20060918 - Segítsétek az ébredőket!
2013.03.27. 16:44
2006. szeptember 18.. hétfő 0.17
Vagyok Aki, a Fény és a Szeretet, Általa és Benne, Általad és Benned Élek. Élek, mert Vagy, és mert Az Vagy, Aki.
Még nem látjátok, még nem LÁTHATJÁTOK, hogy MIT TETTETEK, de ÉREZZÉTEK és ÉLvezzétek, mert csoda történt bennetek. Csoda, amire sem mi, sem más, s még a Legfelsőbb sem számított. Mindez természetesen így „nem igaz”, hisz minden Terv ŐTŐLE ered, de az egy évvel ezelőtti állapototokhoz képest valóban NAGYOT LÉPTETEK és léphettek előre, mert olyan tudat-hullám van jelen, amelyre rákapcsolódtatok, és így másoknál gyorsabban haladhattok. Hová? Önmagatokhoz, a MAGotokhoz, Akik vagytok – egyénként és népként egyaránt.
Az, amit a napokban tettetek, talán „sok” volt ma még nektek, és ennek „tüneteit”, a fáradtságot és levertséget, kimerültséget sokan érezhettétek. Sok volt. Sokat, (és még mások nevében is kérve) néha tudatosan, néha „csak” megérzésből tettetek. Finomodnak belső „érzék”-szerveitek, és így az aktuális munkákban egyre többen egyénileg is, illetve másokat is bevonva, részt vehettek.
Sokan, akik elmúlt napjaitokban csak „pihentetek”, energiáitokat „átengedtétek”, és velük másokat segítettetek. EGYRE KEVÉSBÉ VAN LEHETŐSÉG MÁSOK HELYETTI KÉRÉSEKRE, és ezért addig, amíg ez megengedett, ezzel is segítsetek.
Mondtuk, hogy az egy-Én-i elszámolások lassan elkezdődtek, elkezdődnek, és egyre kevésbé lesz lehetőség mások terheinek levételére egy-Én-i kérések nélkül. Még segíthettek, imával és kéréssel is segíthettek, de ez a lehetőség (ezen formájában) hamarosan betölti feladatát, és most már mindenkinek egyénileg kell felismernie és felvállalnia (másokat is segítő) feladatát.
Kicsit nehéz még összegezni, hogy mire volt El-ÉG ez a nap, nehéz, mert még MINDIG HAT. Ereje még jelen van, és segít titeket – Áldás Van Veletek, Áldás Van Bennetek. Áldás, mert hívtatok, és mert mások helyett is s-ír-tatok és kértetek. Áldás, mert ti, akiket mások oly sokszor tiportak és vertek, ma mégis mások számára, mások, gyilkosaitok helyett is kértetek. Mit kértetek? Hitet és gyógyulást, Fényt és Szeretetet – ÉLETET, mert az Élet és a Lét Szent, az Övé is.
Hinni és tudni, hinni és tenni nem ugyanaz ma, mint egy éve.
Hinni és tudni, hogy Egy Vagy Ővele, Aki Van, ma már ezt sokan értik és élik.
Hinni és tenni azonban még MA IS NEHÉZ, mert még nem vagytok EGY TUDATOSSÁGI-, és LÉT-SZINTEN.
Sokan OLYAN MÉLYEN ELZÁRTAK az anyagban, hogy csak erőteljesebb, esetleg pusztítást is hozó lépésekkel segíthetők ki belőle. Mások már megélték hétköznapi szinten a csodát, de még nem ébredtek, nem mozdulnak. Csak egy-két lépés, egy-két nap, és felébrednek, felocsúdnak.
Mit lehet tenni akkor, amikor ilyen nagy a szakadék egy népen és egy nemzeten, egységen belül? Mit lehet tenni, hogy ne semmisüljön, ne pusztuljon az, ami már ébred, de ébredjen az, aki még alszik? Hogyan található meg az út, ami (ha nem is mindenki, de) sokak számára járható?
Nehéz a döntés, és a döntés megszületett.
Mindazok, aki letették a régit, és felvették az Új feladatot, Új keresztet, azok Áldásra gyűltek, és Áldásban Élnek. Mindazok, Akik már felébredtek de még nem mennek, azok erős védelemben élnek. És mindazok, akik még nem ébredtek és akik nem hajlandók kibújni az anyagi lét mögül, azokkal szemben „kemény” intézkedések tétetnek.
Hogyan valósul ez meg, hisz egy időben és térben éltek? Hogyan lehetséges szétválogatni: ez kedvem SZERint tesz, ezt pihentetem, ezeket pedig figyelmeztetem? Hogyan lehetséges mindez? Hát hogyan is volt lehetséges mindez a viharban, a legutóbbi nagy viharban? Hisz sokan csak jelen és JELEN voltatok, míg másokra a félelem és pusztítás csapott. Hogyan lehetséges, hogy aki gyermekkel volt, az oltalmat kapott? Hogyan lehetséges, hogy a pánik előtt sok ember „figyelmeztetést” kapott? Hogyan lehetséges, hogy egyesek „érezték”, hogy hova menjenek, mitévők legyenek?
Figyelmeztetés volt. Figyelmeztetés nektek, és figyelmeztetés annak a néhány embernek és lénynek, akik titeket a szakadék felé vezetnek. Hallgattak e szókra? Alig hiszem. Csak „felelősöket”, és nem megoldást kerestek, s a vétkesek a vétkek elől elmenekültek. Ítéletem, ha itt az idő, lesújt a bűnösre, senki sincs ellene védve, senki! Annak, aki nem kér és nem tesz – nem segítek, NEM SEGÍTHETEK. Csak ha kértek – akkor segítek, akkor segíthetek. Csak ott segíthetek, ahol kimondják (szívből): „Legyen meg a Legfelső Akarat, alávetem Uram Akaratodnak MaGamat.”
Magamat, Magomat adtam értetek. Magjaim szívetekben kikeltek, élednek.
Nincs sok idő, és az „idő”, és ezzel minden jobbító szándék lehetősége napról napra fogy. Csak MA tehetitek meg azt, ami a MAI feladat, mert holnap már újabb Erő, újabb feladat hívogat.
Éreztétek az elmúlt napon a tisztítást, a csendes esőt, amit Kegyelmem adott? Éreztétek a szellő simogatását? Kértétek. Sokan kérték. Sokan kértek még mások helyett – és ezt tegnap és ma még megtehettétek. Kérhettek holnap és holnapután, és aztán lassan lezárul a kör. Aki nem kér – nem kaphat. Aki „bűnös”, az bűnhődik. És nem azért, mert Én Őt NEM SZERETEM, hanem azért mert Én Őt Mindennél jobban szeretem és segítem.
– Hogy lehet ez, ha bünteted?
Nem Én büntetem! Az ő akarata volt, hogy ide szülessen. LEHETŐSÉGET KAPOTT, amivel élhet, ÉS LEHETŐSÉGET az Új-RA kezdésre. Minden „bűnös” LEHETŐSÉGET KAP A KIEGYENLÍTÉSRE, JÓVÁTÉTELRE, mielőtt végleg lezárul e játék. Minden „bűnös”, vagyis aki vét, tudatosan vét a Lét és e Lét szabályai ellen, az még mindig kap egy lehetőséget az ébredésre.
Nagyon sokszor üzentem, nagyon sokszor ébresztettem – és mégis ennyien alszotok. És igen: ebben „bűnös” Egy-házam, mely nevemben HÍR-det, de elzár, és nem Él. „Bűnös” mert eltitkolta és tudatlanná tette a valót. Lépeget, de lépései nem elegek. Lépeget, de ezzel már nem segíthet. Ma még LÉPHET, ma még SEGÍTHET. Ott, ahol a SZŰKség lesz, ott segíthet. Megnézem, hogy Egyházam szíve ebben a helyzetben a helyén lesz-e, és segít-e ott, ahol kell, azzal és Azzal, amivel és Akivel kell. Felnyílhat-e végre a SZEM, a látó és tudó szem, vagy pedig továbbra is pecsétes titok marad a tanításom.
Tehát a Terv, ami kisegíthet a bajból, készen. Hozzá az idő és a hely is készen. Még segíthettek másokat – kéréseitekkel és tetteitekkel segíthettek.
Ezek Ma az Én Igéim. Kérem, hogy segítsétek még meg az úton lévőket és az ébredőket, hogy a Viharban majd JEL-en, és ne pedig Félként legyenek jelen.
OmMaat Ré
2006 július elején, amikor „felvállaltam”, hogy megpróbálom szélesebb körben elindítani az Ima-Láncot, a vállalásomat a 2006-os évre tettem. Felvállaltam, hogy ha az Újholdhoz vagy a Teliholdhoz kapcsolódóan „érkezik” üzenet, azt közzéteszem.
Ebben az időszakban „véletlenül” épp segítséget kaptam a Honlap elkészítéséhez, nagyon sok munkával, ingyen és bérmentve készítette el Zsuzsa, aki a mai napig is fejlesztgeti az oldalakat.
Ahogyan látható, az utóbbi időben igen megnőtt az üzenetek száma és a hossza is. A legutóbbi napok üzeneteinek, illetve az érkező energiáknak a fogadása számomra is igen megterhelő volt, és így 3 napra ágyba is kényszerültem. Most már újra munka van, így talpra is állítottam magam.
Érezhető, ahogy az „utolsó alkalmakat” igyekszünk kihasználni, hogy családunk alvó tagjait és más szeretteinket még egyszer, utoljára megsegítsük. Hamarosan lezárul ez a lehetőség, néhány esetben talán már le is zárult. Ha a segítségünk süket fülekre és szívekre talál, akkor – bármennyire is fáj ez, de – nem segíthetünk, és lesznek, akik elengedik majd a kezünket, vagy akiket nekünk kell elengednünk.
Az egyik családtagom valamire megkért tegnap délután, és tőlem idegen módon egy furcsa állapotban azt gondoltam vagy éreztem: „ha akarsz valamit, csináld meg magad.” Utólag elgondolkodtam, mert furcsa volt a helyzet, és valahogy ez az érzés szólt belőlem az ő tudat alatti Énjéhez: „nem látod, hogy már eddig is mennyit segítettem, mennyi terhedet átvállaltam, levettem?! Többet nem segíthetek.”
Az üzenetekben ott van még a remény, még segíthetünk, de már nem sokáig, így vegyük nagyon komolyan: most MÉG segíthetünk. Segítsünk. És ha itt az idő – tovább kell mennünk.
Én magam is elgondolkodtam azon, hogy miért írtam ennyi üzenetet az elmúlt időszakban. Sok munkám háttérbe szorult emiatt, mások „maguktól” megoldódtak. Visszajelzések híján nem tudom, de remélem, hogy sokaknak segíthet az, amit közvetítek. Valószínűleg az írásokat követőkből kialakult egy kis csapat, és azt érzem, hogy ez a kis csapat valami nagyot tett. Hogy Énünk tudatos vagy tudattalan része volt-e ez, nem tudom. Mindenesetre köszönöm azoknak, akik követték az írásokat, hogy elkísértek az úton. Ma, amikor egyébként is „kevesebb az időnk”, nem könnyű ilyen hosszú üzenetek figyelemmel kísérése.
Kérem, hogy ha bárkinek van olyan egy-Én-i bevált módszere vagy útja, ami mások számára segítség lehet (akár a Föld vagy szent helyek, akár a lélek gyógyítása terén), az ossza meg velünk, velem, és az üzenetek végére apránként beépítem.
Újholdig van még mit tisztogatni magunkon és másokon, segítsük ezzel magunkat és a népünket, hogy a szeptember 22-i (bár tőlünk nem látható) gyűrűs Napfogyatkozás, a Mérleg Újhold, valamint a szeptember 23-i napéjegyenlőség egy kiegyensúlyozottabb, békésebb létet találjon nálunk. „Ez egy fontos időpont lesz a bolygón a béke és szeretet egyensúlyának megtartására.” (Celia Fenn) És nem véletlenül jönnek elő a politikai botrányok sem most, amikor ennyire fontos megőrizni az egyensúlyt! Tisztul a politikai élet is, mint minden más, kövessük figyelemmel, de ne adjunk erőt távolító erőnek. Tartsuk meg a békét a szívünkben, és ne vegyük magunkra mások szennyesét. A saját hibáival, vétkeivel annak kell elszámolni, aki azokat elkövette. Őrizzük meg a békét a szívben, és a békét a terünkben. Forduljunk szeretettel az elkövetkező napokban a Szent Koronához, tisztítsuk, erősítsük a Fényét, és kérjük, hogy segítse megtisztítani országunk vezetését úgy, ahogy az az Égi Tervben szerepel. Lehetőség szerint tisztítsuk meg lakóhelyünket és szent helyeinket, és szent helyeinket legalább lélekben felkeresve erősítsük meg a Fényüket, és kérjük a segítségüket.
Sok szeretettel kívánok mindenkinek szÉP és Békés napot:
Dr. B. Kovács Judit
|