Ami vagy Aki Maga �P �s Meg�jul.

            Vagyis

a SzeR Eleme az,

Ami �s Aki Ha �tj�r �s a R�szetek,

akkor

(t�l azon, hogy „�l�v�” tesz)

S�rthetetlenn�, �s egy�ttal Szentt� is tesz Titeket.

            Mert vajon mi m�st Jelenthet Maga a Szents�g is, mint Sze-Re-Tettet, (Szeretetben �s Rendben tett vagy �lt �letet) Akit vagy Amit Sze-Re-tnek (Tisztelnek �s Becs�lnek) az �giek.

Szent az,

ami Meg-Szenteltetett, vagyis Ami �s Aki Szentt�,

a SzeR Elem �s Szer-etet �ltal Be-, �s FelT�lt�tt� lett.

            �rdekes a sz� v�gi „NT”, ami az egyiptomi „neter” (~ Istens�g, Isteni) sz�ban ugyan�gy megtal�lhat�, mint ahogyan r�sze a magyar Isten sz�nak is.

            Szent, vagyis Isteni �s Szeret�, oltalmaz� �s t�mogat�, t�pl�l� �s v�d�. (Mert a SzeR �ltal felt�ltetett!)

(Eml�kezzetek a F�ra, aminek a HIT a Gy�kere, ami a „F�ld�n”, mint sz�r�n kereszt�l �rkez�, vagy abban m�r megl�v� t�pl�l�kb�l �P-�ti MAGj�b�l MaG�t, �s a Szeretet (mint a „t�rzs”) az, ami Egym�sra rakja az �P-�t� k�veket, vagyis Fel-Emeli a F�ldb�l felvett �p-�t� �s �l� Elemeket.

            Ehhez a f�s t�rt�nethez m�g majd mondok – val�sz�n�leg holnap – egy m�sik, „kor�bbi” t�rt�netet.)

            Szent szavatokr�l egy kor�bbi �rtelmez�s is olvashat� az el�z� k�nyv�nkben.

            �s most t�rj�nk �t mai legfontosabb t�m�nkra, vagyis a

SZERETET T�RV�NY�RE.

            A SZERETET T�rv�nye tulajdonk�ppen nem m�s, mint a „Hasonl� hasonl�t er�s�t vagy vonz” T�rv�ny�nek (teh�t nem Szab�ly�nak!) Kiterjeszt�se.

            Az, hogy hasonl� hasonl�t vonz, nem fejezi ki azt a T�rv�nyt �s Teljess�get, amit a SZERETET T�rv�nye takar, �s ez�rt egy-k�t gondolattal maradjunk m�g itt enn�l az Isteni, vagyis L�teket �t-, �s �sszefog� T�rv�nyn�l.

ISTENI-nek,

vagyis Vala-Mi,

a jelen L�ten Bel�linek �s T�linak

h�vjuk a Ti esetetekben azt a

Form�t �s Er�t, ami

– b�r Bennetek, vagyis Rajtatok �ltal –

Jelen lehet �s Van T�rben �s Id�ben,

de aminek a „Gyarapod�sa” vagy n�veked�se csakis akkor lehets�ges

(mind Magatokban, mind k�rnyezetetekben!),

hogyha Ti Magatok beh�vj�tok �s befogadj�tok,

vagyis MAGatokon �T

Meg�rlelitek

a n�veked�shez sz�ks�ges Er�ket.

            A SzeR Elem�vel kapcsolatosan mondottuk, hogy „�tj�rja”, �lteti a Vil�got, vagyis mindenben, ami L�tezik �s �l, a Szeretet �s a SzeR Eleme megtal�lhat�.

            Az, hogy egy L�t vagy megalkotott Val�s�g milyen „�sszet�telben” vagy „s�r�s�gben” t�ltetett fel a SzeR Elem�vel, az Egy Teremt�i Terv R�sze, �s ugyanakkor

minden Rend-Szerben

(K�ldet�s vagy) Feladat

ennek a SzeR Elemnek a Felismer�se �s Megtart�sa, N�vel�se.

A SzeR Eleme n�lk�l NINCS, Nem Lehets�ges az �let.

            A SzeR Elem�re (a L�tez�s�hez) Sz�ks�ge Van a N�latok a SzeR Eleme ellen t�r� er�nek is, mert Saj�t er�j�t is Bel�le nyeri.

            Semmi, ism�tlem semmi sem l�tezhet a SzeR Eleme n�lk�l.

A SzeR Eleme Maga a Meg�jul�s �s �let.

A SzeR Eleme az, ami

�P-�tette �s Alkotta,

Teremtette �s form�zta (Form�zza) a Vil�got,

(vagyis a F�nyt �s Rendet �s Szeretetet),

�s Ez Az, Ami

az Er�t is adja

a V�ltoz�shoz �s Meg�jul�shoz.

A SzeR Eleme n�lk�l,

Azt Megtagadva �lni

Egyet Jelen az adott L�ten bel�li hal�llal.

            Ahol a SzeR Eleme nem lehet Jelen Vala-Milyen form�ban, ott (l�tsz�lag) Megsz�nik az �let.

            Sajnos nem �rtitek, hogy m�g a „l�tsz�lag nem �l�” �s halott is – azt, hogy „L�tezik” vagy L�tezett, Mag�nak a SzeR Elem�nek k�sz�nheti.

            A SzeR Eleme teh�t, jobb szavatok nem l�v�n erre, Maga

a F�ny �s a Rend �s a Szeretet,

�s ehhez m�g hozz�t�rsul a Meg�j�t� �s �ltet� ER�.

            Er� szavatok nem pontosan, b�r igen k�zeli m�don fejezi ki a

„Hat�”-K�pess�get.

            Az, Ami vagy Aki „Er�s”, az k�pes az �ltala k�v�nt megfelel� M�don �s Er�vel Hatni.

            HAT – teh�t Er�s. (eR-�s, SzeR-�s)

            Ugyanakkor f�ldi k�r�lm�nyeitek k�z�tt sokszor „nem l�tj�tok”, csak „�rzitek” AZ ER�T, ami �nMag�ban sem nem „j�”, sem nem „rossz”.

            Az Er� olyan Valami vagy „Valaki”, Ami vagy Aki

„HAT�”,

vagyis

az adott Rend-Szerben, az adott Rend-Szeren bel�l

„Alak�t�, Form�z�” K�pess�ggel Rendelkezik.

Hathat EGY�TT, EGY-fel� az Isteni T�rv�nyekkel,

ugyanakkor gyeng�theti is azokat.

Az Er� teh�t nem Egy-�rtelm�en „j�” vagy „rossz”, hanem Egy-Szer�en

VAN,

vagyis seg�ti az �talak�t�st �s Form�z�st, Meg�j�t�st �s Meg�jul�st.

            Akkor, amikor valaki h�vja az „Er�t”, akkor a m�r megl�v� alapjainak (Hite, �s Tud�s�nak meger�s�t�je, vagyis Szeretet�nek foka �s tisztas�ga) „min�s�ge” hat�rozza meg, hogy mire ford�t-HAT-ja az Er�j�t.

            Addig, am�g valaki „alapozik”, vagyis Hit�t �s Szeretet-Magjait Tiszt�tja �s Er�s�ti, addig ezeket Tiszt�t-hat-ja �s T�pl�l-hat-ja Er�je, majd mikor m�r el�rkezik vagy k�zeleg a Cs�-r�z�s ideje, akkor m�r a Cs�-ra �s Mag Meger�s�t�se a feladat.

            Vagyis:

�llapototok �s felk�sz�lts�getek, valamint Tisztas�gotok hat�rozza meg,

hogy „Az Er�t” MI-RE

(az „�n”, vagy a „Mi” �llapot meger�s�t�s�re vagy gyeng�t�s�re)

ford�thatj�tok.

            Az, hogy „�n” vagy „Mi” �llapot, az tulajdonk�ppen ugyanaz, �s m�gis m�s.

            Az Egy-ikben, vagyis az Egyes�lt �n-ben megjelenik �s jelen Van a MI, �s ugyanakkor a „Mi” �llapot is csak az �n-ek Egyes�l�se ut�n Lehets�ges.

            Az, hogy „MI” m�gis mikor �s hogyan haszn�ljuk ezeket a Sz�kat �s kifejez�seket, m�gis fontos Jelent�st takar.

            Akkor, amikor gyakran kezdj�k �gy az �zeneteinket, hogy „�n, illetve Mi, …” Sz�l�tjuk vagy Tan�tjuk a N�p�nket, az Jelent Egyr�szt Egy �sszekapcsol�d�st, ami L�trej�n (L�tre J�het) K�zt�nk �s K�ztetek, �s ugyanakkor kifejezi �s Jelzi azt is, hogy a „Mi” �llapotban M�gsem Vagyunk teljesen Egyek.

            Akkor, amikor majd az „�n” �s „Mi” �sszekapcsol�dik a SzeR �ltal �s a SzeR-ben, mint EGYetlen K�z�s naGY Ered�ben, akkor m�r „Megnevezhetetlenn�”, vagyis „Forma” N�lk�liv� lesz.

            A „k�pek” �s „hangok” �s „form�k” vil�g�ban nagyon neh�z elk�pzelnetek ezt az �sszeolvadotts�got, hisz mindennek, pontosan az�rt, hogy eligazodjatok, nevet KELL, hogy adjatok.

            Sokan eljuttok m�r Ma is az „�rz�s” vagy „�l�s” EGYes�lt �llapot�ba, �s ott, vagyis ITT Ti is bajban vagytok, hogy hogyan is „Fogalmazzatok”, a tapasztalatot vagy �rz�st, �t�l�st m�sokkal meg hogyan ossz�tok.

            „Elfogynak” a Szavak �s Sz�k, �s „csak” az �rz�s �s �l�s marad ott, ahol �L a SzeR Eleme!!!

            Mondottuk, hogy a SzeR Elem�nek mindig „form�ra”, hordoz�ra, testre, kehelyre Van Sz�ks�ge ahhoz, hogy Megnyilv�nulhasson.

            �, Vagyis

a SzeR Eleme Az,

Amib�l Minden �s Mindenki Ered, � Az a „k�z-�s”(kezd�-�s) �s �t-Hat� Nemz� �s  „N-evez�”,

Ami �s AKI Mindenben �s Mindenkiben EGY.

Ennek felismer�se

�s megtapasztal�sa,

valamint �lett�, �l�v� t�tele

a K�ldet�se �s Feladata

mindegyik L�tnek �s L�t-elemnek.

A SzeR Elem�nek

a Megtapasztal�sa,

megtal�l�sa

Maga

az �let �rtelme �s C�lja.

            Sok minden „tev�kenys�get” v�geztek, hogy ezt az (elrejtett, de m�gis mindenben L�tez�) Elemet

�nMagatokban

�s M�sokban,

majd Mag�ban a L�tben �s �letben is Megtal�lj�tok.

            �r�met ad� tetteitek E-Fel�, m�g a szenved�sb�l vagy „f�l”-elemb�l tettek E T�t�l t�volabbra vezetnek.

�r�meitek, valamint Igaz Szenved�lyeitek teh�t a SzeR Eleme fel�,

m�g a szenved�sb�l vagy f�lelemb�l tett L�p�sek a SzeR Elem�t�l elt�vol�tanak Titeket.

            Mivel

�nMagatok (elrejtett �s �ltet�, Meg�j�t�)

L�nyege Maga a SZER,

ez�rt tulajdonk�ppen „sehov�” se kell mennetek, hogy a SZER Elem�t meglelj�tek �s �lj�tek,

ellenben

ahhoz, hogy ezt Gyarap�ts�tok �s Gyarap�tva �lj�tek,

sz�ks�getek van m�sok SZER Elem�re.

            A „Hasonl� Hasonl�t er�s�t �s vonz” T�rv�ny vagy elv alapj�n teh�t sz�ks�getek van arra SzeR Elemetek Val�di L�ny�nek �s l�nyeg�nek megtapasztal�s�hoz, vagyis

T�pl�l� �s �ltet�,

Meg�j�t� Eerj�nek

Megtapasztal�s�hoz, hogy m�sokkal „Megossz�tok” vagy „Kicser�lj�tek” Elemeiteket (Er�iteket).

Mint mondottuk, a SzeR Eleme �nMag�ban az �let, �s

nincs senki �s semmi m�sra  sz�ks�ge ahhoz

�nMaGj�n k�v�l,

hogy meg�j�tsa �nMag�t �s �ljen.

Hallj�tok ezt, N-�P-em?

Ellenben ahhoz, hogy Igaz�n �s Val�ban HAT-hasson,

vagyis hogy AD-HASSON,

sz�ks�ge Van M�sokra.

�nMag�ban Teljes,

HAT-ni azonban csak M�sokkal EGY�tt K�pes!!!

Tal�n m�r �rtitek, hogy b�r L�nyetek, Bels� �s elrejtett, �ltet� L�nyegetek �s Elemetek Maga a SzeR, mi�rt �ltek m�gis „T�RS-as” �letet.

Tal�n m�r �rtitek azt is, hogy mi�rt „nem Teljes” �n-Magj�ban az Isten sem, mert HAT-ni �s AD-ni csakis �ltalatok �s Bennetek, Veletek EGYes�lve �s EGY�tt K-�P-es.

            A TEREMT�S MaGa Teljes.

            A Teremt�s „tartalmazza” minden Sz�ks�ges �s Egy�ttes L�t-Elem�t.

            A Teremt�s Maga az Ad�s �s El-, Befogad�s.

            A Teremt�s Maga a Ki-, �s Vissza�rad�s.

            A teremt�s MaGa a F-Oly-a-MA(A)T, vagyis „Id�nek” �s „T�rnek”, „Ad�nak” �s „Befogad�nak” is kell lennie, hogy Teljess� legyen.

            A Teljess�g MaGa a Szeretet �s �let, �s ez ut�bbi ugye MaGa a Szer Eleme.

            Hogy mi a k�l�nbs�g SzeR Elem �s Szer-etet k�z�tt, majd m�g err�l is besz�l�nk egy keveset, de most legyen el�g annyi, hogy a SzeR Elem�b�l ered a Megnyilv�nult �s �lhet�, Megtapasztalhat� Szer-etet.

            A SzeR Elem�r�l teh�t itt �s most ennyit besz�l-Het-ek.

            �s ennyi „bevezet�” ut�n n�zz�k, hogy a L�TETEKBEN hogyan m�k�dik �s HAT a Szeretet, vagyis a megnyilv�nult Szer-Elem T�rv�nye.

            Amint mondottuk,

a SzeR Eleme

�nMag�ban

�let-K�pes,

mert �nMaga az �let.

Nincs sz�ks�ge senkire �s semmire ahhoz, hogy L�tezzen �s �ljen.

Mindenben, ami b�rhol a vil�gon L�tezik �s �L – puszt�n az�rt, mert L�tezik �s �L – OTT VAN, BENNE VAN a SzeR Eleme.

            Lehets�ges, hogy „nincs a hely�n”, vagy nem „�p” Benne a Szer Eleme, de puszt�n amiatt, hogy L�tezik �s �L, OTT VAN BENNE a SzeR Eleme.

            Hatni, �s

EG�SZ-s�gesen Hatni

csakis ott K-�P-es a Szer Eleme,

ahol Felismerik �s Megbecs�lik a L�t�t.

            Ott, ahol a SzeR Elem�t nem �polj�k �s �lik, (vagyis ahol „csak” Fel-�lik, F�l-ik!), ott a SzeR Eleme nem k�pes a Meg�jul�sra.

            Mint mondottuk, �LET-k�pes, �s am�g „tart” Er�je, Kim�rt, kiosztott Er�je, addig (ha s�r�lten, s�r�lt form�j�ban is, de) �l �s HAT.

            Ellenben ott,

ahol �LIK,

vagyis „megosztj�k Egym�ssal” �s Tisztelik,

�ltetik �s Er�s�tik a SzeR Elem�t,

ott olyan, a L�T-et Meg�j�t� V�ltoz�sok t�rt�nnek �s t�rt�n-HET-nek,

aminek k�vetkezt�ben Teljesen �j Er�k �s F�nyek keletkez-HET-nek.

            Ebben VAN a L�TET Meg�j�t� Er�je.

            A L�T-be a Szeretet �s SzeR Elem L�te �s „H�v�sa” �ltal (mert a L�nyeg�k EGY) olyan Er�k (F�ny �s Rend �s Szeretet Er�k) T�r-HET-nek be, amik a L�tet J�val a F�l� a Szint F�l� Emelhetik, amiben az adott L�t �l �s Gy�kerezik.

            Mint mondottam minden Eredend�en a SzeR Elem�b�l Gy�kerezik �s Ered, azonban egy-egy adott L�t-Forma „�sszet�tele” �s M�k�d�se jelent�s el-T�R-�seket mutat.

            Minden L�t-Forma Alapjaiban – �s m�s form�iban is – tartalmaz SzeR Elem Magokat, azonban ezeknek a MaGoknak (a Szabad Akaraton alapul� Bolyg�k �s L�t-Form�k eset�ben k�l�n�sen) Igen T�gak a Megnyilv�nul�si �s megVal�sul�si Lehet�s�gei.

            Leggyakrabban nem is �ltek „Tudatosan” ezekkel az Er�kkel �s Lehet�s�gekkel, hanem csak „�ltek” Egy-Szer�en a Lehet�s�gekkel, �s ha ezt Szeretetb�l, nem pedig �rt� sz�nd�kkal teszitek, akkor N�, ha azonban az �rt�s �s kisaj�t�t�s sz�nd�ka vezet, akkor CS�KKEN az ER�t�k.

            �s itt visszat�r�nk a mai t�m�nkhoz, vagyis

a Szer-etet,

majd magasabb, MaGosabb Szintj�n

a SzeR Elem

Meg�j�t� Er�j�hez.

            Sokan kutatj�k ma m�r a F�ld�n – igaz �s tiszta sz�vvel, teh�t (v�gre!) nem �rt� sz�nd�kkal –  a Szeretet-ER�ket.

            Sokan sajnos m�g nem tal�lkoztak az Igaz, �nzetlen, elfogad� �s megseg�t� Ad�s okozta Szer-etet �s Szer-Elem �llapottal vagy �rz�ssel, de m�r egyre t�bben azok k�z�l, Akik felfedt�k MaGukban „Kincseiket”, vagyis M�sokat T�mogat� �s Seg�t� Er�iket, azok m�r �LIK, hogy

MIlyen naGY �R�M is az AD�S.

(Elem, etet – Er�-Forr�sok.)

            �jra �s �jra ism�telj�k a kor�bbi k�nyvekben �s �r�sokban elhangzottakat, mert higgy�tek el, hogy Szavaink �s �r�saink (�r = gy�gy�r) GY�GY-Er�vel b�rnak.

            Gy�gy�tanak Elm�t �s Sz�vet, L�teket, �s megtan�thatnak �r�lni, �r�mmel (s nem szenved�ssel) �LNI Titeket.

            A V�g-telen �r�mb�l �s SzeR Elemb�l �rkeztetek az�rt, hogy Itt is �r�mben �s Szer-elemben, Szeretetben �ljetek.

            A V�gtelen minden sejtetekben OTT VAN, mert OTT VAN, �s rem�lj�k m�r ITT is VAN  �let, a SzeR Elem bennetek.

            A Vil�g

Leghatalmasabb Kincse �s ER�je

Mindannyi�toknak R�sze,

�s �ltet�,

�s ha Hagyj�tok HAT-ni, akkor

Meg�j�t� Er�je is a Ti�tek.

Az �r�s folytat�dik a II. r�szben. A II. r�sz el�rhet� ITT.