2007. január 17., szerda 22.49

Magyar nem emelhet fegyvert testvérre!

Én, Aki Vagyok, és Aki a Fény és a Szeretet, és Aki a Fény és a Szeretet Megszentelt és Megújult Gyermeke is Vagyok, köszöntöm Létedet.

      Készül ez az ország a „márciusra” – de miért és hogyan? Vannak, akik fegyverrel és hatalommal, csellel, míg mások Tudással, Erővel, Önmaguk és a Jövőjük, Gyermekeik jövője iránti tisztelettel és felelősséggel.

      Sajnos nagyon sokan vannak, akik nem látják át a politikai lépéseket, pedig már a hatalmon lévők minden lépése és torzítása egyre nyilvánvalóbb.

      Sokan, bár elfogadják és elhiszik, hogy a politika manipulálja őket, mégsem képesek arra, hogy egyéni érdekeiken túlnézzenek, amikor valami számukra nem kedvező, vagy megszorító intézkedés lép életbe. Addig, amíg csak a szomszédot sújtja egy-egy újabb járulék vagy adó, addig nem is igazán izgatja magát az átlagos magyar, amikor azonban az ő falatjából csíp vagy harap a hatalom, akkor mell-veregetve és megsértve kiabál.

      Nem látják át sokan, hogy mindezen év eleji megszorítások egy tudatosan és nagyon aprólékosan kidolgozott terv részei ellenetek: szítják, erősítik, „készítik” fel a békétlenséget, hogy majd elérjen egy fokot, ahol már irányíthatatlanná válik, és így ismét megnyílik az út a „rend-csináláshoz”, a hatalmi elit szerinti rend meg-csinálásához.

      Akármilyen kicsi kár is éri az ország bármelyik lakosát, az kihat az egészre. Akármilyen kicsi jó is történik ebben az országban, az is kihat a többiekre, és ezt higgyétek el! Vannak, akik már most fegyveres összetűzéseket tervezgetnek márciusra, és természetesen a hatalom is szervezi már a szükséges megakadályozó, illetve megelőző lépéseket is – hogy nehogy kicsússzon az irányítása mindezeknek e kezéből.

      Készülnek a békésebb polgárok is békés megmozdulásokra és tüntetésekre, és készüljetek ti is a MAGatok módján Tudással és Erővel, Szeretet-Erővel.

      Ti is látjátok, hogy nem csak az ellenoldal, hanem a magyarság sorsának alakulásáért valódi felelősséget érző, és szerencsére (legalább részben) egyre tudatosabb emberek is csoportosulnak, s készülnek dúlás helyett fordulatra, és ha megtaláljátok egymáshoz az utat, hogyha megtaláljátok a közös, az egész magyarság érdekeit is képviselő nevezőt, akkor nincs az a földi erő és hatalom, ami megállíthatná e megújulási, felemelkedési folyMAATot, amiben éltek, és amire gyakorlatilag már sok-sok elmúlt lét és élet óta készültök.

      Kik lesznek majd a vezetőitek, a hang-adók? És kik lesznek majd a támogatók? Sok minden múlik rajtatok – azon, hogy felvállaljátok-e azt a változást, fordulatot, ami (általatok és bennetek) elindíthat egy Igazabb és Jobb, Szeretet-teljesebb és Békés Világot!

      Tőletek, akik ez országban éltek, függ majd, hogy milyen lesz a márciusotok, és milyen fordulatot írtok. Lehet ÍR-ni fegyverrel, véres áldozattal, de meg kellene már tanulnotok, hogy ti ebbe mindig belebuktok – mert ha magyar magyarra kezet emel és fegyvert fog, akkor feléled egy ősi, a testvérharcot tiltó átok, ami alól éppen a napokban szabadultatok. Letettetek egy súlyos átkot – és máris újabbat akartok? A magyar csak akkor foghat fegyvert, ha védi a Hont, és a magyar sem itt, sem máshol nem támadhat testvérre – hisz az az ő vére, és az is magyar! A magyar ember ezer-éves kálváriája itt e hazában is ebből eredt, abból, hogy magyar a magyarra (még Isteni irányítás mellett is!) kezet, fegyvert emelt. Sok terhet letettetek elmúlt éveitekben, és ezt bár még ma nemigen érzitek, de aki tudja s érzi ezt az ellen oldaláról, az FÉL ettől a változástól, és mindent elkövet, hogy akár márciusban vagy akár előbb elérje azt, hogy magyar magyarra emeljen fegyvert és kezet!

MAGYAR!

NE EMELJ KEZET MAGYARRA!

Sokféle harc van, és sokféle győzelem – de e bajból KIVEZETŐ ÚT csak EGY: ha TESTVÉREDDEL szemben leteszed a fegyvert. Néhány testvéred megtévedt. A mások, az ellenségek is felvették a testvér-jelmezt, de már szakad a gúnya, és felismerhető lassan, hogy ki az, aki csak bárány-gúnyát magára húzott farkas, és ki az, akinek álarca valódi testvért takar.

Aki arra buzdít, hogy emelj fegyvert vagy kezet honfitársaidra, az nem magyar.

Aki arra buzdít, hogy add el a hazádat, az nem magyar.

És az sem magyar, aki nem érti meg azt, hogy milyen fontos, hogy e nép (lehetőség szerint torzításoktól és túlzásoktól mentesen) visszanyerje Igaz SzÉP magyarságát, magyarságában hordozott EMBERSÉGÉT.

Sokfélék vagytok, és így vagytok (sz)ÉP-ek! Sokfélék vagytok sokféle képességgel, és higgyétek el, hogy szükség is van erre a sokféleségre, ha meg akarjátok majd találni a kiutat jelen helyzetetekből.

      Nincsen egyetlen olyan (Igaz!) polgára sem ennek a népnek, aki ne tudná hasznossá és a közösség számára is fontossá tenni adottságait és képességeit, és nincs felesleges, „nélkülözhető”, koloncnak ítélt ember, mert mindenki megtalálhatja (ha keresi) azt, amivel, akármilyen kicsi dologgal is, de másoknak segítségére lehet. Mindenki képes adni a másiknak törődést, szeretetet, és legfőképpen erre is vannak „rendelve” öregeitek, akik ma (mert hogy érzik a szükségtelenséget) elvesztetve életkedvüket egyre betegebbek! Hihetetlen Erő és Szeretet van az öregekben, és ezt az Erőt igyekszik szétbomlasztani a jelenlegi rendszer az öregek elmagányosításával és elszigetelésével, a nyugdíjak körüli folyamatos vitákkal, az orvoslás és betegellátás mai rendszerével.

            Mind az idősek, mind a fiatalok – egymástól szétszakítva és elválasztva csakis FÉL-MAGOK, egy fának egymástól szétválasztott, és ezért egymást sem erősíteni, sem megvédeni nem képes részei. Ha az ifjú megbecsülné (már ha megérdemli!) az idősek tudását, akkor az idősebb sem röstellené elővenni, feléleszteni tudását. Elkezdene emlékezni az általa összegyűjtött és felhalmozott tudásra, és ezzel mind a saját, mind pedig az utód-generáció dolgát is megkönnyítené. Ehhez persze tudni kell, hogy nem a „kor” önmagában érdem, hanem a korral együtt felhalmozott és megélt, és mások számára is hasznosítható élet és tapasztalat.

Tehát: ÖSSZEFOGÁS KELLENE! Összefogása terveknek és elképzeléseknek, előremutató és jövőt ÉP-ítő terveknek. Összefogása kellene a korosztályoknak és a nemeknek, az egymást erősítő képességeknek. Összefogása kellene Égnek és a Földnek, az Emberinek és az Isteninek, vagyis annak az Erőnek, amivel már szíveteken keresztül sokan éltek. Ne csak a mesékben érjen célt az EGY-SZER-ű (egyszeri) vándor, hanem TALÁLJATOK VÉGRE TI IS IGAZ OTTHONRA E HONBAN ÉS NÉPBEN! Úgy Legyen! Ámen, Ámen, Ámen, Ámen.

A címe a mai írásnak ez: Magyar nem emelhet fegyvert testvérre! És persze az lenne a jó, ha ezt más népek felé sem tenné meg. Ugyan, mi közötök nektek ahhoz, hogy más népek miért és hogyan gyilkolják egymást halomra? Mit tehettek ti ott, egy idegen honban mások erejét növelve, és a sajátotokat elvonva? Nincs elég feladat itthon? Már mindent megoldottatok? Miért „fektet” ez az ország pénzt más államokba, amikor itthon sokaknak nem jut vacsora? Miért vágjátok ki „Uniós” ajánlásokra szőlőiteket és gyümölcsöseiteket, és miért hagyjátok parlagon földjeiteket – mikor egészségesen és kevesebb vegyszerrel megtermelhetnétek egészséges ételeiteket? Miért hozzátok be külföldről mások zsebeit megtömve azt, amit itthon ti is előállíthatnátok – odafigyeléssel, és jóval kevesebb (és megtérülő) befektetéssel? Jó az, ha a gyermek megtanul egy-két idegen nyelvet – de miért kell közben elfelejtenie vagy megtagadnia a magyar történelmet és nyelvet? Oly sok nagy TUDÁS van bennetek – ismerjétek már végre fel! A világ nagy kórházai, kutató központjai és kormányzati intézményei tele vannak magyar szak-emberekkel, akik elhagyták e hont! Képzeljétek el, hogy mi mindent elérhetnétek, ha ez a hatalmas (népetekben igenis meglévő) szellemi és anyagi tőke összefogna, hogy megmentse és felélessze ezt a népet!

            Sokfélék vagytok – ki tudatosabb, ki kevésbé az, és köztetek is vannak tolvajok, bűnözők – ez igaz. Hátráltatják is ezek a megújulást, hisz okot adnak mindenféle szigorításokra, megszorításokra, amik miatt a „jók, igazak” dolga még nehezebb, és terheik (a hatalom számára igazolható módon) még nagyobbak.

            A változás mindenki számára változás lehet, azok számára is, akik eddig (parazita módon) másokból éltek. De változni kell, mert parazita-módon az Új Rendben senki nem élhet! Senki! Más szabályok lesznek és más törvények – és ezekben az Igazság Mérték és Érték lesz.

            Kicsit elkalandoztunk, de hát „szer”-vesek vagyunk, és mindenhonnan ugyanoda jutunk: EGY ÚT VAN CSAK – és ez a Béke és Szeretet. Sokféleképpen és módon járjátok, de az ALAPJA ez! Csakis ez!

Számotokra nincs más út, csakis a Szeretet! És a Szeretet Útján a Hitből Tudás, FELEMELŐ, MEGVÁLTÓ TUDÁS lesz. Úgy Legyen! Ámen, Ámen, Ámen, Ámen.

OmMaat Ré

2007. január 18., csütörtök 0.27

            Korábbi üzenetekben beszéltünk arról, hogy amit nem szerettek, arra nem igazán tudtok (ÉPÍTŐ módon) hatni. Így vagytok mind a „magyarsággal”, mind a „hazával”. Csak a Szeretet az, ami Életet, megújulást Teremt, és csak ez az Erő képes mindenki számára megtapasztalható módon MARADÓT, maradandót alkotni.

Ha felelősség-teljesen és szeretettel közelítitek meg mind a magyarság, mind pedig önmagatok sorsát, akkor jó úton vagytok.

Ha a Szeretet és a mások megsegítésének a szándéka, saját képességeidnek mind önmagad, mind mások számára való kiteljesítése vezet, akkor jó úton vagy.

És ha ezen az úton eljutottál annak felismeréséhez, hogy mi az, amivel TE gazdagítod a világot, mi az a Tudás, amit rád bízott a Teremtő, és ezt magadban feléleszted, akkor már az úton, az Igazak Útján másokat is vezetsz.

Képek, képek – képességek ----- de sokatokban élednek! Éljétek meg őket! Úgy Legyen! Ámen, Ámen, Ámen, Ámen.