N�h�ny gondolat a Felh�v�shoz (2007. janu�r 10-i �zenet):

A c�lunk mindenek el�tt a szolg�lat.

Meg szeretn�nk tal�lni a legr�videbb �s legegyenesebb utat ahhoz, hogy szellemi, lelki �s testi szinten eg�sz-s�ges lehessen csal�d �s nemzet, hogy �gy seg�thess�nk ahol kell �s ahol k�rik kerek e vil�gban. Hogy mindez l�trej�hessen, k�z�s tettekre van sz�ks�g, szem�lyes ellent�tek f�lre-t�tel�re, lecsendes�t�s�re magunkban, arra, hogy fel�lkerekedj�nk f�lelmeinken, �s meghallhassuk sz�v�nk szav�t.

Most Wass Albertt�l id�zek n�h�ny ir�nyad� gondolatot:

Magyar szemmel

Ha a j�sz�g �rz�i az �jszaka sor�n veszekedni kezdenek, s m�g egym�st szidj�k, a s�t�ts�g leple alatt tolvajok hajtj�k el a j�sz�got: ki hib�ja ez? Ha rest �s �lmos p�sztorok mell�l elk�sz�l a birka, s farkas pr�d�j�v� v�lik: ki hib�ja ez? K�nyelmes �ll�spont juhok veszte miatt farkast v�dolni, s ellopott j�sz�g�rt tolvajokra h�r�tani minden felel�ss�get. Azt igazs�g azonban az, hogy a farkasnak tulajdons�ga a birkaev�s, s a tolvaj az�rt tolvaj, mert a lop�s a mesters�ge. Mint ahogy a p�sztor dolga az �rz�s, s ha ezt elmulasztja, hivat�s�t tagadja meg. Hasonl�k�ppen az orsz�gveszt�s az orsz�g n�p�nek s a nemzet egy�ttes�nek a b�ne, s az ezzel j�r� felel�ss�get nem lehet ellens�gre h�r�tani, aki nem okozta az alkalmat, csup�n kihaszn�lta azt.

Mi�rt fontos, hogy ezt a t�rv�nyt v�gre meg�rts�k a maga teljes�g�ben? Mivel mi magyarok imm�r �vsz�zadok �ta, Moh�cs �ta daraboljuk egym�st, csonk�tjuk egym�st, kisebb�tj�k egym�st an�lk�l, hogy r�d�bbenn�nk a val�s�gban �nmagunkat kisebb�tj�k, nemzet�nket csonk�tjuk �s haz�nkat daraboljuk sz�ntelen.

�gy a fizika, mint a metafizika tudom�nya ma m�r megegyezik abban, hogy a benn�nket k�r�lvev� l�that� vil�g nem egy�b, mint a benn�nk l�v� szellemi vil�g kivet�l�se. Otthonunk az, amiv� tessz�k, gondolatokk� r�gz�d� �zl�s�nk, sz�nd�kunk tettekben val� megnyilv�nul�s�nak m�rt�ke szerint. Az otthon berendez�se teh�t csal�di egy�ttes�nk �zl�s�nek, k�pess�g�nek egym�sra hat�s�t fejezi ki. Ugyan�gy fejezi ki a „Haza” a nemzeti egy�ttes szellemi k�p�t. Feldarabolt egy�ttes feldarabolt haz�t – csonka egy�ttes csonka haz�t hoz l�tre.

Bizony�t�k kell? Ma m�r t�rt�nelmi t�ny, hogy a magyar nemzet �s a magyar Haza ellen a bomlaszt� aknamunka B�cs kezdem�nyez�s�re indult el m�r a 18. sz�zadban, amikor hivatalos cs�sz�ri k�zegek elkezdt�k a magyar f�ldre bev�ndorolt idegen nemzetis�geket a magyar n�p ellen befoly�solni, hangzatos �g�retekkel. Ez k�l�n�sen er�s m�rt�ket �lt�tt az 1848-49-es szabads�gharc sor�n. 1850-es �vekben kezdet�t vette b�csi ir�ny�t�s alatt az a magyarellenes irodalmi hadj�rat, mely n�met, francia �s angol szakk�nyvekben teljesen elsikkasztotta a magyar nemzet m�ltj�t, �s Magyarorsz�got �gy mutatta be a vil�gnak, mint egy civiliz�latlan Habsburg gyarmatot, melyben der�k �s szorgalmas sv�bok, sz�szok, szerbek, rom�nok, horv�tok �s szlov�kok �lnek, akiket azonban �vsz�zadokon kereszt�l elnyom�s alatt tartottak az orsz�gba betolakodott izg�ga �s m�veletlen magyarok…

A magyar Haza sz�tdarabol�s�nak gondolata teh�t m�r 1887-ben ott k�s�rtett a vil�g f�ldrajzk�nyveiben. �nk�ntelen�l ad�dik teh�t a k�rd�s: Mit tettek ez ellen a magyar nemzet szellemi vezet�i? A felelet megd�bbent: semmit. Magyarorsz�g ezer �ves dics�s�g�t �nnepelt�k a „K�rp�tokt�l az Adri�ig” �s ilyenf�le sz�lamokat d�r�gtek vil�gg�, mint „Extra Hungariam non est vita!” (Magyarorsz�gon k�v�l nincsen �let) �s pontosan ugyanakkor a f�ld n�lk�li magyar paraszts�g k�nytelen volt kiv�ndorolni a haz�j�b�l, hogy m�shol leljen �letet mag�nak. Ki a hib�s: a farkas vagy a rest p�sztorok? S�t�tben lop�k vagy a lelkiismeretlen �rz�k? J�val miel�tt r�nk szakadt volna az I. vil�gh�bor�, az orsz�g feldarabol�sa elvben m�r meg is t�rt�nt, csak mi magyarok nem tudtunk r�la…

A h�bor� m�r egy feldarabolt nemzetre z�dult al�, aminek elker�lhetetlen k�vetkezm�nye volt a feldarabolt Haza, f�ggetlen�l att�l, hogy ki nyerte meg a h�bor�t, n�met-osztr�k vagy a francia-angol oldal. Lelkileg �s szellemileg feldarabolva zuhantunk bele a II. vil�gh�bor�ba is. Vil�gn�zeti, gazdas�gi �s t�rsadalmi probl�m�k �s elk�pzel�sek fontosabbak voltak sz�munkra, mint maga a nemzet vagy a Haza, b�r mindk�t fogalom l�nyege az egys�gben van, s feldarabolva jelent�s�ket vesztik. A r� k�vetkez� sz�rny�s�ges z�rzavar saj�t lelki �s szellemi z�rzavarunk kivet�l�se volt, s az ezzel j�r� emberi pokol elfogulatlans�gainak, istentelens�geinek testv�rgyilkoss�gaib�l ered. Most azt�n itt vagyunk, akikkel rendelkezett a sors idegen f�ld�n. Az els�llyedt haza, az els�llyedt nemzet maroknyi haj�t�r�ttjei…

Van j�n�h�ny sz�z egyes�let�nk, de egys�g k�z�tt�nk nincsen. Min�l t�bb egyes�letet h�vunk l�tre, ann�l gy�ng�bbek lesz�nk. Feldarabol�dunk, ahelyett, hogy t�m�r�ln�nk. Azt n�zz�k, ami elv�laszt egym�st�l, ahelyett, hogy azt keresn�nk, ami �sszetart. Vannak sz�vets�geink, melyek ahelyett, hogy sz�vetkezn�nek, egym�s ellen pazarolj�k el a magyar er�t. K�z�ss�geink, melyek ahelyett, hogy k�z�s magyar j�vend�nk megteremt�s�re gondoln�nak, apr� szem�lyi s�rt�d�sek miatt tov�bb apr�zz�k, szaggatj�k, darabolj�k azt az am�gy is laza, sz�tes� magyar egys�get, mely egyetlen lehets�ges alapja, c�lja �s �rtelme mindannak, ami magyar. Mely n�lk�l annyit sem �r�nk, mint egy �res pelyva, amit elf�j a sz�l…

Testv�rek, magyarok, t�rj�nk m�r �szre! Egym�st csonk�tva, magunkat darabolva ne csonk�tsuk, s ne daraboljuk tov�bb a magyar szellemi Haz�t, hanem fogjunk hozz� v�gre az �sszerak�shoz, az �p�t�shez, az egym�s megbecs�l�s�re, egym�s tisztelet�re, egym�s szeretet�re alapul� egys�g megteremt�s�hez, mert en�lk�l nincs Nemzet, nincs Haza, m�g csak �let sincsen sz�munkra ezen a f�ld�n!

Wass Albert, Magyars�g, 1975. november 14.

Nemzed�kv�ls�g – magyar szemmel

Id�nk�nt az elm�lt �vtizedek sor�n, sz� esett ennek a lapnak a has�bjain is, m�shol is, az �rs�gv�lt�sr�l. Arr�l, hogy j� lenne, c�lszer� lenne, sz�ks�ges lenne, ha az emigr�ci� f�rumain, vagyis nyugati sz�tsz�rts�gunk magyar k�z�let�ben megjelenn�nek rendre a fiatalok is, �s elkezden�k �tvenni az �regek v�ll�r�l a munka felel�ss�g�t, mint jogos �r�ks�g�ket.

Valah�nyszor azonban eml�t�st tesz�nk err�l, �vatosan �s �gyelve kellett v�logassuk a sz�t, hogy meg ne b�ntsuk azokat, akik f�l�tt bizony m�r elj�rt az id�, kiknek lelkes j� sz�nd�ka azonban tov�bbra is vezet� szerepet k�v�n egyes�leteink �l�n. Az �rs�gv�lt�s t�m�j�t teh�t csak hangfog� alatt pengett�k meg olykor, egym�s �rz�kenys�g�re k�nyesen �gyelve. �gy t�rt�nt azt�n, hogy l�rm�s vit�ink, hangzatos sz�noklataink �s s�rt�d�sekb�l fakad� torzsalkod�saink �rny�k�ban feln�tt idekint (idehaza is – T.I.) egy �j magyar nemzed�k, mely nem lelt mag�nak helyet k�z�tt�nk, patvarkod�sainkb�l megundorodott, hangzatos jelszavainkb�l ki�br�ndult , �s k�l�n utakon indult el, hogy �nmag�ra leljen ebben a felfordul vil�gban. �gy azt�n a m�r megl�v� szervezeteink term�szetes �s fokozatos „fiatalod�sa” helyett szemmel l�that�lag k�t szintre szakadtunk. Egyik oldalon itt vagyunk mi, v�n�l� magyarok a magunk egyes�leteivel, int�zm�nyeinkkel, szervezeteinkkel, melyekbe bele�p�tett�k a magunkkal hozott, �z�nv�zb�l �tmentett magyar �r�ks�g�nkkel, bele�lmodtuk j�vend�v�r� �lmainkat �s a m�sik oldalon ott vannak �k, a magyar fiatalok, imm�r belegy�kerezve a befogad� orsz�gok keret�be, kik �lmainkon fejcs�v�lva mosolyognak, szervezeteinkt�l idegenkednek, s mindent el�r�l kezdve igyekeznek fel�p�teni a maguk k�l�n „magyar vil�g�t”, t�l�nk teljesen f�ggetlen�l, mintha nem is l�tezn�nk. Mint ahogy a mi sokszor kapkod� j�vend�keres�s�nk nem vette el�gg� sz�m�t�sba azokat, akiknek a jav�ra ezt a j�vend�t keresni pr�b�ltuk, �s akiknek ezt a j�vend�t viselni�k kellett, ugyan�gy a jelenn� �rett fiatalok ma tagadni pr�b�lj�k az �ltalunk meg�rz�tt m�ltat, �s a m�r megl�v� alapzatokt�l elfordulva �j alapk�vekkel pr�b�lkoznak vil�gunk eszmei z�rzavar�nak nagyon is s�pped�kes talaj�n.

Ennek a kis �r�snak azonban nem az a c�lja, hogy kinyomozza a jelens�g ok�t, felkutassa a hib�sokat, �s �t�letet mondjon. Mindez ma m�r �rtelmetlen, s k�rt okoz� t�rekv�s lenne. Az egyetlen j� sz�nd�k� c�l ma csak az lehet, hogy felkutassuk �s megvizsg�ljuk azokat a lehet�s�geket, melyeknek seg�ts�g�vel ma m�g orvosolni tudn�nk a bajt, �s helyrebillentve a nemzed�kek folytonoss�g�nak term�szetes egyens�ly�t, k�pesek lehetn�nk arra, hogy biztos�tsuk a j�vend�re �rdemes magyar �ntudat tov�bbi fennmarad�s�t. K�ts�gtelen, hogy a k�l�nb�z� koroszt�lyok jelen�rt�kel�se �s j�vend�l�t�sa soha nem volt �s soha nem lehet teljesen azonos. Mindaz, amit mi �t�lt�nk, szem�nkkel l�ttunk �s b�r�nk�n tapasztaltunk, ugyan�gy befoly�solta a mi szellemi, erk�lcsi �s politikai �rt�kel�seinket, mint ahogy mindaz, amit fiataljaink l�tnak, hallanak �s tapasztalnak, befoly�solja az �v�k�t. Mindez azonban t�volr�l sem jelenti azt, hogy az alap, a kiindul�si pont nem lehet azonos. Mint ahogy negyven emeletet is fel lehet �p�teni rendre ugyanarra az egy k�z�s alapra, �gy, hogy minden egyes emelet a maga k�l�n �zl�s�nek megfelel�en, a maga k�l�n sz�ks�geit szolg�lva bontakozz�k ki a maga k�l�n egy�nis�geinek k�v�nalma szerint, ugyan�gy az egym�st k�vet� nemzed�kek is egym�sra t�maszkodva fejleszthetik ki a maguk k�l�n jelen�t, �s �lmodhatj�k meg a maguk j�vend��t. Egyetlen felt�tel mind�ssze az, hogy k�z�s legyen az alap �s az emelked�s ir�nya: a j�vend�keres�s elvi c�lkit�z�sei. Ehhez pedig olyan alap kell, mely id�t�ll� �s olyan j�vend�keres�s, melynek ir�nya t�retlen�l felfel� mutat, a k�z�s nagy emberi eszm�nyek: az igazs�g, az emberszeretet, nemzeti �s egy�ni szabads�g t�k�letesed�se fel�.

Mi, v�n�l� harcosai a magyar nemzeti gondolatoknak, �szint�n hisz�nk abban, hogy az erk�lcsi alap, amit aty�inkt�l �r�k�lt�nk volt, amit magunkkal hoztunk a sz�m�zet�sbe, amit meg�rizt�nk lelk�nkben �s agysejtjeinkben a pokollal szemben is, amit igyekezt�nk �let�nk minden megnyilv�nul�s�ba bele�p�teni: ilyen id�t�ll�, ISTENT�L VAL� ALAP. �s meggy�z�d�ssel hisz�nk abban is, hogy a j�vend�, amit c�l gyan�nt magunk el� kit�z�nk, amit sz�val �s tettel szolg�ltunk �s szolg�lunk �let�nk v�g�ig, a j�nak, a sz�pnek, az emberszeretetnek, igazs�goss�gnak a t�k�letesed�se fel� vezet. Amik viszont a kett� k�z� esik, az �r�kl�tt erk�lcsi alap, s a meg�lmodott j�vend� k�z�, vagyis a magunk nemzed�k�nek saj�t „emeletje” t�rt�nelmi t�rben �s id�ben: annak minden bizonnyal megvannak a maga egy�ni gy�nges�gei. Tal�n t�ld�sz�tett�k az egyik oldalon, �s kop�rnak hagytuk a m�sikon. Tal�n az egyik fest�kb�l t�ls�gosan sokat haszn�ltunk, m�g a m�sikb�l keveset. Tal�n egy�ni �zl�s�nk a r�szletek kidolgoz�s�n�l sok k�v�nnival�t hagyott maga ut�n. Mindez azonban nem l�nyeges. Nem a falak sz�ne jelenti az er�t, hanem az alapok megb�zhat�s�ga, az �p�t�anyag tisztas�ga, �s a felfel� halad� ir�nyvonal egyeness�ge. �s ebben a h�romban nincs hiba. Az alap sok ezer �ves. Az �p�t�anyag tiszta �s becs�letes j� sz�nd�k, �s az ir�ny Isten fel� mutat. Akik ut�nunk j�nnek, b�tran �p�thetik f�l�je a maguk emelet�t. Nem kell agg�dniuk, hogy egy�nis�g�k s�ly�t tal�n nem b�rja el az �si alap. Hittel �s bizalommal foghatunk munk�hoz.

Ezzel szemben viszont benn�nk is meg kell legyen a hit �s a bizalom, hogy azok a fiatal magyarok, akik m�r itt n�ttek ember�, haz�t�l t�vol, ebben az idegen �s z�rzavaros elveket vall� vil�gban, ha k�lsej�kben tal�n m�sok is, de lelk�k m�ly�n �ppen annyira magyarok, mint mi vagyunk, �s azonoss�guk keres�s�ben k�pess� lesznek rendre elv�lasztani a j�t a rosszt�l, az igazat a hamist�l, a sz�pet az ocsm�nyt�l, �s a mi m�ltt� �rett jelen�nkb�l, abb�l kiindulva tov�bb �p�tenek egy igazabb j�vend� fel�…

Ideje teh�t, hogy megismerj�k �ket k�zelebbr�l is, �s �k is megismerjenek benn�nket. Nem a l�tszatot, hanem a l�nyeget. Ne csak azt ismerj�k meg egym�sban, ami elt�r�, hanem f�k�ppen azt, ami k�z�s. Nem azt, ami elv�laszt egym�st�l mint nemzed�ket, hanem ami �sszek�t mint ugyanannak a nemzetnek sz�tsz�rt fiait. Mindaz azonban, amit itt elmondtam egymag�ban csup�n pap�rra vetett sz�. Tett� v�ltoztatni csak tettekkel lehet. Ev�gb�l teh�t megteszem itt a nyilv�noss�g el�tt az els� l�p�st: szeretettel �s ill� tisztelettel felk�rem �s felsz�l�tom az el�bb eml�tett (…) fiatalok csoportjait, s ha lenn�nek m�s csoportok is, amelyekr�l nem tudok, �gy azokat is, hogy j�jjenek, vegyenek r�szt, v�llaljanak szerepet (…) (a feladatban – T.I.). J�jjenek, �lljanak mell�m, vegy�k �t az egymagamban hordozott felel�ss�g egy r�sz�t, hogy id� eltelt�vel a term�szetes folytonoss�g �s ut�np�tl�s alapj�n �tvehess�k rendre ezt a k�t �rdemes, hasznos, sok munk�val �s veszk�d�ssel l�trehozott �s fenntartott magyar m�helyt. (az �regek hagyat�k�t – T.I.) Ahol a j�vend��rt v�vott harc fegyvereit gy�rtjuk: k�nyveket, melyekben f�lreismert nemzet�nk �gy�t vissz�k a vil�g nyilv�noss�ga el�.

�szint�n rem�lem, hogy ez az �zenet nem lesz puszt�ba ki�ltott sz�, melynek visszhangja csup�n saj�t megr�k�ny�d�tt nemzed�kem r�ncolt homlok�r�l ver�dik vissza hozz�m. S rem�lem, hogy p�ld�mat hasonl� j� sz�nd�kkal k�vetik majd a n�lam sokkal fontosabb poz�ci�kat bet�lt� honfit�rsaim is.

Ifj�s�g n�lk�l nincs j�vend�. De j�vend� n�lk�l sincs ifj�s�g. Ennek a kett�nek sz�ks�ge van egym�sra. Mi, akik egy �leten kereszt�l a j�vend��rt dolgoztunk, �ppen �gy nem lehet�nk meg az ifj�s�g n�lk�l, mint ahogy az ifj�s�g sem lehet meg n�lk�l�nk, ha j�vend�j�t, azonoss�g�t az �si magyar alapzat biztons�g�ra k�v�nja �p�teni.

A magyar nemzeti erk�lcs k�szikl�j�n alapul� m�lt �s a magyar j�vend� k�z�tt a mi nemzed�k�nk az egyetlen l�tez� kapcsolat. Emberfeletti felel�ss�g ez mindk�t ir�nyba.

Wass Albert, New York-i Magyar �let, 1976. okt�ber 16.

Rem�lj�k m�g nem k�s� mindezt elkezdeni.

Szeretettel,

Tihanyi Istv�n

M�riahalom, Boldogasszony hava