2013. szeptember 8(-tól kezdődően)

A gond…

A gondolat

            Korábbi lejegyzésben egyszer már érintettem, hogy a „gondolkodást / gondolatot” „nem lehetséges” olyan módon „meghatározó jellemzőjeként” tekinteni a Jelenlétnek, amely jellemzően „agyi tevékenységként” „elválasztott” akár az „érzelmi megnyilvánulásoktól”, akár más jellegű teremtői megnyilvánulástól.

A „gondolkodás” / „gondolati teremtés”

csakis mint a „szív-és-az-elme” [mint „értelem”] megnyilvánulása értelmezhető a FÖLD ÖNNÖN ÉLETÉBEN,

és

a „gondolkodásnak”

mint jelentős részben az „agynak” tulajdonított” [az „agyból” „kiinduló”] „teremtési módként” való megjelenítése és értelmezése

az egyik meghatározó „eredője” annak a „zavarosságnak / zavarodottságnak”,

amely a „teremtés” természetét érintően sokakban még ma is jelenvan.

„Gondolkodás” során

[a saját választott (egyéni és közösségi jellegű) Teremtési utunknak / Irányunknak megfelelően] „(értékeljük és) értelmezzük” az általunk „Érzékelt” és „Felismert” és „Megértett” Megnyilvánulásokat,

a „gondolkodás” „részt vesz” az ezen „Tudatosításokon alapuló irány-választásokban és arány-meghatározásokban” [bizonyos értelemben a „kristályosítás” folyamata is ide tartozik],

amely az egyik fontos alapja/összetevője annak, hogy a Tudatosításainkra alapulóan a teremtő megnyilvánulásaink milyen úton és módon nyilvánuljanak meg.

            Az „agynak” mint „szervnek” fontos szerepe van abban, hogy a Megnyilvánult [FÖLDI testi-] Valójában élő Lélek/létező a teljes-valójára kiterjedően „Tudatosítani” legyen képes

[azaz ÉRZÉKELJE „önnön jelenlétét” és a benne-magában és „áramlásaiban”, természetes közvetlenségeiben, környezetében megnyilvánuló változásokat, FELISMERJE és MEGÉRTSE (’értékelje, értelmezze’) mindezeket a maga-választotta Teremtési / Megtapasztalási Iránynak megfelelően, majd pedig „irányt adva” önnön teremtéseinek MEGNYILVÁNULJON „ön-építésében” és a természetes Áramlásai / Közvetlensége(i) Megtartásában és Építésében].

            Az „agy” mint „szerv” [mint a Megnyilvánult-Való / a Megnyilvánult-test része] minden más „szervhez” hasonlóan rendelkezik „műszerek által is mérhető” „kisugárzással”, hiszen része / eleme a „Természetes test” „áramlásának”, része / eleme a Lélek/létező „önnön kiáradásának”, és része/eleme elválaszthatatlanul a [megnyilvánulásához „formát” és „alapot” / keretet és „anyagot” „adó”] „FÖLDNEK-MAGÁNAK”.

            Egy „élettelen agy” nem rendelkezik már az „élő agyra” jellemző „kisugárzással”, vagyis az „agy” „működését” „meghatározza” a „természetes szív” „működése”.

Személyes meglátásom az, hogy a FÖLDÖN a „gondolat”-ként megjelölt megnyilvánulási mód a „ma ismerni vélt” formájában „nem eredendően FÖLDI megnyilvánulás”. A „gondolkodás”-hoz valamelyest „hasonló” [jobb szó híján] „értelem / értelmezés” fontos Minősége / Megnyilvánulása a FÖLDI [Természetes] Teremtő folyamatoknak [a megismerésnek és önkiteljesítésnek / építő jelenlétnek] --- a „gondolkodás” „eddig” „megismert” „fogalmaival” azonban nehéz „megközelíteni” a természetes FÖLDI „megfelelőjét”. Magam is inkább csak „érzem”, az írás útján legfeljebb „valamelyest közelítem”.

            Igaz, hogy a „gondolkodás / a gondolat” jellegű megnyilvánulás „fontos része / összetevője” a „teremtő folyamatoknak”, azonban fontos TUDATOSÍTANI azt a FÖLD Természetes Létezőinek, hogy „önállóan” „gondolat” „nincs”, „önállóan” a „gondolat” nem „teremt” és nem is „teremtőerő”, csupán egy összetevője a teremtői megnyilvánulásnak.

            A „gondolkodás” és „gondolat” bizonyos értelemben „eltúlzott” és „eltorzított” jellege és jelentősége egyes „mágikus” jellegű [Különös] „teremtő folyamatokból” is eredeztethető, amelyekben nem a FÖLD ÖNNÖN ÉLETÉBŐL [nem a FÖLD Természetes ÉLET-ÚTJÁBÓL] megnyilvánulttá lett „szimbólumok” vagy „fogalmak” / „megtartók” „felépítéséhez és megtartásához” „nagyon erőteljes” [és különös (vagy néha különleges)] „agyi” / „gondolkodásbeli” „átalakulásra” volt szükség, amely jelentősen megterhelte [majd a további erőltetések hatására tovább torzította, néha pedig szinte már „el is választotta”][„bizonyos mértékig függetleníteni (és kényszeresen irányítani / befolyásolni) igyekezett”] az „agy” „gondolati” megnyilvánulásait. Egyes „gondolati” jellegű tartalmakat és ezek „érzelmi” jellegű „összetevőit / meghatározóit” az „idegen jellegű teremtési módok” egyszerűen „haszontalannak” minősítették, gyakran ezeket „leválasztották”, és így az „Értelem” természetes teremtő megnyilvánulásainak a „harmonikus megnyilvánulásokat lehetővé tevő” „alapjait” „választották le” a teremtői megnyilvánulásokról. A FÖLD Természetes Létezőinek ilyen KÜLÖNÖS irányú MEGGYENGÍTÉSE azonban „kapóra jött” a FÖLD felé egyéb Különös jelleggel irányulók számára is…

            Érintettem korábbi lejegyzésekben azt, hogy a FÖLD ÖNNÖN ÉLETÉBEN [egyes más Közvetlenségektől eltérően] az ÉRZELMI Megnyilvánulások természetes módon minden megnyilvánulásukban teljesen (!) egyediek (!), és hogy [az ÉRZÉS mellett] ez a FÖLDÖN az egyik fontos alapja az önmegismerésnek és önkiteljesítés teremtő folyamatainak. Az ÉRZELMI Megnyilvánulások „alapjai” minden Természetes FÖLDI Létezőben hordoznak egyfajta „Érték-Rendet” és „Mérték-Rendszert”, amely ahhoz Igazodik, hogy a Lélek/létező milyen Teremtési Irányt / Élet-Utat nyitott meg TÖRVÉNYESEN a FÖLD ÖNNÖN ÉLETÉBEN. A FÖLD Természetes Létezői életében az „Érzelmi Teljesség és Érzelmi Szabadság” kiemelkedő jelentőségű „meghatározó elem / összetevő” a „harmonikus” [és így TÖRVÉNYES] teremtői megnyilvánulásokban, fontos elem a „szépség” és „yo”, „boldogság” Tudatosításában.

            Ma még az ÉRZELMI jellegű [és „gondolkodás”-ként ismeretes] Megnyilvánulások sokakban hordozhatnak „bizonytalan” vagy akár „zavaros” jellegeket is --- mégis fontos annak a Tudatosítása, hogy

az „Érzelmek” Megnyilvánulásában

mindig FONTOS jelzés Nyilvánul meg,

mely jelzés természetes módon egyfajta „belső vezető” a TÖRVÉNYESEN Megnyitott Teremtési Úton / Irányba(n).

Az „Érzelmek” „elnyomása” / „eltompítása” [„haszontalanná” vagy „akadállyá” nyilvánítása]

a FÖLDI Teremtő folyamatokban mindig „el-fajzás” / „elvétett irány”,

és fontos a „túlzásoktól” [„elnyomástól / megtagadásától” vagy épp a „túl-hangsúlyozásától”][Különösségektől és immár szükségtelenné lett Különlegességektől] Feltisztítani mind az ÉRZELMI jellegű megnyilvánulásokat, mind az „elme-béli kiáradásokat”.

Az „idő”-érintettségű ÉLET-ÚT-SZAKASZBAN a „gondolkodás” „különös módon megterhelt” és így „el-fajzottá” vált „megnyilvánulásainak” „ellentét-párjaként” „megnyilvánultak” KÜLÖNÖS irányulások a „gondolkodás visszaszorítására” és/vagy az „ösztönösség” mint megnyilvánulás megformálására, valamint KÜLÖNÖS jellegű „érzelmi” „szabad(os)ság” megformálására, az „Értelem” Minőségének „agy” és „szív / érzelem” stb „részekre” való „szétválasztására”. Emellett természetesen voltak KÜLÖNLEGES jellegű [az eredeti Megnyilvánulásba visszavezetésre irányuló (a Természetes Megnyilvánulásokat MEGERŐSÍTŐ)] Irányulások is.

            Az „érzelmek” „hasznosnak” minősített megnyilvánulásait a különféle „gondolati” „mágiákat” „felépítők és megtartók” „használták” a maguk „tervezte” „gondolati formák / képek” és „hálók” „felépítésére és megtartására” --- a „haszontalannak” „ítélt” „természetes gondolatokat és érzelmi megnyilvánulásokat” viszont „kegy”-etlenül, „tűzzel és vassal” / minden módon irtották. Ennek „emléke / egyfajta lenyomata” ma még nagyon sok Lélekben/létezőben (önnön emlékeiben) jelenvan egyfajta (jellemzően Különleges) „óvatosságban”.

Az Óvatosság a TISZTELET egyik (leginkább Különleges jellegű) Minősége / Megnyilvánulása.

            Megfigyelhető például az Önellenőrzési folyamatukat megélő Természetes FÖLDI Létezőkben még ma is egyfajta Különleges Óvatosság mind a „gondolati”, mind az „érzelmi” jellegű Megnyilvánulásaikat érintően. A BIZONYTALANSÁG és a „Mérték-tartási nehézségek”, valamint az önnön teremtési utat meghatározó „Érték”-ekben való Bizonytalanság jellemzően a „gondolatok” „idegenségek” általi megterheléséből / túlterheléséből és a TERMÉSZETES UTAT MUTATÓ Érzelmek „haszontalanná” [„nem yová”] „ítéléséből” ered.

            Azok, akik képessé váltak „tisztán” „önnön Valójukban Egyként” Megnyilvánulni akár a „mindennapi teremtéseikben”, akár „imáikban”, akár pedig „szabad meditációkban” [amikor nem határozták meg a számukra azt, hogy pontosan „mit gondoljanak” és így „milyen irányban” „teremtsenek” önnön életükben / önnön erőikkel], pontosan „tudják”, hogy a „létezés” [és így a „teljes Jelenlét”] Megnyilvánulásaiban nem lehetséges „elkülöníteni” egymástól a „gondolati” és „érzelmi” és „tett-béli” megnyilvánulásokat --- ezek „egymást” teljes egészében „áthatóak” és „EGY”-ek.

            Akik önnön Megnyilvánulásaik Igazításai során egyre teljesebben képesek Megtartani és Megélni a „Jelenlétük” „Teljességét”, azok egyre tisztábban Érzékelik azt, hogy Tudatosítási folyamataikban az „agy” általi „érzékeléseik / felismeréseik / megértéseik” és „értékeléseik / értelmezéseik” nem csupán „agyi” megnyilvánulások, hanem a „teljes lényük” „Egy”-ként van jelen ezekben a folyamatokban. Ha „erős érzelmi megnyilvánulásokkal” is együtt jár egy-egy „értelmezés” [legyen az akár „boldogság /öröm” vagy „fájdalom” vagy bármely más „egyéni színű” „érzelem”] magában az „érzelmi megnyilvánulásban” (és a ’kapcsolódó’ gondolati jellegű megélésben / értelmezésben) mindig olyan „egyéni színek” jelennek meg, amelyek az „értelmezés” „teljességéhez” a Lélek/létező számára SZÜKSÉGESEK [nem mellőzhetőek]. Az „Értelmezések” / Tudatosítási folyamatok során megnyilvánuló ÉRZELMI megnyilvánulások mindig egy-egy „ajtóra / kapura” „mutatnak”, amelyet előbb-utóbb Szükséges lesz „kinyitni” és „teljes mélységében értelmezni / Tudatosítani” ahhoz, hogy az ÉRZÉKELÉS és FELISMERÉS és MEGÉRTÉS és MEGNYILVÁNULÁS „Teljessé” [Éppé-Széppé] legyen „abban az irányban”.

            Az utóbbi néhány [egyéni] „élet” / élet-út-szakasz során sok Lélekben egyes „irányú” „Érzelmi Jelzők” Különös [„megakasztó”] vagy Különleges [„védő, megtartó”] módon „akadályozottá váltak” a Megnyilvánulásban. Sok Lélekben [akár valamely „családi ágon” „tovább-öröklődően”] ez olyan sajátos módon is megnyilvánulhatott, amely egyfajta „furcsa” „indulatosságban” mutatta meg magát. Voltak, akik ezen „indulataikat” „elfojtani igyekeztek”, mások pedig szinte minden lehetséges alkalommal „szabadjára engedték”… Akikben KÜLÖNÖS hatás akadályozta egyes fontos Érzelmi jellegű Megnyilvánulásaik Tudatosítását, azokban az Önellenőrzési [vagy más IGAZODÁSI] folyamatok során a „különös akadályozók” semmivé válnak, és így az „eddig” „sajátos indulatosságaik”-ban megnyilvánult ÖNNÖN ÉRTÉKEIK [Meghatározóik] Valós Lényegét újra közvetlenül is képessé válnak Értelmezni. Tulajdonképpen „visszakapcsolják” önnön „természetes áramlásukba” „életüknek” egy eddig sajátos módon „elzárt” / akadályozott FONTOS (!) részét [erre utalt az „erős érzelmi megnyilvánulás” (!)], és így már „biztossággal” „kinyitható az egyéni szín / az érzelmi kapu”, hogy a Lélek Tudatosíthassa mely „fontos értékre” „milyen módon” vezeti / irányítja a figyelmét.

Megértést segítően: egy család egyik ágában yol felismerhetően „öröklődött” egy sajátos „indulatosság”. Az érintett családtagok általában kisebb-nagyobb mértékben egyes helyzetekben (amikor valamilyen „igazságtalanságot” ismertek fel) „megnyilvánultak” az „indulatban”, erős érzelmi megnyilvánulást (akár haragot, dühöt) is kiváltott ez belőlük, más jellegű önpusztításba vagy pusztításba azonban ez jellemzően nem vezette őket. Az „erősen, hirtelen” előtörő „indulat” (jellemzően talán a „Yozanság” Erejében) „lefékeződött” még azelőtt, hogy „átfordult” volna „pusztításba”. Ugyanakkor pontosan nem volt Tudatosítható, hogy „valójában mire is irányul” és „pontosan merre felé (milyen jellegű megnyilvánulásban) építhetne” az „indulatosságban” magát érzékeltető ön-minőség.

A család tagjainak többsége [’yozanul’] „tudatosan ügyelt” „indulatainak” valamilyen „mértékben” „tartására”, és amikor arra tudatossá váltak, különféle módokon elkezdték ennek a sajátos élet-minőségüknek a „feltisztítását”. Az addig „indulat”-ként megnyilvánulttá lett „furcsaság / sajátosság” „teljes egészében” azonban nem volt „semmivé tehető” / „gyökerestől kitéphető / elengedhető”. A Feltisztítási folyamatban „belső vezetésként” egy olyan Megértés is megjelent erre a „furcsa” minőségre vonatkozóan, hogy annak „eredője” egy fontos „érték” [egy „kincs”], amelyet a rárakódott különösségektől / szükségtelenségektől fontos Feltisztítani, hogy ennek a Megnyilvánulásnak [egy fontos ön-erőnek!] a teljes Értelme Érzékelhető és Felismerhető, Megérthető és Megnyilvánítható [azaz Tudatosítható] legyen.

E belső vezetéssel az érintett Lelkek a korábban indulatosságban is megnyilvánuló sajátos „erő”-re már nem mint „akadályozó rossz”-ra tekintettek, hanem tudatosan keresték az értelmét minden alkalommal, amikor „újra jelzett / jelentkezett” immár egyre kevesebb „indulatossággal” és egyre „tisztábban és teljesebben”. Lehetséges, hogy Szükséges lesz még a Lelkeknek „néhány találkozás” ezen „ön-erejükkel” ahhoz, hogy képesek legyenek annak „valódi lényegét / valós értelmét” (mint Élet-Útjuk valamely fontos Meghatározó értékét) a maga teljességében Tudatosítani.

Ma már a MEGKÜLÖNBÖZTETÉS [belső ön-]ereje egyre pontosabb eligazítást adhat a Lelkeknek arra is, hogy egyes megnyilvánulásaik hordoznak-e ma még olyan különösséget [vagy elengedésre és/vagy más jellegű Rendezésre jelölt Különlegességet], amelyet „nem visznek tovább” és így „elengednek részben vagy egészben”, illetve a „furcsaság” érzékelése / érzése azért jelenik-e meg bennük, mert valamilyen „új” önnön minőségük Tudatosításába kezdtek bele.

A FÖLD Természetes Létezőinek minden jellegű Bizonytalanság vagy „zavarosság” érzékelése esetén minden jellegű TUDATOSODÁSI folyamatában KÉRÉSÜKRE „társa” és „Megerősítője” [„segítője”] lehet a FÖLD TELJESSÉG EREJE, a különösségek és szükségtelen különlegességek Elhárításában pedig a BIZTOSSÁG ERŐ.

„Erőteljesen furcsa” Érzékelés helyzeteiben „hasznos” lehet a KEGYELEM és IRGALOM ERŐINEK Megtartását és Megerősítését is KÉRNI --- az ilyen jellegű Megerősítéseket a FÖLDANYA-MAGA jellemzően csakis „kérésre” „indíthatja”.

A Szakrális Élet-Útban Jelenlévő Természetes FÖLDI Létezők mindannyian „építik” „magukban” a Kegyelem erejét [jelenleg a FÖLDÖN csakis ezen a TÖRVÉNYES alapon (Tisztelet-és-Alázat-és-Kegyelem) indítható el Szakrális Élet-Út!], és „érdemes megnyilvánulásaik” alkalmával „növelik, erősítik” a FÖLD „kegyelem erejét”. [Bővebben: 20150308 - Egy kis összefoglaló a Szakrális Út alapjairól - ELÉRHETŐ ITT] Jellemzően a Szakrális Élet-Útban Jelenlévők „még ma is” „egy kis részben” élhetnek azzal a Yoggal, hogy a „maguk rendelkezésébe tartozó” [azaz önnön érdemes megnyilvánulásaik által megteremtett] „kegyelem” [és egyesek akár az „irgalom”] „felhasználásának irányáról” „rendelkezhetnek”. E különleges „rendelkezés” során olyan „irányt” is megjelölhetnek, hogy a FÖLDANYA „közvetlen családtagjaik” vagy „TÖRVÉNYES / Természetes Áramlásaik” Megtartására és Megerősítésére [akár RENDEZÉSÉRE] használja fel azt, vagy pedig „teljes egészében” „átadható a rendelkezés yoga a Földanyának” [korábbi kapcsolódó lejegyzés: 20130214 II - ELÉRHETŐ ITT].

A „FelYogosítottságokban” való Tudatos Megnyilvánulás (!)

fontos elem mindazok életében,

akik a „tudatos közösség-építésben” való részvételt választották.

Jelenleg

a FÖLD Természetes Közvetlenségének Áramlásaiban

erőteljes [és Igen Különleges, részben Nagyon Különleges] RENDEZŐ (és IGAZÍTÓ) folyamatok nyilvánulnak meg.

Fontos,

hogy aki „magában” Megnyilvánítja a Kegyelem Erejét vagy más KÜLÖNLEGES [a RENDEZÉSEK és IGAZÍTÁSOK /Építések alkalmával yol használható] „erőt”,

„élje” / nyilvánítsa meg azokat TUDATOSAN minden olyan helyzetben, amelyről Tudatosította, hogy annak RENDEZÉSÉHEZ vagy Építéséhez önnön erejéből hozzájárulhat.

20130626:

            „…„Az  Ember ” képes „ÖnValójában / ÖnLényegében” „megtalálni” / Felismerni [ TUDATOSÍTANI  (azaz  tudatosan megélni  is)] azt a „TEREMTŐI SZÁNDÉKOT”, amely „benne-mint-Emberben” „megfogant és megnyilvánulttá lett”.

            Az „Ember” képes önmaga Felismerni azt, hogy „ott-ahol-éppen-Van” „milyen célból” Van [mi a Valós Értelme annak, hogy „ott-ahol-van” éppen „Ember”-ként VAN].

            Az „EMBER” KRISZTUS VILÁGÁBAN egy olyan [bizonyos nézőpontból Különleges természetű] Teremtő, akinek „feladata” [az önmegismerésen / önkiteljesítésen túl] a „környezetének” „gondozása” [szebbé és yobbá tétele] [az otthonok és családi élet tudatos yol-megtartása], a különféle Létezés-beli-megnyilvánulások és Élet-formák között olyan Kapcsolódások / ÉRINTÉSEK [és ’Harmónia’] „megformálása”, amelyben minden jelenlévő „önmaga lehet” és „Boldog”-ságot él / élhet meg…”

(…) „…A FÖLD „Embereinek” fontos TUDATOSÍTANIUK azt, hogy mivel „Emberi” Megnyilvánulásukat KRISZTUS VILÁGÁBAN élik, így a VILÁGBAN Jelenlétük tartama alatt „Elhivatásuk” az, hogy részt vegyenek olyan Teremtő Közösségek / Egységek / Áramlások / Közvetlenségek MEGFORMÁLÁSÁBAN és MEGTARTÁSÁBAN, amelyben minden [TÖRVÉNYESEN] Jelenlévő képes a „Boldogság” [a Teljesség, a KiTeljesedő Boldog Élet] megélésére.

Fontos ugyanakkor Tudni azt is, hogy KRISZTUS VILÁGÁN kívül is nagyon sokféle „Emberi” Megnyilvánulás [KRISZTUSI fogalom-használat szerint „Emberi Teremtői Út”] Van, és bár a „Ember”-nek a TEREMTETT LÉTEZÉSBEN mindenhol „feladata” a különböző részek / áramlások / egységek „EGY”-be-Kapcsolása és ezáltal „új” jellegű Teremtői EgyüttHatások Megformálása és Megnyitása, sok más LÉT-formában azonban „Az Ember” nem él meg olyan jellegű „kiterjedt szabadságot” és „nagy [’szakrális’] felelősséget”, mint amilyet megélhet a VILÁG Egészében…”

 (…) „…KRISZTUS VILÁGÁBAN nem csupán az „Ember” „Elhivatott” arra, hogy „utat” találjon az „együttes Teremtésekre”, hanem a VILÁGBAN Jelenlévő legtöbb más Élet-forma is „tevékenyen” / teremtően részt vesz a „Boldogságos Teremtő Egységek / Közösségek” Megformálásában és Megtartásában. Mégis „Az Ember” az az Élet-forma KRISZTUS VILÁGÁBAN is, amely [az önnön „EMBER”-ségében meglévő „Eredendő Elhivatottságából” következően] „élen jár” a TEREMTŐ KÖZÖSSÉGEK / EGYSÉGEK MEGFORMÁLÁSÁBAN és MEGTARTÁSÁBAN. Ugyanakkor „Maga-az-Ember” a VILÁGBAN nagyon sokat „tanul” más Élet-formáktól, ez tulajdonképpen ’alapja’ is annak, hogy „ismerje” az „Ember” [és egyre kiterjedtebben (nem csak „területileg”, hanem „mélységeiben” / „lehetőségeiben” is)] „otthonát / családját”, minden (!) TeremtőTársát, mert ezáltal Építhetőek fel azok a Teremtő Közösségek / Egységek, amelyekben minden Jelenlévő „Boldog” lehet…”

(…) „…Az „Ember”-ben a LEHETŐSÉG „adva Van” arra, hogy ÖnValójában [a VILÁGBAN ÖnMagjában] „felépítse” mindazon Képességeket és Erőket, amelyek által Érzékelhető és Megérthető a TEREMTETT LÉTEZÉS „minden Megnyilvánulása / Eleme”, és ezen „Ön-Építése” által az „Ember”-ként Megnyilvánuló Létezés-és-Élet Képes a „HARMONIA” [a TÖRVÉNY] Érzékelésére-és-Megértésére-és-Tudatos-Megélésére, ezáltal megvan az „Ember”-ben a Képesség / Lehetőség arra, hogy „Harmonikusan Teremtsen” [és a „Harmoniából” elmozdult Megnyilvánulások számára ’segítséget’ nyújtson a „Harmoniába” való visszatérésre]…”

(…) „…Mi,

akik a FÖLD Világában Lélekként „Ember”-ként is élünk,

a „szeretet”-nek igen sajátos / Különleges „erőit” éljük.

Egyfelől a „YO” TEREMTÉSI IRÁNYÁBAN Vagyunk,

továbbá KRISZTUS „EGY” EREJÉBEN

és a VILÁG egy KÜLÖNLEGES jellegű KÖZVETLENSÉGÉBEN

„Szolgáljuk” a LÉTEZÉST és a VILÁGOT azzal,

hogy az egymástól (és/vagy ’önmagától’) Különös vagy Különleges módon eltávolodottak számára „TÖRVÉNYES UTAKAT” „keresünk” és Nyithatunk a TELJESSÉGBE és a TÖRVÉNYESEN MEGNYITOTT TEREMTŐ Utakra / Minőségbe való visszaigazodáshoz,

„EMBER”-Létünk pedig Lehetővé teszi a számunkra azt,

hogy ezen TEREMTÉSI IRÁNYBAN „magunk” minden olyan TEREMTŐI Megnyilvánulással ’Kapcsolódhassunk’, amely hozzá segíthet a Szükségek Elhárulásához és a HARMONIA [a TÖRVÉNY] megformálásához és Megtartásához…”

2013. szeptember 8.

            Az „EMBER” a TEREMTETT LÉTEZÉSBEN sok más létezési formához / megnyilvánuláshoz képest „különleges” „erővel” rendelkezik abban a Teremtési Irányban, hogy (1) „kapcsolódásokat / érintéseket” nyithat meg „különböző” Megnyilvánulási módokkal / formákkal, és (2) „ebben az irányban” (is) kiterjedt TUDATOSÍTÁSI Lehetőségekkel rendelkezik. A 20130626-i lejegyzésben részletesebben is írtam arról, hogy a VILÁGBAN „pontosan milyen irányban” „épülnek és építenek” az „Emberek”.

            Csak egy „gondolat” erejéig érintem – mint TUDATOSÍTANI-valót a FÖLD ÖNNÖN MAGJAINAK:

            Az „üres jellegű élet-formák” jelentős részben „ember-szerű” / „emberhez hasonló” „megjelenési formájáról” immár BIZTOSSÁGGAL megállapításra került, hogy ezek a „megnyilvánulások” nem rendelkeznek TÖRVÉNYES „krisztusi maggal / krisztusi önvalóval” [ezáltal nem „lelkek”], és így a Lelkek számára megnyitott Teremtői Megnyilvánulásoknak nem lehetnek résztvevői. Pontos [MINDENHATÓI] „mérés” után „Ember”-nek sem tekinthetőek, hiszen teljességgel hiányzik „belőlük” az „EMBER(ség)” „önlényege”, amit a VILÁGBAN „szeretet”-ként is megjelölhetünk, és amely „szeretet”-en „alapulva” képes az „EMBER” a [TÖRVÉNYES] Érintések Megnyitására és Megtartására.

            Az „üres jellegű élet-formákkal” kapcsolatban „megállapításra” került az, hogy NEM A FÖLD ÖNNÖN ÖNLÉNYEGÉBŐL KIINDULÓAN [ezáltal TÖRVÉNYESEN a FÖLD ÖNNÖN ÉLETÉBEN és a FÖLD TÖRVÉNYES ÉLET-ÚTJÁN MEG-NEM-TARTHATÓ MÓDON] az „üres élet-formák emberszerű lényei(ben)” egy KÜLÖNÖS „kísérlet” „eredményeképpen” az „EMBER”-ség Különleges [különlegesen kiterjedt / különlegesen széles] „kapcsolódási” és [VILÁG-beli széles] „szabad” „megnyilvánulását” szándékoztak „lefejteni / elválasztani” a „TÖRVÉNY”-ről, és a kísérlet egy „lélek-telen” „forma” „kidolgozására” „irányult”. Az „üres" "ember-hez nagyban hasonlító forma” "kidolgozása" „arra irányult”, hogy KÖZVETLENÜL olyan „mintákat” és „elfajzásokat és terheltségeket” is „hozzákapcsoljon” az „EMBER”-séghez és VILÁGHOZ [és „Ember”-ként TÖRVÉNYESEN Megnyilvánulók életéhez][majd e „forma” „kapcsolódási lehetőségeivel” „tovább szórja szét” ezeket], amelyek TÖRVÉNYES ÚTON nem lehetségesek.

            Az „ember”-séghez hasonlító „formát” egy különös „üres” „kapcsolódási portálnak” „tekintették” „kitalálói” / „megálmodói”, amely „üres forma” „által” „terhelt” vagy „el-fajzott” „lényükkel” vagy „mintákkal” olyan „létezési módba / útba” is „bejuthattak” volna, amelynek TÖRVÉNYES TEREMTÉSI IRÁNYULÁSA „még csak nem is közeli” a maguk megnyilvánulásaihoz. Ez a KÜLÖNÖS megnyilvánulási mód a FÖLD ÖNNÖN ÉLETÉBEN teljes egészében semmivé tételre került/kerül. „E különös forma / megnyilvánulás” NEM VEZETHETŐ ÁT sem a FÖLDÖN belül, sem a FÖLDÖN „kívül” más Megnyilvánulásba.

            „Részletesebben” erre nem térek ki, akinek dolga van ezzel az érti és értse ezt.

Az írás folytatódik a II. részben. A II. rész ELÉRHETŐ ITT.