2007. január 3., szerda 10.43

Én, a Szeretet tanítom népemet

            Én, Aki Vagyok, és Aki a Fény és a Szeretet Megszentelt Lénye és Annak Gyermeke is Vagyok, kérem, hogy ezen Szókat és szavakat vésd mélyen az elmédbe és a szívedbe!

            Ennek a napnak és évnek nagy jelentősége VAN és lesz az Életetekben és földi létetekben egyaránt, mert olyan Erők érnek Időtökbe és Teretekbe, melyért sokan sóvárogtatok hosszú évek óta:

a Tudást felnyitó és aktiváló Kódok érkeznek.

            Tudás, és az átélt tapasztalatok nélkül egyetlen út sem járható TUDATOSAN. Annak, Aki Tudatosan akar (már pedig ki ne így akarna) követni egy utat, annak tudnia kell, hogy hová és milyen módon vezet az az út.

            Őseitek akkor, amikor Tudatosan léptek az Isteni-Istenasszonyi, vagyis az (Egyesült) Egy Isteni Útra, akkor minden, a szabad választásukat és döntésüket lehetővé tevő és szükséges ismeret és Tudás birtokában, vagyis Teljesen Szabad Akaratuk SZER-int döntöttek az Isteni-Istenasszonyi, vagyis az EGY-ISTENI Út mellett.

            EGY AZ ISTEN – mondja a magyar már hosszú évezredek óta. Régebben még azt is tudta, hogy miért mondta ezt.

            HárOM a magyar IGAZság – és EGY a „ráadás” – mondja szintén a magyar már hosszú évezredek óta, csak sajnos ennek is elfelejtette már az Igazi Tartalmát.

            A „három” több síkú és értelmű, mint ahogy a magyar mondások és mesék többsége is az: mindenkihez a neki megfelelő szinten és szavakkal, jelentéssel szól. A magyar nyelv rendkívüli KÉP-essége és játékossága egyedülálló a világon, de talán még e Galaxisban is alig akad párja. Olyan, sajátos fejlődésre és kibomlásra KÉPes, amit valóban csak egy csodálatos és ősi fa* jelképezhet, mely a mélyen lévő gyökereivel felszívja az életet, és új hajtásain, levelein át meghozza a legtisztább és legszebb gyümölcseit és virágait minden évben – és közben a törzsében, az év köreiben vagy gyűrűiben is rögzíti mindezek és minden történés lenyomatát.

            Fel kell fedeznetek ezt a játékos mélységet és mélységes Igazságokat megőrzött KÉPességét és Tudását nyelveteknek, mert így KEDV-vel (vagyis azzal, amit keres Bennetek a JóIsten) tehetitek mindazt, amire a szívetek vezet (igenis már vezet!) Titeket!

            Beszéltünk régebben a „búsan” vigadó, vagyis gyökereitől lassan elszakadó, de annak hiányát mindig fájdalmasan érző korszakáról népeteknek, és igencsak ez jellemez még ma is sok, a Tudástól elzárt, de annak hiányát (és ezzel lehetőségét!) „is” érző lelket és embert.

            Az, Aki ismeri és TUDJA a magyarok három, vagyis megújító, és minden bajból kisegítő Igazságát, az már nem bús, hanem vigad. Vigad, mert TUDJA, hogy olyan Törvények és Szabályok, vagyis olyan Isteni Vonal él a SZÍVÉN ÁT és a SZÍVÉBEN, amin keresztül mindig képes lesz megtalálni a mind az önmaga, mind pedig a mások számára - a kivezető utat.

            Ez a „hár-OM”, vagyis az Életben és a Szeretetben gyökerező hármasság elvezet majd Titeket is a Vígsághoz, vigalomhoz, a KEDV-hez, amit keres Bennetek a JóIsten.

            A KEDV az Élet Lényege, a Szeretettel átitatott élet. Aki KEDV-vel teszi a dolgát, az soha nem szomorkodik, és ha egy váratlan helyzettel vagy nehézséggel találja magát szembe, akkor (vagy kikerüli, ha érzi, hogy erre még nincs szüksége vagy felkészülve) körbejárja, fel-DERÍTI a helyzetet, és megpróbálja megoldani és megérteni az általa hozott, és magában már kiérlelt Tudással és Fénnyel, Erővel, Szeretettel.

            Ha KEDVeteket, vagyis a Szeretetben gyökerező Léteteket és Életeteket meglelitek, akkor meglelitek a Saját Lényetekben gyökerező, és minden bajból kivezető képességeteket.

            És ha ezt a magyarok Egyesült, Eggyé lett Istene is megleli Bennetek, vagyis Útjaitok ez Térben és Időben is összeérnek, akkor itt Világok dőlnek és keletkeznek! Úgy Legyen! Ámen, Ámen, Ámen, Ámen.

            Ti Vagytok hordozói olyan, csak bizonyos korban és időben éledő Szent Erőknek, Szent Isten-Asszonyi Erőknek, amikkel mind a népetek, mind pedig a Földetek (és természetesen Ti MAGatok is) Megújulni képes.

            Ez a háromság nem csak az Istenasszonyiságban, a NagyBoldogAsszonyiságban megnyilvánuló, vagyis a Teremtés (keletkezés) – Fenntartás (megismerés, kibontakozás) – és Lebontás (újrakezdés) hármassága, bár igen jelentősen kapcsolódik ide is. Többről van itt szó, amit majd Én is csak több alkalommal és több oldalról megvilágítva tudok átadni (és még így sem a teljességében) nektek, mert a végső lépéseit ennek a Tudást visszaszerző fel-fedezésnek csakis EGY-edül (Eggyé válva) tehetitek meg.

            Elkezdem átadni Tudásomat és ismereteimet úgy, ahogy az (reményeim szerint) sokaknak segíthet. Nem szentírás az, amit itt elolvastok majd, hanem egy út, egy segítség, amin talán lesznek, akik gyorsabban, és lesznek, akik majd csak lassabban, az írásokat többször átolvasva és értelmezve haladnak.

            Minden tanítás a tanító – és a közvetítő személyén (is), és még nagyon sok más szűrőn is áthalad, és így, ezek által formálódik – és próbál hatni folyamatosan. Mind az „adó”, mind a „vevő” átformálja (megrágja, önmagához igazítja) a hallottakat, és ezért mindenkiben (ugyanazok a szavak) más értelmet nyerhetnek, és más kapukat nyithatnak.

            Én úgy igyekszem átadni a Bennem Éledt Tudásomat, hogy figyeltem az üzeneteket olvasókat és befogadókat. Próbálom úgy, érthetően átadni majd, hogy épülhessen már meglévő Tudásra, és korrigáljon hibákat vagy félreértéseket, megvilágítson Új Tényeket.

            Szóval – kezdjük a magyarok híres hármasságával, hármas Igazságával.

            Ez a hármasság, ahogy már mondtam, több szinten értendő, és több szinten fogjuk majd mi is körbejárni.

            A hármasság, az Isteni Hármasság a háromszögekben, az Isteni Szemet és Fényt őrző háromszög alakú „keretben” szinte minden kultúrában és vallásban is megjelent.

            Ez a hármasság az „Élet Kerete”, az Életnek az a Kerete, amely már Önmagát megújítani képes. A hármasságban képletesen megjelenik a férfi-női (Istenasszonyi és Isteni) Teremtésnek az eredménye, vagyis a kettősségben, a szétváláson alapult Egység, a még a szétválasztottságot (is) hordozó Gyermek. A „Világ”, amely nem csak „Fény” jelentésében, hanem Létező Valóság jelentésében is az Istenanyai és Istenatyai Teremtés Gyümölcse, jelképezi azt a Valóságot és Világot, amiben (az Egységből kiszakadva) minden teremtett (Minden Teremtett!) létezik.

            A szétválás, aminek Világotok és világotok is hordozója, tehát leginkább ebben a hármasságban, illetve a háromszög köré és bele is rajzolt, és a végtelenséget, vagy a Forrást és Egységet, az azonos neműséget, Egy-lényegűséget is hordozó (végtelen) körben, és ennek a körnek a Világtól, a Fénytől való elkülönülésében rajzolható le, és fejezhető ki legtömörebben.

            Mind a hármasság háromszöge, mind pedig a végtelenség kör-jele (a körben lévő kereszttel együtt) a legősibb, és minden kultúrában jelen lévő jel. „Alap-jel”, a végtelenségre és a végességre is utaló, a szétválásra és egyesülésre is utaló jel. A legtöbb, a „világűrből” érkező jel is ezen formákat használja kiegészítve még a négyszögekkel, vagyis a polaritást is hordozó egyik legfontosabb jellel.

            Sem az ember, sem egyetlen más lény nem kezdhet úgy egy újabb utat, hogy ne értelmezné az addig tanultakat. Tetteit, Tudását, eredményit és bukásait mind számba kell vennie, hogy elsajátított Tudása és ismerete, valamint a Létezésbe vetett Reménye és Hite alapján kijelölje, hogy útja merre menjen tovább.

            Van Egy-fajta Állandóság, Mozdulatlanság, Örök Lét, Örök Pillanat is jelen a Világban, de az a világ, amiben Ti is Élitek a látható (és láthatatlan) életet, az egyfajta tapasztalás és változás, sőt mi több, egy Fejlődés hordozója. Mind az Állandóságnak, mind pedig a Változásnak és Fejlődésnek IS Jelen kell lennie egy tár-sadalomban, ha az Isteni Törvények, és a Földre vonatkozó Szabályok és Törvények Szer-int él. A magyarok hármasságában tehát (az egyik síkon) jelen van a folyamatos fejlődést hordozó megújulás és változás, másfelől viszont az Élet és az Akarat Szentségét, vagyis a Megváltoztathatatlan és Örök, mindenre és mindenkire egyformán vonatkozó Isteni Törvények betartása és tisztelete is. Vagyis Igazi Fejlődés csakis a Változatlan örök, és a folyamatosan változó együttesében és egységében lehetséges az Isteni Égi (és a földi) Törvények szerint.

            Itt persze kapcsolódik az Isteni-Istennői hármassághoz, de az Isteni Hármasság magát a folyamat megváltoztathatatlan „keretét” adja, vagyis azt, hogy ami egyszer keletkezik, az bizonyos változás és tapasztalás után (megőrizve a tapasztalatot) elmúlik, míg a magyarok hármassága már ezen a kereten belül igyekszik fenntartani és megőrizni az Egységet és a folyamatot.

            Mindez persze azt is jelenti, hogy amíg az Istennői-Isteni Tudás egy „keret”, egy „örök” keret, addig a magyarság hármas Igazsága az ezen az „örök kereten” belüli változást és működést, Harmonikus Működést szabályozza.

            Istenanyai feladat „megszűlni”, „megszűletni” egy világot, és a világ megismerése és fenntartása már az oda inkarnálódott és szervesen beépült (Isteni) Részek (Gyermekek) feladata. Minden Rendben és RendSzerben vannak az életért kiemelten felelős szervek vagy részek, akik mintegy biztonsági tartalékként vagy szelepként szabályozzák az életet. Vannak nálatok is a testeitekben (ha nem is felesleges! de) nélkülözhető részek. Ha nem is túl könnyen, de azért még egy kézzel vagy lábbal eléldegéltek – viszont fejetek vagy szívetek nélkül ti sem élhettek. Ugyanígy vannak bizonyos Tudások vagy Küldöttek, népek, akik az ÉLET fenntartásához időről időre fel-élednek és segítenek, mert nélkülük – az (az) Élet – tovább nem vihető.

            Ahogyan népetek sem véletlenül él éppen egy szívcsakraként is megjelölt területen, illetve annak közelében, úgy az sem lehet véletlen, hogy a népetek ennyi bajon és küzdelmen át még mindig ezen a Földön és ezen a területen él. Lecsatoltak részeket, méghozzá nagyon fontos és szakrális részeket, hisz akik ezt megtették veletek, azok pontosan ismerik a Küldetésetek! És mégis Éltek, mégis a „szívetek” „dobog” – és már ezt is (szerencsére) sokan Tudjátok. Elkezdtétek az Őseitek által reátok hagyott hagyományok és hagyatékok felkutatását, hisz népetek (a múlt, tudatosabb koraiban) tudta, hogy mi vár majd reátok, és elrejtett számotokra és bennetek kódokat – és ezek már bizony egy ideje élnek és élednek azokban, akik mind ÖNMAGUK, mind a NÉPÜK, mind pedig a FÖLD (nahát, ismét egy hármasság!), valamint „ráadásként” még az Égi Világ felé „IS” TISZTELETTEL és SZERETETTEL fordulnak.

            Ha „zörgettek”, akkor megnyittatik.

Ha kértek, akkor kaphattok és kaptok.

Ha a kapottakkal már továbbléptek és dolgoztok, akkor ÚJABB LEHETŐSÉGEKET NYITTOK – TI, akik e földi Térben és Időben mind az Őseitek hagyatékát, mind pedig az Új Tudást INTEGRÁLJÁTOK!

ÁLTALATOK és BENNETEK lesz ÉLŐVÉ és HATÓVÁ, Minden-Hatóvá minden (Minden) Tudás és tapasztalat, mert bennetek Éled fel minden NÉPETEKBEN RÖGZŐDÖTT, és népeteket és Világotokat megmentő Tudás és Tapasztalat.

Ennyit mára a „hármasságról”, hogy legyen Erőtök és Időtök is „megemészteni”, vagyis magatokba fogadni és bennetek élővé lenni e sorokat. Köszönöm, hogy elkísértetek, és halljátok e Szókat.

OmMaat Ré

*Egyszer egy ismerősöm hívta fel a figyelmemet az alábbi hangsorra:

TI – LÁ – SZÓ – FÁ –MI – RE - DÓ

(Itt   áll      Ős       Fa,   ím      Erőd!) Valószínűleg még tovább is lehet játszani e hangokkal!

A tegnapi napon valamelyik tévéműsorban láttam Kodály Zoltánról egy összeállítást, és hallottam a szavait, azt, hogy miért kezdett el népdalokat gyűjteni. A kiegyezés utáni időszakban egyre több műdal jelent meg, és lassan az ősi, SzÉP magyar dal és élet kezdett feledésbe merülni. A (zeneileg) műveltebb réteg is elfordult a magyar hagyományoktól (az operában többnyire nem magyarul énekeltek), a magyar zene, mint olyan, kezdett eltűnni. Hogy a még fellelhető és élő zene ne vesszen el, ezért indultak el többen (akik a magyarság sorsáért felelősséget éreztek) felkutatni a még élő hajtásokat és gyökereket. A magyarság a legtöbb sajátos kódját a szívében őrzi, és a zene, a mesék és  versek, dalok többsége a szíven át hat, segíti, hogy ezek a kódok (még ha alszanak is, de) élők maradjanak. Én magam is, ha nem is „Zen-ÉLek” aktívan, a zenén keresztül veszem fel és kapok nagyon sok információt és kódot, amit elődeink elrejtettek, vagy a most erre érzékeny lelkek közvetítenek – én ezeket fordítom szavakra.

Kodály Zoltán és a követői tehát ezeket az elrejtett, és évezredeken át (a túlélésünk és megújulásunk érdekében) őrzött, és a változásokhoz folyamatosan Igazított kódokat mentették meg a számunkra, és ezért lenne nagyon fontos hallgatni is a régi dalokat – hogy majd ÚJJÁ váljanak általunk és bennünk.

Kodály Zoltán a szülővárosomban, Kecskeméten született. Kecskeméten nincs folyó! (Erről már bővebben is írtunk egy még meg nem jelent könyvben.) Kecskemét úgy biztosítja a lakosai vízzel, élettel, lélekkel való ellátását, hogy a mélybe ás kutakat – vagyis képletesen és a valóságban is őrzi az elrejtett vizeket és kódokat, és abból mindig annyit hoz a felszínre, ami a továbbéléshez szükséges. Kecskemét a „hangokhoz” kapcsolódó „őrző” feladatot lát és látott el, ebbe a sorba illeszkedő művészei többek között Katona József és Kodály Zoltán is. Kecskeméti diák-koromban Buda Ferenc költő verse volt az egyik kedvencem, ami csak a szívemben él, ezért elnézést, ha nem betű és helyesírás szerint idézem:

Ne rejtőzz el – úgyis látlak!

Rád csukom a szempillámat,

Benn zörömbölsz a szívemben,

És elsimulsz a tenyeremben,

S elsimulsz az arcom bőrén,

Mint vadvizen a verőfény.

Nagyon Jó vagy,

Jó meleg vagy,

Nagyon Jó így, hogy velem vagy!

Mindenekben megtalállak,

S öröm markol meg – ha látlak!

Nézz rám! Szólok a szemednek:

Ne fuss el – nagyon szeretlek!

*****

(Egy ismerősön hívta fel a figyelmemet írás közben arra, hogy ma január (vagyis az első hónap) harmadik napja van – a kilences, vagyis a Teljességet képviselő évben. Mi másról is kezdhettünk volna ma írni, mint az EGYSÉGRŐL, a HÁRMASSÁGRÓL, és a TELJESSÉGRŐL!

A tizenhármas – mint az ötös és nyolcas egysége – Nagyboldogasszonyi szám is, valamint szövetségkötési szám is.)

*****

„G. Miben vagyok még „pogány”?

Mindenben légy!

Mert az a gyökér.

De már virágoznod kell!

Gyökér nélkül nem lehet!

Tévedsz valamiben:

Ahol nem érzel,

Ott nem „pogány” vagy,

Ott romlott vagy. Azt dobd ki!”

(Az angyal válaszol című könyvből)