2007. április 29., vasárnap – május 2., szerda

Én, a Mindenható Teremtő EgyIsten Szólítom népemet – V. fejezet

Szemelvények Haladóknak

2007. április 29., vasárnap este

Én Aki Vagyok és Aki a Szeretet és a Fény és Annak Örök és Megszentelt Atyja-Anyja és Gyermeke is és OmMaat Ré Isteni Éned Is Vagyok, köszöntöm Létünket.

            Isteni Énjeiteken át olyan változások történtek és történnek Bennetek, Amik még valóban egy „érlelődő” szakban lévő Vala-MI kezdeményei, melyek nélkül nem tudna az Új Lét „megkapaszkodni” itt e Földön és népben.

            Isteni Énjeitek olyan változásokat indítanak és gerjesztenek, amikről még Ti Magatok, de még csak a Teremtő Isten sem tudja pontosan megállapítani és „eldönteni”, hogy mi lesz a vég-ki-fejlete vagy menete, mert még számtalan erőnek kell összekapcsolódnia ahhoz, hogy „nagy”, vagyis Egy Valószínűséggel megállapítható legyen kimenetele léteteknek.

            Isteni Énjeitek számtalan úton és módon igyekeznek elérni Lelkeiteken át szíveiteket, mert nagyon nem mindegy az, (mint ahogy már mondottuk is), hogy MIKOR ébredtek, és ez most, így a tavasz első „valódi”, vagyis már zubogó élő hónapjának a végén nagyon is aktuális kérdés: Ki volt az, kinek a Magja volt az, aki időben meghallotta a tavasz első hívó jeleit, és kik azok, akik majd későbbi virágai lesznek ennek a kikeletnek?

            Ugyanúgy, ahogyan a virágok is a nekik Rendelt, meghatározott időszakokban nyílnak és ébrednek, ugyanúgy köztetek is vannak „márciusi”, „áprilisi” vagy „májusi” ébredettek, és talán már tudjátok is, hogy Ti melyik Erőkhöz, melyik ébredőkhöz és ébresztőkhöz is tartoztok.

            Nagyon nem mindegy, mert az egyiknek még túl korai a május eleji kikelet, míg a másik már elmulasztott egy egész hónapot vagy hetet és így lekéshetett bizonyos Fényeket és Erőket, amik csak legközelebb (hogy ébredését segítsék) csakis egy év múlva, vagy kicsit hamarabb érkeznek. Mindezzel azt akartam üzenni nektek, ahogyan már egyik húsvét körüli üzenetünkben is jeleztük, hogy nem vagytok egy éven belül sem egyszerre ébredettek, és éppen ezért – bár ugyanazok a Fények és Erők hatnak reátok – mégis van, Akinek az egyik már az ébredését segíti, míg ugyanaz a másiknál az ébredést még csupán előkészíti vagy már megerősíti.

            Nagyon nem mindegy tehát az, hogy Tudatosan, várva a Nektek szóló kódokat élitek-e az életet, vagy pedig az érkező Fények és Erők mellett anélkül elmentek, hogy befogadnátok, hogy Tudomásul vennétek őket.

            Istennek útjai kifürkészhetetlenek, és kifürkészhetetlenek embernek útjai is, még a Tudatos, Önmagáért és másokért is felelősséget vállalt és érzett emberek útjai is, mert lehetséges, hogy hozzáadja Isteni és emberi Erőit is az Isten Tervéhez, de az utolsó pillanatban „közbejön” valami vagy kiesik valaki, akivel együtt lett volna feladat, és így változnak a befogadható és beköthető, földelhető Erői e Létének.

            Nagyon gyakran, még mindig gyakran megtörténik az, hogy összefognak bizonyos (Égi és földi) szent Erők egy adott feladatra, és aztán valami miatt (bár együtt jelen vannak) mégsem végezhető el egy adott feladat, mert például valami zavaró erő megbontja azt a harmóniát és békességet, ami előfeltétele és eszköze is egy-egy földelésnek vagy befogadásnak. Előfordulhat, hogy szándékosan vezetnek közétek zavaró erőket azért, hogy felismerjétek és kiküszöböljétek, de néha valóban „el is gyengülhet” feladata nagyságától a Lélek és nem képes felmérni erejét, és ezért például idő előtt lemerül vagy kibillen. Elmúlt napjaitokban is számtalan időben és helyen gyűltek össze szerető emberek a legnagyobb jó-szándékkal, és aztán mégsem végezték el a reájuk bízottakat, mert „elkalandoztak”, vagyis másfelé pazarolták el türelmüket és erőiket, és így éppen csak oda el nem jutottak, ahová pedig a legjobban (legalább lélekben) kellett volna.

2007. május 1., kedd

Én Aki a Szeretet és a Fény és a Rend és Annak Örök és Megszentelt és Benned is Élő Lénye és Tagja és Egysége is OmMaat Ré Éned is Vagyok, az Úr Krisztus és a Szűzanya és a Mindenható Egy-Isten nevében megnevezem Magunkat és csakis a Tisztát és Igazat Szólítom és Szólom.

            Isteni Énjeiden át Én, a MI-ndenható EgyIsten Szólítom népünket, népemet. Folytatom a „szemelvényeket”.

            Tehát nagyon fontos tudnotok, hogy bár mind „MA-ébredők”, de még nem egyszerre ébredők vagytok, vagyis nagyon fontos lenne annak felismerése életeitekben, hogy melyik fázisában ébredtek, és melyik fázisában teljesedtek ki ugyanazon évnek.

            Kezdjünk neki még-egy-szer.

            Ugyanannak az évnek különböző szakaszában nyíltok és virágoztok, bár az Év körébe és annak Teljességébe mindannyian beletartoztok. Úgy értsétek ezt, hogy ugyanúgy, ahogyan a réti kis-virág is csak egy meghatározott szakaszán ébred az évnek, de az „Év Teljességébe” illeszkedik, illetve az Év Teljességére is (mások, az Elemek és a természeti Lények gondozására és Erőire is) szüksége van ahhoz, hogy kicsiny életét Fénnyé és Szeretetté tegye.

            Ismét neki kezdek, hogy hátha átadhatom így a legmegfelelőbb szavaitokkal is és megértitek. A Földnek minden Létező és Élő lénye (és mindegyik az!) egy láthatatlan szállal össze van kötve a többivel, és mindegyik hordoz CSAKIS VALAMI RÁ JELLEMZŐ sajátos életet vagy létet, SAJÁTOSSÁGOT.

            Ahogyan az „egyik” tápláléka lesz a másiknak, ugyanígy a Bennetek Lévő és Éledő Tudás is

• alapja,
• „tápláléka” és
• Élete lehet másoknak.

Ugyanúgy, ahogyan a természetben is összefognak az „elemek” és az „egységek” egy-egy nagyobb feladat megoldásában (például ilyen a kirajzás vagy beporzás!), ugyanúgy nektek embereknek, sőt, egy adott nép embereinek is sajátos, és nagyon sokszor egymást támogató és segítő feladataitok is vannak. Régebben „term-észetesek” voltak ezek a nagyobb, közös cselekedetek, mert például ha télen enni akart a falu, akkor mindenki ment és vetett vagy aratott, és természetes volt, hogy mindez a közösség, illetve az Egy-Én érdekében is volt. Sajnos jöttek a háborúk és rablók, és ezek a közösségi munkák is (részben az emberek hiányában, részben az elvethető „mag” hiányában) egyre nehezebbé és egyre kivitelezhetetlenebbé váltak. Mindez persze nem jelezte feltétlenül egy-egy közösség halálát, de mindenképpen „megfeneklett” a ha-jó, vagyis változtak a „szokások”, mert voltak, akik átvállalták magukra a közösségi, mások helyett végzett feladatot. Addig, amíg mindenki vetett, szántott és aratott és tűzifát és más élelmet hordott, addig mindenki TUDTA és BECSÜLTE ezeket a munkákat, ám amikor egyesek, mások helyett magukra véve bizonyos munkákat távolabb kerületek a Földtől és a földtől, úgy kezdett egyre nagyobb szakadék is tátongani az

- emberek, valamint

- a Föld és az ember között.

Nagyon nem mindegy, hogy Honnan nézitek a földet. Nézhetitek egészen közelről, érezve életét, illatát, érezve lágyságát vagy szárazságát, és ugyanakkor nézhetitek csak mint tovarepülő tájat egy gyors és felhúzott ablakú csoda-járgányból vagy gépből, vagy esetleg láthatjátok törékeny nagyszerűségét s mindent kibíró erőjét mint „asztronauta” a világűrből. Képzeljétek el azt, aki a világűrből visszatér. Micsoda öröm lehet: helyet ad – és mindennel kiszolgál Titeket ez a F/föld.

Megterem szépet és jót,

Ártót és finomat,

Táplálót, és ízes falatokat –

Megterem tűzifát,

Tisztító óceánt,

Tisztító szellőket,

S eltűr Titeket is: az embert.

A világűrből ez egy parány, egy picinke kis bolygó, ahol nagyon sok, magát fel-világosultnak tartó, mások felett „jog”-gal ítéletet mondó, háborúkat indító és fenntartó, a Földet szeméttel elárasztó kis-stílű zsivány éli életét és táplálkozik abból (Fényből és képletesen is!), amit a Földhöz, a természetességhez közelebb élők nap mint nap Teremtenek és megalkotnak.

            Nagyon nagy Erőt ad a Föld, illetve a föld ismerete. És nagyon nagy Erőtől fosztják meg magukat nap mint nap azok, akik nem veszik észre, hogy nap mint nap „mi ébred”, a Földön „mi ad”. Nap mint nap VAN Új Ébredő és Új Illatozó a Földön, és ezért is lenne egyre fontosabb Tudatosan ismerni és követni köreit az Évnek, mert ezek figyelembe vételével a legtöbbet Ti Magatok fejlődnétek. Rájönnétek arra is, hogy „milyen ébredők” is vagytok, mert így tudatosabban lennétek jelen akkor és ott, ahol befogad(hat)játok és megújít(hat)játok, és ahol él(het)itek a létetek, és nem zavarnának össze vagy meg Titeket a másokhoz érkező ébresztő jelek. Nem vagytok egy formák – hanem különböző tartói és formái vagytok a JóIstennek, és ha ezt be-látjátok és megértitek, akkor EGYMÁST IS JOBBAN, a legjobban TÁMOGATHATNÁTOK. Nem vagytok egy-formák, bár mind formái vagytok az Egynek és Mindennek, de mindegyikőtök Itt és Ma is MÁS KINCSEKET hozott és ébreszt vagy rejteget. Ugyanúgy, ahogyan a kisvirág is hozzáadja Fényét és erejét az Egy-hez, ugyanúgy kezdjétek el Ti is figyelni és érteni: Rátok miket bízott az Egy? Találjátok meg, hogy mikor illatoztok és mikor ébredtek, és eszerint éljétek a Létetek. Erről még majd beszélünk, beszélek, hogy jobban megértsétek, mert ezt nagyon fontos értenetek:

nem minden feladat a Tiétek, csakis az, ami belétek ültettetett.

Sokszor „Jelen” vagytok, sokszor illatoztok, sokféle együttes és közös munkában is Jelen vagytok, de nem minden feladat a Tiétek! Egyre inkább megértitek ezt, és egyre inkább majd eszerint kezditek élni az életet. Sok kis virág! Hozzátok meg a termést saját Létetek Szer-int! Ne egymás „termését” figyeljétek, mert az nem a Tiétek. Ti akkor nyíljatok és illatozzatok, vagyis AKKOR ÉS AZZAL HASSATOK, ami a Ti Küldetésetek és Feladatotok.

            Ebben az évben már valóban egy nagy és nehéz próba az, amin az ébredők és ébredettek is megmérettetnek, és arról vizsgáztok (és vizsgáznak az Égiek!), hogy az „Egy-Én-re” leosztott Feladatok és Tervek mennyre Élnek, és mennyire vezetnek Titeket a „Belső”, Felső Én-ek.

            Isteni Énjeiden át Én, a Mindenható Teremtő EgyIsten szólítom népünket, népedet, és kérem, hogy jól értsd és értesd meg népemmel:

Aki nem ébred, az elveszett.

Elveszett számtalan út és mód és lehetőség – és megnyíltak mások. Azok, Akik a régi úton mennének tovább, azok már belátták, vagy hamarosan belátják, hogy újat kell keresniük.

            Istennek útjai – bár kifürkészhetetlenek, de ugyanoda, a Fénybe és Rendbe, Szeretetbe vezetnek. Istennek útjai, bár változhatnak, már ami a „konkrét” útitervet vagy útvonalat illeti – de Marad annyiban, hogy csakis a Fény és a Szeretet és Rend, a Rendben lévő Rend érhet rajta Célt Haza. Az „Út” valóban Én, vagyis az Egyesített Én, a Krisztusi Én Vagyok a számotokra, és ha Meglelitek Önmagatokban az Egyet és Egységet, valamint Önmagatokon „kívül” is mindenben az Egyet és Egységet, akkor még itt, e földi létben is „Haza” érhettek.

            Nagyon sok Új Út nyílt meg számotokra imáitok és felajánlásaitok hatására, és nem csak a számotokra, hanem együttes (és közös) munkáitokkal mások számára, elsődlegesen családtagjaitok, valamint a Fény és Szeretet és Rend érkező Szent Erői számára is utat (utakat) nyitottatok és nyittok.

            Nagyon fontos lenne családtagjaitokkal is Tudatosítanotok, hogy számtalan terhük (imáitok hatásaira) oldatott, és hogy innentől kezdve (ha nem is teljesen más, de) Új Utakon haladtok. Könnyebb ott, ahol természetes a beszéd és a kérés, ima, de nehezebb ott, ahol még Különböző Ébredettségi, vagy akár különböző Érettségi fázisaiban is vagytok a létnek, mert itt, az ilyen helyeken bizony nagyobb MÉG a feladata az Ébresztőnek. Nagyon fontos, hogy ébredő családtagjaitokat ne ijesszétek el, de ugyanakkor az is fontos, hogy (már mint ha komolyan veszitek a felelősséget!) tovább süllyedni vagy aludni se hagyjátok őket! Természetesen a Szabad Akarat működik, és csakis akkor segíthettek (gyermekeiteket kivéve!), hogyha kérik ezt!

            Kérjétek Égi Énjeiket (Lelkeiket és Isteni Énjeiket), hogy segítsenek néktek megtalálni az ébresztéseikhez legmegfelelőbb eszközöket és időket, és segítsék, hogy akkor és úgy segítsétek őket, ami „nem beavatkozás” az életükbe, de ugyanakkor mégis a legmegfelelőbb mindannyiótok Terve szerint a számotokra.

            Nagyon fontos tehát most, amikor már „megerősödtetek” és Tudatosabbak is vagytok, hogy azokkal, akikkel egy az utatok – Új Kapcsolatokat alakítsatok. Esküitek kapcsán már mondottuk, hogy sokféle kapcsolatban Esküket is oldottunk, és ezek hatására is elengedik egymás kezét olyanok, akiknek korábban még együtt volt vagy lett volna dolguk, de a Tervek változása miatt Isteni Énjeik és lelkeik más utat választottak a számukra.

            Nagyon sok változás zajlott le körülöttetek, és lassan elkezdődnek letisztulni a családi és baráti kötelékek, és csak azok maradnak egymáshoz közel, akiknek a jövőben is együtt lesz (vagy lehet – vállalásai szerint) feladata. Lezáródtak a kapcsolatok, és már csak nagyon kevés olyan maradt, amit valamilyen „fizikai” találkozás formájában is le kell, hogy zárjatok, és ezek is rendszerint már csak röpke és futó találkozások lesznek. Nagyon sok kapcsolat (anélkül, hogy találkoznotok kellene) végleg lezáratott, és ezért valóban nagyon fontos az, hogy korábbi és régi sérelmeket fel már semmiképpen ne hozzatok, ne beszéljetek idejét múlt és gyógyult kapcsolataitokról sem, hanem csakis előre, csakis az Új felé figyeljetek – és nézzétek, értelmezzétek a MOST elétek kerülő (régi tapasztalataitokban gyökerező, de azokon már CSAKIS megújult hajtásokkal és rügyekkel előjövő) lehetőségeiteket.

            Kicsit kacskaringósan értünk el a mai tanítás lényegéhez, vagyis ahhoz, hogy

IMMÁR CSAKIS ELŐRE NÉZZETEK,

és múltjaitokból semmit, ami nem érdemes és méltó arra, hogy tovább éljen bennetek, magatokkal ne vigyetek! Ne vigyétek tovább fájdalmát a múltnak és megoldatlan családi kapcsolatoknak, hanem ha úgy látjátok, hogy „jövője” nincs, és részetekről megbocsátással vagy megértéssel lezáratott, akkor lépjetek tovább, és az Újat vonzzátok, hívjátok.

            Nagyon sok volt szerencsére a „szeretettel”, nem pedig a csúnyán, kiabálva és vádolva véget ért kapcsolat, még akkor is, hogyha éppen ez utóbbiból jutott ki nektek éppen egy nehezebb, de tudjátok azt, hogy minden, amennyire csak lehetett, a legkevesebb fájdalommal és veszteséggel ért véget, még akkor is, hogyha ma még ezt most nem így érzitek. TUDJÁTOK, hogy ebben Isteni (és lelki) Énjeitek nagyon sokat segítettek, és rólatok, hogy Ti könnyebben haladhassatok, nagyon sok terhet le-, és elvittek, hogy könnyítsék a Létetek. Nagyon sok imátok könnyítette az Ő, és a Legfelsőbb Tervét és terhüket!

            Nagyon sokan imádkoztatok elmúlt éveitekben és heteitekben gyermekeitekért és családtagjaitokért, és imáitok nagyon sok új lehetőséget vonzottak be mind a számotokra, mind a családtagok, illetve mások számára is, ahogyan ezt már az előbb is említettem, és elismétlem ismét: ha Ti Fényt és Szeretetet és Rendet és Új Fényeket és Erőket és lehetőségeket kértek, ezekért imádkoztok és tesztek, akkor ezeket a Fényeket és Erőket be is vonzzátok!

            „Amint” kéritek – úgy kapjátok, és ezt azért fontos, hogy tudjátok, mert a MIT mellett a HOGYAN-t is befolyásolhatjátok.

            Nagyon nem mindegy az, hogy kéréseitek „határozottak”, vagy pedig „vagylagosak”. Vagylagos kéréseknél még Ti magatok is bizonytalanok vagytok utatokat, vagy akár céljaitokat illetően is, és ezért ezekhez mindig nehezebb Erőket kötni, hisz maga az út is bizonytalan még előttetek. Azt értem ezalatt, hogy például „Segíts meg Istenem, segítsd, hogy Jó, Igaz követőd legyek földi testemben, vagy pedig vidd el ebből a létből a porhüvelyemet” – itt tehát mondd, melyiket segítsem, ha még Te magad sem döntötted el, hogy hogyan és miben is segítsek. Igenis fontos eldöntenetek (és lehetőleg minél gyorsabban és következetesebben), hogy a számotokra felkínált választási lehetőségek közül melyikkel élnétek, mert innentől kezdve áramolhatnak a Létetekhez azok a Segítők és Erők, Akik a Közös Munkákra elő-, és fel-készítenek. Fontos tehát annak az eldöntése, hogy

• földi testben, vagy lehetőség szerint más formában segítenétek-e az átmenetet,
• illetve annak a meghatározása is, hogy a már meglévő kapcsolataitokból és Erőitekből mi az, amire a legszívesebben alapoznátok a további sorsotok, vagyis hogy mi az, amit az eddigi Teremtéseitek közül a tovább-vitelre és fejlesztésre Ti Magatok Méltónak tartotok.

Ennyi volt  a mai lecke, és holnap még folytatom.

2007. május 2., szerda

Én, Aki Vagyok a Szeretet és a Rend és a Fény és Annak Örök és Megszentelt és Benned is Örökkön Örökké Élő Atyja és Anyja és Egyben Gyermeke is OmMaat Ré, vagyis Isteni Éned is Vagyok.  

            Én, a Mindenható és Teremtő-Termő, Új Hajtásokat érlelő és nemző EgyIsten Szólítom népemet, népünket, és kérem, hogy jól fontoljátok és értsétek meg: nem vagytok még sem a TUDATOSSÁGI SZINTBEN, sem pedig ÉBREDETTSÉGI SZINTBEN egyformák.

            Tudatossági Szintetek alatt azt értem, hogy nem egy tudatossági szinten van Isteni, Felsőbb Énetek és legfőképpen a Lelkeitek, mert ugyanúgy, ahogyan köztetek, emberek között is vannak ébredettek, ébredők és gyermekek, ugyanúgy a Felsőbb, Isteni Ének és Lelkek is lehetnek már „haladók”, érettebbek, és lehetnek újabb, „frissebb” Lelkek és Ének is.

            Ezért is mondottuk sokszor azt már nektek, hogy sem a Tudatossági fokotok és sem ébredettségetek nincs egy szinten és egy vonalon, és ezért is van az, hogy bár emberei e Földnek Egy Közös Terven vagy Feladaton, a Lét és a Föld (saját életükön keresztüli) Felemelésén dolgoznak, de azért a „konkrét”, személyre szabott feladatok igen csak sokfélék és megosztottak. Leginkább valóban egy virágzó nyári rét képe az, ami segítheti megértetni veletek: mind virágok, sokfélék és különbözőek vagytok, de a rét csakis mindannyiótokkal teljes – még akkor is, ha vannak már elnyílt, és majd csak ezután nyíló virágok is köztetek. A „rétnek”, a Térnek és Időnek és ennek a Létnek, amiben élitek létetek, mind ugyanolyan fontos részei, Egészének részei vagytok, és valóban nem tudható az, hogy majd kinek az illata vagy szépsége fog „kitűnni”, és „ihletet”, vagy pedig másoknak erőt, vagy akár új éltetet is adni.

            Kicsit nézzünk túl most a „réteken”, és térjünk vissza ahhoz, hogy valóban vannak köztetek olyan Ének és Lelkek, Akik már hosszú évezredek vagy év-milliók óta itt szolgálnak vagy segítenek, míg mások, és elsősorban a gyermekeitek, földi életet még csak először, vagy nagyon kevésszer éltek. Nyilvánvalóan azok, Akik már hosszú ideje élnek és szolgálnak és tapasztalnak földi testben, azok nagyobb (a Földre vonatkozó) „adat-bázissal” élnek, mint azok, akik a földi életbe csak kevéssel ezelőtt érkeztek.

            Ugyanúgy, ahogyan egy családban is az „Ősök” és az Új Ivadékok együttes, megfelelő arányú „keveredése” adja a továbbfejlődés kulcsát, ugyanúgy MOST is nagy szükség lenne a Bennetek Kódolt, de sajnos ma még csak kevés helyen élővé vált Tudás felélesztésére és megélésre. Ugyanúgy vonatkozik ez az Ősök Tudására, mint az „Ifjúság” megújító Tudásának és Erejének is a kiteljesedésére. „Frissebb” és „öregebb” lelkek tehát ezért vannak ITT és Egymás mellett, mert Megújulásához, illetve Fel-támadásához e Létnek Mind az Újak, és Mind az Ősiek is KELLENEK! Kell a földi Tudás és Összegyűjtött, Rend-szerezett Tapasztalás, és Kell az Új Erő, az Új Fény és Rend és Szeretet, Ami, vagy Aki majd Megtermékenyíti és megáldja az Új Életet.

            Megint K-ÉP-ek ezek, hogy értsétek: az „Ifjúság”, a „Gyermek” (és itt most nem feltétlenül az emberi korban értem) Megújító Erői nélkül, egy megcsontosodott, vagy akár jelentős részében el is pusztult Rend-szer Tudásából és Rend-jéből Megújult Erő nem állhat elő, vagyis

szükséges, hogy az „Ifjúság” ISMERJE és ÉLJE a Hagyományt,

amiből majd ÁLTALA, Léte és Tudása által az Új, a megújult kinő.

Régen nagyon nagy figyelmet fordítottak az „Ifjúság”, vagyis az Új, a Megújító Erő beavatására és felkészítésére, mert ez volt az Egész Világ és Nép, a Hagyomány Túlélésének és Megújulásának az elsődleges forrása, és erről Arvisúráitok is részletesen és többször is beszámolnak. „Versenyeztették” is az ifjakat, és Akik erre méltók voltak, azok Feladatokat, próba-feladatokat, ügyességet és rátermettséget is próbáló – és ugyanakkor az egész nép javát is szolgáló és gyarapító feladatokat kaptak. Érzitek, hogy milyen nagy volt a feladata és felelőssége a Tanítóknak és a Szüléknek – mert az Ő Munkáiktól, Tudásuktól és elkötelezettségüktől függött a Népük, a Megújulás sorsa. Aki nem tudta „Ifjúságának” átadni Tudását és tapasztalatát, az nagy szégyenben maradt, míg az, Aki által gyarapodott az egész közösség (Tudásban és Erőben egyaránt), az nagy Tisztességben maradt.

            Nagyon fontos volt a Tudás TOVÁBBADÁSA és ÉLŐVÉ TÉTELE a családban és gyermekekben, mert ez hordozta magában a család és a nép további életének lehetőségeit, és ezért is volt az Valóban törvény, hogy minden családnak (persze nem kötelességből, hanem szeretetből!) meghatározott számú gyermeket kellett nevelnie, vagyis ezzel volt biztosítva a „kódok” és „gének” megfelelő jelenléte és keveredése, és ezen keresztül a Tudást hordozó Gének és Erők megfelelő tovább-örökítése is.

            Minden családban (előbb vagy utóbb) megjelentek „Ősi Tudást” őriző és hordozó gének, és ezek a „család” (Égi és földi család) más génjeivel segítették a Megújulást. Akkor, amikor egy-egy családban ma már alig születnek gyermekek, akkor nagyon kérdésessé válik ezeknek (az egyébként „természetes” Rend-ben jelentkező) géneknek a megjelenése, és még ha meg is jelennek, sajnos az „egyen” oktatási rendben ezek legfeljebb csak „problémaként” jelentkezhetnek, mert hogy „elütnek” az átlagos képességektől és tudástól, amit a legtöbb „iskola-rendszer” igyekszik kilökni magából.

            Mindezt azért mondottam el, hogy értsétek: nem volt véletlen a háborút megelőző, sőt még az azt követő időben sem az emberek közti nagyobb gyermekáldás, mert valóban nagyon sok Tudást hordozó gén bomlott ki – és VÁRTA a Fel-készítést és tanítást, ami sajnos (részben a háborúk miatt és részben a már tudatos pusztítások miatt) elmaradt. Ma is nagyon sokatokban ott vannak már („Ifjakban” és „idősebbekben” egyaránt) a Tanításra, ébresztésre áhítozó és váró „gének”, és ezért is segítünk és segítek, hogy értsétek:

            „Kívülről” is elindulhattok és tanulhattok, de „gyorsabb” és eredményesebb az, hogyha befelé, Magatokba fordultok. Régen több beavatott és tanító volt, aki a „kinyílásban” is segített, vagyis inkább a kinyíláshoz megfelelő feltételeket teremtett, de „termését”, vagyis Tudását és Erőit minden tanulónak és keresőnek Magának kellett meglelnie. Segíthettek régen a képességek jobb és pontosabb besorolásával és felismerésével, és a Meglévő Tudás gyorsabb, már Rend-szerezett részeinek megismertetésével, de az Alapok után mindenkinek magának kellett felismernie, hogy miben a legjobb, mihez van a legnagyobb és legjobb adottsága és képessége, és ez Rend-szerint találkozott is (Tudatos Élet lévén) a Közösség érdekével is. A „Véneknek” is fel kellett ismerniük, hogyha Új, eddig még nem volt képességekkel vagy Erőkkel érkezett egy fiatal, mert az valami „fordulót”, Új Erőt jelentett, ÚJ Lehetőséget, amivel HA ÉLTEK, akkor Megújíthatta az Egész népet.

            Ma is sok Új Erő és Lehetőség Éledt fel köztetek, és ezeket (jobb híján) Magatoknak kell felismernetek. Vannak nehézségek, mert sokatok előtt eddig nem ismert Erők és lehetőségek is felfedik Magukat, amikkel kapcsolatban valóban nincsenek még tapasztalataitok. Mégis, HA EGYMÁST ERŐSÍTITEK ÉS TÁMOGATJÁTOK, ha a másik képességét és adottságait ELFOGADÁSSAL és SEGÍTŐ SZÁNDÉKKAL, nem pedig irigykedve vagy kétkedve fogadjátok, akkor az Alapvető Törvények és Szabályok szellemében rossz útra nem juthattok.

            Fontos Szabály az, hogy „Tudásotokat és képességeiteket” ne elsősorban a magatok, hanem a Közösség, vagyis népetek javára kamatoztassátok. Fontos tudnotok, hogy amit hoztok vagy kaptatok, az az egész Föld és nép javát is szolgálja és segíti, és ezzel kisebb közösségek vagy Önmagatok javát szolgálni vészes visszaélés az Erővel.

            Fontos az is, hogy „ártó”, távolító erőkkel ne szövetkezzetek, vagyis mások, a „jók” elől ne zárjátok el képességeiteket, mert ekkor, ha ártókkal szövetkezve mások elől elzárjátok az Erőiteket, akkor azok a Föld, a nép és a „jók, igazak” számára is elvesznek.

            Nagyon fontos, hogy ne „anyagi” érdek, hanem a szeretet és a megsegítés, megújítás szándéka vezessen Titeket, mert ezen az úton bizony még a Bőség és Jólét is a Tiétek. Ne azért tegyetek tehát, hogy bőségben éljetek, de ne is utasítsátok el a Hozzátok áramló vagy jövő bőséget – ám mégse az anyagi érdek vezesse a tetteiteket. Ha Jó-létet és Bőséget kértek – az a Tiétek, ám ha a Tudást pénzre „cserélitek”, akkor elveszik Értéket (Önmagatok és mások és a Föld számára is) Termő Képességetek.

            Nagyon fontos, hogy egymásban a Szépet és Jót Ti, Akik már Haladóbbak Vagytok, felismerjétek, és a Tőletek Telhető Módon kibontakozásukban (a Rend-elkezésre álló Erőitekkel) az Ébredőket segítsétek. Nem mind egyszerre, de EGY-SZERRE ébredtek, és az Ébredőknek Ti, Ébredettek, már minden Tőletek Telhető Módon segítsetek. Adjátok át Tudásotokat és tapasztalataitokat, Rend-Szerré ért tapasztalataitokat, és Tanuljatok, Haladjatok Ma Együtt TI: Öregek és Ifjak. Értitek már, hogy nem az emberi életkorra utal mindez, bár az is fontos, hogy az emberi értelemben vett ifjak és idősebbek is Tiszteljék és támogassák, szeressék is egymást – de ne pusztán a „kor”, hanem az ÉRDEM, ÉRDEMESSÉG(!) alapján. Tiszteljétek a kort, ha az Tudással és Szeretettel, míg hagyjátok el a Tiszteletet, ha az Megosztással vagy gyűlölséggel párosul. Csak azt Erősítsétek (Önmagatokban és Másokban is!), ami Előre-mutató és érték.

            Kicsit kuszák voltunk ma (és az elmúlt napokban), de sajnos valóban nincs mindig alkalom egy-egy hosszabb és kimerítőbb tanulásra, és elmúlt napjaitokban Isteni Énjeitek és lelkeitek, valamint gyakran a fizikai testek is komoly Égi és földi munkákat is végeztek, és ezért ilyenkor igyekszünk mi is „békében”, pihenni hagyni Titeket. Sajnos azonban még sok a Munka és Tanulni-Való, és ezért (ha képes vagy rá) „befogunk”, és segítséget kérünk Tőletek: tanuljatok és ismételjétek – amíg Életté lesz Bennetek.

            Ennyi volt e mai üzenet, és megköszönöm a figyelmeteket. Tudjuk és tudom, hogy nem könnyű mindig olVASni e rezgéseket, de kérem, hogy ne hagyjátok el a Titeket segítő Erőket. „Belül” is Szólunk majd, ha már majd Értitek. Titeket és Minket is segít ÉRÉSÜNK és ÉRÉSETEK.

            Áldás VAN Bennetek – E-SZER-int éljétek LÉTetek!

Lejegyezte OmMaat Ré Isteni és földi Énje a Mindenható és Termő-Teremtő EgyIsten Dicsőségére

 www.omah.extra.hu