20060827 - A terek tisztításának fontossága

 

2006. augusztus 27., vasárnap 8.20

 

Vagyok Aki, a Fény és a Szeretet, Általa és Benne, Általad és Benned Élek. Élek, mert Vagy, és mert Az Vagy, Aki.

 

Üzenetem a mának ennyi: Szeressetek. Talán kissé ismétlőnek és semmi újat, Újat nem mondónak tűnik, de ez a Létetek.

Nem csak egyik nap kell így élnetek, hanem nap mint nap, mindennap.

Nem csak egyik nap kell saját igényeitek szerint élni, hanem mindennap.

 

A szeretet sajnos „elcsépelt”, értékét vesztett szóvá vált nálatok is.

Nézzük meg ennek okait.

 

Létezett régen egy vallás, ami Mani, vagy más néven szeretet-vallás volt. Ebben az ember együtt élt és teremtett a Legfelső Lénnyel, akit szerető és Teremtő Erőként éltek meg. Ennek a vallásnak, a Mani-féle Ős-vallásnak, aminek természetesen még ősibb, sokkal tisztább és ősibb gyökerei voltak, az volt a lényege, hogy itt a Földön minden lélek és lény az Egyből, az Ős-Egy és Minden nászából ered, és az, aki a Földön, elzárva Teljességétől él, az földi létében, ha szelíd és szerető, másokat tanító, segítő, gyógyító életet él be nem avatkozva más életébe és döntéseibe, betartva a Lét törvényeit, az ebben az életében elérheti és megvalósíthatja Éne Teljességét.

Ennek az egyháznak számtalan kisebb, alapjaiban egy, de formáiban, szokásaiban különböző formája alakult ki. Kialakulhatott, hisz szabályait a Lét írta, nem volt elzáró, nem volt merev. Bárkit, bárkit befogadott, aki alapjaival egyetértett.

Az idők folyamán tehát, annak ellenére, hogy sok helyen irtották a manistákat, szépen gyarapodott a követők tábora. Népek, egész nemzetek követték.

A magyar törzsek  is e Ős-vallás egyik ágát követték. Számukra szent volt az Isten, az Egy, szent volt a Természet és a Földanya, szent volt a Tűz és a Víz, és Szent volt az Életet adó Levegő és Szél.

Minden reggel áldoztak az Egynek, és áldoztak az elemeknek, a Föld létét és életét biztosító erőknek.

Tisztelték, és szívükben őrizték őseik regéit és életét, és egyházuk szellemében olyan életet éltek, amiben minden Teremtett megfért, helye és szerepe volt.

Nagyon tisztelték a házasság szentségét, és örömmel várták az új jövevényt.

Megtiszteltetés volt befogadni egy öreget, el sem akarták engedni, kérték, hogy tanítsa őket.

 

Akkor, amikor ez a nép elindult az Ég, az Egy Akarata szerint kijelölt területre, még nem készültek „Megváltó” szerepre. Vitték hitüket és népük szent erőjét, mely másokat tanító és gyógyító, segítő erő volt. Érkeztek, hogy elfoglalják a kialakult új világban a helyet, amit nekik szánt az Ég.

 

Akkor, amikor e térbe, a Kárpátok terébe értek, az Égi vezetés jelezte számukra, hogy megérkeztek. Elkezdték felnyitni az Ősök, elődök által lezárt szent helyeket, illetve megtisztogatták és újjáélesztették a feltört helyeket, és néhány új, már jelen életük kapcsán keletkezett új szent hely beavatását is elvégezték.

 

Őseitek számára tehát az első a hely megtisztítása volt, hogy az rögzíthesse, befogadhassa az új korszaknak megfelelő kódokat. Néhol harcot is vívtak a szent helyek visszavételéért, mert az Egységhez valamennyi rész erőjére szükségük volt.

 

Akkor, amikor megtörtént a szent helyek visszavétele és tisztává tétele, akkor érkezett el a Korona átvételének ideje.

Mondtuk már, hogy eredetileg nem is a teljes terület volt a magyarság számára kijelölve, egy része a vezeklésre kijelölt népet, a lengyel népet várta. Az a nép azonban nem jött ide, nem vállalta a feladatot, ezért népetek kódja került rögzítésre benne. Népetek felvállalta mások megsegítését azon a módon is, hogy felvállalta a térség legnehezebb, keresztvivő-megváltó feladatát.

Ilyen terhet csak tudatosan vállalhat egy nép.

Mivel emiatt feladatváltás történt népetekben, ezért volt egy rész, aki elkülönült és kissé kivonult a létből, ezek a tudás-őrzők voltak, és maradt a többség, aki felvállalta a vezeklő szerepet.

 

Azt is mondtuk már, hogy a régi múlthoz sajnos egy átok kapcsolódott, egy egyházi és pápai átok, ami lehetetlenné tette számotokra azt, hogy amíg e vezeklő szerepet viszitek – és ez a katolikus valláshoz is kapcsolódott – addig feléleszthessétek az Ősi tudást és az ősi múltat. Éppen emiatt a tudás-őrzők feladata nagyon nehézzé vált, hisz a tudás-őrzők feladata nem pusztán a tudás őrzése, de annak a folyamatosan változó körülményekhez való frissítése, igazítása is feladata volt. Úgy kellett őrizni, úgy kellett frissíteni, hogy mindig készenlétben kellett állni: mikor adható át végre a tudás, vagy pedig mikor kell közbeavatkozni a nép és nemzet védelmében az ősi tudás használatával.

Titkos rendként működtek, titkos tudást őriztek sok helyen, néha valóban barlangokban és a föld alatt. Ma már csak kevés ismerőjük akad, és a tudás általuk (is) lassan kezd visszatérni hozzátok.

Számtalan ismeretet gyűjtöttetek más forrásokból is, és ez részben megkönnyíti népetek Ős-Vallásának, hagyományainak befogadását és felismerését.

És mindez lehetővé teszi, hogy gyorsan éledjen bennetek a régi, népetekhez és Énetekhez kötött mai és új kód is.

Megjegyzem azt is, hogy az Ősi múlthoz kapcsolódó átok már nem él, ezért tudásotok számotokra szabadon hozzáférhető!

 

Mint tehát említettem, a tudás-őrzők feladata nem pusztán a tudás megőrzése, hanem annak fejlesztése is célja, feladata volt.

Volt olyan őrző közösség, amely sajnos teljes egészében elpusztult, és tudásuk megsemmisült. Volt néhány, aki folyamatos jelenlétével bizonyos tudatossági szintet mindig fenntartott a nemzet bizonyos részében. Voltak köztük sámánok és írók, költők és más, művészeti formába öltöztetett tudás-átadások, illetve nagyon sok épület őrzi még a régi tudás nyomait.

 

Azt is említettem, hogy az ősi vallás, és részben írás és nyelv elvételét követően őseitek, és különösen ezek a pálos és más tanítók nagy gondot fordítottak arra, hogy a nép, a köznép és az uralkodók által használt szimbólumok minél többet megőrizzenek az ősi írás- és jelkészletből.

A címerek és pajzsok, az útszéli keresztek, a házépítés és térrendezés szabályai, a megjelent könyvek nagyon sok ősi szimbólumot tartottak életben. Nézitek, látjátok őket, talán észre sem veszitek, de a belső pontosan érti a jelentésüket: itt az idő az őrzésre vagy a feléledésre.

 

Minél több jelet észlel a belső, minél több válik tudatossá bennetek, annál hamarabb ébresztitek fel azt a sejt szinten rögződött tudást, amit őseitek hoztak ebbe a térbe, és a tudás-őrzők munkájának köszönhetően ezeket gyorsan elkezditek majd alkalmazni a saját, mostani létetekre.

Minél több helyről találkoztok ősi szimbólumaitokkal, annál hamarabb ébredtek ti magatok, hisz a belső félreismerhetetlen jeleket küld a tudatnak, a tudatos Énnek: ITT AZ IDŐ! ÉBREDJ!

 

Sajnos valóban nagyon sokáig aludt a tudatos Én, és emiatt nehéz ez az ébresztés. Ezért fontos, hogy ti, akik ismeritek a jelek jelentését, használjátok, minél többet használjátok őket. Legyenek benne a szavakban és a képekben, tettekben, hangokban és a zenében. Szeretitek a Nox-ot, mert (bár a mai kornak megfelelően átírva, de) nagyon sok ősi ének és hang jelent meg benne. Szeretitek olvasni a magyarság jelenéről és ősi múltjáról szóló könyveket, mert bennük szavak és képek ébresztenek benneteket.

 

Mindenki megtalálhatja a neki legmegfelelőbb, a leggyorsabb ébredést nyújtó utat.

Mindenkinek ébredni kell, és a tér rezgése erre ma már megfelelő.

 

Ugyanúgy, ahogy őseitek is a terület megtisztításával, a régi és új szent helyek beavatásával indították honuk foglalását, nektek is ezt kell tennetek, ha gyorsabb ébredést szeretnétek, ezért az elkövetkező egy évben amennyi szent helyet csak fel tudtok éleszteni, tegyétek meg. Nagy segítség ez magatoknak és nekünk is, mert szent helyeitek (működő- és befogadóképessé válva) további szent , velük összefüggő helyeket nyitnak meg.

A föld alatt, és föld mélyében is vannak beavató szent helyek, és ezek élednek. Sokszor nem is tudjátok, hogy áthaladtok rajtuk, de ha a hely hívását megéreztétek és odamentetek, akkor a hely, amely működik és tudatos, átadja nektek új kódjaitokat, ami meggyorsítja haladásotokat.

 

„Jó tett helyébe jót várj!” – minden magyar mesében szerepel. Ha jót teszel, hármat is kívánhatsz, attól függően, hogy szívedből, vagy pedig kötelességből teszel-e jót a másikkal.

 

„Jó tett helyébe jót várj!” Igen. Ez így működik.

Ha megtisztítasz egy helyet, az mindig szeretettel fog visszavárni és segíteni neked.

Ha megtisztítasz és folyamatosan éltetsz egy helyet, az „papjává”, gondozójává, másokat segítő támogatójává fogad, és olyan tudást és erőt közvetít számodra, amit más számára nem lehet.

Ha megtisztítasz EGY helyet, azzal számtalan, a Föld különböző pontján lévő helyet is gyógyítasz, mert a föld felszínén és a föld alatt futó számtalan erővonal elviszi híredet és erődet, és így e más helyek is segítik ébredésedet szükséged szerint.

 

„Jó tett helyébe jót várj!” Tudd, hogy a föld segít, hogy a víz segít, hogy a szél segít, hogy a tűz ereje mindig veled van, és a levegő éltető elemed. Hívd őket minden munkádban, hogy mind saját, mind környezeted, szent helyed tisztításában segítsenek.

 

Nagyon fontos lenne, hogy az elkövetkező időben mindenki kezdjen bele legalább egy szent hely megtisztításába és gyógyításába, hogy már a Karácsonyi és Újévi Erők, illetve a tavasszal érkező új Erők sok-sok befogadó lelket és teret találjanak. Kössétek össze szívetekkel, szíveteken át ezeket a helyeket egymással, és az Égi és más segítő elemekkel és Erőkkel.

 

Ez az Én Igém, Aki Bennetek Élek.

Élek, és kérlek, segítsetek.

Segítsetek Nekem, és Magatoknak, és Magatokon keresztül másoknak.

Tegyetek rendet életetekben, hogy az Új Erő megtaláljon titeket és helyeiteket.

 

Ezek az Én Igéim, Aki Bennetek Élek.

Élek, mert Vagytok, és mert hívtok.

Csak ÍGY segíthetek.

ÉLJETEK ÉS LEGYETEK AZOK, AKIK: EMBEREK, MAGYAROK!

 

És Szeressetek! Szeressétek Magatokat és a mást, és Istent és földeteket, melyben kódjaitok rögzültek. A ti teretek. A TI TERETEK. MINDEN MAGYARÉ, a segítő és gyógyító nemzeté és népé.

 

Majd még folytatjuk a szeretethez kapcsolódó gondolatokat.

 

Várlak Haza Házamba!