|
20130222 - MAGOKNAK - az alapoktól... - Tiszta Alapok (III. rész)
2013.02.22. 19:07
Az írás II. része elérhető ITT.
A FÖLD MEGTARTÁSA A FÖLDANYA ÉS KRISZTUS ÉS A MIDENHATÓ ÁLTAL MEGERŐSÍTETT
VI.
2013. február 21-22.
Ebben a lejegyzés-pontban „Fájdalmasságot” is érintek. A „Fájdalmasságok” kapcsán már említettem, hogy MAGA A FÖLD [a FÖLDANYA is] „csak a legszükségesebb mértékben” érint minden „Fájdalmasságot”, így magam is a lejegyzésekben csak annyit írok erről, amit a FÖLD ÖNNÖN MAGJAINAK „feltétlenül TUDATOSÍTANIUK” Szükséges.
A [Természetes] „Kapcsolódási” „módok” / „szabályok” TUDATOSÍTÁSA [’megtanulása, elsajátítása-és-gyakorlati-megnyilvánítása’] a FÖLD legtöbb Természetes Létezője számára nem csak (1) a másik Világok felé irányulásban „feladat”, hanem (2) a FÖLD legtöbb Természetes Létezőjének a legközvetlenebb családtagjaival, a legközvetlenebb Kapcsolódásaiban is „MEGERŐSÍTENDŐ” [gyógyítandó, Tudatosítást igénylő] Élet-területe.
Sokszor utaltam már arra, hogy a FÖLD Természetes Létezőinek egymás közötti Kapcsolódása „sokféleképpen” sérült / sokféle formában került megsértésre --- részben attól függőn, hogy a sértő „milyen módszereket ismert”, részben attól függően, hogy a sértő „mit észlelt” „gyenge” / „gyengíthető” [néha (mint ’kihívást’) „különlegesen tiszta”] élet-területnek.
Voltak olyan sértők, akik a FÖLD Létezőinek „közvetlenül” a „Szeretet” Minősége „ellen” irányultak, a „szív környékét” „célozták” meg [magukat például „szánalomra méltónak”, „gyengének”, „meggyengültnek”, „segítségre szorulónak”, „Szükségben lévőnek” mutatták, hogy így „IRÁNYÍTSÁK” magukra a figyelmet és a „Jelenlét segítő erejét”].
Voltak, akik bizonyos „bevetítéssel” magukat „családtagnak” „mutatták” [ehhez valamilyen módon „eltompították” az „érzést” és bizonyos „érzékelési képességeket” (úgy is megfogalmazható ez, hogy az „elme” által érzékelhető módon a „családtagság LÁTSZATÁT” keltették), és ezáltal maguk „akadályává” váltak annak, hogy az egymásnak-Természetes-Társai egymáshoz kapcsolódjanak.
Voltak olyan Különös irányulások is a Természetes Kapcsolódások MEGBONTÁSÁRA, amikor a sértő közvetlenül az „alsó testi területek” [gyökér- és szakrális terület] MEGTERHELÉSE vagy MEGFERTŐZÉSE által [ezen élet-területekre „idegen minta beültetésével”] irányult különféle számára kívánatos állapotok előidézésére.
A Természetes test „alsó” élet-területeinek sértése [és idegenségekkel megterhelése] általában „gyors” és olyan jellegű Erő-vesztésekhez vezetett, amelyek következtében a „test” [és Lélek] egyéb más élet-területei is közvetlenül / közvetetten meggyengültek /sérthetővé lettek.
[Nagyon hasonló módon a „szexuális aktushoz”] sok FÖLDI Lélek/létező Természetes testébe (leginkább a szakrális és gyökér területére, ezek közelébe) került be az „idő-érintettségű” SZAKASZ folyamán olyan jellegű „idegenség”, amely egyes természetes élet-működéseket „ELFEDETT” / „blokkolt” / „kiiktatott” / „megakadályozott” [mintegy „kiütötte a helyéről” azt a működést és „szorosan letakarta”, hogy felismerhető se legyen az hogy ’van’].
Olyan módon is megzavarásra került ez az [’alsó testi’] élet-terület, hogy az ezen területen lévő természetes egységet alkotó élet-minőségek különféle „karámokba” „határoltattak el egymástól” [tehát megszüntetésre került közöttük a közvetlen érintkezés lehetősége], és az egyes „karámokba” pedig „SOK” és „egymással szorosan nem kapcsolódó” minőséget „zsúfoltak egybe” --- ez gyakorlatilag a Lélek/létező önnön minőségeinek (!) ÖSSZEZAVARÁSÁT, összekeverését jelentette. A Lélek/létező összezavart ön-minőségei „KÖZÉ” gyakran a „behatoló” „BEKEVERTE” a „saját mintáit/részeit” is.
Ez a „bekeverés, beépítés” azt a célt szolgálta, hogy (1) a „behatoló” a Lélek/létező önnön részeiből „táplálkozhasson” „közvetlenül”, (2) és/vagy emellett ezeken át közvetlenül „irányíthassa” is a Lelket/létezőt (akár azáltal, hogy ha nem a számára kívánatosan irányul/tesz/lép a Lélek/létező, akkor „megvonja tőle önnön élet-erőit” akár a „halál közeli állapotig” is eljuttatva a Lelket/létezőt). A „gyökér”-terület közvetlen közelébe „betelepített” „idegen rész” célja (a „gazda-test/lélek” irányításán túl) az volt, hogy a „lehető legtisztább” és a „lehető legtöbb” „föld-erőhöz” jusson KÖZVETLENÜL az erőszak-tevő, ezáltal TÖRVÉNYES JELENLÉT NÉLKÜL hozzájuthasson mindahhoz, amivel a FÖLDÖN Hatni képes másokra.
A természetesen Kapcsolódó részek SZÉTVÁLASZTÁSA,
továbbá az egymáshoz közvetlenül nem kapcsolódó részek EGYBE-SZORÍTÁSA
a természetes test egészét
[de legalább az „élet-erő mennyiségét és milyenségét jelentősen meghatározó”, valamint minden természetes kapcsolódás „alapját” adó alsóbb testi minőségeket]
egy ZAVART állapotba hozta,
amely miatt [a TÚLTERHELTSÉG és egyéb értelmezhetetlenségek miatt] a Lélek/test ezen területe gyakran egy „ALVÓ” jellegű állapotba került (sokszor csak éppen annyira működött, hogy életben tartsa a testet, és ezáltal „jól éljen” a másikat el-nem-engedő „kényszerítő”).
Ennek következtében a Lélek Természetes Teste „erő-hiányossá” vált [Szükségbe került], ez pedig BIZONYTALANNÁ tette az ÉRZÉS működtetését, ezáltal a Lélek/létező BIZONYTALANNÁ lett ÖnMaga Megtartásában és a Természetes Teremtési Iránya Felismerésében és Megnyilvánításában. Ez sokszor közvetlen előidézője volt annak, hogy a Lelkek/létezők [„a Szeretet Erejében”] nem ismerték fel a Természetes Kapcsolódási Lehetőségeiket [„letértek a saját maguk választotta Építő Útjukról”], illetve olyanokat „Azonosítottak” „társként” és „családtagként”, akik valójában „idegenek” [más úton járók] voltak.
A FÖLD Természetes Létezőinek nagyon sok fájdalmat okoztak a Kapcsolódásokban való „tévedések” [az „elvétett kapcsolódások” – erről korábban részletesebben is írtam (20100409 - Megerositesek, Tisztitasok, Tisztulas)], és az így szerzett „sérülések” nagyon sok Lélek esetében alapjai a még ma is meglévő „Bizalom-vesztettségnek”.
A FÖLD MAGA [KRISZTUS és a MINDENHATÓ EREJÉBEN (is)]
arra a „Nagyon Különös” helyzetre keresett és talált TÖRVÉNYES MEGTARTÁST MEGERŐSÍTŐ módot és Utat,
amikor a FÖLD Természetes Létezőit olyan módon sértette közvetlenül önnön Életében egy „idegen” Jelenlét/Minőség vagy Erő,
hogy a FÖLD Természetes Létezőjének „testébe / lényébe” (ritkán közvetlenül magába a „lélek” minőségébe) „KEVERTE” be egyes saját részeit (vagy bármilyen más Idegenséget), hogy azok „szinte” vagy „teljességgel” „elválaszthatatlanok” legyenek, ezáltal a FÖLD Természetes Létezője önnön erejéből „ne szabadulhasson” ki az őt „belülről is” „megfogva tartó” szorításából.
Ahogyan említettem is: ilyenkor a Lélek/létező és az őt „fogva tartó” érzékelhetően két (vagy akár több) létező volt, még ha ez nem is volt „szemmel látható” [a Lélek/létező néha önmaga szerint viselkedett, máskor hirtelen zavarodottá vált vagy pedig más olyan megnyilvánulást tett, amely érzékelhetően „más volt mint önmaga”].
A FÖLDÖN eddig már nagyon sok „kényszer-kapcsolódottság” KIOLDÁSRA és SEMMIVÉ TÉTELRE került, mára már tulajdonképpen csak azon „kényszer-kapcsolódottságok” SEMMIVÉ TÉTELE maradt, ahol [leginkább a test ’szakrális’ és/vagy ’gyökér-közeli’ területébe „bekötve” / „beragasztva”] olyan „összenövés-szerű” „kevertség / kapcsoltság” volt, amelynek „megbontása” eddig a Lelket/létezőt önmagát közvetlen élet-veszélybe vezette volna.
Korábbi lejegyzésben érintettem már azt, hogy a SZÉP ERŐ [TELJESSÉG ERŐ] TEREMTŐ-ÖRVÉNYÉNEK a FÖLD TÖRVÉNYES ERŐJÉVÉ válása óta már nincs arra lehetőség a FÖLDÖN sem, hogy bárki „magával rántson a semmibe / semmivé-válásba” olyan Minőséget / Erőt / Jelenlétet, amely nem tartozik természetes módon saját magához --- és így ettől kezdve a FÖLDÖN tulajdonképpen azok ÉLETE (!) is BIZTONSÁGBAN volt (nem kellett tartaniuk életük semmivé válásától), akiket „kényszerítőjük” „nem engedett el”.
Többféle próbálkozás volt eddig a FÖLDÖN a „kényszerítők” „leválasztására”.
Mivel Új FÖLDI ÉLET-ÚT-SZAKASZ vette kezdetét, a FÖLD minden Természetes Létezőjének KIKERÜLHETETLENÜL végig kell haladnia az Önellenőrzés folyamatán. Az Önellenőrzés folyamatába a FÖLD Természetes Létezője nem tud belépni a „kényszerítőjével összekapcsolva” --- ezt a TÖRVÉNY sem teszi lehetővé (Egy-Test-Egy-Lélek és Egy-Lélek-Egy-Test), és a „kényszerítő” is az Önellenőrzés alóli kibújásra, a „leválasztása” hátráltatására irányult.
Tudottá vált az, hogy ha a Lélek a közvetlen élet-veszély (a ’halál’) szélére került, a „kényszerítő” néha „elpusztult”, néha pedig „inkább megpróbálta gazda-testét/lelkét elhagyni”. Az volt a tapasztalat, hogy ’mostanában’ a „kényszerítő” „minden lehetséges módon igyekszik elkerülni a közvetlen életveszélyt” még akkor is, ha a „gazda-lelkét/testét” gyakran a közvetlen élet-veszély „közelébe/látszatába” is „irányítja” (ilyenkor a „kényszerítő” maga azt „keresi”, hogy „mit vehetne magához a környezetéből” annak érdekében, hogy a saját erejét valamelyest megtartani legyen képes és ezáltal tovább irányíthassa a hozzá kényszer-kapcsolt testet-és-Lelket).
Azért, hogy a „kényszer-kapcsolt” Lélek ne legyen „irányítója” által újra és újra zavarttá téve és akár újra és újra a közvetlen életveszély szélére vezetve [és hogy ez a kényszer-kapcsoltság ne legyen akadályozója a FÖLD Természetes Létezője Önellenőrzése megkezdésének][és ez a „kényszer”-helyzet ne terhelje meg újra és újra a „kényszerített-Lélek” családja/teremtő-társai életét és otthonát]
KRISZTUS-ÉS-A-FÖLDANYA-A-MINDENHATÓ-MEGERŐSÍTÉSÉBEN RENDELKEZETT.
A FÖLDANYA-ÉS-KRISZTUS-ÉS-A-MINDENHATÓ együttesen-és-egyben arról rendelkezett, hogy
a FÖLD MINDEN (!) TERMÉSZETES LÉTEZŐJÉT
AZ ÖNELLENŐRZÉS FOLYAMATÁBAN
ÉS/VAGY AZ ÖNELLENŐRZÉS FOLYAMATÁBA BELÉPÉST MEGELŐZŐEN
NEM CSUPÁN KRISZTUS MÉRI MEG [KRISZTUSI ÖNMAG-MÉRÉS ÉS ÖNAZONOSSÁG ELLENŐRZÉS],
HANEM A SZÜKSÉGES MÓDON A MINDENHATÓ IS,
ÉS HA BÁRMILYEN OLYAN MINŐSÉGET AZONOSÍT/ÉRZÉKEL A MINDENHATÓ,
AMELY NEM AZ ADOTT LÉLEK / LÉTEZŐ TERMÉSZETES ÖNVALÓJA/ÖNLÉNYEGE,
AKKOR AZT A TÖRVÉNY SZERINT LEVÁLASZTJA / ELVÁLASZTJA ÉS RENDEZI.
Fontos TUDATOSÍTANI azt, hogy
ezen KÜLÖNLEGES [MINDENHATÓI] MEGERŐSÍTÉSBEN egymástól nem kerülnek „szétválasztásra” a TÖRVÉNYESEN-ÉS-A-SZERELEM-EREJÉBEN-EGYÉ-VÁLT LÉT-ÉS-ÉLET-MINŐSÉGEK,
amely „kapcsoltságnak” azonban a FÖLDÖN nincsen TÖRVÉNYES Megengedettsége/Alapja,
azok a megfelelő FÖLDANYAI és KRISZTUSI és MINDENHATÓI MEGERŐSÍTÉSBEN immár „szétválasztásra” kerülnek,
méghozzá oly módon, hogy
a „szétválasztás” Teremtő Pillanatában (!!!) minden „rész” a TÖRVÉNY SZERINTI HELYRE HELYEZTETIK.
OmMÁÁTRé~KJ, Budapest, 2013. február 21. 12.02.
A FÖLDI Önellenőrzés folyamatán eddig „két nagyobb csoport” „akadt meg” [nem tudtak belépni az Önellenőrzés folyamatába].
Az egyik „csoport”-ba azok a „Lélek/létező”-szerű minőségek tartoznak, akikről a legutóbbi lejegyzésben írtam, vagyis akiknek tulajdonképpen nincsen „valódi krisztusi önmagja” [így semmi olyan Teremtési Irányulásuk sincsen, amely a FÖLD (és a VILÁG) bármely ÚT-jára beilleszthetné őket][tulajdonképpen úgy érzékelhetőek a TÖRVÉNYES ÖnMag-Mérés alkalmával, mint akiknek a „jelenlét-szerű” „formája” „belülről” TELJESEN ÜRES]. „Ők” „nem tudtak belépni az Önellenőrzés folyamatába”, bár „irányultak” a saját minőségük megtartására [úgy váltak érzékelhetővé, mint akik „megálltak az Önellenőrzés ajtajában”, mintha „beszorultak volna” a „bejáróban”]. Az ő leggyakoribb „irányulásuk” a „szétválasztás”, „lassítás”, „akadályozás”, „elterelés” volt.
A másik „csoport”-ba azok a[z előző bekezdésekben érintett] „kényszerítők, erőszak-tevők” által „megragadott” Lelkek/létezők tartoztak, akiket „kényszerítőjük” „minden lehetséges módon” igyekezett TÁVOL TARTANI / ELTÁVOLÍTANI / LASSÍTANI az Önellenőrzésbe való Belépéstől [visszatérően Zavarttá tették a Lelket/létezőt, amikor csak lehetett az élet-veszély szélére vezették stb].
Az említett kettő csoportra figyelemmel a FÖLDÖN SZÜKSÉGESSÉ vált a MEGTARTÁS MINDENHATÓ ÁLTALI MEGERŐSÍTÉSE, mert e „csoportok” tagjaiban [a „kényszer-kapcsoltság” esetében a „kényszerítőben”] NINCSEN TÖRVÉNYES FÖLDANYAI ÉS KRISZTUSI ÉRINTHETŐSÉG [nincs olyan Teremtési Irányulás ezen létezőkben vagy minőségekben, amelyek a VILÁGBAN TÖRVÉNYESEN Megnyithatóak lennének], így ezen létezőknek és minőségeknek nem csupán a FÖLDRŐL való TÖRVÉNYES KIVEZETÉSE SZÜKSÉGES, hanem a VILÁGBAN való jelenlétüknek sincsen TÖRVÉNYES ALAPJA, így a VILÁGBÓL is Kivezetni Szükséges őket a FÖLDRŐL való KIVEZETÉSÜK Teremtő Pillanatában.
OmMÁÁTRé~KJ
A lejegyzést érintőket a FÖLD ÉLET-HATÁR EREJE is MEGTARTJA
A „kényszer-kapcsoltság” gyakran egyfajta „szexuális erőszak” „mintája” szerint formálódott meg, amikor az „erőszaktevő” az „aktusban” [egy „össze-csattanásban”] úgy „megragadta” „partnerét/áldozatát”, hogy azontúl „úgy néztek ki együtt, mintha kezeik és lábaik, néha a derék-tájuk össze lett volna ragasztószalaggal kötözve”. A „lényeg” azonban ritkán vált érzékelhetővé és ’láthatóvá’: a „megragadó” a Lélek megnyilvánult lényét (testét) „minél közelebb igyekezett megragadni a gyökeréhez”, hogy lehetőség szerint ő maga közvetlenül (!) is el tudja venni (meg tudja csapolni) a megragadott Lélek „föld(i) erejét”. [A közelmúltban az erőszak-tevők már csak nagyon kivételes esetben tudtak közvetlenül a Lélek „lélek-erejére” „rácsatlakozni” és abból „táplálkozni”, így „megtanulták” a Lélek „testi/föld” erejének elvételét.]
A „gyökerek közvetlen közelében való megragadásnak” célja volt az is, hogy a „megragadott” a lehető legteljesebben úgy irányítsa az életét, ahogyan azt a „megragadó” „akarja” [ilyenkor a kényszer-kapcsoltság látszólag úgy nézett ki, mint amikor a Lélek a maga hátán cipeli a „megragadóját”, aki magához „szívja”/vonja az őt hordozó Lélek saját erejét, valamint azon erők egy jelentős részét is, amelyek a Lélekhez másoktól áramlanak][ilyenkor bármilyen a Lelket „erősítő” Hatás általában közvetlenül erősítette a „megragadót” is]. Ha a Lélek „szabadulni” akart a „megragadójától”, akkor a „megragadó” gyakran „átvette az irányítást” a „kettősükben”, és olyan volt a kettejük viszonya, mintha a „megragadó” „bábozott” volna a Lélekkel [ő mozgatta a Lélek kezeit/lábait/érzéseit/gondolatait…][a Lélek „irányítására” nagyon sokféle eszközt használtak a „megragadók”: sokszor alkalmaztak „fájdalom-okozást”, „mérgező minőségekkel” „tudat-változást” idéztek elő, „elbizonytalanítottak”, „zavart okoztak” stb].
A „kényszer-kapcsoltság” [FÖLDÖN belüli] „eredő” mintája gyakran a Lelkek/létezők „testének/lényének” „alsó”, a „gyökérhez közeli” részen kialakult „minta-keveredés” volt. Hogy minél nehezebben legyen felismerhető a „keveredés” valódi jellege, a ’test’ ’alsó részében’ a Lélek önnön minőségei is „megkeverésre” kerültek, és ezen önnön kevert minták „közé” a legkülönbözőbb helyeken és a legkülönbözőbb mértékben a „megragadó” saját mintái is „bekeverésre” kerültek.
Azért is volt eddig nehéz az ilyen kényszer-kevert-minták „felismerése”, mert a Lélek önnön (!) mintáinak „zavarossá válása” Érzékelhető volt, ebben a „zavarosságban” azonban az „idegenség” általában jól el tudott rejtőzni. Ha a Lélek elkezdett dolgozni ezen kényszer-kevert élet-területe rendezésén és oda „rendező mintákat / erőket” „küldött”, általában ezzel „közvetlenül táplálta és erősítette” a „megragadó” saját lényét és megragadó mintáit, ezt pedig a „megragadó” gyakran úgy „jutalmazta” a „gazda-testének”, hogy „valamelyest lazított a gyeplőn”, „azt a látszatot keltve, hogy hatásos volt a gyógyítás” --- ezáltal azt a „megerősítést” adta a „gazda-testének/lelkének”, hogy ha legközelebb újra érzékeli a zavarosságot, akkor azzal a „bevált módon” „táplálja majd” a „megragadóját” újra…
Az „erőszak-tevő” általában azt a „látszatot” keltette, hogy „nem tudja elengedni áldozatát”, ez azonban nem volt így, általában bármikor egyetlen pillanat alatt el tudta hagyni a „gazda-lelket/testet”. Mostanában a FÖLD TELJESSÉG EREJE valamint az ÉLET-HATÁR EREJE egy Különleges módon már nem engedte „leválni” az „erőszak-tevő megragadókat”, hanem inkább egy Különleges „dermedtségben” „tartotta”, ugyanis a FÖLD ÖNMAGA „egyedül” „nem Rendelkezhetett” ezen FÖLDTŐL/VILÁGTÓL „idegen” minták/jelenlétek további sorsáról. Amíg a FÖLD LEZÁRÁSI ÉLET-ÚT-ÁGAI nem kerültek KÖZVETLEN-ÉS-TELJES-KRISZTUSI-ÉS-MINDENHATÓI-ÁTHATÁSRA, addig a FÖLDANYA MAGA volt kötelezett mind a Lélek, mind a Lelket „megragadó” „életének” (!!!) MEGTARTÁSÁRA, és emiatt [ha nem is volt megvalósíthatatlan, de valamelyest] nehéz volt a létezők különböző irányulásai szerinti szétválasztása.
Ma már nincs meg ez a nehézség, ugyanis a FÖLDANYA MAGA jelenleg csakis a FÖLD ÉPÍTŐ ÉLET-ÚTJÁN Jelenlévő Természetes FÖLDI Létezők „életének” MEGTARTÁSÁÉRT felelős közvetlenül, és mindazok „életének” (!!!) KÖZVETLEN MEGTARTÁSÁT ma már KRISZTUS TARTJA, akik a FÖLD ÉLETÉN kívül valamely másik Világban folytatják Élet-Útjukat, mindazoknak pedig ma már a ’MINDENHATÓ’ TARTJA az „életét”, akiknek nincsen a VILÁGON belül TÖRVÉNYES IRÁNYULÁSA [és akik így KIVEZETÉSRE kerülnek a VILÁGBÓL is a FÖLDRŐL való KIVEZETÉS TEREMTŐ PILLANATÁBAN].
Mindez azt jelenti, hogy a [már elkezdődött] „szétválasztások” folyamatában a FÖLDANYA és/vagy KRISZTUS TARTJÁK [vagy MEGERŐSÍTIK] a Lélek [vagy világi-létező] önnön Megtartását, eközben pedig a megfelelő TEREMTŐ-ÖRVÉNYBE „helyezi” a MINDENHATÓ [mint ÉLET-ADÓ] azt a ’létezőt’ vagy ’mintát’, amely addig „nem akarta elengedni” az általa „megragadottat”. Ez a fajta [a KÖZVETLEN ÉLET-ADÓK általi] „szétválasztás” immár nem csak a megragadott Lélek/létező „életét” képes BIZTOSAN MEGTARTANI, hanem arra is igen yo esély van minden esetben, hogy a megragadott Lélek/létező MEGNYILVÁNULT LÉNYE is MEGTARTHATÓ [megmenthető és önnön mintája szerint Rendezhető].
Azok a Lelkek/létezők, akikről ebben a KÜLÖNLEGES MEGERŐSÍTETT MEGTARTÁSBAN leválasztásra kerül a korábbi „fogva-tartója”, a leválasztás „előkészítése” vagy folyamata során érzékelhetnek „fájdalmasságot” [ez nem feltétlenül testi/fizikai fájdalom, hanem inkább egy ’lelki/szellemi érzet’, nem zárható ki azonban fizikai fájdalom és fáradtság megjelenése sem]. Érzékelhetővé válhat a szétválasztás folyamatához kapcsolódóan ahhoz hasonló ’hányinger’ / ’émelygés’ is, mint amit az állapotos, gyermeket váró nők érzékelnek akkor, amikor „testi lényük” „igazodik” a „megváltozott” állapotához. A „szétválasztást” követően a „fogva-tartójától” felszabadult Léleknek/létezőnek egy rövid tartamra „fokozott figyelemre vagy gondoskodásra” is Szüksége lehet [lehet, hogy többet kell pihennie, hogy önmagát gyorsabban Rendezhesse]… Ezek a ’kísérő’ ’tünetek’ néha azokban is megjelenhetnek, akik valamilyen módon kapcsolatban voltak a „kényszer-kapcsolódásban” volt Lélekkel/létezővel.
Az ’eddigi tapasztalatok’ szerint az „erőszak-tevő” „megnyilvánult lénye” [ha abban semmi TÖRVÉNYESEN Megtartható nincsen] a „szétválasztás” folyamatában teljes egészében semmivé válik / elenyészik, és csupán „élet-minősége” vagy „lét-minősége” az, amely a MINDENHATÓ TEREMTŐ-ÖRVÉNYÉBE kerül [ezáltal a „saját TÖRVÉNYÉBE” és „Természetes Megtartásába” kerül vissza!].
Ebben a RENDEZÉSI folyamatban [az ÁtVilágításokban, az ÁtVilágítások Értelmezésében és bizonyos más [a Szabályozást] előkészítő feladatokban a FÖLDET MAGÁT [a FÖLDANYÁT és a FÖLD ÖNNÖN MAGJAIT] nagyban segítették Együttműködőként és Együttműködő Segítőként azon TESTVÉR-világok, akik ’Mesterei’ a „Végletes Magány” mintáját élő Lelkek/létezők „gyógyításának” /MEGTARTÁS-MEGERŐSÍTÉSÉNEK. Köszönet és Hála Értékes Segítségükért.
„…A FÖLD [a VILÁGON belül] egy olyan TEREMTÉSI IRÁNYBAN Van Jelen, amely LÉTÉNEK ÉRTELME szerint az [önmagától és/vagy egymástól] „eltávolodott” vagy akár „elszakadt” Minőségek és Erők és Jelenlétek számára is TÖRVÉNYES SEGÍTSÉGET szándékozik nyújtani az EGYBE és TÖRVÉNYES Egységekbe való visszatéréshez --- ez pedig a FÖLD azon Különlegességére is ’rámutat’, hogy
a FÖLD
„képessé válhat”
„egymástól nagyon távoli” „részek / minőségek / erők / Jelenlétek” között is TÖRVÉNYES HARMONIÁT / KAPCSOLÓDÁST „kialakítani / megformálni / megtalálni”.
A FÖLD ezen Képessége vagy Ereje/Minősége a „CSALÁDJÁBAN” [a VILÁGBAN] [és ezáltal a TEREMTETT LÉTEZÉSBEN is] „SZOLGÁLAT jellegű” [SZÜKSÉGBEN Segítséget nyújtó], és a FÖLD ezen KÜLÖNLEGES ERŐIT/MINŐSÉGEIT ezen ERŐI és MINŐSÉGEI „Teremtési Célja-és-Értelme” szerint ÉLI meg:
SZÜKSÉGBEN
„felismeri és megformálja” a SZÜKSÉG Elhárítását eredményező „Utakat” / Erőket / Minőségeket / Lehetőségeket,
egyéb helyzetekben pedig
Segítséget nyújthat MEGLÉVŐ és/vagy MEGNYITHATÓ TÖRVÉNYES LEHETŐSÉGEK felismeréséhez és TUDATOSÍTÁSÁHOZ]…”
OmMÁÁTRé~KJ
www.omah.extra.hu
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
'
