2013. március 19(-től kezdődően) [Korábbi lejegyzés-részletek barna alap-színnel jelölve]
Az „ÉRZELMEK”
jellege és szerepe a FÖLD Természetes Létezőinek Életében
I.
Bevezetésképpen egy kis visszatekintés az „ÉRZÉS” Minőségére/Erejére:
20121121 - A FÖLD MAGJAINAK - A FÖLDANYA ÖNELLENŐRZÉSE - ÖnAzonosság Megtartása és Út-tartás:
„…A Lélek által választott TÖRVÉNYES Teremtési Iránytól való „eltérés” egy „Távolságot” eredményez az eltervezett/egyeztetett teremtési módtól, és ebben
a „Távolságban”
„minden Pillanatban” ott Van
a TÖRVÉNYESEN elindított Teremtési módhoz/irányhoz/úthoz „visszatérés lehetősége”,
„bármely Pillanatban” „Megnyithat” a Lélek egy olyan „visszavezető irányt” a teremtéseiben, amellyel „tökéletesen” / „pontosan” visszatérhet / visszailleszkedhet az ÖnMaga által TÖRVÉNYESEN elindított teremtés irányába és módjába.
A „Távolságban” a FÖLDÖN egy sajátos / „Különleges” „FÖLD-ERŐ” [’krisztusi ERŐ’] VAN, amely KÖZVETLENÜL KRISZTUS-ÉS-A-MINDENHATÓ YO EREJÉBŐL ered, és ennek az ERŐNEK a VILÁGBAN [és a MINDENSÉGBEN is] az a „rendeltetése” vagy „feladata”, hogy „egymástól meghatározott távolságban MEGTARTSA azokat, akik ÖnMaguk számára különböző teremtési irányokat/arányokat választottak megtapasztalásul”. Fontos Tudni / TUDATOSÍTANI azt, hogy
a „TÁVOL” FÖLDI EREJÉBEN
a MINDENT / MINDENSÉGET is átHató
[és így (a VILÁGBAN) minden teremtett létező életében egyformán jelenlévő]
„YOSÁG” Van Jelen (SZERELEM-ERŐ!)
[nem pedig a „semmi”!!!]
és ennek a FÖLDI ERŐNEK [a TÁVOL-nak] a FÖLD „önálló és egyedi életének és minőségének” a MEGTARTÁSA / BIZTOSÍTÁSA a feladata, és így az egyik fő biztosítéka [a Szabadság megismerése és megtartása mellett] a FÖLD MAGA ÖNAZONOSSÁGA MEGTARTÁSÁNAK [a FÖLD ÖNAZONOSSÁGA SÉRTHETETLENSÉGÉNEK], és természetesen a FÖLD minden Természetes Létezője ÖnAzonossága Megtartásának is az egyik legfontosabb MEGTARTÓ EREJE.
A TÁVOL(SÁG) ERŐ [mint FÖLDI Teremtő ERŐ]
„Érzékelhető és Felismerhető, Megérthető módon jelez minden érintettnek”,
ha ÖnAzonossága és Természetes Útja Megtartását valami „veszélyeztetné”,
és ezáltal (is) a TÁVOL ERŐ a FÖLDÖN
a Szabadság Megtartásának
és a TUDATOSODÁSNAK
az egyik nagyon fontos SEGÍTŐ EREJE.
Fontos, hogy a FÖLDÖN élő Lelkek ismét TUDATOSODJANAK a TÁVOL EREJÉNEK FONTOSSÁGÁBAN (!) és Természetében, és így ÖnMaguk minden esetben Érzékelni és így Felismerni és Megérteni legyenek képesek az akár ÖnMagukban „érezhető” jelzéseket, akár pedig a „KINT” megjelenő ÖnAzonosságukat és Természetes Út-Tartásukat veszélyeztető helyzeteket és minőségeket.
A FÖLD TÁVOL EREJE nem elsődlegesen „fájdalmakon” [fájdalmasság érzékeltetésével] segít és vezet, hanem magával a „távolság érzékeltetésével”, ami [bár nem kizárólag csak a FÖLDRE jellemző különlegesség, mégis] bizonyos szempontból „más Világokban nem pontosan így működik”.
A „Távolságot” Megnyilvánító MINŐSÉG/ERŐ a FÖLD legtöbb TÁRS-Világában olyan módon van a Lelkek/létezők segítségére az ÖnLényegük/ÖnAzonosságuk Megtartásában, hogy az „ÖnAzonosság” Megóvása / Megtartása érdekében bizonyos sajátos, különleges jellegű, pontosan meghatározható/felismerhető jellegű fájdalom-minőségeken át ad segítő jelzéseket, ezzel szemben a FÖLDÖN a FÖLD TÁVOL EREJE nem elsődlegesen [vagy jellemzően nem] a fájdalmak különleges érzékeltetésének módjain vagy különleges fájdalom-jellegen át nyújt segítő vagy vezető jelzéseket, hanem „megcélozva” az ÖnAzonosságban való teljes TUDATOSODÁST, egy „teljesen önálló érzékel(tet)ési módot”, az „érzést” fejlesztette ki / építette fel, és az ezen jellegében csakis a FÖLDÖN előforduló KÜLÖNLEGES Érzékeltetési módon [az „érzésen”] át nyújt a FÖLD TÁVOL EREJE segítséget a Lelkeknek abban, hogy ÖnAzonosságukat és a maguk választotta teremtési utat és irányt [lehetőség szerint fájdalmak érzékelésétől mentesen is] Megtarthassák.
Habár ma még a legtöbb FÖLDI Lélek Természetes Érzékelésében [az Érzékelésről bővebben: 20120904 – ÉRZÉKELÉS…] az „érzés” élet-területe átformálásban / áthangolásban van, nem különösebben nehéz Felismerni azt, hogy a „Természetes YO” „érzése” egy MEGERŐSÍTÉS arra, hogy „amit és ahogyan Megnyilvánul” a Lélek, az „ÖnMagával és választásaival harmóniában van”.
A már Lezárult „idő”-érintettségű FÖLDI ÉLET-ÚT-SZAKASZ során a Lelkek Érzékelési Képességei közül az „érzést” [mint az ÖnAzonosság és választott teremtési irány Megtartásának egyik legfőbb segítő és vezető jelzését] sokféle MEGBONTÓ és MEGZAVARÓ irányulás érte, és jelenleg a Lelkek Természetes Testének az „érzés” képessége és élet-területe az, ami a legsürgetőbben rendezést igénylő élet-terület. Az „érzés” képessége minden egyes Lélek esetében újra „PONTOS BEHANGOLÁSRA” kerül a maga ÖnAzonosságához/Önlényegéhez [és ezáltal is az ÖnMaga által választott Természetes Teremtési Irányhoz], ugyanis a FÖLD Lelkei csak ezt követően válnak képessé a TELJES ÖNVALÓ pontos Érzékelésére és Felismerésére, és annak Érzékelésére és Felismerésére és Megértésére [vagyis az abban való TUDATOSODÁSRA], hogy pontosan milyen Teremtési Irányt / Utat / Megtapasztalást választottak ÖnMaguk számára a TÖRVÉNYESEN Megnyílt FÖLDI Élet-Útjukon. [Ezáltal „teljesebb szabadságot” is Érzékelnek a Lelkek, és tisztán és pontosan Felismerik az újonnan megnyíló választási lehetőségeiket (azok irányát/tartalmát stb).]
Az „érzés” a FÖLD legtöbb TÁRS-Világában is „meglévő” / megtapasztalásra megnyitható Erő vagy Minőség, azonban a FÖLD legtöbb TÁRS-Világában az „érzésnek” nem pontosan ugyanaz a feladata / szerepe, mint a FÖLDI „érzésnek”.
A FÖLD legtöbb TÁRS-Világában az „érzések” közvetlenül különféle kapcsolódási helyzeteket és együttműködési lehetőségeket jeleznek / jelenítenek meg [érintőlegesen ez a jelleg a FÖLDI „érzésben” is megjelenhet], és a TÁRS-Világokban az „érzések” (többféle is lehet) különféle közvetlen kommunikációs / önkifejezési eszközök és módok is lehetnek. Az „érzésen” keresztül megnyilvánulhatnak (és megnyílhatnak) különféle összetartozások vagy épp elkülönülések [ebben részben olyan hasonló segítő jelzés is megjelenhet, mint a FÖLD TÁVOL EREJÉNEK jelzéseiben], de az a fajta Természetes és Határozott és Pontos ÖnAzonosság Megjelenítés, ami a FÖLDI Lelkek „érzésében” mutatkozik meg, ilyen formában a legtöbb TÁRS-Világban nem tapasztalható meg / nem ismerhető meg.
Az „érzés” tehát a FÖLDÖN a FÖLD [YO-ságából és] TÁVOL EREJÉBŐL formálódott meg / nyílik meg és válik ma is megismerhetővé / Érzékelhetővé, és az „érzés” [mint az Érzékelés egy különleges módja a FÖLDÖN] az ÖnAzonosság és ÖnValó Érzékelésében és Felismerésében, valamint a választott és elindított Teremtési Irány/Út Érzékelésében és Felismerésében és Megértésében [és így Megtartásában] van a FÖLDI Lelkek segítségére.
(…)Röviden szeretném összefoglalni az „érzés” és „érzelmek” főbb jellemzőit a FÖLDÖN.
Az „érzés” [mint ’Megtartó-erő’] egy (’különleges’) Érzékelési mód a FÖLDÖN, amely az abban való TUDATOSODÁSBAN segít és vezet, hogy a Lélek ÖnAzonosságát „veszélyezteti-e” valamilyen Különös vagy Különleges helyzet/körülmény, és hogy a Lélek abban a Teremtési Irányban halad-e, amelyet ÖnMaga számára TÖRVÉNYESEN Megnyitott.
Az „érzelmek” a FÖLDÖN az Önkifejezés / ÖnMegnyilvánítás [így a „kommunikáció”] egy olyan Különleges formája/módja, amelyben a Lélek Megnyilvánult Lényének a Lélekhez ÖnMagához és a Lélekkel Kapcsolódásba került Minőségekhez való viszonyulása / ítélete / tudása mutatja meg magát. Az „érzelmek” tehát egy önkifejezési mód és így egy eszköz a Lélek számára a FÖLDÖN, hogy ÖnMagát és környezetét teljesebben megismerhesse.
Az „idő”-szakaszban az „érzés” és „érzelmek” sok tekintetben torzultak, néha összemosódtak --- annak megfelelően, ahogyan az ÖnAzonosság/ÖnValó és a Természetes Teremtési Utak Felismerhetetlenné váltak.
Az „érzelmek” „sok-színűek”, ahogyan az Önkifejezés / ÖnMegnyilvánítás (megismerés) is nagyon sok-színű lehet. Vannak olyan „érzelmek”, amelyek leírhatóak „általános jellemzőkkel” (sokan hasonló minőségben élik/nyilvánítják meg ezeket), de nagyon gyakran (és egyre gyakrabban) az „érzelmek” „teljesen egyediek” is lehetnek, ahogyan minden Lélek és minden egyes megtapasztalás is „egyedi”.
Az „érzés” [mivel nem önkifejezés, hanem egy „jelzés” és annak Érzékelése], nem „színes”, hanem „VAN” – bár természetesen a Lelkek az „érzést” magát is egyedien Érzékelik. Az „érzésben” egy „belső bizonyosság vagy tudás” (néha annak hiánya) „van”, mivel minden Lélek „pontosan” csak ÖnMaga ismeri az ÖnMaga számára választott Teremtési Utat és Irányt, és így csakis ÖnMaga képes „érezni” azokat a segítő/vezető jelzéseket, amik ÖnAzonosságát és választott Teremtési Irányát érintően öt magát MEGERŐSÍTIK…”
A FÖLDÖN az „Érzelmek” az ÖnMegismerés és ÖnKifejezés, és a Társak/Világ [a Létezés és Élet] Megismerésének sajátos / „színes” / „sok-színű” eszközei/módjai. Az ÉRZELMEK a FÖLDÖN nem a TÁVOL EREJÉBŐL Nyíltak meg és vannak, hanem ’közvetlenül’ a FÖLD „ÉLET-Alapjából”, vagyis a MINDENSÉG ERŐBŐL [ám a TÁVOL EREJÉHEZ hasonlóan ugyancsak a „YO”-ból].
A FÖLDÖN a Lelkek az ÖnMegismerést / ÖnKifejezést és Világuk Életének és Természetes működéseinek Megismerését [az ezekben való TUDATOSODÁST] „Ön-Építésük” folyamataként [ÖN-ÉPÜLÉSKÉNT][és egyúttal „Út”-Építésként is] élik meg, és mindebben a FÖLDÖN az ÉRZELMEKNEK fontos ’vezető, segítő, építő’ jellege van.
A FÖLDÖN
az ÉRZELMEK
általánosan / jellemzően az abban való TUDATOSODÁSBAN ’vezetik, segítik’ a Lelkeket/létezőket,
hogy FELISMERJÉK és MEGTARTANI LEGYENEK KÉPESEK
A ’MÉRTÉKET’
ÉS AZ ’ÉRTÉKEKET’
[így ÖnMagukat és a Megnyilvánult Jelenvalójukat is].
Említettem, hogy a VILÁG Egészére Megnyílt Új TEREMTÉSI IRÁNYNAK megfelelően a FÖLDÖN is „Fontosság” az a Teremtési Irány, amely az „élet-alapok” Rendezését és KiTeljesedését követően a MEGNYILVÁNULT Élet/Jelenvaló BIZTOS Megtartásúvá tételére irányul. A FÖLDÖN a MEGNYILVÁNULT VALÓ „Biztos Megtartásúvá” válásához fontos lépés vagy eszköz az ÉRZELMEK Tisztává-és-Biztossá (=szabaddá) tétele.
Az ÉRZELMEKNEK és az ÉRZÉS Erejének Rendezése a Lelkekben/létezőkben egymástól elválaszthatatlan (már csak az „egyedi jellegű megnyilvánulásaikból” eredően is).
A FÖLDÖN az ÉRZELMEK [a Lelkek/létezők által „érzékelt” és „megélt” (önnön TUDATOSODÁSUKAT előmozdító/segítő/vezető) ÉRZELMEK] nem „kollektív” vagy „közösségi” „alkotások” vagy „minták”, hanem [a Lelkek/létezők „egyediségéből” eredően] minden egyes Érzelem / Érzelmi megnyilvánulás is „egyedi” [és az adott „mintájában” / „formájában” „egyszeri és megismételhetetlen”] még akkor is, ha egy adott Lélek a maga Élet-Útja folyamán „vissza is tud emlékezni” [ÖnMagában-és-ÖnMagán-át fel tudja idézni önmaga számára] egy-egy „erősebb tartalmú” korábban megélt Érzelmi Mintáját, vagy pedig ha egy bizonyos „Érzelmi jelleget” „jellemzően” „megtart” [önnön életvitelében gyakran / tartósan megél].
A FÖLDÖN
az ÉRZELMEK
mindig (!) „egyedi” Megnyilvánulások,
így minden Lélek/létező önnön Életében is „egyedi mintájúak” [az adott Lélekre/létezőre önmagára jellemzőek]
és minden egyes Teremtő Pillanatban is „egyediek”,
„pontosan ugyanabban a mintában soha nem nyilvánulnak meg kétszer”.
Fontos TUDATOSÍTANI azt is, hogy [egyes másik TÁRS-Világoktól eltérően]
a FÖLDÖN
az ÉRZELMEK abban az értelemben is „egyediek”, hogy
nem egy a „közösség / család” által felépített „minta” az alapja a megnyilvánulásuknak.
A FÖLDÖN az ÉRZELMEKNEK nincsenek olyan „alap-mintái”, amit akár MAGA A FÖLDANYA, akár a FÖLD bármely Természetes Közössége „keretként / mintaként” „megformált” volna.
A FÖLDÖN
az ÉRZELMEK
a Lelkekből/létezőkből önmagjukból eredően „teljesen egyéniek”,
nem határozza meg [nem szorítja korlátok közé] „közösségi” [a közösség által „keretként” meghatározott] „minta”.
Ez abban is megmutatkozott és megmutatkozik a FÖLDÖN, hogy ha bármely közösség olyan „szabályokat” határozna meg önmaga számára, amellyel ebben az önkifejezési [ezáltal Természetes ÖnMegismerési / TUDATOSODÁSI] módban a tagjait „korlátok közé igyekezne szorítani” [meghatározná a közösség tagjai számára, hogy melyek a „jó” „érzelmek” és melyek „tiltottak”], az a közösség soha nem tud „hosszú életű lenni”, és az ilyen „elzárási/bezárási” „kísérletek” a legtöbbször a „Lélek” számára olyannyira „elviselhetetlenné” válnak, hogy akár „súlyos devianciák” formájában is [a Lélek súlyos vívódásai a „tehetetlensége” miatt, a „belső hang” és a „külső szabályok” összeegyeztethetetlensége miatti „különös/különleges” „kitörések”] „szabadulni” igyekszik a Lélek az ilyen „megkötésekből”.
A FÖLDÖN
az ÉRZELMEK
a Lelkek/létezők „egyéni színei / mintái”,
minden egyes esetben az adott Lélek/létező és az adott Pillanat meg-nem-ismételhető egyéni megnyilvánulása (’virága’),
amely által Megnyilvánul egy Lélek/létező SAJÁT ÉRTÉKELÉSE / önnön viszonyulása ÖnMagához, a Társaihoz, és bizonyos „élet-mintákhoz” [„felépített” / megtartott „körülményekhez”, a Természetes Életében megnyilvánult és érzékelhetővé vált „mintákhoz” / „helyzetekhez” stb].
Az ÉRZELMEK „teljesen szabad egyedisége” mellett azonban a Lelkek/létezők ÉRZELMEIK bizonyos általuk MEGISMERT / FELISMERT „mintáit” / „jellemzőit” „fogalmakká” is megformálták a FÖLDÖN--- ennek a „Szükségességét” [talán mint egyfajta „emlékeztetőt”] egyes Különös/Különleges jellegű Eltávolodások teremtették meg [vagyis annak a helyzetnek a megjelenése, amikor az egymásnak-társai között akadozóvá váltak (majd megszűntek) a korábban megélt közvetlen Érintések [és ebben „kommunikáció”] lehetőségei].
20110723 - Önkifejezés II...:
„Kommunikáció” = Kapcsolódás + Önkifejezés/Önmegnyilvánítás EGYben
[a ’Jelenlét’ egyik legfontosabb lényege/’tartalma’ a VILÁGBAN/Világban/világban,
az Építő folyamatok egyik legfőbb eszköze és alapja]
Szépség = Megnyilvánult Szeretet/Szerelem
[A ’Lélek’ is ’megnyilvánult Szeretet/Szerelem’, így a Lélek maga is Szépség. Ha a Lélek ’önmagát’ nyilvánítja meg, akkor a ’Szépséget árasztja ki’, a Szépséget testesíti meg.]
Család az, ahol JelenVan a Szeretet/Szerelem
A Szeretet: Kapcsolódás-és-Áramlás-és-Jelenlét/Élet
Magyar Hagyomány
~ Istenszerető [Szerető] Igényes Élet, a Teljesség felé igyekvő Élet, Megújuló és Megújító Élet, Önzetlenül (’Magából’) Adó, Ősöket tisztelő Élet
~ minden Életet tisztelő [szerető] Élet, mely különleges tisztelettel [szeretettel, megbecsüléssel] fordul az utódok, így a maga utódai felé is, hisz az utódok viszik majd tovább az ’Istenes’ Életet, vagyis a Hagyományt
~ Szépséget kereső, és a Szépséget megélő/megnyilvánító Élet, a Szépséget Önmagából is előhívó és ezen előhívott Szépséget megnyilvánító Élet
~ a megnyilvánult és megnyilvánuló Szeretet/Szerelem [azaz Szépség] ’EGY’-ben
(…)A ’Kapcsolódások’ területét érintő gyógyító/Rendező/segítő munka
elválaszthatatlanul EGY
az Önkifejezés és Önmegnyilvánítás ’Rendes, Tiszta’ állapotába való visszasegítésével.
Amilyen módon-és-mértékben Tisztul (Tisztává válik) az Önkifejezés és Önmegnyilvánítás, olyan mértékben-és-módon válnak újra Rendezetté (és így Rendezetten működővé/élővé) a Kapcsolódások különböző formái és megnyilvánulásai.
[ÉRINTÉS = TÖRVÉNYES Kapcsolódás, TÖRVÉNYES EgyüttHatás]
A VILÁGBAN (és így a Világokban, világok vonatkozásában)
a KAPCSOLÓDÁSOK célja (és eredője is) az Önkifejezés/Önmegnyilvánítás és Önmegismerés.
A ’másik’ megismerése is minden esetben az Önfelismerést is segíti/szolgálja,
így a „másik” megismerése és az Önmag felismerése az ÉPÍTÉS alapja és legfontosabb ’eszköze’.
KAPCSOLÓDÁS ’öncélúan’/önmagában nem létezik [~értelmezhetetlen], a Kapcsolódás mindig elválaszthatatlan egységben nyilvánul meg az önkifejezéssel és önmegismeréssel, önmegnyilvánítással, és ezáltal ’alapja’ és ’eszköze’ a [Szeretet általi] Építéseknek…”
II.
Az ÉRZELMEK pontosan ’hogyan és miben’ segítői/vezetői a FÖLD Természetes Létezői ÖnÉpítésének / TUDATOSODÁSÁNAK?
Az ÉRZÉS Minősége vagy Ereje kapcsán már TUDATOSÍTOTT az, hogy az ÉRZÉS-ben [és így annak Megtartó Minőségében és Erejében] egy Lélek/létező a FÖLDÖN azt Érzékeli, hogy megnyilvánult Jelenlétében mennyiben TARTJA ÖnMagát / ÖnValóját és a TÖRVÉNYESEN Megnyitott Teremtői Útját-és-Irányát, illetve ha valamilyen ok miatt „eltért” a Maga-Megnyitotta-Teremtői-Útjától, hogyan [milyen „rendező úton”] igazodhat vissza arra az Útra/Életvitelbe, amelyben TELJESSÉGÉT ismét képessé válhat megnyilvánítani/megélni.
Az ÉRZÉS „VAN”-sága [BIZONYOSSÁG (vagy „eltérüléskor” a „Bizonytalanság”)] a Lelkek/létezők Életében egy sajátos [Különleges jelleggel/erővel is bíró] „belső Megtartó Erő”, amely (mint a „Természetes Képességek vagy Erők” legtöbbje) leginkább akkor válik erőteljesebben érzékelhetővé, ha valamiben a Léleknek/létezőnek „igazodnia” Szükséges.
[Amikor egészségesek vagyunk, akkor nem foglalkozunk azzal, hogy fekvő helyzetből hogyan állunk fel, természetes módon megéljük ezt a helyzet-változtatást. Amikor azonban valamilyen sérülés ér bennünket és korlátozottan mozog a láb vagy a gerinc, „tudatos odafigyelést” igényel az egyébként egyszerű mozdulatsor „megtervezése” és véghez-vitele is.]
és minél természetesebb módon él egy közösség [és így minél természetesebben és szabadabban fejezheti ki ÖnMagát / ismerheti meg ÖnMagát az adott közösség tagja], „alkotásaik” [mindaz, amivel életüket „körbeveszik”, mindaz, amit tevékenységként, tárgyként vagy hagyományként és „erőként” megformáznak] „annál szebbnek érzékelhetőek” [még a „másság”, „különbözőség” érzékelésekor is], és annál teljesebb harmóniát mutatnak fel a „Természettel” is [a közösség és tagjai harmóniában élnek a „Természettel”, „gazdagságban”, „egészségben” (Yo-létben) élnek, „yol érzik magukat” önnön közösségükben és életükben].
Ahol az ÉRZELMEK korábban / még jelenleg is „korlátok közé szoríttattak”, ott jól látható a „természet”-ellenesség a megnyilvánult KIFEJEZÉS-MÓDOK „kuszaságában”, a „zavarodottság” / „nehezen megérthetőség” jelenlétében, az egyéni kifejezésmódok „elszegényesedésében”, akár „követendő” / „divatos” „irányvonalak” „követésében”. Ahogyan ezt már érintettem: a Lelkek/létezők „nem képesek sokáig elviselni” a Természetes Érzelmeik „KORLÁTOZÁSÁT” / „uniformizálását”, és minden ilyen jellegű „elnyomás” előbb-utóbb valamilyen módon „kirobban” vagy „kitör” [ma már inkább kilép] az ilyen megkötésből.
Még ma is Érzékelhető [ezért ezen semmivé váló mintát a FÖLD ÖNNÖN MAGJAI még önmaguk számára „Azonosíthatják”] az a KÜLÖNÖS Irányulás, amely a Lelkek „uniformizálása” [Természetes (yo) Megnyilvánulásainak szabott korlátok közé szorítása] által olyan „mértékű” és „jellegű” „ELÉGEDETLENSÉGET” és ezáltal „ÜRESSÉGET” szándékozna előidézni/szítani, amivel „bizonyos helyeken” / „bizonyos minőségekben” „felKELÉSeket” / „forrongásokat” lehetne elindítani stb [érzelmi minőségek közvetlen befolyásolása > ’erő-irányítás, erő-rablás’ céljával].
Tapasztalati Tudás az a FÖLDÖN [és sok más Világban], hogy a Természetes ÖnKifejezési módok KORLÁTOZÁSA / VISSZASZORÍTÁSA a Lelkekben/létezőkben egy sajátos „hiányt” / „belső ürességet” hoz(hat) létre, vagyis egy KÜLÖNÖS JELLEGŰ TELJESSÉGBEN csorbulást eredményez(het). A TELJESSÉGBEN csorbulásnak azért KÜLÖNÖS jellegű megnyilvánulása ez, mert a Lélek/létező úgy „veszíti el” egyes Képességeit vagy Erőit/Minőségeit, hogy azokat a valóságban nem „más” „szakítja el tőle/róla”, nem kerül át ténylegesen is máshoz a Lélek/létező egyes minősége, hanem azáltali ez a csorbulás, hogy a Lélek NEM NYIT MEG MAGÁBÓL, NEM BONT KI MAGÁBÓL, NEM ÉPÍT FEL ÖNMAGÁBÓL-ÉS-ÖNMAGA-ÁLTAL bizonyos Minőségeket/Képességeket/Erőket, és ezáltal „veszíti el” a Lélek/létező egyes Minőségeit/erőit stb.
Azok, akik követték a lejegyzéseket, talán ÖnMagukban már „érzékelik” azt, hogy ha egy KÜLÖNÖS jellegű TELJESSÉGBEN csorbulás megnyilvánulásáról írok, akkor annak VAN / MEGNYÍLT valamilyen KÜLÖNLEGES jellegű Rendezési módja --- és ez így igaz. Ha a FÖLDÖN valamilyen KÜLÖNÖS (esetleg Különleges) HATÁS „Megbont” egyes Természetes folyamatokat / akadályoz/megzavar Természetes Építési folyamatokat, akkor a FÖLD ÖNNÖN EREJÉBŐL minden esetben MEGNYÍLIK valamilyen KÜLÖNLEGES TÖRVÉNYES MEGTARTÓ vagy MEGTARTÁST MEGERŐSÍTŐ mód, amely ELHÁRÍTANI képes a „megjelent” vagy „veszélyeztető” Különös/Különleges Hatásokat. Ezt a FÖLD ÖNNÖN MAGJAINAK TUDATOSÍTANIUK Szükséges ÖnMagukban, és azzal a bizonyos szempontból „kiterjedt” Tudatossággal” Szükséges élniük a Jelenlétüket, hogy ha a tőlük telhető legteljesebb JELENLÉTÜKBEN élnek minden Pillanatban, akkor egy KÜLÖNÖS jellegű helyzet/hatás Érzékelésekor/Azonosításakor KÉPESEK MEGTALÁLNI ÉS ÖNMAGUKBÓL-ÉS-ÖNMAGUKON-ÁT MEGNYILVÁNÍTANI a FÖLD azon KÜLÖNLEGES Erőit/Minőségeit, amelyekkel a Különös Hatás BIZTOSSÁGGAL ELHÁRÍTAHTÓ. Ezt nagyon fontos minden FÖLDI MAG-Léleknek ÖnMagában-és-ÖnMaga-által TUDATOSÍTANIA.
Az ÉRZELMEK [mint a FÖLD Természetes Létezői ÖnMegismerésének és ÖnKifejezésének és ÖnÉpítésének eszközei] „kiemelt fontosságú” ALAPJAI egy Lélek/létező FÖLDI Életének. „Alap”-minőség azért, mert az ÉRZELMEK megtapasztalása [megismerése, az Érzelmekben való TUDATOSODÁS] a FÖLDÖN az „Építő” Életvitel egyik kiemelkedően fontos [FÖLD/FÖLDANYA által Megnyitott / „átadott”] „eszköze”, a „Megismerés” / TUDATOSODÁS egyik legfontosabb FÖLDI alapja/eleme. [TUDATOSODÁS = Érzékelés + Felismerés + Megértés + Megnyilvánítás].
A FÖLD [a FÖLDANYA]
a FÖLDI Építő Élet-Útra TÖRVÉNYESEN BELÉPŐ Lélek/létező számára
a TÖRVÉNYES „Élet-Alapjában” [a MINDENSÉG ERŐBŐL, ÖNNÖN YO-ságából]
„átad” vagy „Megnyit” egy olyan „(Megnyilvánító, Teremtő, Ható) Erőt vagy Minőséget” (’Lehetőséget’),
amellyel a Lélek/létező képessé válik Érzékelni és Felismerni és Megélni [bizonyos szempontból Megérteni is] ÖnMaga (!) és a FÖLDI Létezés-és-ÉLET „színeit” / „szépségeit” [a „Szépet-és-a-Yot”].
MAGA A FÖLD [a FÖLDANYA]
tulajdonképpen az ÉRZELMEKEN keresztül képes a Lélek/létező Érzékelése számára „megmutatni” a Lélekben/létezőben-ÖnMagában és a FÖLDBEN-ÖNMAGÁBAN már Megnyílt/ÉLŐ SZÉPSÉGET és YOT [így ’Mindent’],
és a Lelkek/létezők is ÉRZELMEIKEN át tudják TUDATOSÍTANI ÖnMaguk számára [és akár Társaik által is megismerhető módon] a „SZÉPET” [bizonyos szempontból a „YO”-t, a „Minden”-t].
20120818 - Táplálóerő és Tisztítás - Összefoglaló a Megtartáshoz:
„…A FÖLD MAGA ÉLET-ALAPJÁBAN jelenlévő „YO”-val kapcsolatban már említettem, hogy ez a SZERELEM-ERŐ (!) a FÖLDI Teremések valóságos „anyaga”, és egy olyan (élet)„keret”, amelyben a Lelki-és-Szellemi Minőségek/jellemzők megismerhetővé válnak, megnyilvánulhatnak, megmutathatják a sokszínű szépségüket [azaz a „MINDEN”-t.]
Valószínűleg az „érzés” vagy „megélés” ugyanolyan lehet mindkét ERŐ esetében, magam mégis inkább a „YO”-ban érzékeltem egy „különlegességet” [bár talán ez nem is különlegesség, hanem a SZERELEM Önnön Természete].
A „YO”-ban „Nagy Boldogság” jelenik meg, amikor egy Tiszta Szellemi/Lelki Minőség ’közelébe’-és-vele-’érintkezésbe’-kerül --- mégis TISZTELETTEL van, nem szándékozik „rátelepedni” vagy „befolyásolni”, egyszerűen BOLDOG és ÖRÜL, hogy „megismerhette”.
„Nő” a „BOLDOGSÁG” a „YO”-ban, ha maga is érzékeli a „vonzódást”, a „kapcsolódás vágyát” a másikban, és ha „egyesülnek” „Különleges BOLDOGSÁG” „áramlik” ki vagy árad ki a „YO” ÖNNÖN LÉNYÉBŐL, amely akár egyfajta „erő” megjelenéseként is érzékelhető. A „YO” „ÖNMAGÁBÓL” a „legszebbet, leg-yobbat” „adja” a „közössé levő teremtésbe”, ami valóban nem más, mint a „BOLDOGSÁG”, és így a „közös teremtés” „megtelik Boldogsággal és örömmel”, vagyis a „YO”-val, hogy a „másik is még szebb legyen, ha lehet még teljesebb Önnön Tisztaságában”.
[Ahogyan a fenti két kis képet készítettem, végig szinte ez kopogtatott bennem: „Hát nem szépek így együtt, nem szebbek?” Mintha a „YO”-nak [és így nyilvánvalóan a MINDENHATÓI és KRISZTUSI YO-nak is] „az lenne a legnagyobb Vágya, hogy mindenki Boldog és Szép (Önmaga) legyen”. Valószínűleg ezért „fogalmazható” meg a FÖLD MAGA ÉLET-ALAPJÁNAK elválaszthatatlan elemét képező TISZTELET úgy, hogy az az „Alázatos-Önzetlen-Áldozat”, és a Földanyának MAGÁNAK a „legnagyobb vágya” valóságosan is az lehet, hogy hozzásegíthesse a BOLDOG és BŐSÉGES Élethez a Hozzá kapcsolódó Lelkeket/létezőket (méghozzá úgy, hogy a Lelkek és létezők ÖnMaguk Szépségét ismerjék fel és azzal teremtsenek a közössé vált/váló Életben).
AJÁNLOM AZ OLDALT
'
