20070212 - Én, a Szeretet tanítom népemet XII.
2007. február 12., hétfő reggeli üzenet:
Én, a Szeretet tanítom népemet XII. fejezet
Én, Aki Vagyok, és Aki a Szeretet és a Fény, és Annak Megújult és Megszentelt és Örökké Élő Atyja/Anyja és Gyermeke Is Vagyok, átadom Szavait Annak, Aki Köztetek élt.
Beszéltünk a minap arról, hogy
VÉGET ÉRT A VEZEKLÉS KORSZAKA.
Ma már más szakaszban éltek, és más szakát élitek az életnek.
Véget ért a Földön a Vezeklés tömegeket érintő korszaka – bár a vezeklés, mint „szerep” (elsősorban az egyházam tagjain és más egyházak tagjain is, illetve a szabad akaratukból ezt választók számára) megmaradt.
Vezeklési korszakotoknak az „előnye” (eredménye) az volt, hogy „megtanultatok” szenvedni, vagyis megtapasztaltátok milyen a pusztítást szenvedőként megtapasztalni és átélni. Mindenki élt valamilyen szinten vezeklő életet, még azok is, akikről ezt ma el sem hiszitek. Mindenki megtapasztalta, hogy milyen átélőként elviselni a vezeklő szerepet, és vannak, akik még (tudattalanul bár, de) ma is viszik ezt a már idejét múlt szerepet.
Idejét múlt, mert más Kor köszönt e Föld lényeire.
És ebben az Új Korban már nem a vezeklés, hanem AZ ÖNVALÓ MEGLELÉSE és A FELEMELKEDÉS a megvalósítandó feladat és cél.
Sokakban mélyen gyökerezik a vezeklő szerepük.
Sokaknak nehéz váltaniuk, hisz a vezekléseik során sokszor, a múltat (jelent) nem ismerve, öntudatlanul vittek terheket, másokét vagy a sajátot, elfogadták a vezeklést, mint célt vagy szándékot, mely segíthet önmagukon vagy másokon.
Ma már NE „VEZEKELJÉTEK” bűneiteket, hanem önmagatokat megtalálni, és esetleges hibáitokat TUDATOSAN JÓVÁTENNI igyekezzetek – ne vezeklés, hanem az Önvalóból nyíló szavak és cselekvés által.
A vezeklés korszaka véget ért. A „volt egyházam” vette magára a vezeklés szerepét. „Egyházam” – és vajon ez mit jelent? A főpapok, vagy a papok, vagy az egyszerű hívek is vezekelnek? A hívek is – amíg ki nem nyilvánítják, hogy más utat követnek. Lehet ezt szóban, lehet szavakban-tettekben. És az oldást nem kell feltétlenül kérni földi testben (fizikai síkú töröltetés az egyházi könyvekből) – nem a papír, hanem a szív szava a döntő!
Megkereszteltek, megesketettek, szentségeket felvettek! Sokan az Igazságot ma már máshol keresitek – és ezt JÓL teszitek! Tegyétek, mire a szív, a tiszta szív vezet! S akik eddig az egyháznak, az „Én” egyházamnak hittek – keressenek kiutat, vagy váltsatok, mert bizony ha továbbra is csak a hazugságok és felre-magyarázások világát élitek, innentől kezdve a felelősség ismét a tiétek. Nem szolgálhattok „két” Istent, mert az Isten csak Egy, és az az Igazság, Tisztaság, és a Szeretet! A Földből „kiemelkedett”, kővé lett Istennek ne higgyetek – és ha hisztek benne, ez már a ti vétketek, döntésetek.
Az ÉLŐ, a szíveteken át Élő Istennek higgyetek – mert Ő ÉLNI AKAR, SZERETNI és TENNI bennetek, Új Világot tenni a régi helyébe. Csakis Általatok és Bennetek teheti ezt meg – ha az Élőt kutatjátok, keresitek! És KÖVETITEK!
Sokak kérdése volt: „de hát én is tagja vagyok a Te egyházadnak, még ha nem is gyakorlom a vallásomat. S hogy van ez: a népről levetted, és az egyházra tetted – s a nép jelentős része tagja egyházadnak, vagy volt tagja egyházadnak”. A SZÍV SZÁNDÉKA A DÖNTŐ – és ebben, higgyétek el, hogy pontosan látszik mindenkinek a szándéka, hogy kit, melyiket (a megkövültet, vagy az Élőt) követi-e, szívében van-e igaz, és másokat segítő szeretet! És ha a szív tiszta, és szeret, és DÖNTÉSE a Szeretet követése – ha a döntése ez, már nem vezekel! Azok, akik másokat félrevezettek, azok vezekelnek! Akik másokat testben és lélekben megrövidítettek, és ebben tudatosan és ártó szándékkal is tettek, azokra szándékuk és vétkeik kötik rá a terhet, az átkot – hát őket ne sajnáljátok! Ne sajnáljátok – mert vétkeiket és terhüket magatokhoz vonjátok! Emberként és Lélekként is teher ez számukra, teste és a lelke ezt az életet, ezt a mások fölött élősködő, mások erejéből élő, másoktól a Fényt elvevő életet választotta. És választása e váltást maga után vonta!
Nincs ma „Boldog Özséb” (tiszta vezető az egyházon belül), Aki összefogna titeket – de vannak már Igaz és Tiszta szívek! És belőlük hamarosan igaz vezetőitek is lesznek. A szíven át megjő a Tudás és Szeretet, csak meg kell nyitni a szíveteket, hogy az Igazság Fénye benne gyökeret verve, Új Létet Teremve, megújítsa Lényetek, Létetek.
Solara (is) tegnap sokat (és sokakért) dolgozott, s munkája, titeket és egymást segítő munkája sokaknak segített, sokan vártátok tudatosan és szeretőn, felkészülve a tegnapi erőket. S Létetek Új Kapuja megnyillott. Sokan ma még másokért is tesztek, hisz a kapuk megnyílásáról sokaknak volt már ismerete, míg sokan nem is hallottak felőle.
Sokan az elmúlt kapuk nyílása idején hasonló életet éltetek: kapukkal, Fénnyel, Szeretettel mit sem törődtetek. És tegnap mégis már fogadtátok (és nap mint nap is fogadjátok!) a Fényeket-Erőket! Többen voltatok már, de még sokan nem ébredtek. Őket is segítsétek, hogy ébredjenek, és a következő kapu-nyitás(ok)nál már ők is akarva és tudatosan jelen legyenek! És ez
NAGY feladat,
és felelőssége minden ébredettnek:
segíteni az ébredést, a továbblépést, tisztulást, és a Fény-erősödést.
Tegyétek hozzá munkátokat és erőtöket, hisz azért kaptátok tudásotokat és képességeiteket, erőtöket, hogy a Földet, és rajtatok-által másokat segítsetek. A Földre azért szűlettetek, hogy megértsétek: Emberként vagytok Teremtők, „Istenek”.
És azt se feledjétek, hogy:
Magyarnak, Magnak születtetek!
Vessetek és Teremjetek –
Békét és Haladást, Szeretetet!
MAG NÉPE – ÉBREDJETEK!
Új-Ra és Igazra készüljetek!
Legyetek Békében –
És Tudjatok, Higgyetek, Szeressetek!
Lejegyezte: OmMaat Ré
|